A magyar felvilágosodás 1772 – 1825.

Mi volt a történelmi szerepe a felvilágosodásnak Nyugat – Európában? A polgári társadalom előkészítése, a polgári szemlélet elterjesztése Nálunk a 18. században betölthetett–e ilyen szerepet? Aligha. Ok: Nincs igazi polgárság. Max. a feudalizmus modernizációjáról lehetett szó, a polgárosodás előkészítéséről.

A magyar felvilágosodás specialitásai : Társadalmi bázisa : a nemesség felvilágosult része: Európát járt , művelt arisztokraták:(Gr. Fekete János, Gr. Teleki József) A kultúrát felkaroló főnemesek, írástudó nemesek ( Báró Ráday Gedeon, Gr. Teleki Sámuel, Gr. Széchényi Ferenc, Gr. Festetich György), s az általuk patronált értelmiségiek .

1760 után a francia felvilágosodás eszméi a könyvek révén terjednek : Egyre több főúri család könyvtárában találhatók meg a francia szerzők művei. A főúri könyvtárak olvasói között egyre több a pártfogolt író, költő, tudós. Teleki Sámuel könyvtára Vásárhelyen Debreceni kollégiumi könyvtár Ráday Gedeon péceli könyvtára

A magyar felvilágosodás specialitásai: A felvilágosodás elterjedését részben ösztönözte, részben akadályozta két modernül gondolkodó abszolút uralkodó: Mária Terézia (1740-1780) II. József (1780-1790)

Mária Terézia Mária Terézia : a felvilágosodás bizonyos eszméit figyelemre méltatta, ám a veszélyesnek tartott gondolatok terjedését akadályozta. Hasznos, okos rendeletei: Ratio Educationis, úrbéri rendelet, a nagyszombati egyetem Budára helyezése, iskolák alapítása

Mária Terézia magyar nemes ifjakból állította fel Bécsben a testőrsé-gét.

Testőreit elkápráztatta a fejlett, civilizált Bécs, a klasszicista zene és színházi élet központja (Haydn, Mozart, Beethowen).

A testőrírók: A magyar kultúra fejlesztését tűzték ki célul. Bessenyei György Báróczy Sándor Barcsay Ábrahám A magyar kultúra fejlesztését tűzték ki célul. Olvastak, írtak, fordítottak (pl. Voltaire-t), munkáikat közös kötetben ad-ták ki. Létrehozták az első írói társaságot.

II. József Igazi felvilágosodott uralkodó volt ( jobbágyrendelet, türelmi rendelet,), ám ő a birodalom racionális átszervezése érdekében figyelmen kívül hagyta a magyar érdekeket. Pl. a német nyelv hivatalossá tétele , a nemesség megadóztatása, állami centralizáció.

II. József megosztotta a magyarságot. nemesi ellenállókra , pl. Ányos Pál, Pálóczi Horváth Ádám, Gr. Gvadányi József, Batsányi János és jozefinistákra hasadt a szellemi elit. Pl. Kazinczy Ferenc, Szentjóbi Szabó László.

Egyéb tényezők: Szabadkőműves-mozgalom : tagjai nálunk a testőrírók, majd Kazinczy Ferenc, Batsányi János, Kármán József, Dayka Gábor ,Kölcsey Ferenc). Páholyok : Pest, Miskolc, Kolozsvár. Martinovics-féle összeesküvés : jakobinus-mozgalom (Résztvevők : Martinovics Ignác, Hajnóczy József, Szentmarjay József, Kazinczy Ferenc stb.)

Szabadkőművesség A szabadkőművesség filozofikus és filantropikus (emberbaráti) intézmény. Célja: a művelődés és a testvériség terjesztése, a jótékonyság gyakorlása. Tagjai szertartásokon és legendákon keresztül ismerkednek meg a testvériség értékeivel, az önnevelés kötelezettségével és a humánummal.

A Martinovics Ignác-féle mozgalom célja köztársaság létrehozása volt A Martinovics Ignác-féle mozgalom célja köztársaság létrehozása volt. 1795-ben kegyetlenül felszámolja I. Ferenc.

A magyar felvilágosodás céljai : A kulturális elmaradottság leküzdése A magyar nyelv fejlesztése „Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy nemzet se tehette addig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.” Bessenyei György

A kulturális elmaradottság leküzdése Az irodalmi közélet megszervezése : irodalmi szalonok (Podmaniczky Anna szalonja, Ráday-, Orczy-szalon), írói társaságok Könyvtárak alapítása (pl. Ráday-könyvtár, Teleky-könyvtár, Festetich-könyvtár, 1802. Nemzeti Könyvtár)

A kulturális elmaradottság leküzdése Iskolák , főiskolák alapítása : Tereziánum, a Pázmány Péter Tudományegyetem Budára, majd Pestre helyezése, keszthelyi Georgicon, Bányászati Akadémia Selmecbányán Könyvkiadás, újság- és folyóiratkiadás megindítása Vándorszíntársulatok létrehozása

Újság- és folyóiratkiadás Rát Mátyás, Révai Miklós szerk. Újság- és folyóiratkiadás Az első magyar nyelvű újság a Magyar Hírmondó 1780-1787.Pozsony, főleg magyarországi hírekről számol be. Verseket is megjelentet. 3.

