A munkavédelem alapjai 2013.

TITANIC A hajót a Harland and Wolff hajógyárban építették az észak-írországi Belfastban, és elsüllyedésének időpontjában a Titanic volt a legnagyobb utasszállító gőzhajó a világon. Első útján (az angliai Southamptonból New York-ba), 1912-ben a hajó jéghegynek ütközött, és az ütközés után alig több mint két és fél órával kettétörve elsüllyedt.

TITANIC Az építés ára: 1,6 m Font 8 emberélet Egy élet ára: 300 Font – 2,5 évi munkabér

AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE A munkavédelem fogalma, feladatai, eszközrendszere A munkavédelem jogi, igazgatási és szervezési kérdései A munkavédelmi törvény Tárgyi – személyi - szervezési feltételek Az előadások / gyakorlatok diáinak kidolgozása során jelöljön ki kulcsszavakat amelyeket az ellenőrző kérdésekhez hiperhivatkozásként kapcsoljon a kérdéshez. Művelet leírása BESZÚRÁS OBJEKTUM HIPERHIVATKOZÁS súgóban.

A munkahelyi környezet minősége és közvetlen/közvetett hatásai alapvetően meghatározzák és befolyásolják az egészségünket és jól-létünket.

Munkavédelem - Munkásvédelem „A munkások jogainak, jó munkafeltételeinek és egészségének intézményes védelme” „A munkával, a munkavégzéssel kapcsolatos mindenfajta védelem” (Grétsy László 1993) A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat.

A munkavédelem feladata „a dolgozók testi, lelki, szociális jó közérzete legmagasabb szintjének elősegítése és megtartása minden foglalkozásban, a dolgozók körében a munkakörülményekből származó egészségi károsodások megelőzése, a dolgozók védelme az egészségük ellen ható veszélyektől, olyan munkakörnyezet biztosítása és fenntartása, amely a dolgozók fiziológiai és pszichológiai adottságaihoz alkalmazkodik.” (WHO, 1950)

Munkavédelmi szabályok rendszere Munkavédelmi norma Alaptörvény Mvt. További törvények Munkáltató belső szabályozása Kormányrendeletek Miniszteri rendeletek Szabványok

A magyar munkavédelem története 1030. „Ius regale minerale” 1220. bányatársládák, Selmecbánya bányakórház 1573. bányarendtartás – napi 8 óra 1824. Huszár Mózes: Az ólom okozta betegség tünetei 1871. Antal István: a fémek okozta néhány betegség

A vasárnapi munkaszünet közegészségügyi szempontból „A munkás nem tekintendő erőműtani gépnek, melynek hivatásszerű munkálkodása csupán a teljesített munka mennyisége szerint ítélendő meg, hanem szellemmel megáldott lényül tekintendő, kinek szellemi feszereje a munka minőségére közvetlen befolyással van.” Barth László főjegyző És Dr. Niemeyer Pál 1876

Történi előzmények ipari és gyári alkalmazottak baleset elleni védelméről és az iparfelügyelők szóló 1893. évi XXVIII. törvénycikk „A munkaadó köteles ipartelepén mindazt létesíteni és fenntartani, ami tekintettel a telep és az üzem minőségére, annak körülményeihez képest az alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének lehető biztosítása érdekében szükséges” (1. §).

Törvényi, jogszabályi háttér 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (1997-es és 2004-es módosításaival) 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról 25/2000. (IX.30.) EüM-SZCSM együttes r. a munkahelyek kémiai biztonságáról 26/2000. (IX.30.) EüM r. a foglakozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről 44/2000. (XII.27.) EüM r. a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól 12/2001. (V.4.) KöM-EüM együttes r. a vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről

Végrehajtási rendeletek 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről stb. 3/2003.(III.11.) FMM-ESzCsM rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről. 4/2002.(II.20.) SzCsM-EüM rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről 3/2002.(II.8.) SzCsM-EüM rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 2/2002.(II.7.) SzCsM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról

a 89/391/EGK keretirányelv Az Európai Unió „munkavédelmi törvényének” tekinthető. Célja: biztosítani a munkavállalók fokozott védelmet az EU tagállamaiban. Az irányelv hatálya kiterjed valamennyi munkavállalóra, kivéve az egyéni vállalkozókat és a háztartási alkalmazottakat. A munkavállalók egészségéért és biztonságáért a munkáltató a felelős.  

