A jelenlegi oktatáspolitika mögött álló szakmai elképzelések Nahalka István „Társadalmi szerződés az oktatásról” Az Agóra Oktatási Kerekasztal konferenciája,

Mit jelent az, hogy egy oktatáspolitika mögött szakmai elképzelések állnak?  Az oktatáspolitikák nem követhetik „a tudományt”, mert „olyan” nincs.  Általában nem követnek merev módon egy kiválasztott tudományos paradigmát sem.  Az oktatáspolitikának azonban elemi érdeke, hogy tényeken, bizonyítékokon, szakmailag hiteles elemzéseken alapuljon, és az is, hogy egy szükséges mértékig koherens legyen.  Ebből következően a szakmai háttér mindig fontos, még ha nem is az egyedüli meghatározó tényező.  A politikusok általában szívesen hivatkoznak szakmai, tudományos háttérre.

Honnan tudjuk? Honnan ismerhetjük?  Az oktatáspolitika szereplőinek szakmai megnyilvánulásaiból, pl. tanulmányok.  A jogalkotási folyamatban megszületett magyarázó, értékelő szövegekből.  A jogszabályok szellemiségének elemzése alapján.  Nem tudhatjuk viszont vitákból, szakmai diskurzusokból, mert ilyenek nincsenek.

A szakmai háttér fő jellemzői  Erősen kötődik a konzervativizmus szellemiségéhez (konzervatív pedagógia).  A konzervativizmus, és maga a konzervatív pedagógia is eklektikus, számos, elemeikben sok ponton egymásnak ellentmondó irányzat összessége.  Maga a konzervatív pedagógia nem lehet a szakmai háttér.  A jelenlegi oktatáspolitika alapvetései több alapelv tekintetében ellentmondanak a leginkább elfogadott konzervatív elveknek.  A jelenlegi oktatáspolitika koherenciáját, ha az egyáltalán jellemző rá, nem szakmai, hanem politikai egységesség, politikai érdekek képviselete adja.

Kötődés a konzervativizmushoz – I. A konzervativizmus társadalomszemlélet, amely valamely hagyományként hosszabb ideje átörökített, bizonyos társadalmi csoportok által vallott értékrendet, normarendszert, bizonyos társadalmi viszonyokat, bizonyos struktúrákat, intézményeket feltétlenül megőrzendőként tételez.

Az értékek, intézmények megőrzése – egy példa Vajon milyen kapcsolat van a jelenlegi oktatáspolitika szélsőséges szervezeti irányítási centralizációs törekvése és a konzervatív szemlélet között?  A konzervativizmus eszmevilágában általában az államhatalom centralizálásának, és az oktatás központosításának sincs komoly hagyománya (sőt!).  Nagy gondolkodók (pl. Kant, vagy Fichte) vallották, hogy az állam szerepe nem lehet minden irányító funkció kézbe vétele.  Fináczy Ernő 1919-ben a Tanácsköztársaság oktatáspolitikai intézkedéseit kritizálva emeli ki az iskolák államosítását, mint hibás törekvést.  Magyarország történetében az iskolairányítás olyan mértékű centralizálása, mint amely most érvényesül, két korszakban volt jelen:  1932-től 1946-ig, elsősorban Hóman Bálint miniszteri tevékenysége eredményeként,  1946 és 1993 között a szocializmus idejében.  Történetünk nagy részében az iskolák kisebb, nagyobb mértékű autonómiája, illetve a helyi irányítás valósult meg.

Kötődés a konzervativizmushoz – II. A legerősebb hatása az erkölcsi nevelés primátusának van.  Valóban: a konzervatív pedagógiai irányzatok ebben egységesek, a nevelést alapvetően erkölcsi nevelésnek tartják.  Nagyon fontos jellemző: az erkölcsi nevelést meghatározó értékek és normák abszolútak, örök érvényűek.  Az egyházakhoz is kötődő pedagógiai rendszerekben valláserkölcsről van szó, Magyarországon kiemelt szerepe volt mindig a keresztény valláserkölcsnek.  E pedagógiai szemléletmódban az erkölcs átadása, közvetítése a központi pedagógiai feladat.  E tekintetben tehát a szemléletmód – az örök, nem megkérdőjelezhető eszmék feltételezése – erős, konzerváló hatással van a „metodikára” is.

Az erkölcsi nevelés „más pedagógiák” szemszögéből A jelenlegi oktatáspolitika képviselői éles kritikát fogalmaznak meg a más pedagógiák érvényesülését mutató megoldásokkal szemben. („A nevelés teljes elhanyagolása”.)  Ez a szemléletmód az oktatás (tanítás) és a nevelés elkülönítésével és szembeállításával operál.  Ez a szembeállítás azonban nem adaptív.  Én egyetlen forrásban találtam meg ezt a szembeállítást, Hóman Bálintnál.  Minden más jelentős konzervatív gondolkodó az oktatást, az értelem kifejlesztését a nevelés részének tekinti.  A kritika igaztalan és tendenciózus.  Itt eltérő megfontolásokról, a nevelés és benne az erkölcsi nevelés más megközelítéseiről van szó.

Kötődés a konzervativizmushoz – III.  A jogok gyakorlásának a kötelezettségek teljesítésétől való függővé tétele.  Az individualizmust „kiszolgáló” oktatáspolitika kritikája. A közösségiség értékének preferálása.  Mindenfajta relativizmus elutasítása.  Az értékválság körülményei között fogalmazódnak meg a pedagógia feladatai.  Az értékelési folyamatokat tekintve – ez elsősorban a pedagógus minősítési rendszer kialakítása során mutatkozik meg – a bürokratikus, külső motivációt érvényesítő, szervezetileg is döntően külső értékelés preferálása.

Közös jellemzők  Nem kötődnek a szakmai alapok erős szálakkal semelyik korszak oktatáspolitikájához.  Nem igazolható, hogy a jelenlegi oktatáspolitika szakmai alapjai jól megfelelnének a konzervatív pedagógia általánosan elfogadott tételeinek.  Szakmai szempontból rendkívül eklektikus egyvelegről van szó.  Sajátosan nehezíti az egyértelmű szakmai megítélést a korábbi oktatáspolitikával szembeni kritika, amely inkább elvakultságról, és nem józan elemzésről tanúskodik.  Jó néhány olyan tétel található ebben a háttérben, amelyekről a jelenleg leginkább elfogadott nézetrendszerekből kiindulva azt kell mondanunk, hogy hibásak.  E szakmai alapok számos területen nem támaszthatók alá, sőt, megkérdőjelezhetők a jelenleg rendelkezésünkre álló bizonyítékok, tények, adatok alapján.

A végkövetkeztetés A jelenlegi oktatáspolitika szakmai háttere eklektikus, széttöredezett, ellentmondásos, tehát koherenciáját nem a szakmai tartalmai teremtik meg. Ennek az oktatáspolitikának csak politikai koherenciája van, amennyiben az oktatás terén a hatalom koncentrálása és megtartása adja a legfőbb magyarázatát minden lépésnek.