Drogok és hatásmechanizmusuk Gyorsítók és hallucinogén szerek

DEFINÍCIÓ Drog: minden olyan növényi vagy szintetikus eredetű anyag, amely a szervezetbe kerülve megváltoztatja annak működését, illetve annak több funkcióját. Megváltozik az egyén közérzete, hangulata és a viselkedése. A drogok rendszeres fogyasztása pedig a megszokás révén függőséghez vezet.

Drogok csoportosítása 1. Elfogadottságuk alapján: Legális drogok (dohány, alkohol, kávé) Illegális drogok (ópiátok, hallucinogének, stimulánsok stb.). 2. Hatásuk alapján: Lassítók (alkohol, nyugtatók, opiátok) Gyorsítók (nikotin, extasy, kokain) Hallucinogének (kannabisz szármszékok, LSD)

Gyorsítók (kokain, speed)

KOKAIN

A növény Kokacserje (Erythroxylon coca) leveleit évszázadok óta rágják a dél-amerikai indiánok stimuláló és étvágycsökkentő hatása miatt. ."                      

Történelem Wohler és Niemann 1844 és 1862 között különítették el a kokacserje leveleinek aktív hatóanyagát, a kokaint. 1886-ban a Coca Cola (amely egészen 1903-ig tartalmazott kokaint).

Kokain az agyban Biokémiailag a kokain az amfetamin származékokhoz hasonlóan működik: megakadályozza az agyban a noradrenalin, a dopamin újrafelvételét, így ezek folyamatosan ingerlik a nekik megfelelő receptorokat, stimuláló, élénkítő hatást váltva ki.

A kokain testi hatásai A kokain ingerli a szív- és érrendszer adrenerg receptorait. Stimuláló hatása miatt emelkedik a vérnyomás és gyorsul a szívverés. Egy adag kokain hatásának időtartama max. egy óra.

Fogyasztása A kokain felszippantható az orrba (ez a leggyakoribb fogyasztási mód), adagolható injekcióban, illetve hevítéssel elpárologtatott szabad formája be is lélegezhető.                                                               

                                                                                                               A felszippantás során a kokain az orr, illetve a torok nyálkahártyáin keresztül jut be a véráramba.

Kokain leggyakrabban említett pszichés hatásai: A hangulat jelentős javulása, Megnövekedett teljesítmény, A fáradtság és az étvágy eltűnése, A szexuális vágy fokozódása. Nagyobb mennyiségű vagy rendszeres kokain elfogyasztása esetén felléphet szorongás, az adott helyzetben indokolatlanul agresszív viselkedés, álmatlanság, verejtékezés, impotencia, a végtagok elnehezülése.

Kokain leggyakrabban említett pszichés hatásai: - Felléphet egyfajta másnaposság érzése is (a "nagyobb mennyiség" személyenként változik, egyesek szervezete naponta több grammot is tolerál - főleg egy idő után - A szer idült fogyasztóinál idővel erősen paranoid viselkedés alakulhat ki.

Veszélyek A kokain okozhat szívritmuszavarokat, koszorúér elégtelenséget, Agyi érszűkületet, epilepsziához hasonló görcsöket is. Hosszú távú, rendszeres használata esetén számottevően csökken a szexuális érdeklődés, impotencia is kialakulhat. A feketepiacon beszerezhető kokaint rendszerint hígítják.

Veszélyek és a függőség típusa Az orrba való gyakori felszippantás szétroncsolhatja az orr nyálkahártyáját. Terhes nőknél a kokain koraszülést, illetve magzatkárosodást (pl.: nyitott gerinc) okozhat. Fizikai függőség nem alakul ki, de a pszichikai függőség veszélye igen nagy és nagyon hamar kialakulhat.

Amfetamin mollekula szerkezete SPEED                                                       Amfetamin mollekula szerkezete

Történelem. Az amfetaminszármazékok már a XX. század első éveiben felbukkantak, és a 30-as évekre be is kerültek a széles körben alkalmazott stimulánsok közé. A II. világháborúban amfetamint adagoltak a német tengeralattjárók legénységének, repülőgépek pilótájának, hogy kibírják a nagy megerőltetéssel járó, hosszú és idegtépő tengeri utakat.

SPEED az agyban A dopaminerg rendszer a felelős többek között az örömérzetért és az elégedettségért, ezért könnyű rájuk szokni. A szer fogyasztásának abbahagyásával a dopamin mennyisége az átlagos szint alá csökken, ez sokszor fáradtságot, kimerültséget és depressziót okoz.

Testi hatások Tünetek: eufória, hiperérzékenység, nagyfokú idegesség, nyugtalanság, álmatlanság, fogcsikorgatás, folyamatos, gyors beszéd, a pupillák kitágulása. Az asszociációs készség fokozódik, gyors szívverés, verejtékezés, szédülés. A speed beszűkíti a vérereket, ezáltal emelkedhet a vérnyomás, lassulhat az emésztés, kiszáradhat a száj, illetve általános dehidratáció léphet fel.

