Nemzeti alaptanterv és a művészeti nevelés „ „Az emberi tehetség parányi lámpa, mely egyszerre keskeny kört tölthet meg fényével; s ha egy helyéről másra hurczoltatik, setétséget hagy maga után. Bizonyos helyhez kell azért kapcsoltatnunk, hogy azt jótékony világítással állandóul boldogíthassuk” Kölcsey Ferenc Nemzeti alaptanterv és a művészeti nevelés Dr. Bodó Márton Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2012. február 27.

A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai NAT KT HT Kormányrendelet Miniszteri rendelet, kerettantervek Pedagógiai program/ helyi tanterv

A Nat törvényi háttere Nemzeti alaptanterv biztosítja: az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot , meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.

Alapelvek Az oktatás közfeladat: A Nat szimbolikus dokumentum: a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is érvényesíteni szükséges. A Nat szimbolikus dokumentum: tartalma üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat szempontjából, a fejlesztők mellett a laikusokhoz is szól, elvonatkoztatási szintje, alapja az egységességnek és differenciálásnak.

Alapfokú Művészeti iskola a Nemzeti köznevelési törvényben 16§(1) Az alapfokú művészeti iskola (1) Az alapfokú művészeti iskola feladata, hogy kibontakoztassa a művészi képességeket, fejlessze a művészi tehetségeket, igény esetén felkészítsen szakirányú továbbtanulásra. (2) Az alapfokú művészeti iskolának legalább hat és legfeljebb tizenkettő évfolyama van, melynek keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon, zeneművészet, képző- és iparművészet, báb- és színművészet, táncművészet ágakban folyhat. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követen művészeti alapvizsgát, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követen pedig művészeti záróvizsgát tehet. (3) Az állami fenntartású és az állami feladatellátásban részt vevő alapfokú művészeti iskolában heti hat tanórai foglalkozás biztosított térítési díj ellenében a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata.

A hazai tartalmi szabályozás „gyorsmérlege” szűkülés és bővülés 1995 1-10. évfolyam Műveltségterületek Fejlesztési területek 2003 1-12. évfolyam Műveltségterületek (műveltségi tartalmak nélkül) Kiemelt fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák 2007 2012 Műveltségi területek, közműveltségi tartalmak. Kiemelt fejlesztési területek

A új Nat főbb elemei A küldetésének újradefiniálása A nevelés és az értékek hangsúlyozása A kiemelt fejlesztési területek és a kulcskompetenciák kiegészítése A társadalmi szolidaritás megerősítése Új tantárgyközi ismeretkörök beépítése A tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének megteremtése

A Nat struktúrája I. Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei A köznevelés feladata és értékei Fejlesztési területek – nevelési célok Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek  A Nat, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó szabályok II. Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés A kulcskompetenciák Műveltségi területek A Nat műveltségi területeinek felépítése III. A műveltségi területek anyagai 1-4., 5-8. és 9-12. évfolyamokra bontva

A köznevelés feladata és értékei Alapvetően a nemzeti műveltség átadása és az egyetemes kultúra közvetítése, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése. Feladata továbbá: a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése.

A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok Az erkölcstan oktatása A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok Egész napos iskola A mindennapos testnevelés (3+2) A mindennapos művészeti nevelés Az idegennyelv-oktatás Az óvodai nevelés, valamint az iskolai nevelés- oktatás kapcsolata A szakiskolai nevelés A kollégiumi nevelés, valamint az iskolai nevelés-oktatás kapcsolata Az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei

Mindennapos művészeti nevelés Az alsó tagozatos nevelés-oktatás egyik kiemelt célja a mindennapon művészeti nevelés lehetősége – a délutáni foglalkozás keretében kiegészíthető. 5-12. évfolyamokon folyamatosan biztosítani kell a művészeti nevelés tanórai és tanórán kívüli iskolai feltételeit, lehetőségeit.

