A szaporodás szervrendszere

here hiánya: (perinatális T hiánya) női genitalia korai intrauterin T hím külső genitalia here perinatális T hím idegi szerveződés felnőttkori T szexuális aktivitás here hiánya: (perinatális T hiánya) női genitalia női idegi szerveződés: E2 pozitív feed-back (ciklus !) és női szexuális magatartás -fötoprotein: a placentáris ösztrogén nem hat közp. ir.-re hím genitalia a 14. hétig záródik ! (adrenogenit. syndroma !) hím genitalia a 14. hétig záródik ! (adrenogenit. syndroma !)

Elsődleges nemi jelleg a férfi illetve a női nemre jellemző nemi szervek határozzák meg (here/ptf) megszületéskor az újszülött nemét külső nemi szervei alapján állapítják meg (bár ez néha csalóka tud lenni...interszexualitás/hermafroditizmus

Másodlagos nemi jelleg Férfi alkat sémája Női alkat sémája Másodlagos nemi jelleg a nemi érés idején (pubertás) az ivarmirigyek (férfiaknál here, nőknél petefészek) által termelt hormonok alakítják ki és tartják fenn főként alkati tulajdonságokban mutatkozik meg Mik is ezek?

Férfiakénál egészében kisebb, testmagasság -10 cm, tömeg -10kg Nők törzse (hasi rész) hosszabb, a férfin a végtagok hosszabbak Fej férfinál relatíve nagyobb (de az agy mérete nem függ össze az IQval) Férfi nagyobb vállszélessége a női medence szélességével szemben Ffi bőre erősebben pigmentált, bőr alatti zsír kevesebb, jobban visszaadja a bőr alatti izmok idomait Erősebb szőrzet, ffias kopaszodás (már a 20as években homlok oldalsó szögletében. Oka? Tesztoszteron károsítja a hajhagymákat) Szeméremtájék szőrzete ffiban egyenes a köldökig tart, nőben háromszög sosem ér fel a köldökig Női bőr alatti zsírpárna fejlettebb(különösen mell és fenék, csípő tájékon), ezért idomai kerekdedebb, simább Ffi csontjai nagyobbak, durvább domborzatúak Ffi koponya: szemöldökív erősebb kiemelkedése, homlok dőltebb, szemgödör szögletes Belső szervek is nagyobbak ffiban, egy kivétellel a lép nőben nagyobb Gége alakja ffiban előreugró, hangszalagok hosszabbak...mélyebb hang

Pubertás: a GnRH elválasztás pulzatilis lesz leányok: 12-14. évtől (menarche) fiúk: 13-15. évtől

Fúúú na kezdjük….

A női nemi szervek (külső és belső) Elhelyezkedés alapján külső és belső nemi szerveket különítünk el.

csikló (clitoris) + preputium clitoridis Külső női nemi szervek kismedencén kívül, a szeméremrés körül helyezkednek el; többrétegű elszarusodó laphám fedi őket szemérem domb csikló (clitoris) + preputium clitoridis kis ajak (labia minora pudendi) szemérem test nagy ajak (labia majora pudendi) Húgycső (ostium urethrae ext.) Szeméremtest: az összes külső nemi szerv együttes neve Szűzhártya (hymen) hüvely bemenet (ostium vaginae) Bartholin vezeték (váladékuk sikamlóssá teszi a hüvelybemenetet, vestibulum vaginaeba nyílnak) Gát: a csontos kismedencét lezáró vaskos izmos terület, nyílirányú hasadéka a szeméremrés

Csiklóról még egy keveset: ffi hímvesszője egy részének megfelelő erectilis szövetekből épül fel Két szárral ered a szeméremcsont, ülőcsont szárainak találkozásáról, majd konvergálnak, syphysis alatt összenő, vége a glans („csak a jéghegy csúcsa”)

Belső női nemi szervek

A petefészek mandula nagyságú, páros szerv, méh két oldalán, kis- és nagymedence határán, méhszalagokhoz rögzített kéreg- és velőállománya van működésének legfontosabb elemei: a kéregállományban elhelyezkedő tüszők termeli a tüszőkben elhelyezkedő petesejteket belső elválasztású mirigyként is működik