Az élmény Kisebb dózisok rendszerint eufórikus érzéseket váltanak ki, Megfigyelhető az éberség, a tettrekészség növekedése, a környezeti ingerekre való nagyobb érzékenység, a jó hangulat. Hosszan tartó (több napos) speedezés esetén gyakoribbak a negatív reakciók: félelem, paranoid gondolatok, nyugtalanság, ingerültség, irracionális viselkedés, torzult látás, remegés, rosszullét, fejfájás, koncentrációs zavarok, erős szívdobogás, szorongás, mellkasi fájdalmak, székrekedés vagy más emésztési zavarok.

Veszélyek, függőség Speeddel szemben gyorsan kiépül a tolerancia, egyre több kell a szerből ugyanazon hatás eléréséhez. Szélsőséges speed fogyasztók naponta akár több ezer milligrammot is elviselnek (vénásan). Fizikai függőség nem alakul ki, ezzel szemben magas az igen erős pszichikai függőség kialakulásának az esélye.

Elvonási tünetek Ha idült speed-fogyasztóktól megvonják a szert, ólmos fáradtság, levertség, depresszió, kimerültség lesz úrrá rajtuk, szívpanaszok, esetleges bélgörcsök, letargia, érzelmi lehangoltság.                                          Tabletta

(kannabisz származékok, LSD) Hallucinogének (kannabisz származékok, LSD)

Kannabisz Cannabis sativa, azaz a "hasznos kender"                                                                                                                                                                                 , (cannabis: kender, sativa: hasznos) lágyszárú, egyéves, általában kétlaki növény, amely meleg éghajlat alatt bárhol megterem.

Történelem A kender és az ember közötti kapcsolat lehet vagy tízezer éves. Shen-Nung leírta i. e. 2737-ben megjelent könyvében. Első írásos dokumentum Hérodotosz görög történetírótól származik az i. e. 5. századból Európába az 1800-as évek elején jutott el, Napóleon Egyiptomot megjárt seregei hozták be.

Származékok (marihuána) A kender megszárított virágaiból (esetleg leveleiből és hajtásaiból) készített dohányszerű keverék a marihuána, közismertebb nevén a fű.                                    A

Hasis A növény levelein és virágaiban található gyantás anyagból készítik a hasist, amely a kender típusától és az elkészítés módjától függően zöld, barna vagy fekete színű kis préselt lapok vagy gumószerű "kockák" alakjában jut el a fogyasztókhoz.

Hatás a testben - Felgyorsult szívverés, a szemet körülvevő hártyában lévő vékony vérerek megdagadása (véreres, piros szem). Szemek és az orrjáratok enyhe szárazsága, a kezdeti fokozott nyálelválasztást követően a száj kiszáradása, a füst beszívása miatti torokirritáció és köhögés, továbbá a vizelési inger gyakoribb jelentkezése. Ha valaki "enyhén túlszívja" magát annak egyetlen jelen, hogy "bealszik”. Előfordulhat rosszullét, hányás, hasmenés vagy székrekedés is. Nagyon magas dózisok elfogyasztása egyes személyeknél koordinációs zavarokat, reszketést, mellkasi fájdalmakat, hányást továbbá szédülést vagy ájulást eredményezhet.

Pszichés hatások A pszichikai hatások jóval szubjektívebbek, és egyénenként változnak, ezért nehezebb a közös jellegzetességeket megtalálni: boldogság, kedélyesség, megnövekedett fogékonyság, az egymás közti kommunikáció elmélyülése, egymás fokozottabb megértése, könnyebben "le lehet venni", miről is beszél, mire gondol a másik. De ennek pont az ellenkezője is előfordulhat, egyáltalán nem tudod követni, hogy mit mond a másik, nem tudsz a beszélgetésekbe bekapcsolódni. Szabad képzettársítások, szokatlan asszociációk, egy különleges, "mögöttes" valóság érzékelése, a környezet olyan részleteinek észrevétele, amelyekre normális állapotban a használó nem figyel fel, jobb vizualizáló készség, megváltozott időérzékelés (percek óráknak tűnhetnek), változások a tér- és mélységérzékelésben.

LSD Fogyasztás. A szer szájon át fogyasztható, a bélyeget rendszerint a nyelv alá helyezik, vagy nyelvvel a szájpadlásra nyomják, így a drog a nyálkahártyán keresztül közvetlenül a véráramba, majd az agyba jut. Intravénás adagolásra is volt már példa (bár ez egyáltalán nem jellemző).                                                   Az LSD mollekula

Albert Hoffmanról elnevezett LSD bélyegek                       Albert Hoffmanról elnevezett LSD bélyegek Történelem 1938-ban fedezte fel a svájci Albert Hofmann, kombinációhoz, a lizergsav-dietilamidhoz, amely az LSD-25 kódnevet kapta. A szer csak 1943-ban derült ki hallucinogén hatása, vizsgálódások céljára újraszintetizálta az LSD-t, és alapos kutatások után a szert kísérleti céllal terjeszteni kezdték, Delysid néven. pszichiátereknek használták, mint hathatós segítséget a páciensek védelmi mechanizmusainak lebontásában, illetve a korai emlékek felszínre hozatalában.

