TUDOMÁNYOS ÍRÁSMŰ KÉSZÍTÉSE (Különös tekintettel az andragógiai kutatásokra)

http:// feherkatalin.hanoi.hu Elérhetőségek WEB: http:// feherkatalin.hanoi.hu E-mail: feher.katalin@ppk.elte.hu

KÖVETELMÉNYEK, NAPPALI TAGOZAT Heti két óra Szeminárium Gyakorlati jegy, melyet az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását igénylő feladatokkal lehet megszerezni. Szemináriumi dolgozat a megbeszélt szempontok szerint - könyvismertetés + - kérdőív, vagy interjú, vagy - mikrokutatás tervezése Leadási határidő 2011. december 10.

Szakirodalom Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Bp., 2003. Falus Iván (szerk): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest, 1993., 1998. Falus Iván, Ollé János: Statisztikai módszerek pedagógusok számára. OKKER Kiadó, Budapest, 2000. Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai. Perfekt Kiadó, Bp., 2004. Velics Gabriella: Andragógiai kutatásmódszertan, tanulási segédlet andragógia szakirányos hallgatóknak. BDF, Szombathely, 2001.

Adjon erőt a jövő kutatóinak, hogy van bőven felfedezni való, mert minden módosításra szorul. De ehhez ismerniük kell mindazt, amit előttünk létrehoztak. Így aztán, kutató, küzdhetsz és bízva bízhatsz (sőt, még higgyél is) — eredményeidben. Tomcsányi Pál akadémikus

A tárgy gyakorlati haszna Az MA-n kizárólag elméletileg és gyakorlatilag kifogástalan szakdolgozatot fogadunk el A szakdolgozati téma kiválasztása – II. félév Cél: mindent megtanulni elméletben és gyakorlatban, ami ehhez szükséges Távolabbi cél: ha valaki egyetemi oktató, kutató akar lenni = ezek alapvető ismeretek

A tudományos írásművek fajtái Könyvismertetés Tudományos igényű cikk (rövidebb) Tudományos tanulmány (hosszabb) Tudományos könyv Tudományos igényű dolgozat (pl. szakdolgozat kézirata)

Kutatás = megismerés Az emberi megismerés sajátosságai Cél: megismerés Megismerés = tudásszerzés, tanulás Tudás: tapasztalati tudás, elfogadott tudás Honnan tudjuk mi igaz, és mi nem? Válasz = Tudomány

Az ismeretszerzés forrásai Ismereteket két forrásból szerezhetünk: az elme működése révén a tapasztalatból Akkor mondhatjuk, hogy hitünk tudás, ha az tudományosan igazolt.

A kutatási témák hierarchiája Tudományterület (pl: andragógia) Tudományág (pl.andragógiatörténet) Témakörök (pl: a népfőiskolák története (általában) Téma (pl:népfőiskola-történet valamilyen vonatkozásban) Időbeli elhatárolás (A népfőiskolák története 1920-1945) Térbeli elhatárolás (A sárospataki népfőiskola története ) Új, még nem vizsgált probléma (fontos a nemzetközi és hazai szakirodalom alapos ismerete!)

A kutatások célja A kutatások célja, hogy új ismeretek feltárásával, pontosabbá tételével, elmélyítésével hozzájáruljunk az eddigi ismeretekhez. A kutatások során olyan eljárásokat, technikákat kell használni, amelynek segítségével a kutató képes a megismerési (kutatási) folyamatot a tudomány kívánalmainak megfelelően elvégezni.

A kutatások fajtái Elméleti kutatások (alapkutatások) =új ismeretek szerzése a meglévő elméletek módosítása, továbbfejlesztése érdekében. Fő célja az elméleti ismeretek gazdagítása Empirikus (alkalmazott kutatások) =célja az elméleti tételek, fogalmak gyakorlati szituációban való vizsgálata általánosítható alkalmazások kidolgozása érdekében. (Az elméleti tételek gyakorlati alkalmazásának előmozdítása)

A kutatási probléma kiválasztása A kutatási probléma = egy kérdés, melyre a kutatás során választ keresünk Milyen kutatási problémát érdemes választani? Várható-e, hogy a probléma megoldása hozzájárul –e a tudományterület, (pl. az andragógia) elméleti ismeretanyagának bővüléséhez? A szerzett új ismereteknek van-e gyakorlati haszna? Időszerű-e az adott téma (divatos témák!) Megfelel-e az adott téma a kutató számára?