Szépirodalmi folyóiratok 1787-1793. Kassai Magyar Múzeum (Szerk.: Batsányi, Kazinczy, Baróti Szabó Dávid ) Orpheus Kazinczy Ferenc Mecénásuk: a péceli Ráday Gedeon

Szépirodalmi folyóiratok Csokonai Vitéz Mihály Kármán József

Tudományos folyóiratok Péczeli József Ismeretterjesztő folyóirata Komáromban Tudományos Gyűjtemény 1817. Pest

Színtársulatok Kelemen László vezetésével 1790-96-ig működik az első magyar nyelvű színtársulat. (A budai Várszínházban léphet fel.) 1792-től az Erdélyi magyar Színjátszó Társaság is működni kezd Kolozsvárott

Vándorszíntársulatok Déryné Széppataki Róza

A kultúra támogatói, mecénásai: Báró Ráday Gedeon, az Orpheus és a Magyar Museum mecénása Beleznayné Podmaniczky Anna, az Uránia fönntartója Gr. Széchényi Ferenc, az OSZK alapítója Gr. Festetich György, a csurgó gimnázium és a keszthelyi Georgicon alapítója Gr. Eszterházy Miklós: Fertődön operát, zenekart tart fenn (Haydn).

A magyar felvilágosodás korszakának tagolása: 1772-1795. Bessenyei Ágis tragédiájának megjelenésétől Martinovicsék lefejezéséig: Pezsgő szellemi élet, folyóiratok, könyvek, színházak. 1795-től hanyatlás: a cenzúra ellehetetleníti a folyóirat- és könyvkiadást, az írók kizárólag levelezés útján tartanak kapcsolatot (a széphalmi vezér, Kazinczy közvetítésével). 1795 után egyetlen téren lehet előrelépni: a nyelvfejlesztés terén (Kazinczy nyelvújító programja).

Művelődési programok Bessenyei György nyelvművelő programja Kármán József eredetiség-programja Kazinczy Frenc nyelvújító programja és ízlésreformja

Bessenyei György Röpiratokban hirdet kulturális megújulást. Ezek: Magyarság (1778) :„Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem” Magyar néző (1779) Egy Magyar Társaság Iránt Való Jámbor Szándék (1781) : akadémia terve

Bessenyei György programja – a cél: a közboldogság – akadálya: a tudatlanság – tehát: terjesztenünk kell a tudományokat – ezt csak a nép anyanyelvén lehet – ha a nyelv alkalmatlan – alkalmassá kell tenni – a nyelv pallérozásának legjobb eszköze: a szépirodalom művelése (eredeti művek alkotása, fordítás), színház, folyóiratok és egy tudós társaság, az akadémia létrehozása

Kármán József programja: A nemzet csinosodása (Uránia) Eredeti művek kellenek! „Eredeti munkák gyarapítják a tudományokat, csinosítják a nemzetet és emelik fel a nagy nemzetek ragyogó sorába.”) Szellemi központ kell: Pest legyen! Nyerjük meg a lányokat, asszonyokat az olvasásnak! A falusi fiatalok tanuljanak ipart, keres-kedelmet!

Kazinczy Ferenc, a széphalmi vezér programja

Kazinczy Ferenc, a széphalmi vezér programja Stíluseszménye: a „fentebb stíl”, az árnyalatok pontos kifejezése: „kevés, de jól megválogatott szóval súlyosat mondani” Szókincsbővítést, nyelvújítást szorgalmazott. E mozgalom eredményeként 10.000 új magyar szó keletkezett. Pl. gondolat, rendőr, folyóirat, érzelem, bizonyítvány, igazol-vány, zongora, tanár , higany, műtő stb. Az eredeti alkotásoknál többre tartotta a jó fordításokat (fogsága előtt egy szentimentális regényt, idilleket és 13 drámát – köztük a Hamletet – fordította magyarra) .

Batsányi János

Kármán és Fanni

Kazinczy Ferenc ÍRÓI ÉRDEM Szólj, s ki vagy, elmondom. - - Ne tovább! ismerlek egészen. Nékem üres fecsegőt fest az üres fecsegés. Íz, szín, tűz vagyon a borban, ha hegyaljai termés:      Íz, csín, tűz vagyon a versben, ha mesteri mív.

Csokonai Vitéz Mihály Berzsenyi Dániel

Vége