Előállítása .                                                     Az LSD-hez ma leginkább „bélyeg” formájában lehet hozzájutni, de előfordulhat más alakban is (folyadék, zselatin, cukorka, stb.) A "bélyeg" egy kb. 0.5x0.5 cm-es itatóspapír darabka, amelyet LSD-vel itatnak át. A papírra valamilyen ábrát vagy ábrákat (Buddha, napocska, nagy láb, varázsló, spirál, törpe, cica.) nyomtatnak. Az amerikai bélyegek kb. 100 mikrogramm, az európaiak 100-250 mikrogramm LSD-t tartalmaznak

Testi hatások LSD legjelentősebb hatásait a központi idegrendszerben fejti ki. Az LSD-nek általános aktiváló hatása van: éberré tesz, megszünteti az alvásigényt, befolyásolhatja a légzést, illetve a mozgáskoordinációt. Gyakran előfordulnak az alábbi testi tünetek: a pupillák kitágulása, gyors szívverés, magas vérnyomás, verejtékezés, emelkedett testhőmérséklet, remegés, magasabb vércukorszint, lúdbőrzés, pirulás, gyakori vizelési inger, fejfájás (nyomás a fejben), ritkán rosszullét vagy hányás.

Pszichés hatások A trip jellege teljes mértékben a set és a setting függvénye. Egy pszichedelikus szernek teljesen eltérő hatása lehet egy vallásos jellegű rituálén, mint egy rockkoncerten vagy egy orvosi kísérletben. Bár végeztek kísérleteket a célból, hogy konkrétan meghatározzák az LSD hatásait, ezek a próbálkozások nem jártak sikerrel, mert a kísérleti személyek reakciói szinte mindig a kísérletet lefolytató kutatók személyes meggyozodését, várakozásait tükrözték.

BAD TRIP A bad tripekhez vezető leggyakoribb okok: a megőrüléstől, illetve a haláltól való félelem, a személyiség mélyén megbúvó szexuális konfliktusok, a büntetéstől való félelem, illetve az egyén valós vagy képzelt személyes problémái. A megőrüléstől való félelmen viszonylag könnyű úrrá lenni, általában elegendő tudatosítani a használóban, hogy a trip legkésőbb x óra múlva végetér és utána minden visszaáll az eredeti állapotba (x értéke a dózistól függ, átlagosan 8-12 óra, de kitolódhat).

Flashback. Jól dokumentált jelenség, hogy az LSD utazást követő hónapok során, sőt évek múltán is váratlanul újra "beugorhat" a trip, és egy rövid időtartamra (max. pár perc) a használó újra átélheti a drog hatását. A flashbackeket inkább az erőteljes érzelmi hullámzás, a "biztos talaj megingása", esetleg a látómező eltorzulása jellemzi. Nem tisztázott, hogy mi okozza ezeket a jelenségeket, de bizonyos események, mint pl. az erős érzelmi megrázkódtatás növelik a bekövetkezés valószínűségét. Más drogok (pl. marihuána) fogyasztása szintén válthat ki flashbacket.

Veszélyek A pszichikai függőség veszélye természetesen fennáll. Súlyos LSD-fogyasztásnak minősül, ha valaki a drogot a tolerancia megszűnése után egyből újra fogyasztja (hetente 1-2 alkalom), ez idővel komoly mentális zavarokhoz vezethet. A fogyasztás gyakoriságát, mintáit meghatározza a szer használatának célja is (vallásos, spirituális élményekre, önmegismerésre való törekvés, avagy hétvégi bulikon, partykon való feloldódás, élvezeti célok).

A drogos karrier Ismerkedés a drogokkal Az élmény újbóli keresése A függőség kialakulása Szenvedélybetegség, sikertelen leállási kísérletek

Hajlamosító tényezők Személyiségjegyek Pszichikai jegyek Genetikai jegyek Szociális tényezők

Ismerkedés a drogokkal Módosult tudatállapot Normál, hétköznapi tudatállapoti szint Elvonási tünet

Az élmény újbóli keresése Módosult tudatállapot Normál, hétköznapi tudatállapoti szint Elvonási tünet

A függőség kialakulása Módosult tudatállapot Normál, hétköznapi tudatállapoti szint Elvonási tünet

Szenvedélybetegség, sikertelen leállási kísérletek Módosult tudatállapot Normál, hétköznapi tudatállapoti szint Elvonási tünet

A drogkarrier lehetséges kimenetei Szer-, vagy tünetváltás Halál Spontán leszokás Gyógyulás

Előadók: Dr. Kis-Szőke Anna és Következő előadás Az alkoholizmus I. Előadók: Dr. Kis-Szőke Anna és Dr. Szenes Márta