Művészetek Fejlesztési területek I. Erkölcsi nevelés: Az embert körülvevő világ művészetek által közvetített lényegi kérdéseinek megértése (igaz- jó- szép) Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés: A nemzeti kultúra és az emberi civilizáció megismerése, a világ sokszínűségének megértése művészeti és kulturális példákon (népdal) Állampolgárságra, demokráciára nevelés: Kreatív, kritikus gondolkodás következtében az emberi jogok tiszteletének erősítése, erőszakmentesség közvetítése Önismeret és társas kultúra fejlesztése: Érzelmek hiteles kifejezése, empátia, tolerancia erősítése Testi és lelki egészségre nevelés: Stresszkezelés az alkotótevékenység és a kultúra befogadás segítségével Családi életre nevelés: Normák követése a kultúraközvetítés segítségével

Művészetek Fejlesztési területek II. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség: Eltérések tolerálása, mások elfogadása a kultúraközvetítés segítségével Fenntartható fejlődés, környezettudatosság: A környezet, különböző kultúrák megismerésén keresztül értékvédő magatartás erősítése Pályaorientáció: Kreatív problémamegoldás erősítése, alkotó képesség kipróbálása és elmélyítése Gazdasági és pénzügyi nevelés: Egyéni és közösségi érdek összefüggéseinek megértése Médiatudatosság: Felelős és tudatos részvétel a média által meghatározott közegben, a különböző médiumok nyelvének pontos megértése (komolyzene) Tanulás tanítása: Alkalmazható megfigyelés erősítése, és az alkotó jellegű tudás gyakorlása (koncentráció- teljes figyelem)

Művészetek és kulcskompetenciák I. Anyanyelvi kommunikáció Tudatos, érdeklődő, önkritikus, a társas viszonyokra érzékeny magatartás fejlesztése a művészeten keresztül Idegen nyelvi kommunikáció Ismerkedés művészeti, kulturális tartalmakkal idegen nyelven is Matematikai kompetencia A mindennapi problémamegoldás gyakorlása, az elvonatkoztatás, logikus következtetés képességének fejlesztése alkotó folyamatban és művészeti példákon Természettudományos és technikai kompetencia A természetes és mesterséges környezet kölcsönhatásainak értelmezése a művészet formáin keresztül Digitális kompetencia IKT közvetítette tartalmak értő, érzékeny, kritikus értelezése és felhasználása

Kulcskompetenciák és a Művészetek kapcsolata II. Szociális és állampolgári kompetencia Különböző kultúrák megismerése és megértése révén azok elfogadása Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Kreatív, alkotó jellegű problémamegoldás gyakorlása, illetve a sokrétű szellemi erőforrások jelentőségének megértése Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A környezet széleskörű megismerése, kreatív alkotó jellegű problémamegoldás Hatékony, önálló tanulás Harmonikus személyiségfejlesztés következtében kitartó, önálló feladatmegoldás

A műveltségterületek közös szerkezete Alapelvek, célok Fejlesztési feladatok tantárgyanként Az adott nevelési-oktatási szakaszra (1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, 9-12, évfolyam) Közműveltségi tartalmak tantárgyanként (A NAT új elemét lásd pirossal szedve)

Művészetek kiemelt fejlesztési feladatai az önkifejezést, tehetséggondozást és közösségépítést; a képzelőerő, az érzelmi intelligencia és alkotókészség fejlesztését; az aktív részvételt, öntevékenységet, a kreativitást; a műveltségterület tantárgyai közötti összefüggések érvényesülését; a zenei és vizuális képességek szinergikus hatásait; a dráma és média integratív elemeit; a műveltségterületek közötti kapcsolódások lehetőségét (pl. a tánc kapcsolata a testneveléssel).

