Angyal, vidd meg a hírt az égből, Mindig új élet lesz a vérből.
Mikor jelek lepik el a mennyet, álmunkból kelni itt az óra már.
Ha hozzám jössz, pedig megüzented, angyalod mégis álomban talál.
Álmomban én angyal voltam, a felhők fölé szálltam, beteljesült minden álmom, amire csak vágytam
Pille könnyű szárnyaim emeltek az égbe s nem törődtem hogy mi történik odalennt a mélybe.
Megszünt a világ, és körülöttem minden, a felhőkön lépkedtem és táncoltam a fényben.
Végtelen nyugalom járta át a lelkem, lebegtem a semmiben, elhagyott a testem.
A mennyországban járok, hol az angyalok élnek ahol végtelen a nyugalom, és csodaszép az ének.
De eljön a hajnal, és tompulnak a fények megszűnik a nyugalom, elhalkul az ének.
Tudom hogy csak álom volt, és a mennyországban jártam, nem is vagyok angyal, s nincsen nekem szárnyam
Kinyitom a szemem, véget ért az álom, s már itt vagyok az életben, nem a másvilágon
Angyal, vidd meg a hírt az égböl, Mindig új élet lesz a vérböl.
Mert Csillag ég, hasad a hajnal, Mondd meg nekik - mennyböl az angyal.