A munkáltató köteles felmérni a biztonságot és egészséget érintő kockázatokat tájékoztatni a munkavállalókat a biztonsággal és egészséggel összefüggő kockázatokról, megelőző intézkedésekről, elsősegélyről, tűzvédelemről, kockázatfelmérésről; konzultálni a munkavállalókkal és/vagy azok képviselőivel a biztonságot és egészséget érintő kérdésekben; biztosítani minden munkavállaló részére a megfelelő és munka-specifikus biztonsági és egészségügyi oktatást.

A munkavállaló köteles törődni saját egészségével és biztonságával; megfelelően használni a gépeket, berendezéseket, veszélyes anyagokat, egyéni védőeszközöket stb.

EU irányelvek 89/655/EGK irányelv a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimum követelményeiről 90/270/EGK irányelv a képernyő előtt végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről 89/656/EGK irányelv az egyéni védőeszközök minimális követelményeiről 94/33/EK irányelv a fiatal személyek munkahelyi védelméről ………

1993. évi XCIII. Tv. A Munkavédelemről Munkabiztonság Munkaegészségügy Foglalkozás- egészségügy Munka- hygiéné Ergonómia Toxikológia Mhelyi eg. fejlesztés

Munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények, továbbá a munkavédelmi törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása.

A munkabiztonság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés műszaki biztonsági, megelőzést célzó követelményrendszere (személyi, tárgyi, szervezési feltételek, megoldások, stb.), mely számos tudományág eredményeit integrálja.

Foglalkozás-egészségügy A munka-egészségügy Munkahigiéne a munkavégzés során a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése, Foglalkozás-egészségügy a munkakörnyezeti kóroki tényezők okozta és a munkavégzésből származó megterhelések, illetőleg igénybevétel vizsgálata és befolyásolása, továbbá a munkát végző személyek munkaköri egészségi alkalmasságának megállapítása, ellenőrzése és elősegítése

A munkahigiéne feladata kidolgozza az egészséget nem károsító munkahelyi higiénés határértékeket; kidolgozz a munkakörnyezeti monitorozás rendszerét; a technológia fejlesztési, illetőleg a munkahely tervezési szakaszában megállapítsa a várható egészségkárosító kockázatokat; a munkakörnyezet, a technológia, a tevékenységhez alkalmazott anyagok, készítmények ismeretében meghatározza az egészségkárosító kockázatokat, azokat minőségileg és mennyiségileg jellemezze; a kockázatot a mért értékeknek, adatoknak a határértékekkel, szabványokkal való összevetését követően határozza meg; kidolgozza a megelőzés stratégiáját.

A foglalkozás-egészségügy feladata A munkahigiéne által feltárt adatok ismeretében elemezze az egyes munkakörnyezeti kóroki tényezők emberre kifejtett hatását, az ember válaszreakcióját; kidolgozza a foglalkozási megbetegedések korai felismerésére alkalmas eljárásokat; meghatározza a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos összmegterhelését; a munkavállaló orvosi vizsgálatával megállapítsa annak terhelhetőségét, hogy eldöntse a munkavállaló adott munkakörre, szakmára való egészségi alkalmasságát, és meghatározza a foglalkoztathatóság feltételeit; a munkakörnyezet és a munka jellegének ismeretében meghatározza az alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát; a munkavállalót a munkakör ellátására alkalmasnak vagy alkalmatlannak minősítse, továbbá meghatározza, hogy milyen munkakörnyezetben, mely feltételek mellett alkalmas munkavégzésre;

1993. évi XCIII. törvény célja szabályozza a biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit megelőzze a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket meghatározza az állam, a munkáltatók és munkavállalók feladatait, jogait és kötelességeit

