Az ÖKOLÓGIA, A FENNTARTHATÓSÁG, A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG, A VIDÉK FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSE Dr. Nacsa János BUDAPEST 2010. 12. 07.

CÉLKITŰZÉS 1 A BESZÉDES PROGRAM NÉZŐPONTJÁBÓL ÁTTEKINTÉST ADNI a –a Közép Dunavölgy Komplex Fejlesztése - NÉZŐPONTJÁBÓL ÁTTEKINTÉST ADNI a FENNTARTHATÓSÁGOT és a magyar mezőgazdaságot érintő FŐ KÉRDÉSKÖRÖKRŐL BUDAPEST 2010. 12. 07.

CÉLKITŰZÉS 2 Az előadással 3 gondolatot szeretnék felvillantani: Az ökológiai és a fenntarthatósági kritériumok alapján mit mondhatunk a magyar mezőgazdaságról, a fejlődéséről. Az ökológiai lábnyom csökkentése miért komplex társadalmi feladat. Einstein gondolatának mondják: „súlyos problémáinkat lehetetlen megoldani a gondolkodásnak ugyanazon a szintjén, amelyen akkor voltunk, amikor a problémákat előidéztük.” BUDAPEST 2010. 12. 07.

CÉLKITŰZÉS 3 Hogyan értelmezzük a fenntarthatóság elvét CÉLKITŰZÉS 3 Hogyan értelmezzük a fenntarthatóság elvét? A Duna-Tisza-közi Homokhátság elsivatagosodása ügyében? Felgyorsítsuk a sivatagosodási folyamatot, vagy megfordítsuk? A Ráckevei-Soroksári Duna-ág (RSD) haldoklása ügyében: Felgyorsítsuk a haldoklási folyamatot, vagy a Duna-ág revitalizációját segítsük elő? BUDAPEST 2010. 12. 07.

DUNA RÉGIÓ ORSZÁGAI BUDAPEST 2010. 12. 07.

HELSINKI FOLYOSÓK BUDAPEST 2010. 12. 07.

A DUNA-VÖLGY MAGYARORSZÁGI SZAKASZA BUDAPEST 2010. 12. 07.

A Duna-Majna-Rajna víziút BUDAPEST 2010. 12. 07.

KMR BUDAPEST 2010. 12. 07.

Kiemelt területek Dunavölgy M0-ás gyűrű: Termál klaszter Dunakanyar Budapest érintett kerületei Ráckevei Soroksári Dunaág Duna – Tisza Csatorna M0-ás gyűrű: mint agglomerációs interface Termál klaszter BUDAPEST 2010. 12. 07.

MIT EREDMÉNYEZHET A DUNA-TISZA CSATORNA? A Homokhátság vízpótlásának megoldását és a Duna-Tisza köze átfogó és diverzifikált fejlesztését. A csatorna: a Duna és a Tisza összekötése révén belátható időn belül megemeli a talajvíz szintjét, így élhetővé és élővé teszi a Homokhátságot. Egy hajózható, többfunkciós csatorna megvalósítása esetén a vízpótlás mellett lehetővé válik a víz komplex hasznosítása is. BUDAPEST 2010. 12. 07.

MIT EREDMÉNYEZHET A SIVATAGOSODÁS? A Homokhátság el- és megtartóképessége csökkenését. Várhatóan 300000 ember hagyja el a Homokhátságot. Hova költözik 300000 ember? Ha a Dél-Pesti agglomerációba, akkor ez milyen gazdasági,- ökölógiai problémát okoz? BUDAPEST 2010. 12. 07.

ÖKOLÓGIA „ A XX. Század végére kétségbeejtő egyértelműséggel kiderült, hogy az emberiség legégetőbb gondjai – a népességnövekedés, a táplálék szűkössége, a környezetszennyezés és az ezekhez kapcsolódó társadalmi és politikai kérdések – nagymértékben ökológiai problémák” (Britannica Hungarica 14.kötet ökológia. BUDAPEST 2010. 12. 07.

ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM „ az a földterület, amely biztosítja a világközösség ellátásához szükséges forrásokat (gabona, takarmány, faanyag, hal, továbbá városi terület), és abszorbeálja a kibocsátott szennyező anyagokat (szén-dioxid).”(A NÖVEKEDÉS HATÁRAI harminc év múltán.) BUDAPEST 2010. 12. 07.

ÖKOLÓGIAI BOMBA Árvíz, belvíz, rekord mennyiségű csapadék, és sivatagosodás. Sok vagy kevés víz áll az ország rendelkezésére? Miközben évről évre több vizet engedünk ki az országból, mint amennyi beérkezik, a Duna-Tisza közét az elsivatagosodás veszélye fenyegeti. Biztos, hogy jól sáfárkodunk a rendelkezésünkre álló vízkészletekkel? Miért nem történik semmi a Homokhátság helyzetének megoldására, ha közben azt állítjuk, hogy víznagyhatalom vagyunk? Mire jelentene megoldást a Duna-Tisza csatorna, és vajon a pénz vagy inkább az akarat hiányzik ahhoz, hogy ez végre megépüljön? BUDAPEST 2010. 12. 07.

VÍZKERET IRÁNYELV1 1.Védelmet biztosít minden víztípusnak – folyóknak, tavaknak, tengerpart menti vizeknek és felszín alatti vizeknek. 2. Szigorú minőségi szinteket ír elő annak érdekében, hogy 2015-re minden víz feleljen meg a „jó állapot” követelményeinek. 3. Felismerve, hogy a vizek nem ismernek politikai határokat, a vízgazdálkodást Vízgyűjtőnként szervezi meg. 4. Határokon átnyúló együttműködést kíván meg az országoktól és minden együttműködő féltől. BUDAPEST 2010. 12. 07.

VÍZKERET IRÁNYELV2 5. Biztosítja valamennyi érdekelt – civil szervezet és önkormányzat – tevékeny részvételét a vízgazdálkodási tevékenységekben. 6. Biztosítja minden forrás – mezőgazdaság, ipar, település stb. – által okozott szennyezés csökkentését és ellenőrzését. 7. A „szennyező fizet” elvet megvalósító vízdíjrendszereket ír elő. 8. Egyensúlyt teremt a környezet és az attól függők érdekei között. BUDAPEST 2010. 12. 07.

VÍZKERET IRÁNYELV 3 Mit jelent a Homokhátság vízpótlása VÍZKERET IRÁNYELV 3 Mit jelent a Homokhátság vízpótlása? Ha azt szeretnénk, hogy a Homokhátságra évente 100 mm csapadéknak megfelelő mennyiségű víz jusson, akkor a mintegy 10000 km2 felületre, ( Duna-Tisza köze) - benne a Homokhátság 7000 - 8000 km2 területe – 35 m3/s vizet kell eljuttatni az év 365,25 napján BUDAPEST 2010. 12. 07.

A fenntarthatóság ≠ fenntartható fejlődés BUDAPEST 2010. 12. 07.

FENNTARTHATÓSÁG 2 A fenntartható fejlődés "A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől". (ENSZ által megrendelt és 1987-ben elkészült "Közös jövőnk" jelentés) BUDAPEST 2010. 12. 07.

FENNTARTHATÓSÁG 3. A FENNTARTHATÓ TÁRSADALOM amely generációkon keresztül fennmarad, működőképes, elég messzelátó, rugalmas és bölcs ahhoz, hogy fizikai vagy szociális ellátórendszereit ne tegye tönkre. A társadalmi fenntarthatóság érdekében a népesség, a tőke és a technológia összhangját kell úgy kialakítani, hogy az anyagi életszínvonal megfelelő és biztonságos legyen mindenki számára és mindenki igazságosan részesüljön benne. BUDAPEST 2010. 12. 07.

FENNTARTHATÓSÁG 4. Az anyagi és energetikai fenntarthatóság eléréséhez a gazdaság anyag-átalakító teljesítményének teljesítenie kell: a megújuló erőforrások használatának mértéke nem haladja meg azok regenerációjának mértékét; a nem megújuló erőforrások használatának mértéke nem haladja meg azt a mértéket, amivel kifejlesztik az őket helyettesítő fenntartható megújuló erőforrásokat; a szennyező anyagok kibocsátásának mértéke nem haladja meg a környezet asszimilációs, szennyezőanyag- feldolgozó kapacitását. BUDAPEST 2010. 12. 07.

