Kulcskompetenciák Európai Bizottság 2005 Anyanyelven folytatott kommunikáció Idegen nyelveken folytatott kommunikáció Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén Digitális kompetencia A tanulás (meg)tanulása Interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetencia Vállalkozói kompetencia Kulturális kifejezőkészség A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat, a kötelező oktatás illetve képzés időszaka alatt kell elsajátítani. A későbbiekben, az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik. A meghatározás hangsúlyozza, hogy a kulcskompetenciák transzferábilisak azaz egyik helyzetről a másikra átvihetők, és ezáltal számos szituációban és kontextusban alkalmazhatók. Emellett többfunkciósak, ami azt jelenti, hogy különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására használhatók. A kulcskompetenciák az élet során nyújtott megfelelő egyéni teljesítmény, munka és a későbbi tanulás előfeltételei.

PISA Programme for International Students Assessment PISA 2000 szövegértés 22. hely PISA 2003 matematika 21. hely PISA 2006 természettudomány ??? A magyar tanulók nem rendelkeznek megfelelő kompetenciákkal, nem képesek alkalmazni, s különösen nem gyakorlati szituációban a megszerzett ismereteiket A jövő nyitottsága – a technológia, a kultúra és a társadalom alakulásának előre nem láthatósága – nemcsak egzisztenciális kényszerré, de morális kötelességgé is tette az emberi tanulás felértékelését. A tanulás többé nem azonosítható azzal, amit iskoláskorunkban az iskolákban teszünk, hanem azt az élet egészét horizontálisan és vertikálisan átívelő emberi tevékenységnek kell tekintenünk. A legfontosabb kompetenciánk éppen a tanulásra, a tanulás megtanulására és a tanulás folyamatos fenntartására való képességünk. A kompetencia fogalma közvetlen és szoros kapcsolatban áll az egész életen át tartó tanulás fogalmával. www.oecd-pisa.hu

A 21. századi iskola „ahol minden gyerek egyaránt fontos” az egész életen át tartó tanulás megalapozása Mérleg esélyegyenlőség A jövő nyitottsága – a technológia, a kultúra és a társadalom alakulásának előre nem láthatósága – nemcsak egzisztenciális kényszerré, de morális kötelességgé is tette az emberi tanulás felértékelését. A tanulás többé nem azonosítható azzal, amit iskoláskorunkban az iskolákban teszünk, hanem azt az élet egészét horizontálisan és vertikálisan átívelő emberi tevékenységnek kell tekintenünk. A legfontosabb kompetenciánk éppen a tanulásra, a tanulás megtanulására és a tanulás folyamatos fenntartására való képességünk. A kompetencia fogalma közvetlen és szoros kapcsolatban áll az egész életen át tartó tanulás fogalmával. modern közoktatási környezet A suliNova Kht és a TIOK-ok együttműködése 2005 - 2007 dr. Pála Károly

„Kompetenciadivat” ismeretek, készségek, adottságok, attitűdök a tudás fogalmának változása („erősödés”) a tanulás képessége a tanulás módszerei intenzív Az Oktatás és képzés 2010 „Kulcskompetenciák” munkacsoportja állásfoglalása, hogy az ’basic skill’ (alapkészségek) helyett a ’key competences’ (kulcskompetenciák) kifejezést használja. Teszi ezt azért, mert a ’kompetencia’ nemcsak ismeretek, készségek, adottságok és attitűdök ötvözete, hanem beleértjük a tanulás képességét és módszereit is. Oktatás és képzés 2010 munkaprogram Európai Tanács 2000, Lisszabon Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról http://ec.europa.eu

Kompetenciakomponensek készségek gondolkodási képességek Kommunikációsképességek a matematikai kompetencia A kompetenciafejlesztés nem áll távol attól, amit korábban képességfejlesztésnek neveztünk. A kompetencia alapú vagy kompetenciaorientált követelmények, az ilyen irányultságú tanítási programok, pedagógiai gyakorlatok vagy az erre felkészítő pedagógusképzés ismerős azoknak, akik már korábban is képességfejlesztő logikában gondolkodtak. Innen azonban egy lépéssel tovább kell lépnünk nemcsak a komplexitás és a nyitottság imént jelzett irányába, hanem az autonómia, a felelősség és az elkötelezettség irányába is. A kompetens ember nemcsak képes valamire, hanem egyúttal elkötelezett a cselekvésre, felelősnek érzi magát saját cselekvéséért, és cselekvő helyzetbe akarja hozni magát. A kompetencia ilyen értelemben jóval több, mint az, amit képességnek vagy készségnek nevezünk. Képességeknek és készségeknek a passzív ember is birtokában lehet, a kompetens ember azonban szükségképpen cselekvő embert is jelent. tudásszerző képességek tanulási képességek

Országos kompetenciamérés 2004 Jó válasz: 18,4% Részben jó: 4,2% Rossz válasz: 18,8% Nem válaszolt: 58,6% Kompetencia = tudás + képességek + attitűdök Az Országos kompetenciamérés (OKM) azt vizsgálja, hogy a tanulók képesek-e a tudásukat alkalmazni, további ismeretszerzésre felhasználni, vagyis birtokában vannak-e annak az eszköztudásnak, amely nélkülözhetetlen további fejlődésükhöz. A felmérés tesztjei ezért – a korszerű nemzetközi mérésekhez hasonlóan – nem a tantervi követelmények teljesülését mérik elsősorban, hanem azt, hogy a tanulók képesek-e ismereteiket felhasználva a mindennapi élethelyzetekhez kapcsolható problémákat megoldani.