Ovarialis és menstruációs ciklus A női nemi működés ciklikus jellegű. Ez a működés a lányoknál a serdülőkor végén, a fiatal felnőttkor elején 10-15 éves korban az első menstruációs vérzéssel (menarche) kezdődik Változó korban a menstruációs vérzések elmaradásával, (menopauza) fejeződik be. A menstruáció a méhnyálkahártya havonta ( átlagosan 28 naponként, de ez az időperiódus egyénenként, sőt ugyanannál az egyénnél is elég nagy változatosságot mutat, így gyakorlatilag 25-33 naponként) történő lelökődését és vérzés kíséretében történő kiürülését jelenti. A tinédzsereknél a ciklus még ingadozó lehet, csak kb. 18-19 éves korban vesz fel egy viszonylagos állandóságot. Terhességek alatt szünetel. Az emberen kívül csak az emberszabású majmoknál fordul elő. A folyamat több szintű hormonális szabályozás alatt áll. Ennek a szabályozó rendszernek a felső szintjét a hipotalamo-hipofízeális rendszer gonadotróp (nemi mirigyeket serkentő) hormonjai jelentik, amelyeknek termelődését negatív visszacsatolással (feed-back) a petefészekben (ovarium) termelődő hormonok befolyásolják.

Tüszőérés: A női ivarsejt (petesejt; ovum) a tüszőérés során válik megtermékenyülésre alkalmassá. A petesejtek szaporodása már a három-négy hónapos leánymagzatok petefészkében (ovarium) befejeződik, ekkora két petefészekben összesen mintegy 400 ezer található, és ezután számuk már csak csökken. Születéskor a petefészkekben lévő petesejtek az első érési oszlás profázisában vannak, és így maradnak az érésig. A follikulusz-stimuláló hormon (FSH) hatására néhány tüsző fejlődésnek indul. Az érett tüsző az ovarium felszínét kidudorítva helyezkedik el.

A tüszőérés folyamata

A tüszőrepedés (ovulatio) a ciklus közepén (kb. 14 A tüszőrepedés (ovulatio) a ciklus közepén (kb. 14. napján) következik be. (A testhőmérséklet emelkedése is jelzi I lyenkorra a FSH hatása a negatív visszaszabályozás miatt visszaszorul, és a hirtelen megemelkedő LH hatására a petefészek vérellátása úgy változik, hogy fokozódik a tüszőre kifejtett nyomás. A fokozott nyomás hatására a tüsző megreped. A petesejt a méhkürt „szívó” hatásának következtében bekerül a méhkürtbe, megkezdi vándorlását a méhüreg felé. A beágyazódáshoz persze az is szükséges, hogy a petesejt közben megtermékenyüljön (ez 90%ban a méhkürtben történik), fejlődésnek induljon, és a méhüregbe éppen beágyazódásra képes állapotban kerüljön. (A terhesség bekövetkezéséhez így egy természetes módon időzített, bonyolult folyamatokból álló rendszer összehangolt működésére van szükség.)

Sárgatest: a LH hatására a visszamaradt tőszőhám és a belső tok sejtjeinek átalakulásával jön létre A LH hatása tovább is fennmarad, ami fokozza a sárgatest hormon (progeszteron) termelődését. A progeszteron hatására a méhnyálkahártya tovább vastagodik, tápanyagokat halmoz fel, mirigyei váladékot termelnek. Összességében: felkészül a megtermékenyített petesejt befogadására. Közben a sárgatesthormon a negatív visszacsatolás mechanizmusán keresztül visszaszorítja a FSH és LH termelődését. Ha bekövetkezik a terhesség a sárgatest még három hónapig fennmarad majd szerepét átveszi a méhlepény. Ha terhesség nem következik be, a visszacsatolási mechanizmus következtében leeső LH szint miatt a sárgatest tönkremegy, a progeszteron termelés lecsökken, a méhnyálkahártya nem képes tovább fennmaradni, és vérzés kíséretében leválik és kiürül (menstruáció). Az FSH termelés blokkolódása a progeszteron szint leesésével megszűnik, ezzel az egész ciklus újrakezdődik...