1993. évi XCIII. törvény alapelvei az állam meghatározza a biztonságos munkavégzés alapvető követelményeit, irányítási és ellenőrzési intézményeit a munkáltató felelőssége ezen követelmények betartása és betartatása a munkavállaló kötelessége a követelmények maradéktalan betartása jogaik érvényesítése mellett a jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek minősít, melyet a megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy végezhet el

Az Mvt. hatálya Tárgyi: szervezett munkavégzés Személyi: kiterjed az államra, a munkáltatóra, a munkavállalóra, a munkavédelmi érdekképviseleti szervekre és személyekre. Meghatározott esetekben kiterjed a munkavégzés hatókörében tartózkodóra (járókelő, látogató, szolgáltatást igénybevevő, stb.) is. Területi: a magyarországi munkavégzésre , a külföldi munkavégzésre csak akkor, ha azt törvény, nemzetközi szerződés, ezek hiányában a nemzetközi magánjog elrendeli.

Szervezett munkavégzés A munkaviszonyban, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a katasztrófavédelem szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, az önkéntes jogviszonyban végzett munka, valamint a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka.

A munkáltató alapvető kötelezettségei TÁRGYI feltételei SZEMÉLYI feltételek SZERVEZÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI

TÁRGYI FELTÉTELEK munkahely létesítés követelményei Munkaeszköz üzemeltetése Munkafolyamat, alkalmazott technológia munkavédelmi üzembe helyezés Időszakos biztonsági felülvizsgálat Soron kívüli ellenőrzés Az anyagra vonatkozó követelmények Az egyéni védőeszköz

Tárgyi feltételek megfelelő munkaeszköz A Mvt. alapján minden munkavállaló számára biztosítani kell: megfelelő munkaeszköz munka jellegének megfelelő öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési, melegedési lehetőség megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz HEFOP 3.3.1.

jelző- és riasztóberendezések biztonsági és egészségvédelmi jelzések A Mvt. alapján minden munkavállaló számára biztosítani kell (folytatás): jelző- és riasztóberendezések biztonsági és egészségvédelmi jelzések szükséges mozgástér, be- és leesés elleni védelem nemdohányzók védelme HEFOP 3.3.1.

SZEMÉLYI FELTÉTELEK Munkavédelmi oktatás Alkalmassági vizsgálatok Foglalkozási és beosztási tilalmak Munkavédelmi oktatás Szükséges szakértelem biztosítása

A Mvt. alapján a munkavállaló rendelkezzen: Személyi feltételek A Mvt. alapján a munkavállaló rendelkezzen: megfelelő élettani adottságokkal megfelelő életkorral szükség esetén pályaalkalmassági vizsgálattal egészségi alkalmassággal megfelelő szakképesítéssel HEFOP 3.3.1.

A munkavégzés személyi feltételei Jogszerű foglalkoztatás Egészségügyi alkalmasság Ismeretek Készség Jártasság Munkavédelmi ismeretek Megbízás az adott munka végzésére

Egészségügyi alkalmasság Munkaköri alkalmassági vizsgálat Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat A munkáltató által megjelölt munkakörre, illetve járványügyi szempontból kiemelt munkatevékenységre Előzetes, időszakos, soron kívüli és záró vizsgálatok

MUNKAVÉDELMI OKTATÁS munkába álláskor, munkahely vagy munkakör megváltozásakor, ezek biztonsági követelményeinek változásakor, munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor

MUNKAVÉDELMI OKTATÁS Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott, vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.

AZ OKTATÁS CÉLJA ISMERET JÁRTASSÁG KÉSZSÉG

ISMERET A munkáltató által birtokolt, a munkavállalók részére is átadott, olyan mennyiségű és minőségű információ, amely elégséges a normál munkavégzés során, illetve meghibásodás, műszaki hiba alkalmával, vagy rendkívüli helyzet esetén - a munkavédelmi kockázatokat elkerülő – megoldások, cselekvések gyakorlati kivitelezéséhez.

KÉSZSÉG Az ismeretek olyan magas szintje, melynek birtokában a munkáltató és a munkavállaló bármely, akár váratlan helyzetben és szituációban is tudja azt, hogy kinek mi a teendője.