A téma meghatározása Személyes érdeklődés (ez a legfontosabb!) Kutatási probléma: előző ismereteink igazolása – továbblépés lehetőségének feltételezése Hipotézisek felállítása: a kutatási problémára adott feltételezett válasz Kutatási módszer: olyan megbízható és érvényes eljárás, amellyel a hipotézisek igazolásához vagy elvetéséhez szükséges adatok feltárhatók, feldolgozhatók

A kutatási probléma megfogalmazása Mit kell figyelembe vennünk? A téma ne legyen se túlságosan tág, se túlságosan szűk Legyen megfelelő számú nemzetközi és hazai szakirodalma Legyen elismert hazai szakértője A választott téma legyen valamilyen szempontból új (lerágott csont!)

A kutatás előkészítése A célok kitűzése (mit akarok kutatni? A hipotézisek megfogalmazása) A kutatási terv (vázlat) elkészítése A legfontosabb fogalmak, tárgyszavak összeállítása Szakirodalmi kutatás elvégzése, dokumentálása Hiányzó ismeretek tisztázásához szükséges hipotézis(ek) megfogalmazása Egységek (fejezetek) megtervezése

A kutatás hipotéziseinek megfogalmazása A hipotézisek olyan kijelentések, amelyek a kutatók feltételezéseit fejezik ki a problémára vonatkozóan A kutatás megkezdése előtt a kutatónak vannak feltételezései a megfogalmazott kérdésekre vonatkozóan A hipotéziseket a kutatás megkezdése előtt célszerű megfogalmazni (bizonyítjuk, hogy a témával kapcsolatban megfelelő előismeretekkel rendelkezünk, a jól megfogalmazott hipotézisek vezérfonalul szolgálnak a kutatás lebonyolításához) Ne fogalmazzunk meg olyan hipotéziseket, melyekre előre tudjuk a választ.

A hipotézisekkel szemben támasztott követelmények A hipotéziseknek támaszkodniuk kell a meglévő ismeretekre A hipotéziseket egyszerűen, tömören kell megfogalmazni A hipotézis legyen egyértelműen igazolható vagy elvethető Leggyakoribb hiba: a hipotézisek már a kutatás kezdetekor „józan ésszel” igazolhatóak – ez nem kutatás!

A kutatási terv elkészítése A források megkeresése: Szakirodalmi forrásmunkák, és megállapításaik Megfigyelés, kísérlet, adatértékelés, korábbi kutatások anyagainak ismételt áttekintése Saját gondolataink, ötleteink dokumentációja Az analizáló fázis: Összerendezés, logikai csoportosítás A szintetizálás: az előző alapján Az eredmények, következtetések kialakítása

A források Hogyan érdemes a szakirodalom feltárását elkezdeni? Nézzünk át néhány hazai és külföldi lexikont, enciklopédiát, kézikönyvet témánk szempontjából Nézzük át a jelentős folyóiratok témához kapcsolódó cikkeit Az irodalom olvasását mindig a legfrissebb, legátfogóbb művekkel, a legfontosabb tanulmányokkal kezdjük Állítsuk össze a kulcsszavak listáját, amelyek témánk szempontjából fontosak Szerezzük be a kigyűjtött elsődleges forrásokat Olvassuk el, és jegyzeteljük ki az elsődleges forrásokat

Néhány jelentősebb összefoglaló mű Brookfield, S. (1986). Understanding and facilitating adult learning. San Francisco: Jossey-Bass. Cross, K. P. (1981). Adults as learners. San Francisco: Jossey-Bass. Knowles, M. S., Holton, E. F, & Swanson, R. A. (2005). The adult learner (5th ed.). Burlington, MA: Elsevier. (6 kiadás, több nyelvre lefordították) Lindeman, E. C. (1926). The meaning of adult education. New York: New Republic, Inc. Merriam, S. B., Caffarella, R. S., & Baumgartner, L. M. (2007). Learning in adulthood: A comprehensive guide (3rd ed.). San Francisco: Jossey-Bass.

Andragógiai (referált) tudományos folyóiratok Adult Education Quartarly (A Journal of Research and Theory)– Penn State University – American Association for Adult and Continuing Education (1950--) kutatási, kísérleti eredményeket, esettanulmányokat tartalmaz. Célközönsége: kutatók, egyetemi oktatók, felnőttoktatók. New Horizons in Adult Education (A Scholarly Electronic Journal) (http://fiu.edu/newhorizons) (1987--)

SZÍN - KÖZÖSSÉGI MŰVELŐDÉS Országos közművelődési folyóirat Megjelenik kéthavonta. Kiadja: a Magyar Művelődési Intézet (1996--- ) www.mmi.hu/ kiadványok

Cédulázás 10x15 cm-es kemény lapon Minden gondolati egységet új cédulára írjunk Jól el kell különíteni a jegyzetek három rétegét: A szó szerinti idézetet A szerző átfogalmazott gondolatát A saját észrevételeinket Az idézeteket idézőjelbe kell tenni Az eredeti szövegből kihagyhatunk lényegtelen részeket. Ezt ….- tal kell jelölni (A kihagyás ne torzítsa a szerző gondolatmenetét)

