Bozsányi Amanda Melinda Ékszerek

BIZSU Az ékszereket már az ősember is szívesen hordta ezeket a kiegészítőket. "Az ókorban már mindenki előszeretettel viselte az ékszereket a ruházat kiegészítőjeként. Nagyon népszerűek voltak már akkor is a fülbevalók, nyakláncok és gyűrűk  továbbá a különböző méretű és formájú fejdíszek.

A KARIKA GYŰRŰ TÖRTÉNETE A karikagyűrű a végtelenségnek, az örökkévalónak, a hűségnek és a szerelemnek a jelképe. Az emberiséggel szinte egyidős és minden kultúrkörben megtalálható a karikagyűrű. Korunkban leginkább aranyból vagy platinából esetleg nemesacélból készülnek, a női karikagyűrűk nemritkán szikrázó drágakövekkel - leggyakrabban gyémánttal vagy rubinnal, zafírral - díszítve. A leánykérés hagyományosan a leánykérő gyűrűvel (mely nem azonos a karikagyűrűvel) történik. A briliánssal díszített eljegyzési gyűrűk az 1800-as évek vége felé terjedtek el szélesebb körben, de az a szokás, hogy a vőlegény ékköves gyűrűt ajándékoz arájának már jóval régebbi keletű. A rubin a szerelmet, a gyémánt a hűséget jelképezte.

EZÜST Az ezüst fehéren csillogó, jól nyújtható és hengerelhető nemesfém, amiből igen vékony lemezek és huzalok készíthetők. Kémiailag ellenálló, tiszta levegőben vagy vízben megtartja színét és csillogását, de a levegőben levő kén-hidrogén megfeketíti, mert ezüst-szulfid képződik a felületén. Az oxigénnel nem reagál, de olvadt állapotban elég sok oxigént képes oldani. Az olvadék lehűlése közben, az ezüst megszilárdulásakor az oldott oxigén erőteljesen fröcskölve szabadul fel. Az áramot az összes ismert elektromos vezető közül a legjobban, még a réznél is jobban vezeti. A legalacsonyabb fagyos ellenállású fém. Drágasága miatt mégis viszonylag keveset használnak belőle az elektrotechnikában.

IGAZI GYÖNGY Néhány kagylónak a terméke. A hibátlan, kifogástalan gyöngynek saját színe nincsen, csak színjátéka van. Színe és fénye a mészlerakódás módjától és alapanyaga átlátszóságától függ, az előbbitől kapja csillogó színjátékát, az utóbbitól enyhe fényét. Azon gyöngyöknek, amelyeknek az oszloprétegei majdnem teljesen színtelenek, s így átbocsátják a fényt, nagyobb a fényük és színpompájuk. A folyami gyöngykagylók gyöngyeiben az oszloprétegek nem színtelenek, azért az ilyen gyöngyök nem is oly szépek.  A gyöngy koránt sem olyan kemény, mint a drágakövek és nem is olyan ellenálló.A gyöngy fénye nem állandó, idővel eltűnik, különösen, ha gyakori hőmérsékletváltozások érik, vagy a viselésnél a test verejtékével érintkezik. A legkisebb gyöngyök homokszemcse nagyságúak, a legnagyobb ismert gyöngy 35 mm hosszú és 27 mm széles és körtealakú. Minthogy a gyöngy mintegy 90 % szénsavas mészből áll, savak pezsgés közben feloldják, már erős ecetben való főzéssel is fel lehet oldani.

ZAFÍR Elsőrendű drágakő, a gyémánt után a legkeményebb ásvány. Lelőhelyei főként folyóhomokban Ceylon, Burma, Sziám és az Ural. A zafír, ha gömbösen van csiszolva, a ráeső fényben 6-ágú fénycsillagokat mutat. Jelenleg mesterségesen is készítik. Erős hevítéssel színtelenné válik.

SVAROVKI Svarovki A korund ásvány vörös színű, átlátszó válfaja, amely ritkaságánál és szépségénél fogva az elsőrendű drágakövek közé tartozik (igazi vagy keleti rubin). Különösen sokra becsülik a nagyobb, sötét vérszínű rubin-szemeket, amelyeknek értéke az ugyanolyan nagyságú színtelen gyémánténál is nagyobb. A rubin anyaga alumíniumoxid, amely tulajdonképpen színtelen anyag s a hozzákeveredett kevés idegen anyagtól, a krómoxidtól kapja a vörös színét. A krómoxid mennyiségétől függ a rubin színárnyalata, amely szerint különféle változatait különböztetik meg: - a tiszta vörös színűek orientális rubin, - a sötétebb vörösnek hím rubin, - a világosabb vörösnek no rubin, - az ibolyás színűnek ametiszt zafír vagy orientális zafír, - a sárgásba játszónak orientális jácint, a sugaras fényjelenséget mutató vörös színűnek csillagos rubin, rubin-asztéria vagy rubin-macskaszem

ARANY Az arany a pénzrendszer kezdetei óta fizetőeszköz, fontos szerepet játszik a világ kereskedelemben. Arisztotelész szerint a jó pénz előállítási költségének rendkívül magasnak kell lennie, így nem lehet korlátlanul növelni a mennyiségét, és ezért válik kívánatossá az emberek szemében. Ezért fogadják el áruik vagy munkaerejük ellenértékeként, ezért tartják ebben a megtakarításaikat, és fogadják el mérceként, amikor valaminek az értékét kell meghatározni. Arisztotelész szerint ezen követelményeknek az arany és az ezüst felel meg. Már az ókorban működtek aranybányák a világ számos pontján, amelyeket általában az uralkodó felügyelt. A kibányászott arany a kincstárba került, majd feldolgozták. A pénzveretés folyamán készültek azok az aranypénze, melyeket ma a régészeti ásások során találunk, és amelyek fontos információkkal szolgálnak egy-egy kort illetően, de alapvető fontossággal bírnak egyéb leletek.