II. NFT (2007-2013) Infrastruktúra fejlesztése Digitális kultúra fejlesztése Tartalmi fejlesztés (kompetenciaalapú oktatás) Prioritások A hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének biztosítása Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése

„Mit? Kinek? Hogyan?” HEFOP 3.1.3 Intézményi fejlesztés partnerekkel Bázisiskolai munka TIOK „Mit? Kinek? Hogyan?” HEFOP 3.1.3 A képzésben való részvétel TIOK A mentorképzésben való részvétel SZTE Helyi fejlesztés műhelymunka formájában pedagógiai program hozzáadott pedagógiai érték

Konstruktivista pedagógia Konceptuális váltások A meglévő tudásra épít Differenciálás A tevékenység fontossága A tanulás középpontja: a tanulók személyes, belső elméleteinek, értelmező kereteinek a feltárása, működtetése, újraalkotása Az oktatás feladata: az összetett, rendszert alkotó, személyes kognitív struktúrák fejlesztése Újismeret-elsajátítási eljárás: dedukció, (asszimiláció, akkomodáció), konceptuális váltások A tanítás és a valóság viszonya: a tanulók saját tudásuk konstruálói, tapasztalataik feldolgozását meglévő belső elméleteik, kognitív kereteik irányítják A tanulás eredményességi kritériuma: a kognitív struktúra megerősödése, módosulása vagy átalakulása A tanár feladata: a gyerekek előzetes értelmezői kereteinek feltárása és a konceptuális váltásokat segítő, megfelelő tanulási környezet kialakítása Tanáreszmény: konstruktivista pedagógus Ma is élő elemei, értékei: a tudás belső, személyes konstrukció Alapelvek: A diákok meglévő tudására építés A konceptuális váltások kidolgozásának szükségessége A differenciálás szükségessége A tudás becsülete A tanulói tevékenység fontossága A valós kontextusba ágyazottság fontossága Valós kontextusok A tudás becsülete

Metodikai alapok Kritikai gondolkodás (Fisher) Befogadásközpontú tanítás (Bókay) Drámapedagógia (Gabnai, Montágh) Kooperatív tanulás ( S.Kagan) RJR modell (Nahalka) Projekttanulás (Hortobágyi K., Bárdossy I.) A számítógéphasználat a T-T folyamatban Komplex gondolkodási foly.: problémamegoldás, információkezelés, döntéshozatal

A kompetenciafejlesztés területei Hiány: természettudományi kompetencia A műveltségterületi (matematika 1., matematika 5., szövegértés 5.) B kereszttantervi (angol 7., életpálya 5., német 5., szociális 5., szövegértés 2., IKT 7.)

A gyakorlóiskolai fejlesztés területei A műveltségterületi (matematika 1., matematika 5., szövegértés 5.) B kereszttantervi (angol 7., életpálya 5., német 5., szociális 5., szövegértés 2., IKT 7.)

Tanártovábbképzés Kompetenciaterületi képzések SDT és számítógéppel támogatott tanítás Változáskezelés és projektmenedzsment Módszertani képzések Hatékony tanuló-megismerési technikák Tanulói differenciálás heterogén csoportban Drámapedagógia az iskolában Projektpedagógia, epochális oktatás Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés Konstruktív tanítási-tanulási módszerek elméleti és gyakorlati kérdései Multimédiás szoftverek és eszközök alkalmazásának segítése a pedagógiai munka hatékonyabbá tétele érdekében Kooperatív módszertanra épülő együttműködés csoportban Óvoda-iskola átmenet támogatása Alternatív pedagógiai módszerek hasznosítása az írás, olvasás és számítás tanításában, illetve az eltérő képességek kibontakoztatásában Digitális taneszközök használata a matematika tantárgy oktatásában A szövegértő olvasás fejlesztése, olvasási problémák kezelése

Eredményeink Problémák nyertes HEFOP 3.1.3-as pályázat a kompetenciaalapú oktatás bevezetése a vállalt területeken és osztályokban modern közoktatási környezet megteremtése, infrastrukturális fejlesztések a tanártovábbképzéseken való részvétel a didaktikai alapértékek normává tétele (módszertani változatosság: tanulói aktivitás, differenciálás, projektpedagógia…) a tantárgyközi szemlélet elfogadtatása műhelymunka kialakítása rövid idő, erőltetett ütemezés,a feladatok torlódása pilote program hiánya: tervezési nehézségek, hibák túlvállalás, a projekt túlméretezése, egyenetlen minőség fontos területek kimaradása fenntarthatóság, folytatás bürokratikus terhek A fejlesztés fő célterületei A kompetencia alapú oktatás elterjesztése az egész életen át tartó tanulás megalapozásához Esélyegyenlőség, egyenlő hozzáférés biztosítása az oktatásban Modern közoktatási környezet megteremtése, infrastrukturális fejlesztések 52 X 30 = 1560

Köszönöm a figyelmet! sejtes@hung.u-szeged.hu