A történelem tanításának és tanulásának módszerei és stratégiái 2007 A történelem tanításának és tanulásának módszerei és stratégiái 2007. szeptember

1. Tanulás felfogások (A) Comenius előtti pedagógia A szenzualizmus pedagógiája A cselekvés Konstruktív pedagógia A megismerés logikája deduktív induktív Pedagógiai eljárások szövegtanulás szemléltetés cselekvés tevékenykedtetés az előzetes tudásra építés Középpontban a szöveg, a szerző a szemléltető pedagógus a cselekvő gyermek a belső elméleteket működtető és cselekvő gyermek

2. Tanulás felfogások (B) A filozófia A tanár szerepe Tanulási hangsúly Tantervi hangsúly Idealizmus Erkölcsi és lelki vezetőként a látens eszmék tudatosítása Az ismeretek és eszmék emlékezetbe idézése. Hangsúly az absztrakt gondolkodáson Ismeretközpontúság, tanárközpontúság. Előtérben a klasszikus tantárgyak (filozófia, teológia, matematika) Realizmus (materializmus) Racionális gondolkodás fejlesztése A gondolkodás gyakorlása. Hangsúly a logikus és absztrakt Előtérben a természet- és a társadalomtudományi tárgyak Pragmatizmus A kritikai és tudományos fejlesztése. A tanulás szervezője A változó környezettel való foglalkozás és a tudományos kifejtés módszerei Nincsenek állandó Ismeretek és tantárgyak. Cél: az egyén felkészítése a változásokra. Előtérben a problémamegoldás Egzisztencializmus Az egyén választási és önmeghatározási képességének Az emberi társadalom ismerete és elvei. Választási tevékenységek Tananyag megválaszthatósága Emocionális, esztétikai és filozófiai jellegű tantárgyak A.C. Orstein-F.P. Hunkins: Curriculum: Foundations, Principles and Issues. Prentice Hall. New Yersey, 1988.)

3. Iskolai tudás – követelmények (Bloom taxonómiája a követelmények strukturálásához) TARTALMI KÖVETELMÉNYEK (Mit kell tudni?) TÉNYEK (Adatok, elemi információk) FOGALMAK (törvények, konvenciók és szabályok) ÖSSZEFÜGGÉSEK (Alapelvek, elméletek, rendszerek) ISMERET = EGYSZERŰ REPRODUKCIÓ   MEGÉRTÉS - Egyszerűbb összefüggések megértése; - Bonyolultabb összefüggések (átkódolás, értelmezés, transzformálás) megértése ALKALMAZÁS - Alkalmazás ismert, tanult szituációban; - Alkalmazás új szituációban MAGASABBRENDŰ MŰVELETEK - Analízis - Szintézis - Értékelés MŰVELETI KÖVETELMÉNYEK (Hogyan, milyen szinten kell tudni?)

4. Történelemtanítási stratégiák A tanulás A tanítás célja A tanuló tevékenysége Médium/ tankönyv Tanítási forma/ módszerek Ismeret átadó Tények, adatok összefüggések megismerése Memorizálás, bevésés, visszaadás Történelmi összefoglaló, vezérfonal Ismeretátadás (előadás, közlés) Elbeszélő (narratív) Tört. események megelevenítése, elbeszélése Beleélés, átélés Tanári elb., történelmi regény, film, szerepjáték Elbeszélés (felolvasás, leírás, játék) Munkáltató Tört. események megértése, oknyomozás Megbeszélés, magyarázat, kérdve kifejtés Munkáltató tankönyv Munkáltatás Probléma megoldó A történelem kritikus értelmezése Kérdések, problémák felvetése, elemzése, értékelése, Forrás-, feladat gyűjtemény megoldás Projekt tanítás A múlt kérdve kutató rekonstrukciója Tudatosítás, reflexió, cselekvés Multipers. és kontroverzív források Cselekedtetés (projekt) Ismeretorientált, Tanárorientált, Irányított, Receptív, Reproduktív, Osztálykeretben, Passzív befogadás Kognitív Emocionális, pragmatikus Kognitív Képességorientált, Tanulóorientált, Önálló Produktív Csoportban/ egyénileg, Aktív elsajátítás Emocionális, pragmatikus

5. A tanulásszervezés hangsúlyos területei Tervezés Tevékenységek szervezése Módszertani alternatívák Mérés, értékelés

6. Összegzés CÉLOK: TARTALOM: Tantárgyi ismeretek helyett  történelmi műveltség, történelemszemlélet, a történelmi megismerés képessége TARTALOM: Politikatörténet, eseménytörténet túlhangsúlyozása helyett  társadalom-, életmód-, mentalitás-, technikatörténet stb. A kronologikus szempont mellett  tematikus "hosszmetszetek", "keresztmetszetek", esettanulmányok Diakron szemlélet mellett  szinkron szemlélet Az egyetlen történelmi igazság helyett  multiperspektívikus megközelítés

MÓDSZEREK MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS Módszertani alternatívákban való gondolkodás Tudatos módszerválasztás Puszta ismeretátadás helyett  önálló ismeretszerzés Passzív megértés helyett  aktív kommunikáció, alkalmazható tudás MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS Ismeret, megértés mellett  alkalmazás Tartalmi követelmények mellett  képesség jellegű követelmények