FENNTARTHATÓSÁG 5 „Az a társadalom, melynek fenntartható az ökológiai lábnyoma, teljesen különbözik attól, amelyben az emberek nagy része napjainkban él.” BUDAPEST 2010. 12. 07.

FENNTARTHATÓSÁG 6 Az Első Magyar „Fenntarthatósági Csúcs” Még mennyi katasztrófát kell megélnünk, hogy megértsük? Mi kell még ahhoz, hogy az egyre kiszámíthatatlanabbá váló holnapunk okát azonosítsuk a fenntarthatatlanná tett világunkkal? Van-e esélyünk még a fenntarthatatlant fenntarthatóvá változtatni? Tudunk-e a holnap iránti felelősséggel gondolkodni és cselekedni? Meg tudjuk-e változtatni tömegesen az értékrendünket, alá tudjuk-e rendelni egyéni érdekeinket a nagyobb közösségek, az emberiség és a Föld érdekeinek? BUDAPEST 2010. 12. 07.

FENNTARTHATÓSÁG 7 Megjegyzésem a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa (NFFT) Jelentéséhez 1. (csak az agrárgazdaságot érintő kérdésre térek ki) „Agrárgazdaság: kihasználatlan adottságok Az agrárgazdaság teljesítményét a mező-, a vad- és az erdőgazdálkodás, a halászat, valamint az élelmiszeripar együttesen adja. Ez a hazai gazdaság bruttó kibocsátásnak 8,4%-a volt 2006-ban. Az agrárgazdaság hozzáadott értéke ennél alacsonyabb: 6,6%. Az agrárgazdaságban dolgozott az összes foglalkoztatott 8,1%-a, míg a mezőgazdaságban 4,3, az erdőgazdálkodásban 0,4, az élelmiszeriparban 3,4%-uk tevékenykedett.”(NFFT Jelentés 2009)” BUDAPEST 2010. 12. 07.

FENNTARTHATÓSÁG 8 Megjegyzésem a NFFT Jelentéséhez 2 FENNTARTHATÓSÁG 8 Megjegyzésem a NFFT Jelentéséhez 2. Az „agrárgazdaság” (fogalmilag hibásan vagy sem) ágazatként értelmezett a napi közhasználatban, sajnos a JELENTÉSBEN is. Lehetséges ágazatként is értelmezni, de ennek hiányzik ma a komplex irányítási rendszere. Nem azért kell változtatni ezen, mert elavult, hanem azért, mert ez az út járhatatlan. BUDAPEST 2010. 12. 07.

FENNTARTHATÓSÁG és a MEZŐGAZDASÁGUNK1 A mezőgazdaság bruttó termelési értékének volumenindexe1938–2007 (1934–38. évek átlaga=100,0) ÉV Növ.term Áll.teny. Mg össz. 1938 98,12 105,21 100,97 1952 64,05 99,68 77,75 1988 162,79 260,91 200,46 1989 161,00 254,31 196,82 1994 110,82 160,75 130,92 2004 178,69 148,45 171,61 2007 121,29 146,19 135,11 BUDAPEST 2010. 12. 07.

FENNTARTHATÓSÁG és a MEZŐGAZDASÁGUNK 2 A mezőgazdasági termékek bruttó termelési értékeinek alakulása 1988 évi áron számolva [milliárd Ft] 1989 1994 2004 2008 Növ. Term. 152 106 133 130 Áll. Teny. 151 95,9 72 68 Mg. Össz. 304 202 205 198 BUDAPEST 2010. 12. 07.

FENNTARTHATÓSÁG és a MEZŐGAZDASÁGUNK 3 A mezőgazdasági szervezetek bruttó termelési értékeinek alakulása 1989 és 1993-ban Gazdaság 1989 Md. Ft. % 1993 Md. Ft. % Á.G. 48 15,8 6 2,9 MgSZ. 140 46 62 30,5 G.T. - 35 17,3 Kis és Magán term. 116 38,2 100 49,2 Összesen 304 100 203 100 BUDAPEST 2010. 12. 07.

