Csokonai Vitéz Mihály Életrajz
Csokonai Vitéz Mihály 1773-1805
Debrecen, a szülőhely Csokonai Vitéz Mihály Debrecenben született 1773.november 17-én Apja: Csokonai József borbély, seborvos Anyja: Diószegi Sára
Debrecen
Debrecen
Iskolák Csokonai 1780-ban került a Debreceni Református Kollégium hallgatóinak sorába 1788-tól a főiskola tanulója, majd a teológiai fakultás diákja, papnövendék 1790-ben önképzőkört szervezett, olasz nyelvből fordít
Debreceni Református Kollégium
Debreceni Református Kollégium 1792-től levelezni kezdett Kazinczy Ferenccel 1794-ben tanárai tehetségének elismeréseként a gimnáziumi poétai osztály tanítását bízták rá
A klasszicizmus hatása
A Debreceni Református Kollégium oratóriuma
Legáció 1795-ben legációba küldték, Halason, Kecskeméten tartott szentbeszédet, megfordult Pesten Dugonics Andrásnál és Virág Benedeknél Szemtanúja volt Martinovics Ignác és társai kivégzésének a Vérmezőn
Martinovics Ignác és társainak kivégzése a Vérmezőn
1795 Hazatérve Debrecenbe tanárai elégedetlenek voltak viselkedésével, kollégiumi pert indítottak ellene Csokonai 1795. június 15-én bejelentette kilépését a Kollégiumból Az iskolaszék június 20-án kizárta Csokonait, tanítványait eltiltották tőle
Sárospatak 1795-ben Csokonai Sárospatakon folytatta tanulmányait Jogot hallgatott, de nem fejezte be, 1796-ban elhagyta a főiskolát oklevelet nem szerzett
Pozsony Csokonai 1796 őszén Pozsonyba ment, hogy az országgyűlésen támogatókat szerezzen Itt jelent meg Diétai Magyar Múzsa címmel verses folyóirata (11 szám jelent meg belőle)
A főtiszteletű, méltóságú és tekintetű Rendekhez a Diétai Múzsa Eljöttetek hát, óh haza nagyjai Dicső személyek! - tik, kiket a mai Idők örömmel énekelnek S glória vára felé emelnek! - Nagyságtok élő érdemi mind nagyok, De én csak egy kis múzsa-leány vagyok: És így talám homályosítnám, Majd ha nagy érdemitek nagyítnám. Elég csudálnom bennetek a nemet S ezt díszesítő százszeres érdemet: Én hát, ki e kis vőlgybe űlök, Mély özönébe nem is merűlök. Ti, a nagy Árpád nagy maradékai, Nagy nemzetünknek légyetek atyjai! Hadd zengjen ilyen szíves ének A magyarok kegyes Istenének: Dicső hazánknak rendjei, éljetek, Lakjék az érdem lelke közöttetek; Hogy a dicsőség szárnyra végyen S több koszorút fejetekre tégyen!" Így zengedez már a Duna partja is, Íly hanggal ekhóz Karpatus alja is: Én is tehát Pindus tövében Lantolok íly haza innepében. S bár Tempe vőlgyén még fiatal vagyok Hárfám erőtlen húrjai sem nagyok. Hogy ennyi héróst énekeljen S íly nagyok érdemivel beteljen: Mégis, hogy ezzel tiszteletet tegyek, Nagyságtok áldott szárnya alá megyek; Hadd mentsen íly hatalmas aegis Béfedezése alatt az ég is.
Komárom 1797-ben Csokonai Komáromban próbált szerencsét, Nyájas Múzsa címmel lapot akart alapítani, de pénzhiány miatt terve meghiúsul
Komáromi tartózkodása alatt ismerkedett meg Csokonai Vajda Juliannával, egy gazdag kereskedő leányával Verseiben Lilla múzsanéven nevezi szerelmét Lilla apja nem egyezett bele a házasságba, Lévai István, dunaalmási kereskedő vette feleségül Vajda Juliannát
Csokonai és a nők: Róza
Csokonai és a nők: Földiné
Csokonai és a nők: Júlia
Csokonai és a nők: Krisztina
A rokokó hatása
A vándorlás évei Csokonai a keszthelyi Georgikonban pályázott állásra, de kapott munkát 1799-1800 február: Csurgón helyettes tanári állást vállalt (Itt készül a Dorottya (1798-99)) 1800 tavaszán Csokonai hazatért Debrecenbe
Csokonai: Dorottya
Jankó János: Csokonai a lakodalomban
1801-1803 Debrecenben Csokonai végleg letett a közéleti költői szerepről, műveinek kiadásával foglalkozott, alkalmi munkákból élt 1802-ben a tűzvész következtében leégett a háza 1803-ban Bécsben jelent meg Anakreoni dalok című gyűjteményes kötete
1804-05 1804. április 15-én olvasta fel gróf Rhédey Lajosné temetésén A lélek halhatatlanságáról című versét (Halotti versek) A temetésen megbetegedett, tüdőgyulladást kapott Csokonai 1805. január 28-án halt meg Debrecenben
Et in Arcadia ego Domby Márton szervezte meg Csokonai temetését, ő is búcsúztatta Kazinczy javasolta a nevezetes sírfeliratot, (Et in Arcadia ego) amely az un. Árkádia-pörhöz vezetett
„…áll együgyű sírhalmom magában…”