KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Összeállította: Tóásó Szilvia

I. KÖRNYEZETVÉDELEM

„… ilyen az ember: sohasem látja helyesen sorsát, míg az ellenkezőjét is meg nem tapasztalja, és csak azt tudja igazán értékelni, ami elveszett.” /Defoe/

FOGLAMAK

A KÖRNYEZET FOGALMA 1995. évi LIII. törvény értelmében: A környezet a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete. Európa Tanács Luganoi Egyezménye értelmében: A környezet magába foglalja a természetes erőforrásokat, legyenek azok élők vagy élettelenek, mint amilyen a levegő, a víz, a talaj, a flóra és a fauna és mindezek közötti kölcsönhatások- ugyancsak idetartoznak mindazon vagyontárgyak, amelyek a kulturális örökség részeit alkotják, illetve a tájkép meghatározó jellemzői.

A KÖRNYEZETVÉDELEM FOGALMA Az 1995. évi LIII. Törvény értelmében: A környezetvédelem olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.

A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS FOGALMA Madas András megfogalmazása szerint: A természetes és az ember alkotta környezetnek hosszabb távra szóló, szabályozott hasznosítása, tervszerű fejlesztése és hatékony védelme, a természet ökológiai egyensúlyának tartós fenntartásával és a társadalom igényeinek figyelembevételével.

A KÖRNYEZETVÉDELEM MÓDJAI

AZ EXTENZÍV KÖRNYEZETVÉDELEM A környezetvédelemnek azt a formáját tekintjük extenzív környezetvédelemnek, amikor a szennyező technológia káros hatásainak megszüntetésére jön létre a szennyező folyamathoz közvetlenül vagy áttételesen kapcsolódó környezetvédelmi technológiai rendszer. Csak egy bizonyos pontig hatásos!

AZ INTENZÍV KÖRNYEZETVÉDELEM Ebben az esetben a környezetvédelem a technológia szerves része. Vertikálisan integrálódik a termelésbe, a természetbe. Hosszú távon a környezetvédelem valós megoldása!

AZ EREDMÉNYES KÖRNYEZETVÉDELEM FELTÉTELEI

Gazdasági és ökológiai követelmények összhangjának megteremtése Mérési lehetőségek kiterjesztése A tervezés komplexitásának erősítése A gazdálkodás szempontrendszerének átértékelése Azonos ökológiai és ökonómiai követelményrendszer érvényesítése a gazdálkodás minden területén

A KÖRNYEZET ELEMEI

A Föld A víz A levegő Az élővilág Az épített környezet Veszélyes anyagok és technológiák Hulladékok Zaj, rezgés és sugárzás

A FÖLD VÉDELME KITERJED A Föld felszínére és alatti rétegeire A talajra, kőzetekre és az ásványokra Ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira Talaj termőképességére, szerkezetére, víz- és levegőháztartására Élővilágára

A VÍZ VÉDELME KITERJED A felszíni és a felszín alatti vizekre Azok készleteire, minőségére és mennyiségére A felszíni vizek medrére és partjára Valamint a víztartó képződményekre

A LEVEGŐ VÉDELME KITERJED A légkör egészére Annak folyamataira és összetételére Klímára

AZ ÉLŐVILÁG VÉDELME KITERJED Valamennyi élő szervezetre Azok életközösségeire és élőhelyeire

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME KITERJED Településekre Egyedi építményekre Műszaki létesítményekre

VESZÉLYES ANYAGOK ÉS TECHNOLÓGIÁK VÉDELME KITERJED Minden olyan természetes és mesterséges anyagra, amely: - robbanás- és tűzveszélyes - radioaktív - mérgező - fokozottan korrozív - fertőző - ökotoxikus - mutagén - daganatkeltő - ingerlő hatású - más anyaggal kölcsönhatásba lépve előidézhet ilyen hatásokat

HULLADÉKOK KÖRNYEZETRE GYAKOROLT HATÁSAI ELLEN VÉDELEM AZOKRA AZ ANYAGOKRA TERJED KI, Amelyeket tulajdonosa nem tud vagy nem kíván eredeti rendeltetésének megfelelően felhasználni Illetve amelyek azok használata során keletkeznek

A KÖRNYEZETI ZAJ ÉS A REZGÉS ELLENI VÉDELEM AZOKRA AZ ENERGIAKIBOCSÁTÁSOKRA TERJED KI, Amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak

A KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM HAZAI IRÁNYÍTÁSI SZERVEI

Központi irányítását az 1995. évi LIII. törvény, illetve a 43/1990 Központi irányítását az 1995. évi LIII. törvény, illetve a 43/1990. kormányrendelet alapján a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (Ma: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium), Illetve a Miniszter látja el.

