A gondolkodás a legmagasabb szintű megismerés a valóság elvont fogalmi tükröződése

A gondolkodás fogalma Szimbolikus tevékenység; magasabb rendű kognitív folyamat, amikor nem közvetlenül az ingerre, hanem az ingerek reprezentációira jön létre a válasz, az ingerek reprezentációit használjuk, a reprezentációkon hajtunk végre műveleteket. Reprezentáció: a világ belső leképezése, szubjektív megjelenítése.

A gondolkodás… …aktív értelmi tevékenységen alapuló megértést és feladatmegoldást feltételez. Lehet: fogalmak elvonatkoztatása szabályok alkalmazása, levonása a probléma megoldásának felfedezése egy érv értékelése egy tétel igazolása általánosítás egy dilemma feloldása

A gondolkodás funkciói asszociatív gondolkodás: gondolatok, képzetek, élmények egymáshoz kapcsolása cél nélkül megértés: a dolgok lényegének, összefüggéseinek feltárása, megragadása; már ismert dolgok lényegének és kapcsolatainak tisztázása problémamegoldás: új problémák megoldása, új megoldási módokkal dolgozunk

A megértés főbb típusai Fogalomalkotás (a dolgok lényegének kiemelése) Összefüggések feltárása Felismerés

Fogalomalkotás A fogalmak szerepe, funkciói: a dolgok, tárgyak, jelenségek kategorizációja (csoportosítás, osztályozás) nem észlelhető tulajdonságokra lehet következtetni Mi alapozza meg a fogalmak létrejöttét? A fogalomtanulás módjai: a tapasztalatok, amelyek során felfedezhetők az adott jelenség sajátosságai, közös jegyei mások tanítják  definitív fogalom meghatározások

Fogalomalkotás Fogalom: tárgyak, tulajdonságok, viszonyok lényeges, általános és elvonatkoztatott jegyeinek gondolati tükrözése. (a fogalom nem létezik, példányai léteznek) A fogalomhoz tartozó tulajdonságok 2 csoportja: prototípus (a fogalom legjobb példánya - egyéni) a fogalom magja (a fogalomhoz tartozás szempontjából kritikus tulajdonságok)

Fogalomalkotás A fogalmak kapcsolódásai, rendeződése: fogalmaink hálókba, hierarchikus rendbe rendeződnek fogalmaink segítségével alkotunk kijelentéseket, ezeket összekapcsoljuk, következtetésekre jutunk – a következtetés két alapvető módja: dedukció: általános szabályokból következtetés az egyedi esetre indukció: egyediből következtetés az általánosra

Összefüggések feltárása Az összefüggések feltárása során gondolkodási műveleteket hajtunk végre. Ezek a következők: analízis, szintézis, absztrakció, összehasonlítás, összefüggések, relációk felfogása, kiegészítés, általánosítás, konkretizálás, analógia, rendezés

Felismerés Egy dolog, jelenség elhelyezése egy logikai osztályban vagy fogalomrendszerben. A felismerés nem egyszerű besorolás, aktív gondolkodási tevékenységre épül.

Gondolkodásmódok konvergens gondolkodás = összetartó, szűkítő gondolkodás tényezői: logikus következtetés képessége; absztrakciós képesség; szabályosságok felismerésének képessége divergens gondolkodás = széttartó gondolkodás tényezői: gondolkodás könnyedsége, folyékonysága; minél több ötlet felvetésének képessége; új szempontok figyelembe vételére való képesség; eredetiség, problémaérzék

Problémamegoldás fogalma probléma: van valamilyen célállapot, amit el akarunk érni, de nem ismerjük a hozzá vezető utat.; mindig szubjektív, relatív, hogy mi a probléma (példa) feladat: a végcél és a hozzá vezető út is ismert (példa)

A problémamegoldás szakaszai előkészítés: probléma felfedezése, infógyűjtés a problémával kapcsolatban lappangás: hagyni a problémát, rágódni rajta megvilágosodás: hirtelen, váratlan belátás, megoldás, aha, heuréka igazolás: igazolni, hogy helyes a megoldás, bizonyítás

