Mikulás Az ajándékosztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklósnak, a Lycia római provinciában fekvő Myra püspökének népies alakja. A modern magyar néphagyomány szerint dec.5. éjjelén- dec. 6. hajnalán meglátogatja a gyerekeket, s ha az elmúlt évben jól viselkedtek, kisebb ajándékot ad nekik. A szintén használatos „Télapó” kifejezés a 20. század első harmadában keletkezhetett, már a két világháború között is használták a Mikulás szó szinonímájaként. A Mikuláshoz köthető magyar néphagyomány a globalizáció hatására megváltozott: addig amíg a két világháború között a Mikulás alakja a mennyben élt, a gyerekeket az égből figyelte ,segítői pedig manók, angyalok vagy krampuszok voltak, addig a mai fogyasztói társadalmakba egyre inkább az a nézet, hogy Mikulás, ill. országonként más-más alak, aki Mikulásnak megfelelője, a Lappföldön él, szánját rénszarvasok húzzák, a segítők pedig általában elmaradnak mellőle.

Története Egy szegény embernek 3 lánya volt, akiket megfelelő hozomány hiányában nem tudott férjhez adni. Így az a sors várt rájuk, hogy hajadonok maradnak és prostitúcióra kényszerülnek. Miklós myrai püspök elhatározta, hogy segít rajtuk, de szemérmességből vagy szerénységből ezt titokban tette. Az éj leple alatt egy-egy arannyal telt erszényt tett a szegény ember ablakába. Egyes változatok szerint ezt 3 egymást követő éjjelen tette, mások szerint 3 egymást követő évben. Mindkét változat szerint az apa a 3. alkalommal megleste az adakozót, hogy megköszönje neki az ajándékot ,de Miklós azt mondta, hogy egyedül Istennek tartoznak köszönettel. Szent Miklós fenti legendája és dec. 6.-iki egyházi ünnepe kapcsán terjedt el a 19. században a városokban, hogy a Mikulás az ablakokba helyezett kitisztított cipőkbe szaloncukrot vagy kisebb édességekből és déligyümölcsökből álló piros csomagot tesz dec. 6.-án. Személyesen is lehet vele találkozni. Ekkor a díszes piros ruhás, fehér szakállú püspököt fekete krampuszok (ördögök) kísérik és a rossz gyerekeket ijesztgetik, virgáccsal fenyegetik vagy finoman meg is vesszőzik.

Német területeken: Nikolaus, A Jézuska pedig Christkind. Protestáns (evangélikus) gyerekek nem dec. 6-án várják a Nikolaust, hanem saját „Pelzetmärtel” néven ismert ajándékozójukat a Szt. Márton napján, azaz november 11-én. Angolszász területeken (főleg USA) „Santa Claus” néven karácsonyi ajándékhozó alakká vált, és története szerint az Északi-sarkon lakik. Gyerekek karácsony előtt levelet küldenek neki kívánságaikkal. A Mikulás a Télapó, rénszarvas vontatta szánjával dec. 25-én egy éjszaka alatt körbejárja a Földet, és a kandallóra tett zokniba, harisnyákba apró ajándékokat rak, a gyerekek pedig tejjel és süteménnyel várják. A finn Mikulást „Joulupukkinak” hívják. A 20. században a Szovjetunióban „Gyed Moroz”, azaz Fagy Apó szorította háttérbe Szt. Miklóst, Moszkva és Oroszország védőszentjét. „Gyed Moroz” újév napján hozott ajándékokat.

Miklós-nap Magyarországon A hagyományos ünneplés: falvakban az álarcos, jelmezes játék (alakoskodás) volt dec. 6-án, ami NY-ról érkezett Magyarországra. Nem ismert mikor került pontosan Magyarországra, a 18. század végén megjelent tiltás árulkodik erről először. Nem a ma ismert jó kedvű, pirospozsgás Mikulás járt házról-házra, hanem egy félelmetes, koromfekete arcú, láncot csörgető rém, aki egyszerre jutalmazott és büntetett. Legelterjedtebb álláspont szerint a rémisztő alak „Odin” germán főisten továbbélése. A falvakban egészen a 20. század utolsó harmadáig élt a rémisztő alak, akit végül kiszorított a jóságos Mikulás. Ő a városokban jelent meg először a 19. század végén, függetlenül a Miklós-napi szokástól.

A modern Mikulás NY-on elszakadt Szt. Miklóstól, a tömegkultúra része lett és elüzletiesedett. Ügyes marketingesek megszüntették a Mikulás évközi morális felelősséget . Egy hangsúlyozó, bírói szerepét, eltüntették mellőle a büntetést szimbolizáló krampuszokat. Az édesség és játékipar mellett ma már egész sor termék használja alakját reklámfiguraként. Érdekes tévhit, hogy a Mikulás kövérkés, jókedvű, piros ruhás megjelenítését a Coca-cola találta volna ki 1931-ben. Egy korábbi magyar gyermekkönyv (1928) hasonló megjelenéssel ábrázolta a Mikulást, a cég hozzásegítette az öregapót a világhírnévhez. A vele kapcsolatos elképzelések is megváltoztak a globalizáció hatására: míg a két világháború között a Mikulás a mennyben élt, a gyerekeket az égből figyelte, segítői pedig a manók, angyalok vagy krampuszok voltak, addig a jelenkor Mikulása a Lappföldön vagy az Északi-sarkon él, szánját rénszarvasok húzzák.

Coca-cola reklámok

(A Mikulás a Miklós név szlovák változata.) A mikulás szó eredete (A Mikulás a Miklós név szlovák változata.) KÜLÖNFÉLE NEVEI: Amerika és Kanada: Santa Claus Magyarország: Mikulás, Télapó Anglia: Father Christmas Marokkó: Black Peter Baszkföld: Olentzero Németország: Nikolaus Dánia: Sinter Klaas Norvégia: Julenissen Finnország: Joulu Pukki Olszország: Befana, Babbo Natale Franciaország: Pére Noel Hollandia: Kerstman, Sinterklaas (Sint) Oroszország: Gyed Moroz Horvátország: Sveti Nikola Románia: Mos Nicolae Japán: Santa-szan Svédország: Jultomten Kína: Sengtan Laozsen Brazília, Peru és Spanyolország: Papá Noel Lengyelország: Mikolaj

A csokoládé-Mikulás Alakját és az édességet összekapcsolja a csokoládé-Mikulás. Magyarországon 1934-ben kezdtek ilyen figurákat gyártani. A legtöbb mai kommersz csokoládémikulás valódi csokoládé helyett kakaós bevonómasszából készül, amiben a kakaóvajat olcsóbb növényi zsiradékkal helyettesítik. 2006-ban 8000 tonna csokoládémikulás készült Magyarországon.

Czeglédy Gabriella: Télapó az úton Szarvas húzza szélsebesen. Télapóka szánkóját. Száguld a nagy hómezőkön, El is hagy már hét határt. Ajándékok szépen, sorban A hatalmas zsákokban. Télapóka becsempészi A cipőkbe suttyomban. Sietős az útja nagyon, Rövid már az éjszaka. Várja őt az ablakokban Még sok üres kis csizma.

Készítette: Kovács Anett Szak: TAL. II. Neptun-kód: BR1DPR