A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM IRÁNYÍTÁSA ALÁ TAROZNAK Levegőtisztaság védelme A felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme A természetvédelem Általános tájvédelem Zaj- és rezgésvédelem Hulladékkezelés A környezet radioaktív sugárzás elleni védelme Az erdővagyon védelme Az ásványvagyon védelme és a termőföldvédelem Az élővilág védelme

TOVÁBBI HIVATALOS SZERVEK A minisztérium munkafeladatait főosztályok, valamint minisztériumi hivatalok látják el Környezetvédelmi Hivatal Környezetvédelmi Főfelügyelőség Környezetvédelmi Felügyelőségek Nemzetipark- igazgatóságok Természetvédelmi igazgatóságok Földművelésügyi Miniszter Ipar és Kereskelemi Minisztérium

A KÖRNYEZETVÉDLEM TÖRVÉNYI HÁTTERE

A környezet tudatosság keretében hozott jogszabályok a hatvanas években jelennek meg Magyarországon „Alaptörvény”: 1976. évi II. törvény az emberi környezet védelméről Az 1980-as években szinte minden környezeti elem védelmére megszülettek a szükséges jogszabályok 1994 után felgyorsul a környezeti jogalkotás

A Magyar Köztársaság Alkotmánya leszögezi: „A Magyar Köztársaság Területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez” Az Alkotmány ezzel a rendelkezéssel állami feladattá tette a környezet védelmét.

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól Csak az általános szabályokat rögzíti, a konkrét szabályozást az egyes szaktörvényekre és rendeletekre bízza. Külön pontban nevesíti a környezet védelmének alapelveit. Környezetvédelmi Program

A JOGFORRÁSOK ALAPELVEI Elővigyázatosság Megelőzés Felelősség Tájékoztatás, tájékozódás, nyilvánosság Együttműködés (Partnerség) Egységes védelem Fenntartható fejlődés

SZIGORODÓ SZABÁLYOK Levegőszennyezési díj Vízterhelési díj Talajterhelési díj

II. TERMÉSZETVÉDELEM

Élő egyedek és élőhelyük együttese. A TERMÉSZET FOGALMA Élő egyedek és élőhelyük együttese.

A TERMÉSZETVÉDELEM FOGALMA Olyan céltudatos társadalmi tevékenység, amely során a természet élő és élettelen értékeit feltárjuk, fenntartjuk, kezeljük és megőrizzük.

A TERMÉSZETVÉDELEM JOGI ÉRTELEMBEN Csak az számít természetvédelmi tevékenységnek, ha azt olyan állami szerv végzi, amelyet erre kijelöltek.

A TERMÉSZETVÉDELEM SZAKASZAI Extenzív szakasz Intenzív szakasz

EXTENZÍV SZAKASZ Az az időszak, amikor a legfontosabb a védelemre érdemes természeti értékek számbavétele és védelem alá helyezése. Ez a szakasz előbb- utóbb befejeződik!

INTENZÍV SZAKASZ Ezalatt a már védett természeti értékek folyamatos őrzését, gondozását, ápolását, rendbetételét és rendben tartását, valamint közkinccsé tételét értjük. Az extenzív szakasszal ellentétben, ez soha nem ér véget!