JÁRTASSÁG A munkavállaló az elsajátított ismeretek és a készség birtokában nem csak tudja, hogy mi a teendője, de a gyakorlatban nagy biztonsággal – tétovázás és tévedés nélkül – cselekvően tudja alkalmazni.

SZAKÉRTELEM BIZTOSÍTÁSA Munkavédelmi szakember foglalkoztatásának kötelezettsége a Vhr. 2. sz. melléklet szerint Foglalkozás-egészségügyi szolgáltató szerződtetésének kötelezettsége Egyes feladatok ellátásához kapcsolódó kötelezettségek

A munkabiztonsági szakember legfontosabb feladatai Mentési terv készítésében közreműködés Megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának összeállítása Kockázatértékelés Munkavédelmi oktatás Egyéni védőeszköz juttatás belső rendje Súlyos munkabalesetek kivizsgálása Robbanásvédelmi vizsgálat, dokumentáció Biztonsági és egészségvédelmi terv készítése Munka-egészségügyi feladatokban közreműködés

A munkabiztonsági szakember legfontosabb feladatai Biztonsági és egészségvédelmi koordináció Munkaeszköz ellenőrző és időszakos ellenőrző felülvizsgálata Megismételt használatbavételi vizsgálat Bányászati munkabiztonsági szaktevékenységek Munkáltatói munkavédelmi szabályozások kialakítása Egyéb munkáltatói munkavédelmi feladatokban közreműködés

Besorolási táblázat I. 1 fő középfokú (heti 2 óra) 1 fő középfokú (napi 2 óra) 1 fő középfokú (napi 4 óra)* II. 1 fő középfokú (heti 1 óra) 1 fő középfokú (napi 1 óra) 1 fő középfokú (napi 2 óra)** III. Veszélyességi osztály Munkavállalók létszáma a. 1-9 fő b. 10-49 fő c. 50-500 fő

A foglalkozás-egészségügyi szaktevékenység Igénybevétele kötelező! Célja: a munkahelyi megterhelés és a munkakörnyezeti kóroki tényezők felkutatása, ezek szinten tartására javaslattétel, a munka adaptálása a dolgozók testi, szellemi és lelki egészségi állapotának megfelelően, a munkavállalók egészségének ellenőrzése.

SZERVEZÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI KÖTELEZETTSÉGEK Tevékenység irányítása Összehangolás, fővállalkozói felelősség Kockázatértékelés Munkabaleset, fogl.megbetegedés bejelentése

Munkáltatókkal szembeni legfontosabb követelmények Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében: Veszélyek elkerülése A nem elkerülhető veszélyek értékelése A veszélyek keletkezési helyükön leküzdése Az emberi tényező figyelembevétele A veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel

Munkáltatókkal szembeni legfontosabb követelmények Műszaki fejlődés vívmányainak alkalmazása Egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása Kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest A munkavállalók ellátása megfelelő utasításokkal

Munkáltatók kötelezettségei Szükséges utasítások és tájékoztatás A munkakörülmények folyamatos ellenőrzése A munkavállalók ismereteinek és az előírások betartásának folyamatos ellenőrzése Megfelelő munkaeszközök biztosítása Új technológiák előtt tájékoztatás

A munkavállaló kötelességei Csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban állhat munkába Munkaeszközök biztonságos állapotáról meggyőződjön, és rendeltetésszerűen használja Az egyéni védőeszközt rendeltetés szerint használja Nem veszélyeztető ruházatot viselni Szükséges ismereteket elsajátítani Orvosi vizsgálaton részt venni Rendellenességet tőle elvárható módon megszüntetni Balesetet, sérülést azonnal jelenteni

ÖSSZEHANGOLÁS Összehangolás Mvt. 40. § (2) Több munkáltató munkavállalója Egyidejűleg Egy munkahelyen Cél: A munkavégzés a dolgozókra és a tevékenység hatókörében tartózkodókra ne jelentsen veszélyt

Felelősség az összehangolásért 2011 2012 A szerződésben megjelölt munkáltató, vagy a fővállalkozó, vagy a tényleges irányítást végző személy, szervezet, vagy akinek a területén a munkavégzés folyik Ptk. szerinti fővállalkozó, ennek hiányában: a tényleges irányítást végző, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viselő személy, szervezet, ha ilyen nincs: akinek az érdekében a munkavégzés folyik

Kockázatértékelés A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.