SMARAGD Drágakő, a szép zöldszínű, átlátszó nemes fajtája, amelyet a másodrendű drágakövek közé sorolnak. Színét valószínűleg kevés krómoxid idézi elő, bár e tekintetben a vélemények még mindig megoszlanak és némelyek szerint valami szerves vegyület a festőanyag, mert a smaragd hevítve színét veszti. Az ókorban a legkedveltebb drágakő volt. A középkorban sokféle babonát hittek róla, a látás megjavítójának tartották, a jövendőmondók és a reménység köve volt. Értéke újabban csökkent. Ha sok repedéssel van tele, akkor mohos smaragdnak hívják. A hibátlan kövek igen ritkák, a hibák többnyire nem mindjárt mutatkoznak, sokáig viselve foltonként változnak a színei. Hamisítványai gyanánt zöld, zöld fluorit, apatit, malachit és üveg szolgálnak.

TROPÁZ Régen tévedésből sokféle színes követ, többnyire a sárgákat, sárgásbarnákat, de a kékeket és a zöldeket is topáznak hittek. A rózsaszínű topáz és a vöröses narancsszínű a legértékesebb, de ez igen ritka is. A legsűrűbben előforduló a sárga és ennek kissé vöröses árnyalata. A színét a vas és a króm határozza meg. Mivel igen könnyen hasad, nagyon elővigyázatosan kell kezelni csiszoláskor és foglaláskor. Nevét feltehetőleg első lelőhelyéről kaphatta (régi nevén Topazos nevű sziget). Némely lelőhelyen talált sárgásbarna változatok a fényében kifakulhatnak. A színes kövek esetén a lépcsős és az ollós csiszolás a legelterjedtebb, a színteleneknél viszont a briliánscsiszolás. Ha valamilyen zavaró zárványt tartalmaz, akkor cabochonra csiszolják általában. Némely lelőhelyen talált sárga topázokat hevítéssel rózsaszínűvé, kékké, vagy színtelenné lehet változtatni. Ezek ezután szabad szemmel szinte megkülönböztethetetlenek az akvamarintól. Mivel sokáig a citrint és a sárgára változtatott ametiszt is topáznak nevezték, a valódi topázt a hozzáértő kereskedők nemes topáznak hívják.

BOROSTYÁN A borostyán ősvilági fenyőfák fossil gyantája, színe opálos-fehér, az áttetszőké méz-sárga, barnásvörös, vagy jácintpíros. Szicília szigetén világos, sőt sötétkék darabokat is találnak. A borostyán leggyakoribb lelőhelye a Keleti tenger partja. Romániában fekete borostyánt is találnak. Már a régiek is ismerték és sokra becsülték, a görögök elektronnak nevezték és esztergályozással és faragással ékszereket, apró és nagyobb dísztárgyakat készítettek belőle. Manapság gyöngyöket állítanak elő belőle és főleg ezüst ékszerek, de arany ékszerek díszítésére is használják. Néha előfordul, hogy valamilyen ősi rovar kövülete (maradványa) található benne ez természetesen nem a borostyán automatikus velejárója. Főleg az áttetsző borostyánokban látványos, de ritka az előfordulása, ezért jóval nagyobb árral is kell számolnunk, mint egy általános borostyánná.

SZINTETIKUS KÖVEK Mesterséges körülmények között előállított, de az eredeti kövekkel azonos szerkezetű, kémiájú és optikai tulajdonságú kő. Mivel az eredeti kövek nagy értékűek, s ezáltal széles körben nem elérhetőek, addig ezek mesterséges utánzataik filléres tételt képeznek, s bárki számára elérhetőek. Látványra drágakő benyomását keltik, s csak az avatott szem tudja felfedezni a különbséget. Jellemzően értékes és ellenálló köveket érdemes szintetizálni, pl.: rubint, zafírt, smaragdot. Ezeket ipari (pl.: óra- műszeripar, híradástechnika, űrkutatás) illetve kereskedelmi felhasználása miatt megéri előállítani. Az első szintetikus gyémánt 1953-ban az USA-ban készült el. Az első szintetikus rubint pedig, 1890-ben Verneuil-féle kályhában sikerült előállítani, úgynevezett cseppolvasztás.

NEMES OPÁL Ez a drágakő  nem kristályos szerkezetű, mint a többi drágakő, anyaga pedig a Föld egyik legközönségesebb ásványa, a szilícium oxidja: a kvarc. Hogy mindezek ellenére ebbe az előkelő csoportba tartozik, azt sajátságos, utánozhatatlan szerkezetének, és az ezzel összefüggő egyedülálló színhatásainak, no meg ritkaságának köszönheti. Színjátékának az az oka, hogy a belsejében levő finom repedések megtörik és szivárványszínekre bontják a fehér fényt. Különösen szép színjátékot (vörös, kék, zöld, sárga) mutat az Eperjes-Tokaji-hegységben, Vörösvágás vidékén előforduló nemes opál, amelyet magyar drágakőnek is neveznek.