A női nemi ciklus összefoglalása (otthonra) A menstruációt követően a tüszőérést serkentő hormon (FSH – follikuluszstimuláló hormon) szintje lassan emelkedni kezd, új tüsző érését segítve A ciklus közepe táján az ösztrogének szintje is emelkedik, amit hamarosan követ a luteinizáló hormon (LH) mennyiségének ugrásszerű növekedése (a grafikonon ezt spike-nak hívják – angolul tüskét jelent), ami az érett petesejt kilökődését idézi elő A petesejt bekerül a petevezetőbe, közben a felrepedt tüszőből kialakul a sárgatest (corpus luteum), ami a ciklus hátralévő részében, egészen a menstruációig termeli a progeszteront. Ebben az időszakban a legnagyobb a megtermékenyítés esélye Közben a méh nyálkahártyája megvastagszik, dúsan erezetté és mirigyessé válik, felkészül a megtermékenyített petesejt (zigóta) beágyazódására Amennyiben ez nem történik meg, a sárgatest elsorvad, progeszterontermelése leáll és a nyálkahártya leválása megkezdődik, vérzés kíséretében Az ovuláció során a nemileg érett női testben egy petesejt érik meg (esetenként kettő, ami kétpetéjű ikrek születéséhez vezethet). A méh nyálkahártyája, az endometrium folyamatosan megvastagszik. Ovuláció után a méhfal megváltozik (izomzata ellazul), képessé válik a megtermékenyített petesejt befogadására és terhesség kialakulására.

A hormon hatása Ösztrogének: Előidézik a serdülő lányok emlőmirigyének fejlődését, a mellbimbó pigmentálódását, valamint a másodlagos nemi jellegek megjelenését. a FSH-termelés csökkenését okozzák. Hatást gyakorolnak az anyagcserére: csökkentik a vércukorszintet, előidézik a víz és a nátrium szervezetben való visszatartását, valamint a kalciumnak a csontokban való lerakodását.

Petevezetékek (tuba uterina) méh felső két oldalán eredő szarvszerűen elhelyezkedő, üreges, nyálkahártyával bélelt vezetékek végeiken a hasüreg felé kiszélesednek az itt lévő szálak, nyúlványok terelik a petesejtet a hasüregből a vezetékbe

Méh (uterus) többrétegű simaizommal rendelkező, körte alakú szerv kismedencében, hashártya alatt helyezkedik el, a hashártya csak felülről borítja szalagrendszer és a gát izomrendszere biztosítja a helyzetét a méhnyak végén van a méhszáj, amely „belelóg” a hüvelybe> ez a méh hüvelyi része> laphám fedi> a hám vizsgálata a nőgyógyászati rákszűrés része feladata: a megtermékenyített petesejt befogadása, fejlődésének biztosítása

Hüvely (vagina) ferde csatorna 8-10 cm hosszú, kb. 5 cm átmérőjű szabadon nyílik a gáton nem tartalmaz mirigyeket hüvelyváladék termelődése: a hüvelyben élettani körülmények között jelen vannak a Döderlein-bacilusok/pálcák/laktobacillusok a hüvelyfal hámsejtjeiben lévő glikogénból kémiai úton tejsavat képeznek ez gátolja a bejutott kórokozók szaporodását így a hüvelynek öntisztulása van a hüvely a szexuális úton terjedő betegségek gyakori kiindulási helye

A férfi nemi szervek

Hímvessző: (penis) Fejlődéstanilag a nők csiklójának felel meg Részei: Corpus (test), Glans (makk), Preputium (fityma) barlangos testből álló szerv nemi izgalom hatására megtelik vérrel alsó részén húzódik a húgycső nagyon sok érző idegvégződéssel rendelkezik Felépítése tágult erek, kötőszövetet, simaizmot tartalmaz és a makk területén sok érzőideg is található két barlangos test (corpus cavernosus penis) alkotja a húgycsövet egy harmadik barlangos test (corpus spongiosum penis) veszi körbe, amely a makkot is alkotja

