A DOLGOZATÍRÁS TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI Tanulásmódszertan Sz. Molnár Anna

A DOLGOZAT JELLEGE elemző, analitikus, vagyis a szakirodalomból feltárt tények alapján történik a téma bemutatása, fogalmak, jelenségek leírása, értelmezése és összehasonlítása útján

A DOLGOZAT CÉLJA 1. Az adott tantárgy szakirodalmában történő tájékozódást elsegíteni 2. Egy tanulásmódszertani probléma feldolgozása során a szakirodalmi források, dokumentumok, más tudomány- területeken felhalmozott tapasztalatok értelmezését, elemzését, összehasonlítását gyakoroltatni. 3. A dolgozatkészítés általános tartalmi és formai követelményeit elsajátíttatni. 4. Az ismeretek szerkesztett, világos, szabatos, nyelvi szempontból kifogástalan írásbeli kifejtését gyakoroltatni. 5. A szakirodalom szabályos felhasználását (idézés, hivatkozások) elsajátíttatni.

PRAKTIKUS TANÁCSOK A DOLGOZATÍRÁSHOZ A tanár/tanszék által elektronikusan közzétett előírásokat (tartalmi és formai követelmények, határidők, javítási és pótlási lehetőségek stb.) a megjelenés után azonnal célszerű letölteni a tantárgy számára nyitott külön mappába, hogy ne a leadás előtt kelljen tájékozódni az előírásokról. Megjegyzés: a tanárok nem szeretik, ha a leadás előtt a hallgatók a kényelmesebb megoldást választva, közvetlenül tőlük érdeklődnek olyan információk felől, amelyet hónapokkal korábban a tanár már közzétett. Ehhez természetesen joga van a hallgatónak, de amikor a tanároknak a javítással úgy is sok a teendője, nem biztos, hogy válaszolnak olyan kérdésre, amit fel sem kellett volna tenni.

A DOLGOZATKÉSZÍTÉS FOLYAMATA A probléma Az elemezni kívánt probléma kiválasztása, értékelése. A. A probléma kiválasztásának forrásai: A személyes gyakorlat, tapasztalat. Pl.: saját tanulási gyakorlat, megfigyelt probléma, munkahelyi feladat. Elméleti kérdések. Pl.: a felnőttkori tanulási motivációk a felnőttoktatás elméletében, a felnőttoktatás kommunikatív elmélete és a tanulási módszerek. Szakirodalom. Pl.: a csoportos munka alkalmazásának lehetőségei a felsőfokú iskolarendszerű felnőttoktatásban.

A DOLGOZATKÉSZÍTÉS FOLYAMATA A probléma B. A probléma értékelése. A probléma kifejtése a dolgozat írója számára jelent-e új ismereteket, azok a gyakorlatban hasznosíthatóak-e? Van-e megfelelő szakirodalom a feldolgozáshoz? A dolgozat írója számára megfelelő-e a probléma? Érez-e a szerző kellő érdeklődést, rendelkezik-e megfelelő ismeretekkel, kaphat-e szakmai segítséget, megvannak-e a szükséges feltételek, elegendő-e a rendelkezésre álló idő a dolgozat elkészítéséhez?

A DOLGOZATKÉSZÍTÉS FOLYAMATA A probléma C. A probléma megfogalmazása. A probléma megfogalmazása kérdés formájában történjen. A kérdés egy tanulásmódszertani témára, vagy több összetevő kapcsolatának, összefüggésének feltárására irányuljon. A probléma ne legyen túlságosan tág (pl. Mi a csoportmunka szerepe?), se szűk (pl. Mi a funkciója a klasszikus zene hallgatásának a koncentrált figyelem fenntartásában művelődéstörténet tanulása során?).

A DOLGOZATKÉSZÍTÉS FOLYAMATA A szakirodalom A szakirodalom feldolgozásának célja, szabályai Cél: A pontosan körülhatárolt témára vonatkozóan megállapítani a meglévő ismeretek körét, majd szintetizálni az olvasottakat. A téma szempontjából fontos (releváns)irodalom: a téma összetevőit, kérdéseit tárgyalja, azonos elméleten alapul, azonos gyakorlatot vizsgál.