FENNTARTHATÓSÁG és a MEZŐGAZDASÁGUNK 4 gazdaságtípusok száma ÁG db MgSZ db Kis és Magán.ter. Millió db. 1989 130 1245 1,4 1991 151 1340 1994 117 1410 1,2 BUDAPEST 2010. 12. 07.

FENNTARTHATÓSÁG és a MEZŐGAZDASÁGUNK 5 gazdaságtípusok száma ÁG/ha MgSZ /ha Kis és Magán.ter. /ha 1989 7138 4179 0,25 1991 5687 3498 0.46 1994 1976 1702 0.97 BUDAPEST 2010. 12. 07.

FENNTARTHATÓSÁG és a MEZŐGAZDASÁGUNK 6 A foglalkoztatottak számának alakulása az élelmiszergazdaságban [ ezer fő ] Mg. Erdő Élelm. Nemzetgazd. 1989 573 45 203 4460 1991 411 37 181 3673 1994 173 17 145 2900 BUDAPEST 2010. 12. 07.

FENNTARTHATÓSÁG és a MEZŐGAZDASÁGUNK 7 A magyar mezőgazdaság 1989 6 millió ha természeti és földrajzi adottság Átlagos földterület ÁG 7138 ha MGTSZ 4179 ha 1,4 millió magán 0,25 ha 50 ezer traktor 12 ezer kombájn 30 ezer gk 15 ezer magajárógép 575 ezer foglalkoztatott 120 ezer felsőfokú végzettségű 600 ezer nyugdíjas 1,4 millió kistermelő BUDAPEST 2010. 12. 07.

FENNTARTHATÓSÁG és a MEZŐGAZDASÁGUNK 8 GÉPESÍTÉSI ADATOK 1985 1000 ha mezőgazdasági területre jutó traktor és motor kapacitás megoszlása Ország Traktor db Motorteljesítmény kw NSZK 124 3970 Hollandia 95 3430 Olaszország 71 2690 Franciaország 49 2040 Lengyelország 45 1435 Magyarország 8 538 BUDAPEST 2010. 12. 07.

FENNTARTHATÓSÁG és a MEZŐGAZDASÁGUNK 9 A mezőgazdasági termelésben lévő erőgéppark megoszlása db Traktor Kombájn Tgk Magajáró 1935 7014x - 1949 13021 x 7 1955 23645 2227 1421 1985 55317 12016 33240 12090 1995 67500 8700 28000 15100 BUDAPEST 2010. 12. 07.

FENNTARTHATÓSÁG és a MEZŐGAZDASÁGUNK 10 A mezőgazdasági termelésben lévő erőgéppark motorteljesítmény megoszlása kw ÉV Traktor Kombájn Tgk Magajáró 1935 69628 x - 1949 136114 x 274 1955 496508 86911 88812 1985 3493584 1434791 2659094 819581 1995 3581000 1423787 2713000 967510 BUDAPEST 2010. 12. 07.

FENNTARTHATÓSÁG és a MEZŐGAZDASÁGUNK 11 Az agrárválság (1992- től): a mezőgazdasági termelés visszaesése (évente 1988-as árakon100 md Ft), és a szociális feszültség, (mintegy 1,5 millió megszűnt foglalkoztatású munkaerő mezőgazdaságba kényszerítése - együttes hatása. Az a politika, amely az agrárválságot nem oldotta meg, de a vidék összes gondját a mezőgazdaság nyakába varrta véglegesen megbukott! KIÚT: A VIDÉK FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSE! BUDAPEST 2010. 12. 07.

FENNTARTHATÓSÁG és a VIDÉK FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSE 1 A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM: Kibontakozóban van egy új társadalomfejlődési stádium, amelyben a társadalom szerkezetét és működését a tudásáramlás, a tudáselosztás, valamint a tudásfeldolgozás és tudásalkalmazás határoz meg. INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM: Ahol a gazdaság, a társadalom és a kultúra alapvetően az információk gyártására, cseréjére, értékesítésére épül. A TUDÁS és az INNOVÁCIÓ térhódítása: a biomassza komplex hasznosítása, az agrárlogisztikai rendszerek kialakítása, a biotechnológia fejlesztése, a vízgazdálkodás fejlesztése. A VIDÉKGAZDASÁG FEJLESZTÉSE (nem a vidéki gazdaság fejlesztése!) BUDAPEST 2010. 12. 07.

