A szakmai szolgáltatás változásai; a megyei közoktatási közalapítványok szerepe… Hajdu Sándor

A pedagógiai szakmai szolgáltatásokat nyújtó szervezeteket érő kihívások o Alapvetően változatlan jogi szabályozás o Finanszírozás változásai o Nőtt a non profit és a piacorientált szolgáltató szervezetek jelenléte o Új szolgáltatási igények jelentek meg illetve gyengült a szakértői és szolgáltató tevékenységek különválasztása o A közigazgatás változásai; kistérségek, régiók o A Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatai o RKPSZ illetve más „kistérségi” modellek o Intézményfenntartó társulások; TISZK

„Volt egy szervezet, amit úgy neveztek: pedagógiai (szakmai szolgáltató) intézetek”  „Jól képzett és elhivatott szakemberekkel, jól képzett és elhivatott szaktanácsadókkal működött. Folyamatos kapcsolatban állt a szakma tudósaival; tudást, értéket, szemléletet közvetített. Aztán jött a..., és elkezdte csökkenteni a pályázati forrásokat, csökkenteni az intézetek támogatását, csökkenteni a költségeket. A megyék önmaguk döntöttek: fenn tudják-e tartani pedagógiai intézetüket. Néhány megye, kerület akad, ahol a fenntartónak ma is fontos ez az ügy. Akik áldozatot vállalnak érte – talán azért, mert tudják: jó beruházás.” Hercz Mária

Pedagógiai szakmai szolgáltatói feladatokat ellátó intézmények száma Fenntartói csoportok:  Önkormányzati (RKPSZ is) 112  Gazdálkodó szervezet (kft; kht) 21  Alapítvány és egyesület: 8  Állami szerv 6  Egyházi jogi személy 4  Felsőoktatási intézmény 3  Egyéni vállalkozó 1 „Jelentés a magyar közoktatásról, 2006”

Önkormányzati intézmények (2006)  Főváros: 12; Fővárosi kerületek: 21  Megyei önkormányzatok: 19; városok 12; megyei jogú városok: 9  Önkormányzati társulások: 2 Községi önkormányzatok 2 „Jelentés a magyar közoktatásról, 2006”

Állítások? – Kérdések! 1.A központi és a helyi hatalomnak ma sincs joga semmibe venni az intézmények szakmai önállóságát. Az önállóság egyik alapismérve a szakmai szolgáltatásokhoz való szabad hozzáférés joga. 2.Az ágazatot érintő szakmai jogszabályok többségét nem tartják be. 3.Az esetleges, koncepciótlan, reaktiv szakmapolitika két évtized után sem találta meg /ha egyáltalán keresi/a decentralizált viszonyok között egyensúlyt biztosító irányítási rendszert. 4.A közoktatás fejlesztésére-főleg pályázati úton-az utóbbi évtizedben milliárdokat fordítottak. Egy 2001-ben végzett ÁSZ vizsgálaton kívül érdemben soha, semmilyen szakmai elszámoltatás nem történt,a befektetések "hozadékát"nem alapján ítélték/ítélik meg. 5.Nem volt és nincs olyan szakmai innováció, amely elegendő felkészülési lehetőséget, időt, idejében kapott anyagi támogatást, türelmet és főleg mindvégig folyamatos szakmai segítő hátteret kapott volna

Állítások? – Kérdések! 6.Hosszútávú, konszenzusos szakmai érdekek helyett a mindenkori hatalomgyakorlók napi érdekei, sok esetben érdekeltségei határozták/határozzák meg döntéseket. 7.A megyei pedagógiai intézetek felszámolása előre eldöntötten, néha még szófordulatokban is egységes forgatókönyv szerint zajlik. Herpai Imre Mi az állam feladata és felelőssége a szakmai szolgáltatásban Mit lehet és mit nem szabad piacosítani Hol válik el az ellenőrzés a szakmai szolgáltatástól? Pőcze Gábor kérdései 1998-ban:

Megyei Közoktatási Közalapítványok tevékenységéről  A területi tervezéshez kapcsolódóan törvényi szabályozásra  Először novemberében jutottak jelentős támogatáshoz a központi költségvetésből(1,2 milliárd Ft)  Összesen, mintegy 22 milliárd Ft állami költségvetési forrásból  Egyéb bevételek, forrásbővítés

A pályázataik az alábbi témakörökhöz kapcsolódtak: o a közoktatás modernizációja, minőségbiztosítás:az informatika fejlesztése, az idegen nyelvek oktatása, a tehetséggondozás o a pedagógiai szakszolgálatok térségivé szélesítése : és a szakmai szolgáltatások támogatása o a hátránykompezáció: programokra alapozva a feltételek javítását és a különböző tanulói rétegek tanulási nehézségeinek csökkentését szolgálta

Kérdések? o Hogyan, milyen forrásból tudja támogatni a fejlesztéseket? o Miért volt/van szükség rá? o Ha jó is, hogy van ilyen "köztestület", "civil" "nonprofit" szerveződés, miért volt szükséges törvény erejével létrehozni illetve létrehozhatóvá tenni? o Helye van-e az egyéb pályázati lehetőségek (HEFOP, TÁMOP, TIOP,…)mellett?

Állítások! „ A várható társadalmi hatások – a piacgazdaság fokozatos kiépülése, az oktatás piacosodása és a demográfiai változások – egy sokkal rugalmasabb működési struktúrát igényelnek, mint amire a közoktatási intézményrendszer önmagától, saját forrásaira támaszkodva képes”

„ A pedagógiai innováció, melynek mi valamennyien a szakértői és a munkásai vagyunk,nézetem szerint akkor lesz sikeres és társadalmilag elfogadott, ha képesek leszünk kikövetkeztetni a közoktatás fejlesztésének a fő irányait (országos feladat), illetve, ha képesek vagyunk saját környezetünk (kistérség, régió, megye, főváros stb.) pedagógiai szükségleteit konstatálni és kielégíteni.”

Köszönöm a figyelmet!