A DOLGOZATKÉSZÍTÉS FOLYAMATA A szakirodalom B. A szakirodalom feltárása és feldolgozása A szakirodalom fontosabb lelőhelyei Előzetes források: katalógusok, referáló folyóiratok, bibliográfiák gyűjtik össze, annotálják, indexelik a szakirodalmakat A katalógusok egy könyvtár gyűjteményét tárják fel: betűrendes és szakkatalógus. ETO. Felnőttoktatás: 374.7 Másodlagos források: a kutatások alapján készült összefoglalók: lexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek, tankönyvek, jegyzetek, monográfiák, tanulmánykötetek, szakszótárak.

A DOLGOZATKÉSZÍTÉS FOLYAMATA A szakirodalom Elsődleges források azok a monográfiák, cikkek, tanulmányok, kutatási beszámolók, dokumentumok, amelyek közvetlenül számolnak be egy téma vizsgálatának eredményeiről. Internetes források – használatukról a Könyvtárinformatikai és informatikai alapismeretek tárgy keretében.

A DOLGOZATKÉSZÍTÉS FOLYAMATA A szakirodalom A szakirodalom feltárásának lépései: pontosan határozzuk meg a témát, olvassunk el egy friss másodlagos forrást a témáról, állítsuk össze a kulcsszavakat, nézzük át a bibliográfiákat, katalógusokat és a referáló folyóiratokat néhány évre visszamenőleg, írjuk ki a könyvek és cikkek adatait (szerző, cím, kiadás helye, kiadója, éve, oldalszám, folyóiratnál: a folyóirat címe, az évfolyam, szám és oldalszám), szerezzük be az irodalmat, olvassuk el és jegyzeteljük ki a műveket, a jegyzeteket rendszerezzük, alakítsuk ki a dolgozat szerkezetét

A DOLGOZATKÉSZÍTÉS FOLYAMATA A szakirodalom Módszerek az irodalom feltárásához: az irodalom minden fontosnak tartott gondolati egységét külön cédulára, olvashatóan, a forrás pontos feltüntetésével, szó szerint és idézőjelbe csak a legfontosabb gondolatokat, definíciókat, neveket, statisztikákat írjuk, a cédulázás nem azonos a szó szerinti másolással, szerepeljen a cédulán a kulcsszó, melyhez a jegyzet készült, rögzítsük saját gondolatainkat és kommentárjainkat minden bibliográfiai adat külön cédulára kerüljön

A DOLGOZATKÉSZÍTÉS FOLYAMATA A szakirodalom Könyv bibliográfiai adatai: Szerző vezeték és utóneve: A mű címe. A kiadó, kiadás helye, a kiadás éve. Oldalszám –tól – ig. Példa: Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról. AKG Kiadó, Budapest, 1997.

A DOLGOZATKÉSZÍTÉS FOLYAMATA A szakirodalom Tanulmány bibliográfiai adatai: Szerző vezeték és utóneve: A tanulmány címe. In: A kötet szerkesztőjének neve (szerk.): A tanulmánykötet címe. A kiadó, kiadás helye, a kiadás éve. Oldalszám –tól – ig. Példa: M. Nádasi Mária: Az oktatás szervezési módjai. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998. 368-391.

A DOLGOZATKÉSZÍTÉS FOLYAMATA A szakirodalom Folyóiratcikk bibliográfiai adatai: Szerző vezeték és utóneve: A cikk címe. A folyóirat címe, Évszám. szám. Oldalszám –tól – ig. Példa: Sinka Edit – Kalivoda Katalin: A tanulási képességek fejlesztése – a tankönyvek tükrében. Új Pedagógiai Szemle, 2001. július. 74-87. www.pszi.computeria.hu/tanulasm.htm - 9k -

A DOLGOZATKÉSZÍTÉS FOLYAMATA A szakirodalom C. A szakirodalom kritikus elemzése A felhasznált irodalom megbízhatóságáról próbáljunk meggyőződni. Az irodalomban tapasztalható ellentmondásokat, eltérő véleményeket igyekezzünk feltárni. Rokon tudományterületek vonatkozó irodalmában is keressünk műveket. A szakirodalom feltárása és kritikus elemzése után újra pontosan meg kell fogalmazni a problémát.