A problémamegoldást befolyásolja az elérendő cél a feladat tartalma, logikai szerkezete a megoldási sémák: gondolkodási szabályok, nézetek, számtani műveletek, eszközök használatának belénk rögződött módjai a beállítódások probléma iránti érzékenység

Intelligencia és kreativitás

Definiálás nehézsége: - A mai társadalom elvárása: logikus gondolkodás, hatékony kommunikáció, mentális és verbális gyorsaság értékelése - Nem mindig ez dominál! - 1920-as évek – E. Boring: amit az IQ-tesztek mérnek…

Darwin – adaptáció – mérés igénye Galton: szenzoros folyamatok, idegrendszeri működések alapján →nincs igazolt kapcsolat Modern IQ- tesztek: XIX. sz. vége –közoktatás Franciaország – 1904 – A. BINET Szenzoros folyamatok helyett: CSELEKVÉS, MEGÉRTÉS, GONDOLKODÁS, KÖVETKEZTETÉS MÉRÉSE

MENTÁLIS (értelmi) ÉS KRONOLÓGIAI (élet-)KOR FOGALMÁNAK BEVEZETÉSE – forradalmi újítása mentális kor IQ = ------------------------------ X l00 kronológiai kor

Az intelligencia értékek eloszlása a teljes népesség körében

Az intelligencia összetevői Thorndike: absztrakt vagy verbális intelligencia praktikus intelligencia szociális intelligencia Sperman: g-faktor, s-faktor Thurstone: nyelvi megértés szótalálás gyorsasága számolás gyorsasága téri viszonyok felfogása észlelési képesség emlékezés következtetés

Az intelligencia összetevői Guilford (1969, 1971): struktúra-modell, képességek csoportjai; 3 dimenzió, 3 pszichikus funkció: -tartalmak (tárgyak, betűk, szavak, viselkedések) -műveletek (értékelés, döntés, emlékezet, tudás) -produktumok (egységek, relációk, rendszerek) Gardner (1983): többszörös intelligencia: 1. nyelvi 2. logikai-matematikai 3. téri-vizuális 4. zenei 5. testi-kinesztéziás 6. interperszonális 7. intraperszonális

Wechsler - újszerűsége: verbális és performációs képességek mérése - 3 féle pont: verbális, performációs és kombinált feladatmegoldásokra; Definíciója: az intelligencia az egyén azon globális képessége, amely lehetővé teszi, hogy célszerűen cselekedjék, racionálisan gondolkodjék és eredményesen bánjék a környezetével.

Kreativitás (alkotóképesség) CREARE = alkotni, megteremteni; Dinamikus folyamat, amely saját magát fejleszti, bontakoztatja ki; - eredetét és célját is magában rejti; - sokáig csak a szépművészetre vonatkoztatták, - zsenik, - misztikum övezte Kutatása: 1950-es évektől Jelentős lendület: „SZPUTNYIKSOKK” (USA, 1957.) – a szovjetek űrkutatási előnyének hatására.

A kreativitás kritériumai: - újdonság (eredeti gondolatok) - gyakorlati alkalmazhatóság (közvetíthető) - haladó jelleg (emberi javakat szolgál) Jellemzői: - fluencia – mennyiségi mutató - flexibilitás – minőségi mutató - originalitás - eredetiség

Kreativitás és IQ összefüggései: Magas kr. és magas IQ: iskolai és szociális teljesítmény jó Magas kr. és alacsony IQ: legtöbb nehézséget jelentik az iskolában Alacsony kr. és magas IQ: teljesítmény-hajszolók, de visszafogottak kapcsolataikban Alacsony kr. és alacsony IQ: passzív gyerekek, pszichoszomatikus tünetekkel

Wallas - a kreatív folyamat fázisai: Előkészítési fázis: a probléma megfogalmazása és kezdeti lépések a megoldás felé. Inkubációs fázis: a kreatív személy egy időre magára hagyja a problémát és mással foglalkozik. Illuminációs fázis: az alkotás legmisztikusabb pontja, az ötlet felvillanása. Verifikációs fázis: ellenőrizni kell, hogy a megoldás valóban működik-e, és meggyőzően bebizonyítani a többi ember számára