Herezacskó: bőrzacskó, ebben helyezkednek el a hereképletek Tulajdonképpen a hasfal kitüremkedése (annak valamennyi rétegét tartalmazza) Magzati élet 7. hónapjától here található benne Fejlődéstanilag a nők nagyajkának felel meg, de a középvonalban összenőtt (ha jól megnézed láthatod )

Belső férfi nemi szervek Here: (testis) feladata hímivarsejt- és hormontermelés Galambtojás nagyságú és alakú páros szerv, burkokkal fedve helyezkedik el a herezacskóban Kötőszövetes tok veszi körül magzati életben a hasüregben fejlődik a vesék magasságában, ahonnan a lágyékcsatornán keresztül a herezacskóba vándorol le érett újszülött heréi már a herezacskóban vannak rejtettheréjűség: ha a herék a hasüregben maradnak (MJ) állományát vékony csatornarendszer alkotja> ebben termelődnek az ondósejtek (spermiumok)

állományát felcsavarodott csatornák alkotják

A herecsatornákat csírahám alkotja---hímivarsejteket termeli Hímivarsejtek (spermiumok jellemzői): a női nemzőcsatornában 2-3 napig életképesek képződésüket a hypophysis gonadotrop hormonjai szabályozzák osztódási és érési folyamat eredménye képpen jönnek létre 60 μm hosszúságú feji része tartalmazza a sejtmagot, ½ kromoszóma garnitúrával

a középdarab (nyaki szakasz) tartalmazza a cytocentrumot → mozgás irányítása farokrész, amelynek csapkodása révén aktív mozgásra képes a herecsatornákban Sertolli-féle (dajka) sejtek találhatók, amelyekbe a hímivarsejtek nyomulnak be és itt érési folyamaton (metamorphosis) mennek át, valamint tápanyagokat vesznek fel a herecsatornák között Leydig-sejtek találhatók →ők termelik a testosteron-t!!

Mellékhere: (epididymis) herék hátsó felszínéhez hozzánőtt, hosszúkás, páros szerv itt folytatódnak a herékből kivezető csatornák feji, testi és farki rész különböztethető meg rajta a herecsatornák a mellékhere feji részében szedődnek össze feladata: a hímivarsejtek termelése és érése itt már NEM történik, csak tárolódnak alsó, elkeskenyedő végéből indul az ondóvezeték

Ondóvezeték: (ductus deferens) a mellékhere farki részéből induló izmos falú, szűk lumenű cső a herezacskóban felfelé haladva a lágyékcsatornán keresztül jut a hasüregbe a húgyhólyag mögött lefelé húzódva, mint ondókilövellő csatorna (ductus ejaculatorius) nyílik a húgycső dülmirigyet átfúró szakaszába feladata a nemi váladék továbbítása

Ondózsinór: (funiculus spermaticus) kb. kisujjnyi vastagságú köteg a herezacskóban és a lágyékcsatornában a here és a mellékhere idegei és erei valamint az ondóvezeték (ductus deferens) alkotja

Ondóhólyag: (vesica seminalis) Páros szerv tömlőszerű, feladata a váladéktermelés a húgyhólyag hátsó, alsó részéhez rögzített → rectalis vizsgálattal tapintható belső felszínét nyálkahártya béleli → váladéktermelés kivezető csöve az ondóvezetékbe nyílik

Dülmirigy (prosztata): gesztenye alakú és nagyságú, páratlan mirigy; húgyhólyag alatt; körülfogja a húgycsövet; közvetlenül mögötte található a végbél  → rectalis vizsgálattal tapintható sejtjei váladékot termelnek, kivezetőcsöve a húgycsőbe nyílik; a húgycső felülről lefelé haladva fúrja át idős korban mirigyállománya felszaporodhat

Köszi a figyelmet!