A DOLGOZAT MEGÍRÁSA Főbb műveletek az elemző dolgozatban: leíró elemzés: a tények egy bizonyos szempont szerinti ismertetése, értelmező elemzés a tényeknek a téma egy aspektusával való összefüggésében történő megvilágítása, hangsúlyozva az ok-okozati összefüggéseket, az összehasonlító elemzés összevetést tesz különböző tényezők között.

A DOLGOZAT MEGÍRÁSA · A forrásokból nyert tényanyag alapján a problémára vonatkozóan következtetéseket fogalmazunk meg. A szakirodalom egyszerű ismertetése nem elegendő. A tényeket, megállapításokat értelmezni kell. Fel kell tárni a tények között az ok-okozati összefüggéseket. Fontos a mondanivaló tagolása, osszuk bekezdésekre a szöveget.

A DOLGOZAT MEGÍRÁSA Javasolt tagolás: - bevezetés, a témaválasztás indoklása, a probléma megfogalmazása, - kifejtés (egy gondolatkör egy bekezdés) - összegzés - irodalomjegyzék - függelék.

A DOLGOZAT LOGIKAI FELÉPÍTÉSE Kronologikus, időrendi (történelmi témák esetében) Tételes szerkezet – a résztémák mellérendelő kapcsolatban vannak Ok – okozati kapcsolatok mentén (az egyik résztéma a másikból következik) Induktív logikai rend (egyestől az általánosig) Deduktív logikai rend (az általános összefüggésektől a konkrétumokig)

A DOLGOZAT MEGÍRÁSA Záró teendők: Ellenőrizzük a helyesírást! Készítsük el az irodalomjegyzéket és a függelékeket. Ellenőrizzük, hogy a terjedelem megfelel-e az előírásnak.

A DOLGOZAT FORMÁJA Ajánlott: 12-es betűméret, jól olvasható betűtípus (pl. Times New Roman), 1,5-es sorköz, sorkizárás A címlap tartalmazza: ELTE-PPK Andragógia Tanszék Tanár neve Tantárgy A hallgató neve, szakja, évfolyam A dolgozat címe Évszám

A SZÓ SZERINTI IDÉZÉS SZABÁLYAI Az idézet ne legyen túl hosszú. Hosszabb idézeteket a mellékletben kell megadni. A szó szerinti idézést jelölni kell, a forrást meg kell adni: Pl. „ … nem kérünk a posztmodern lebontási játékok nihilista paradicsomából. Mivel azonban minden cáfolatot le lehet bontani, arra sem vagyunk hajlandók, hogy kiselejtezzük a posztmodern gondolkodást.” (Leirman 1998 124.)

A TARTALMI IDÉZÉS SZABÁLYAI Ha saját szavainkkal megfogalmazva más szerző gondolatát közöljük, az átvételt jelölni kell. Pl.: Siebert, az andragógia szempontjából releváns posztmodern felvetések közül a következők józan megfontolását ajánlja: a pluralizmus, a különbözőségek iránti fogékonyság, a kontingencia (véletlenszerűség). (Siebert 1993 135-144.)

AZ IRODALOMJEGYZÉK Allport, G. W. (1997): A személyiség alakulása. Kairosz, Budapest. Andorka R. (1997): Bevezetés a szociológiába. Osiris, Budapest. Antons, K. (1973): Praxis der Gruppendinamik. Hogrefe, Göttingen. Apps, J. (1991): A felnőttek tanításának mestersége. In: Maróti A. (szerk.) (1997): Andragógiai szöveg-gyűjtemény II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 71-88. Atkinson et al. (1994): Pszichológia. Osiris–Századvég, Budapest.