Kockázatértékelés A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét.

Mi a veszélyes? Mvt. 87. § 11. Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.

Mi a veszélyes? Mvt. 87. § alá tartozik, rendelet veszélyesnek minősíti (pld. Vhr. 1/A.), hatósági felügyelet alá tartozik (pld. felvonók), a munkáltató maga veszélyesnek nyilvánítja

Kockázatértékelés A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása (zaj, rezgés, por, stb.) esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.

Kockázatértékelés A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.

Kockázatértékelés - Indokolt eset - Az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozása; - minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak

Kockázatértékelés – soron kívül Az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordult elő; a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki

Kockázatértékelés A munkáltató a kockázatértékelést követően, annak megállapításait figyelembe véve, a feltárt kockázatok kezelése során határozza meg a védekezés leghatékonyabb módját, a kollektív, műszaki egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket

Fizikai eredetű Kémiai eredetű Biológiai eredetű Egészségügy az alapkövetelményeket a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet határozza meg a foglalkozási megbetegedéseket eredetük szerint három csoportba sorolhatjuk: Fizikai eredetű Kémiai eredetű Biológiai eredetű

Fizikai eredetű megbetegedések zaj vibráció por túlnyomás megterhelő fizikai munka sugárzások hő- és hidegártalom HEFOP 3.3.1.

Kémiai eredetű megbetegedések különböző vegyi anyagok okozhatják: fémek, szerves oldószerek, mérgező gázok, növényvédő szerek, műanyagok a kémiai anyagok bőrön át, a légutakon vagy az emésztőrendszeren keresztül kerülhetnek be a szervezetbe bomlástermékeik a tüdőn, veséken keresztül vagy a széklettel, ritkán bőrön át ürülnek ki figyelembe kell venni az egyes anyagok együttes hatását is

Biológiai eredetű megbetegedések olyan fertőzések, melyeket élő kórokozó idéz elő: baktérium, vírus, gomba, féreg, élősködő a fertőzés létrejöttéhez a következő feltételeknek kell teljesülniük: megbetegítésre alkalmas kórokozó a fertőzés terjesztője fertőzésre fogékony szervezet HEFOP 3.3.1.

foglalkozási bőrbetegség férgek, élősködők okozta megbetegedés a fertőzések terjedési útvonala lehet: állatról emberre foglalkozási bőrbetegség férgek, élősködők okozta megbetegedés Foglalkozási eredetű dermatitis Klórakne egy gyári munkáson

Biológiai eredetű megbetegedések lefolyásuk szerint lehetnek: akut vagy heveny krónikus vagy idült látens vagy lappangó karcinogén (tumorképző) mutagén (kóros sejtelváltozás, mutáció)

A kórokozók terjedése történhet: (1) közvetlen kapcsolat formájában (pl. fertőző váladék kerül az emberi bőrre); (2) levegőn keresztül vagy (3) vérrel (pl. rovarcsípés) a betegséggel szembeni ellenállás lehet általános vagy specifikus

Munkavédelmi felügyelet

Magyar munkafelügyelet hazánkban nem egységes, hanem feladatai és hatásköre tekintetében osztott: a munkavédelem területére létrehozott felügyeleti szerv feladat és hatásköre a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján (Mvt.) a foglalkoztatás garanciális tartalmi elemeit rögzítő szabályok betartásának ellenőrzésére a munkaügyi hatóság feladata a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. sz. törvény (Met.) alapján társhatóságok, párhuzamos hatáskörök

A területi munkavédelmi felügyelőségek ellenőrző tevékenysége A munkavégzés tárgyi feltételei, a munkakörnyezet egészséget nem veszélyeztető és biztonságos kialakítása, a létesítés követelményeinek érvényesülése A munkafolyamatokra, technológiára, anyagra vonatkozó követelmények teljesülése A munkaeszközök üzemeltetése, használata Az alkalmazás személyi feltételei