FENNTARTHATÓSÁG és a VIDÉK FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSE 2 A vidékgazdaság: A vidéki térségekben az ágazatok komplex rendszerét fenntartható módon fejlesztő gazdaság, amely a technológiákra, a regionális tervezésre, a biológiai sokféleség védelmére, a mezőgazdaságra, a halászatra és erdészetre valamint a kertészetre, társadalmi infrastruktúrára, turizmusra, oktatási és nemzetközi kapcsolatokra vonatkozik, amely figyelembe veszi a vidéki térségek, közösségeik sajátos feltételeit, tiszteletben tartván a szubszidiaritás és a szolidaritás alapelveit. BUDAPEST 2010. 12. 07.

FENNTARTHATÓSÁG és a VIDÉK FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSE 3 A vidéki térségek gazdasági funkciói: biztosítja a lakosság élelmiszer-szükségleteinek kielégítését; megújítható nyersanyagokat állít elő; teret ad a kis- és közepes méretű vállalatoknak; alapul szolgál az üdüléshez és turizmushoz; megőrzik a genetikai erőforrásokat. BUDAPEST 2010. 12. 07.

FENNTARTHATÓSÁG és a VIDÉK FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSE 4 A vidéki térségek ökológiai funkciói: megőrizni az élet alapjait képező természeti faktorokat (föld, víz, levegő) úgy, hogy ésszerű és fenntartható módon használják azokat; megőrizni a rendelkezésre álló és környezeti funkciót betöltő biotópokat és „zöld tereket”; fenntartani és megőrizni a tájat; megőrizni és védeni a biológiai sokféleséget, főleg a genetikai sokféleséget, a fajok és a tájak sokféleségét; a szükséges jogi eszközök és a megfelelő ökológiai feltételek biztosításával védeni a vadon élő állatokat. BUDAPEST 2010. 12. 07.

FENNTARTHATÓSÁG és a VIDÉK FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSE 5 A mezőgazdaság - (multifunkcionális) agrárgazdaság Az élelmiszerellátás biztonságának garantálása. Megújítható nyersanyagok termelése. A táj megőrzése és gondozása. A vidéki értékek, életstílusok, kulturális értékek megőrzése. A túlélésünk szempontjából életbevágó elemek (talaj, víz, levegő) egészséges állapotának megőrzése. A vidéki térségek életben maradásának elősegítése, hogy a vidéki térségekben megmaradjon az egészséges gazdasági, társadalmi és kulturális élet. BUDAPEST 2010. 12. 07.

FENNTARTHATÓSÁG és a VIDÉK FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSE 6 BESZÉDES PROGRAM-VIDÉKFEJLESZTÉS A Duna-Tisza Csatorna kapcsolatot teremt a Tisza-mente integrált területfejlesztését, vidékfejlesztését és környezetgazdálkodását célul tűző Vásárhelyi-tervvel. A Tisza teljes magyarországi szakaszának hajózhatóvá tétele mellett a Közép-Magyarországi Régióban találkozó és a Duna-Tisza közét is érintő transz-európai közlekedési folyosók mentén a logisztikai és tranzit funkciókra épülő, a környezeti tényezőkre fokozottan érzékeny gazdaságfejlesztés valósítható meg. A megépülő infrastruktúrák egyben lehetőséget teremtenek a vidékfejlesztés eszközeinek felhasználásával egy diverzifikált, sok lábon álló, integrált térségi gazdaság- és társadalomépítésre. BUDAPEST 2010. 12. 07.

ELÉRHETŐSÉGEIM: Telefon: 06-30-457-4872 E-mail: nacsaj@vnet.hu Köszönöm a figyelmet ELÉRHETŐSÉGEIM: Telefon: 06-30-457-4872 E-mail: nacsaj@vnet.hu BUDAPEST 2010. 12. 07.