A TERMÉSZETVÉDELEM CÉLJA Természeti értékek, területek, tájak megóvása és fenntartása A természeti értékek és a fennmaradásukat biztosító környezet helyreállítása A tudományos kutatások szabadtéri feltételeinek biztosítása A védett állat- és növényfajok szaporodásának, ritkulásának vagy pusztulásának figyelésével a természetes indikátor- szerep betöltése Oktatás, ismeretterjesztés és a közművelődés, valamint a természetvédelmi tudatformálás elősegítése

A TERMÉSZETVÉDELEM TOVÁBBI CÉLJAI Védett természeti környezetben a környezetkímélő idegenforgalom lehetőségeinek megteremtésével a lakosság életmód változásának elősegítése A külföldi látogatókkal az ország természeti értékeinek megismertetése A hazai, hagyományokkal rendelkező természetjárás feltételeinek létrehozása A kisparaszti életformák és gazdálkodási módok fenntartását biztosító területek megóvása A vadon élő állatok, növények génkészleteinek védelme A természetes táj, az épített környezet és a biodiverzitás védelme

A TERMÉSZETVÉDELMI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGESEK Természetvédelmi jogszabályok Természetvédelmi hatósági és kezelési szervezet Társadalmi támogatás, együttműködés

A TERMÉSZETVÉDELEM FELADATAI A célkitűzések megvalósítása, illetve ennek eszköztára.

FELADATOK A természetvédelmi oltalmat igénylő természeti értékek körének megállapítása A védelemre érdemes természeti értékek számbavétele, nyilvántartása, távlati programok elkészítése

Védetté nyilvánítás A védett értékek folyamatos fenntartása, kezelése A védett természeti értékeket veszélyeztető jelenségek és ezek okainak feltárása, az esetleges károk, károsítások megelőzése, elhárítása

A TERMÉSZETVÉDELEM MEGKÖZELÍTÉSI MÓDJAI Passzív természetvédelem Aktív természetvédelem

PASSZÍV TEMRÉSZETVÉDELEM Az a hagyományos tevékenység, amely felkutatja a természeti értékeket és annak jogi védelmét biztosítja. A védett értéken bekövetkező természetes folyamatokat szabadon hagyja érvényesülni.

AKTÍV TEMRÉSZETVÉDELEM Gondoskodik a természeti értékek fenntartásáról, valamint fennmaradásukat biztosító környezeti tényezők megőrzéséről, szükség szerinti helyreállításáról.

A TERMÉSZETVÉDELEM TÁRGYAI A természetvédelem tárgyát képezik azok a Földtani Víztani Növénytani Állattani Tájképi És kultúrtörténeti értékek, amelyek megőrzése és fenntartása tudományos, kulturális vagy gazdasági szempontból, ritkaságuk és különlegességük miatt érdekesek, vagy amelyeket a kipusztulás veszélye fenyeget.

FÖLDTANI ÉRTÉKEK barlangok sziklaalakzatok őskövületek (az ország területén egykor létező, de mára már kipusztult ősnövények és állatok megkövesedett maradványai) bányafalak hegyek, völgyek, kunhalmok

VÍZTANI ÉRTÉKEKE Állóvizek Források Folyóvizek Vízesések Tavak Fertő Mocsarak Lápok

NÖVÉNYTANI ÉRTÉKEK bennszülött (endemikus) növényfajok maradvány (reliktum) növényfajok bennszülött maradványfajok (reliktum endemikus) őshonos növényfajok jövevény (adventív) fajok növénytársulások (gyepek, fás társulások)

A TERMÉSZETVÉDELEM ESZKÖZEI Jogszabályok Közgazdasági szabályozórendszer Természetvédelmi bírság Az állami szervezet Tanácsadó testületek Társadalmi szervezetek Nemzetközi kapcsolatok Anyagi eszközök Tájékoztatási rendszer

III. A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A TERMÉSZETVÉDELEM KAPCSOLATA

A természetvédelem része a környezetvédelemnek, de nem azonos azzal! A természetvédelem mindig tételes védetté nyilvánítással jár, a környezetvédelem pedig ilyen értelemben nem.

IV. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJA

FŐ ALAPELVEK Megelőzés elve A károkozó felelősségének elve Szubszidiaritás elve Együttműködés és összehangolás elve Kompatibilitás elve Globális felelősség elve

JOGI ESZKÖZÖK Rendeletek Iránymutatók Határozatok Javaslatok, állásfoglalások

A KÖRNYEZETI AKCIÓPROGRAMOK Első környezeti akcióprogram (1973- 1976) Második környezeti akcióprogram (1977- 1981) Harmadik környezeti akcióprogram (1982- 1986) Negyedik környezeti akcióprogram (1987- 1992) Ötödik környezeti akcióprogram (1993- 2000) Hatodik környezeti akcióprogram (2001- 2010)

KÖSZÖNÖM FIGYELMETEKET!