Alapvető szervezeti Változások megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Főigazgató-helyettes www.ommf.gov.hu

A Munkavédelmet érintő változások Új munkabaleseti jegyzőkönyv csak 2013. 01.01. ??? Nem kell jelenteni a foglalkozás-eü szolgálat igénybe vételét Foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció megyei kormányhivatal Munkavédelmi képviselő 5 évre Korm. Rendeletben a munkavédelmi bírság mértéke és a kiszabás részletes szabályai

A területi munkavédelmi felügyelőségek ellenőrző tevékenysége A munkaköröknek és előírásoknak megfelelő egyéni védőeszközök, védőfelszerelések Az időszakos felülvizsgálatok A munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálása, bejelentése A munkáltatók munkavédelemmel kapcsolatos szervezési, szabályozási feladatainak végrehajtása

Munkavédelmi ellenőrzési irányelv Általános elvek Tájékoztatás, feltárás, megtartás biztosítása Szolgáltató közhatalom Bizalom – tisztesség - következetesség Nincs jogkövetés – teljes hatósági szigor

2013. Kiemelt feladat Nagylétszámú munkáltatók ellenőrzése előzetes bejelentéssel Alapos balesetkivizsgálás Zaj, karrezgés, veszélyes anyag, rákkeltő expozíció Ágazat: építőipar, mezőgazdaság, feldolgozó, bányászat Biológiai tényezők, villamosság, hideg-meleg Emelőgépek üzemeltetése

Munkavédelmi bírság mértéke 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a veszélyeztetés mértéke a veszélyeztetettek száma a veszélyeztetés időtartama, ismétlődő jellege a megsértett jogszabályi előírások száma a veszélyeztetés várható következményei a sérülés és az egészségkárosodás mértéke összehangolási kötelezettséget elmulasztó munkavállalóinak számának és éves árbevétele vagy mérlegfőösszege kóroki tényezők határértéke túllépésének mértéke egyéb mulasztás személyi és tárgyi körülményei

a szükséges védelem elmaradása Veszélyeztetés munkaeszköz, anyag, keverék, munkafolyamat, munkaszervezés, technológia – ideértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki expozícióval járó tevékenységeket is – esetén a szükséges védelem elmaradása

Közvetlen veszélyeztetés a veszélyeztetés térben és időben korlátozódik, tehát meghatározott személyt vagy személyeket érint, realizálása előreláthatóan rövid időn belül bekövetkezhet

Veszélyeztetés Súlyos veszélyeztetés amelyet jogszabály annak minősít, továbbá amely a baleset, betegség bekövetkezésének magas valószínűségét jelenti, és amelynél a nagymértékű károsodás várható, különösen a súlyos munkabaleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíció

Munkavédelmi bírság mértéke 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet Alapösszeg munkavállalónként 50.000 Normasértések száma szerint 50.000 x 1,5…3 Súlyos veszélyeztetés időtartama szerint (50.000 x 1,5…3) x 1,3 …5 A következmény szerint [(50.000 x 1,5…3) x 1,3 …5] x 1,2 …10

Munkavédelmi bírság mértéke 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet Csökkentő tényezők: Automatikusan: Kkv 0,8 x Mérlegelés: munkáltató segíti a tényfeltárást a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott a munkáltató a hatályos munkavédelmi előírásoknál szigorúbb megelőző intézkedéseket valósít meg

Munkavédelmi bírság mértéke 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet Emeli 1,5 x: „visszaeső” (2 éven belül) Emelheti 20%-kal mérlegelési jogkörben meghatározott esetekben, pl.: - a munkáltató nem szervezte meg a munkavédelmi képviselő választását olyan esetben, amikor ez kötelező lett volna, vagy - nem biztosította a megválasztott munkavédelmi képviselő működési feltételeit

Btk. 171. § (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. - 3 évig terjedő szabadságvesztés - maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás, vagy tömegszerencsétlenség, - 1 – 5 évig terjedő szabadságvesztés - halál, - 2-8 évig terjedő szabadságvesztés - kettőnél több ember halála vagy halálos tömegszerencsétlenség