Új elemek az Ének-zene területén Kulcsot adni az igényes zene egyéni és közös megismeréséhez és élményt adó megértéséhez (pl: koncertpedagógia) A kronológikus rend helyett erősen ajánlott a zenei készségek természetes fejlődését követő sorrendiség meghatározásai Lehetőség szerinti gyakoriságú hangverseny-látogatás (élőzene) előkészítése, első hangversenyélmény (5-8. évfolyam) Az összefüggések és kapcsolódások hangsúlyozása Befogadást segítő alapvető kottaismeret

Ének-zene fejlesztési feladatai 1. Zenei reprodukció 1.1 Éneklés 1.2 Generatív , kreatív zenei tevékenység 1.3 Felismerő kottaolvasás 2. Zenei befogadás 2.1 Befogadói kompetenciák fejlesztése 2.2 Zenehallgatás

Ének-zene közműveltségi tartalmak Népdalok Történeti dallamok A középkor es a gótika zenéje A reneszánsz zenéje A barokk zene A klasszika zenéje Romantika, nemzeti romantika A 20. század és korunk zenéje   Zenei anyagok: 1–4., 5-8. és 9-12. évfolyamon

Példák a közműveltségi tartalom megfogalmazására / Ének-zene 1-4. évfolyam Zenei anyag: Elsősorban népdalok, népi gyermekjátékok Cselekményes zenék rövid részletei (Camille Saint-Saens: Az állatok farsangja, Kodály: Háry János, Prokofjev: Péter és a farkas, Ravel: Lúdanyó meséi, Vivaldi: A négy évszak)

Példák a közműveltségi tartalmak megfogalmazására / Ének-zene 5-8. évfolyam Zenei anyag: A magyar népzene régi rétegű és új stílusú népdalai. A népzenén keresztül a nemzeti önismeret fejlesztése Hangszerek, hangszercsoportok, az emberi énekhang fajtái A zenekar és az énekkar felépítése Szimfonikus programzene A klasszika zenéje: J. Haydn dalok, szimfóniák részletei (pl.: D-dúr – Óra, Esz-dúr – Üstdobpergés) Mozart: Varázsfuvola – részletek … stb

Példák a közműveltségi tartalmak megfogalmazására / Ének-zene 9-12. évfolyam A zeneirodalmi szemelvények feldolgozása kronológiai rendben, vagy más szempont alapján, a SZINTÉZISTEREMTÉS IGÉNYÉVEL. Reneszánsz: O. Lassus és Palestrina misék, motetták, Bakfart B. Lyoni lantkönyv Klasszika: J. Haydn: Kaiser quartett, Mozart egy operája

A dráma és tánc fejlesztési feladatai 1. Csoportos játék és megjelenítés 2. Rögtönzés és együttműködés 3. A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása 4. Történetek feldolgozása (drámaórák keretében) 5. Megismerő- és befogadóképesség

Vizuális kultúra Fejlesztési feladatai: Kifejezés, képzőművészet témában (1-4. évfolyam) Művészeti alkotások, saját munkák, vizuális jelenségek leírása elemzése, összehasonlítása témák, forma, színhatás, szereplők, elrendezés/kompozíció szerint. Vizuális nyelv és technikák témában (5-8. évfolyam) Színtani alapok használata és ismerete: színkör, telítettség, árnyalat, színharmónia, színkontraszt. Vizuális kommunikáció témában (9-12. évfolyam) A technikai képalkotás: fotó, mozgókép műtípusainak ismerete és megértése.

A mozgóképkultúra és médiaismeret Fejlesztési feladatai: - Olvasás - Ismeretszerzés - Kommunikáció - Szövegértés /elemzés - Kritikai gondolkodás

Véleményezés online felületen keresztül

Véleményezés: www.ofi.hu/Nat A véleményező felületet az OFI honlapján a Nemzeti alaptanterv (Nat) szövegtervezetét tartalmazó oldaláról, valamint a felmeres.ofi.hu címen lehet majd elérni. A működő felület felhasználóbarát, mivel strukturáltan jelennek meg a kérdések, és nem igényel komoly informatikai előképzettséget. A véleményezők Nat bevezetőjéhez és a különböző területeihez kapcsolódóan fogalmazhatják meg észrevételeiket. Az adatfelvétel teljesen anonim.