gyakorlati bemutatóval egybekötött Tájékoztató a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011(X.20.) Korm.rendeletből fakadó hatósági feladatokról Vas megye vonatkozásában Farkas János tű. alezredes Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Megyei Iparbiztonsági Főfelügyelő gyakorlati bemutatóval egybekötött szakmai konzultáció 2014.04.02 Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Köszönjük a felkérést és a lehetőséget. Egyben hagy tolmácsoljam Péchy úr (dr Péchy László) MSZLSZZSZZ főtitkárának üdvözletét, aki eredményes tanácskozást kíván. 2017.04.04.

A Seveso II. irányelv hatálya alá tartozó üzemek A törvény értelmében veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeknek nevezzük, ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkező veszélyes anyagokat is) eléri a 219/2011. (X.20) Kormányrendeletben (továbbiakban Korm.r.) meghatározott küszöbértéket. Ez alapján különböztetünk meg alsó, illetve felső küszöbértékű veszélyes anyaggal foglalkozó üzemeket. A 2012. január 1-én hatályba lépő Kat. és a Korm.r. értelmében az alsó küszöbérték 25%-át elérő, úgynevezett küszöbérték alatti üzemek is a jogszabályi hatály alá kerültek. A Seveso II. irányelv hatálya alá tartozó üzemek   96/82/EK (Seveso II) Tanácsi irányelv: A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának megelőzésére és a balesetek káros következményeinek csökkentésére 2011. évi CXXVIII. törvény: A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet: A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 51/2011. (XII.21.) BM rendelet: A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hatósági eljárásaiban az igazgatási szolgáltatási díj fizetési körébe tartozó hatósági eljárásokról, igazgatási jellegű szolgáltatásokról és bejelentésekről, továbbá a fizetendő díj mértékéről, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokról. Ez a csak növekedni fog. Azzal, hogy öt év alatt az európai vegyipar Teljesítménye 33 % - ról 22 %-ra esett vissza a világ vegyipari termelésében(USA is jelentősen csökkent) és Áthelyeződött a termelés a távol keletre elsősorban Kína és India a „viszaszállítások” teljesítménye növekszik a Ami a szállítások és a logisztika szerepét tovább fokozzák.

Vas Megyei Kat. törvény IV Vas Megyei Kat. törvény IV. fejezet hatálya alá tartozó veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, küszöbérték alatti üzemek OPAL Tartálypark Zrt. – Kemenesmihályfa - Felső küszöbértékű üzem Gáz Magyarország Zrt. – Répcelak - Alsó küszöbértékű üzem KITE Zrt.alközpont Hegyfalu, - Alsó küszöbértékű üzem Küszöbérték alatti üzem Colas Út Zrt. – Jánosháza Ostffyasszonyfai "Petőfi" Mezőgazdasági Szövetkezet Hetyei "Berzsenyi" Kft. Köcsk, SÁGA FOODS ZRt. Sárvár Messer MOL Széndioxid Kft.Ölbői üzeme MEDOSZ Kft Szombathely SCHOTT forma vitrum Kft Lukácsháza, Nesle Hungaria Kft. Büki gyára SFL technologies Kft. Vép TARAVIS Kft Sárvár Háztól- Házig Kft. Szelestei gázdepo ArcelorMittal Szentgotthárd Kft Közgép Gércei Aszfaltkeverő Zoll- Sped Kft. Szombathely IKR Zrt. Sárvári Agrokémiai Központ Paccor Hungária Zrt Szombathely, Kemenesmagasi Agrár Zrt.

Az engedélyezési, felügyeleti tevékenység A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése, az ellenük való védekezés engedélyezési és felügyeleti tevékenysége az alábbi területek vizsgálatára terjed ki: a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem azonosítása és a veszélyes tevékenység végzése, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, hatásainak csökkentését biztosító irányítási rendszer, a biztonsági irányítási rendszer, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek káros hatásainak értékelése, a lehetséges dominóhatás, a belső védelmi tervezés, a külső védelmi tervezés, a tervek végrehajtási feltételeinek megléte, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekkel kapcsolatos településrendezési tervezés, a lakossági tájékoztatás és a nyilvánosság biztosítása, valamint a belső védelmi terv és a súlyos káresemény elhárítási terv gyakoroltatása. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem azonosításának részletes szabályait az 1. melléklet tartalmazza. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) IV. Fejezet eljárásaiban első fokon a hatóságnak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és küszöbérték alatti üzem telephelye szerint illetékes területi szerve, másodfokon a központi szerve jár el.

