Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Felvilágosodás Magyarországon

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Felvilágosodás Magyarországon"— Előadás másolata:

1 Felvilágosodás Magyarországon

2 A történelmi helyzet és előzményei
1686: Buda visszavétele 1703–1711: Rákóczi szabadságharc 1740–1780: Mária Terézia „Életünket és vérünket!” 1754-tõl: vámrendeletek Testőrség felállítása 1767: Úrbéri rendelet 1780–1790: II. József 1781: Türelmi rendelet 1784: Nyelvrendelet 1785: Jobbágyrendelet A megyék helyett 10 „kerület” január 26. Visszavonja rendeleteit (kivétel: a türelmi és a jobbágyrendelet) 1790–1792: II. Lipót 1792–1835: I. Ferenc 1795: a jakobinus vezetők kivégzése II. József működése megosztotta a közvéleményt; a hívei: jozefinisták, ellenzéke: a nemesi, ill. nemzeti ellenállás képviselői

3

4

5 A magyar felvilágosodás első szakasza 1772-1795-ig
Vezéregyénisége: Bessenyei György ( ) Mária Terézia testőre; társai: Báróczy Sándor (sokat fordít) és Barcsay Ábrahám (A kávéra, A télnek közelgetése); önművelés ben írta az Ágis tragédiája című drámáját 1773-ban kilép a testőrségből, 1780-ban katolikus hitre tér, II. József megvonja a kegydíját, 1782-ben visszavonul „bihari remete”, Pusztakovácsiban hal meg

6 Mi Bessenyei programja?
– a cél: a közboldogság – akadálya: a tudatlanság – tehát: terjesztenünk kell a tudományokat – ezt csak a nép anyanyelvén lehet – ha a nyelv alkalmatlan – alkalmassá kell tenni – a nyelv pallérozásának legjobb eszköze a szépirodalom – a fordítás, a színház, a folyóiratok és az Akadémia szükséges

7 „Röpiratai” Magyarság (1778) „Aranyhegy”-hasonlat
„Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem” A parasztság nyelvfenntartó szerepe A nyelvújítás gondolata Magyar néző (1779) Klasszicista igény: az irodalom tanítson A Holmi (1779) Egy Magyar Társaság Iránt Való Jámbor Szándék (1781) Akadémia terve

8 A magyar felvilágosodás második
szakasza ( )

9 Batsányi János ( ) Tapolca – Pest – Kassa – Kufstein – Bécs – Párizs – Spielberg – Linz 1788: Kassai Magyar Museum 1789: A franciaországi változásokra 1791: A látó 1793: állásvesztés 1794: letartóztatása 1795: Martinovics, Hajnóczy József, Laczkovics Já­nos, Szentmarjay Ferenc, Sigray Jakab (és két héttel később) Szolartsik Sándor és Ôz Pál kivégzése 1796: szabadulása a börtönből 1805-ben feleségül veszi Baumberg Gabriellát 1809: lefordítja Napóleon kiáltványát 1815-ben Párizsban letartóztatják, majd Linzbe internálják

10

11 Franciaországi változásokra(1789)
Forradalmi hevületű vers, epigramma Formai újítás: nem bokorrím, hanem páros rímek vannak benne – oldottabb kifejezés Az epigramma két „címzettje”: a rab nép(ek) és a zsarnokok – tömör fogalmazás, fenyegető nyugalom – Párizs: a forradalom jelképe Költői eszközök: képek (kelepce, kötél, koporsó, vasiga) „közölés” (két sorvégi mondatrész fogja közre – közöli – a vele egyforma viszonyban levő harmadikat) enjambement (sorátlépés) oximoron („felszentelt hóhéri”) akusztikai elemek (alliterációk – k, r) a felszólítás csattanója: „Vigyázó szemetek Párisra vessétek!”

12 Kazinczy Ferenc 1795: „Habsburg Ferenc császár a magyar irodal­mat sza­bá­lyosan lenyakazta” (Nemeskürty) „Egyetlen pont van, ahol a fiatal magyar irodalom a legenergikusabban szembehe-lyezkedik a fennálló renddel, és ez a magyar nyelv ügye” (Szerb A.)

13

14 Széphalom

15 Kazinczy életének állomásai:
Érsemlyén – Alsóregmec – Késmárk – Sárospatak – Kassa – Eperjes – Pest – Kassa – Bányácska; jozefinista iskolafelügyelő; sokat fordít – Kassai Magyar Museum – Orpheus – Reformátorok Titkos Társasága – Spielberg – Kufstein – Munkács 2387 nap börtön után 1801-ben szabadult Kazinczy a 19. század első két évtizedének irodalmi vezéregyénisége Az irodalom központja: Széphalom Felesége: Török Sophie Levelezése: 23 kötet Az eredeti alkotásoknál többre tartotta a jó fordításokat (fogsága elõtt egy szentimentális regényt, idilleket és 13 drámát – köztük a Hamletet – fordította magyarra) Kazinczy pályája végén írta a Pályám emlékezetét és a Fogságom naplóját

16 Stíluseszménye: a „fentebb stíl”, az árnyalatok pontos kifejezése; kevés, de jól megválogatott szóval súlyosat mondani Stílus- és ízlésreformjának szolgálatában szókincsbővítés, nyelvújítás

17 Két álláspont a nyelvről:
a nyelv közmegegyezés eredménye, tehát tetszés szerint lehet rajta változtatni (racionalista) a nyelv szerves fejlődés eredménye, nem lehet rajta tetszés szerint változtatni, csak a „nyelv geniusa” által teremtett vagy jóváhagyott lehet a jó (romantikus) Kazinczy felfogásában az esztétikai ember győz a történelmi és praktikus felett (az eszmény: milyennek kell lennie a nyelvnek)

18

19

20 A nyelvújítási harc az ortológusok és a neológusok közt zajlik
Tövisek és virágok (1811) Epigrammák „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” „Berki szokottat imád. Nekem az kecses, ami szokatlan” Poétai episztola Vitkovics Mihályhoz Mondolat (1813) Az ortológusok gúnyirata és szójegyzéke Felelet a Mondolatra (1815) Kölcsey és Szemere Pál pamfletje Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél (1819) „Jól s szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind"

21 A új szó között felújított régi szó (aggastyán, év, lomb) tájszó (betyár, páholy) két szóból egy harmadik (csőr, rovar, tanár) lefordított idegen szó (pincér, hangverseny


Letölteni ppt "Felvilágosodás Magyarországon"

Hasonló előadás


Google Hirdetések