A munkavédelmi hatóság 2010 Ellenőrzések száma összesen 38 281 Közérdekű bejelentés 2 570 Panaszvizsgálat 668 Balesetvizsgálat 1 898 Foglalkozási megbetegedés 420 Fokozott expozíció 203 Ellenőrzött munkáltatók száma 22 169 Döntések száma összesen 56 939

A munkavédelmi hatóság 2010 Intézkedések száma összesen 127 254 Felfüggesztett munkaeszközök és tevékenységek száma 28 355 - Azonnali intézkedéssel érintett létszám 47 576 fő 3 napon túl gyógyuló munkabalesetek száma összesen: 19 948 Kivizsgált munkabalesetek száma: 1 898 Súlyos munkabalesetek száma 173 Ebből halálos munkabalesetek száma 95

Összes munkabaleset

Összes halálos munkabaleset

Komoly gond Némi gond Semmi gondot nem okoz % vállalkozások, EU27 és Magyarország As expected, accidents, musculoskeletal disorders and work-related stress remain at the top of the main concerns (‘some or major concern’ in about 80% of establishments), regardless of enterprise size. But smaller establishments report less often that any risks are a major or some concern. This raises questions about the real presence of risks or establishments’ awareness of them.

CSAK A SZERENCSÉN MÚLT…

CSAK A SZERENCSÉN MÚLT…

ÉS SZERENCSE NÉLKÜL

Nemzetközi kitekintés jó gyakorlatok

JÓ GYAKORLATOK A Szállítási Dolgozók Nemzetközi Szövetsége kampánya - kevesebb és kisebb csomaggal: könnyebb az utazás – gondoljunk csak a járdaszegélyekre, az aluljárók lépcsőire, a közlekedési eszközök peronjaira; kevesebb megterheléssel jár a repülőtéri rakodómunkások számára; kisebb a repülőgépek és más közlekedési eszközök károsanyag-kibocsátása.

JÓ GYAKORLATOK Magyarországon évente 30-40 ezer új stroke-os eset fordul elő és 18 ezren halnak meg szélütés következtében. Minden negyedik eset 60 év alatti embert érint. A nem kezelt stroke egyetlen órájában az agy 3 és fél évet öregszik, minden percben 2 millió idegsejt pusztul el, az elveszített idegpályák hossza óránként kb. 700 km.

Stroke felismerése Mosolyogjon vagy mutassa a fogait! Arcának egyik fele ernyedt vagy aszimmetrikus? Emelje fel vízszintesig mindkét karját! Lehanyatlik az egyik keze? Ismételgessen egy egyszerű mondatot! Összefolynak a szavai? Helytelenül ismétel? Öltse ki a nyelvét! Nyelve egyik vagy másik oldalán kitér?

SÚLYOS MUNKABALESET - Védőburkolat hiánya 8000 £ bírság - Felügyelet nélküli munkavégzés előzetes oktatás nélkül, - Védőburkolat hiánya 8000 £ bírság 2500 £ eljárási ktg.

JÓ GYAKORLATOK Egyszerű módszer Nagy-Britanniából, ismeretterjesztő füzet, olvasási nehézségekkel küzdők számára

A munkavédelmi törvényről JÓ GYAKORLATOK A munkavédelmi törvényről Ez a kiadvány tájékoztató a munkavédelmi törvényről. A törvény célja: Megelőzni a munkabaleseteket.

JÓ GYAKORLATOK A törvény célja: Megelőzni a foglalkozási megbetegedéseket. A törvény előírja, hogy minden munkavállalónak joga van biztonságos munkahelyhez

JÓ GYAKORLATOK A törvény előírja, hogy a munkáltatónak őriznie kell a munkahelyi biztonságod, a Te közreműködéseddel Ezt hívjuk munkavédelemnek.

JÓ GYAKORLATOK Make the promise! Több mint 30.000 gazdálkodó csatlakozott a kampányhoz! Kis, gyakorlati lépések, hogy a gazdaság biztonságosabb legyen. 2010-ben a mezőgazdaság vált a legveszélyesebb ágazattá 38 halálesettel. Make the promise!

JÓ GYAKORLATOK