Küszöbérték alatti üzem azonosítása A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a üzemazonosítási adatlapokat az üzemazonosításra vonatkozó kérelme mellékleteként a hatóság területi szervéhez nyújtja be.. A benyújtott dokumentumok valóságtartalmát a hatóság helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, és az üzemeltetőtől kiegészítő tájékoztatást kérhet. A hatóság a vizsgálat eredménye és a benyújtott üzemazonosítási adatlapok vizsgálata alapján – a Kat. 40. § (2) bekezdésére tekintettel – a súlyos káresemény elhárítási terv készítésére vonatkozó döntés meghozatalánál a 34. § (1)–(4) bekezdésében foglalt kritériumokat veszi figyelembe. A hatóság – ha nem kötelezi az üzemeltetőt súlyos káresemény elhárítási terv készítésére – az üzemazonosítási adatlapok és a vizsgálat eredménye alapján dönt az üzemazonosítási eljárás lezárásáról és a katasztrófavédelmi engedély megadásáról. A küszöbérték alatti üzemek elsőfokú engedélyezési eljárásának ügyintézési határideje 60 nap, az ezzel kapcsolatos másodfokú eljárás ügyintézési határideje 60 nap. Az alábbi kritériumok egyikének teljesülése esetén súlyos káresemény elhárítási terv készítését kell előírni: az 1. melléklet, 2. táblázat, mérgező és nagyon mérgező anyagok és készítmények veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte; az 1. melléklet, 2. táblázat, robbanó anyagok és készítmények veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte; veszélyes anyagok körébe tartózó cseppfolyós gáz jelenléte, kivéve a palackos gáztárolást, valamint a 12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb, propán-bután gázt tartalmazó, fogyasztói tartályban történő tárolást, beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket.

nyomás (legalább 300 kPa túlnyomás) alatti, veszélyes anyagot tartalmazó technológiai berendezések jelenléte, kivéve a palackos gáztárolást, valamint a 12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb, propán-bután gázt tartalmazó, fogyasztói tartályban történő tárolást, beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket. Nem kell súlyos káresemény elhárítási terv készítését előírni, ha az alábbi kritériumok együttesen teljesülnek: a küszöbérték alatti üzem határától számítva a lakóövezet, üdülőövezet, közintézmények, tömegtartózkodásra szolgáló építmények távolsága nagyobb, mint 300 méter, a munkahelyek, más egyéb üzemek, irodaházak stb. távolsága nagyobb, mint 200 méter, és veszélyes anyaggal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem távolsága nagyobb, mint 100 méter, és az üzem saját munkavállalóinak és az üzem területén rendszeresen vagy állandóan tartózkodó munkavállalók száma 30 főnél kevesebb. A kritériumot nem kell figyelembe venni olyan csővezetékek esetében, ahol a veszélyes anyaggal foglalkozó üzem vagy a küszöbérték alatti üzem a csővezetékkel technológiai kapcsolatban van.

A súlyos káresemény elhárítási terv készítését nem kell előírni, ha az üzemeltető a 33. § (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolt dokumentációban bizonyítja, hogy emberi életet veszélyeztető tűz- és robbanási hatás mértéke az üzem határánál hőhatás esetében 4 kW/m2 és túlnyomás esetében 10 kPa értéket nem haladja meg, és a környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés esetén a technológia műszaki kialakítása garantálja a környezetre veszélyes anyagok környezetbe jutó mennyiségének korlátozását, és az erre vonatkozó technológiai szabályzók rendelkezésre állnak, a kikerült környezetre veszélyes anyag összegyűjtését, mentesítését vagy más módon történő ártalmatlanítását tartalmazó technológiai szabályzók rendelkezésre állnak, a környezeti kárelhárítási eljárások anyagi-technikai és személyi feltétele biztosított, és az üzem kárelhárító szervezete felkészült a környezeti kárelhárítási feladatok végzésére, és e feladatokat terv szerint rendszeresen gyakorolja. A kérelemhez csatolt dokumentációban az üzemeltető értékeli a reálisan feltételezett balesetek lehetséges következményeit. Ennek során az üzemeltető bemutatja azokat a területeket, melyeket az üzemből kiinduló súlyos balesetek hatásai érinthetnek. Az értékelés során valamennyi veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény legnagyobb veszélyeztető hatást okozó eseményét kell bemutatni. A veszélyeztetett területek bemutatása térképen ábrázolva és ezzel egyenértékű leírással történik. Az üzemeltető, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelését bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az adott típusú súlyos balesetre, a szakma által általánosan elfogadott módszerrel elvégezheti.

d) e rendelet szerinti besorolása, A hatóság honlapján keresztül a lakosság részére az alábbiakhoz biztosít hozzáférést: a) üzem neve, b) székhelye, c) telephelyének címe, d) e rendelet szerinti besorolása, e) hatósági engedélyek listája és azok hozzáférhetősége hatóságonként rendszerezve, f) lakossági tájékoztató kiadványok.

Köszönöm a figyelmet! 2017.04.04.