A címadás követelményei A CÍM nem egyenlő a TÉMÁVAL! A cím ne legyen hosszú Az alcím: magyaráz A téma körülhatárolása kerüljön a bevezetésbe A végleges címet a végén adjuk, többszöri átolvasás, érlelés és javítás után A jó cím: Találó Figyelemfelkeltő

A tudományos közlemény szerkezete Bevezetés: A téma körülhatárolása A téma eddigi kidolgozottsága a szakirodalom alapján A dolgozat célkitűzésének megfogalmazása Fő rész: Az első témakör (a majdani új tudományos eredmény!) Célkitűzése Helyzet, előzmények, az eddigi eredmények bemutatása a hivatkozott irodalom alapján és azok elemző értékelése, elfogadása, vagy cáfolása A saját célkitűzés konkretizálása: hipotézisek Az alkalmazott vizsgálati módszerek bemutatása A kísérleti/vizsgálati eredmények ismertetése Következtetések, megállapítások Az új tudományos eredmények összefoglalása A második és a további témakörök kifejtése Befejezés Összegzés Az új tudományos eredmények rögzítése Bibliográfia Mellékletek, mutatók

Véglegesítés: közlemény, előadás, vagy szakdolgozat formájában A nyers kézirat csiszolása (tárgymutató, következetes szóhasználat ellenőrzése, új fogalmak definiálása, stílus ellenőrzése) Az eredmények hasznosításának előkészítése (írásmű elkészítése, gyakorlati felhasználás lehetőségeinek kimunkálása) A kutatás hasznosítása (publikálás, a dolgozat megvédése, tananyagfejlesztés és alkalmazás, elterjesztés, továbbfejlesztés)

A témára vonatkozó alapvető szakirodalmat meg kell ismerni Érdemes a téma korábbi kutatóira hivatkozni A saját (vagy sajátnak vélt) kutatási eredményeket - korrekt irodalmi hivatkozással - jól elkülöníthetővé kell tenni, meg kell különböztetni mások korábbi eredményeitől A saját kutatási adatok igazolják, vagy cáfolják a saját hipotéziseket. A bizonyított hipotézisek saját új tudományos eredményeknek tekinthetők.

Formai követelmények Formátum: a dolgozatot A/4-es formátumban, szövegszerkesztővel írva kell leadni Betűtípus: Times New Roman Betűnagyság: 12 Terjedelem: 50 oldal a mellékletek nélkül Szerkesztés módja: sorkizárt Margó: bal oldalon 4,5 cm a többi oldalon 3,5 cm. Oldalszámozás arab számokkal, a lap tetején középen Bibliográfia: sorszámozott, szerzői alfabetikus sorrend

Igényesség a szakirodalomban Az igényesség függ a kutatás céljától, jellegétől, tárgyától, de: Egy szemináriumi dolgozathoz 20, Egy szakdolgozathoz 40-60, Egy doktori disszertációhoz 100-200 mű felkutatása és elolvasása indokolt. Az utóbbi kettőnél idegen nyelvű szakirodalom ismerete is elvárt.

Bibliográfia A hivatkozott szakirodalom megjelölésére, azonosítására szolgáló adatok (a dolgozat végén) Szakkönyv Szakmai folyóirat Gyűjteményes kötet Interneten közzétett anyag (a letöltési idő)

Könyv esetén: A szerző vezeték és keresztneve A mű címe és alcíme A kiadás helye Kiadó A kiadás éve A mű teljes oldalszáma

Könyvfejezet, gyűjteményes kötet esetén: A szerző vezeték és keresztneve A tanulmány vagy fejezet címe A kötet szerkesztőjének neve Sorozatcím (ha van) A kiadás helye Kiadó A kiadás éve A tanulmány oldalszáma (tól-ig)

Folyóiratban megjelent tanulmány esetén: A szerző vezeték és keresztneve A tanulmány címe A folyóirat neve (A folyóirat évfolyama) Évszám, szám A tanulmány oldalszáma (tól-ig)

Hivatkozások a szövegben A szövegben a hivatkozás a szerző(k) nevével és a megjelenés évszámával történik. A szerző(k) neve lehet része a mondatnak [... amint White tanulmányában (1998) közölt eredmények ...], vagy szerepelhet zárójelben [... a két változó közötti szoros összefüggés már korábban felmerült (White, 1998), ezért ...]. Két szerző nevét az "és" választja el egymástól: (Black és White, 1998). Több név esetén a nevek között vessző áll, az utolsó két név között "és" van: (Fekete, Fehér és Barna, 1998). A szövegben a nevek dőlt betűvel jelennek meg. A szó szerinti idézeteket idézőjelek fogják közre, a hivatkozás megjelöli az oldalszámokat is (White, 1998. 32. p.). Ha egy szerzőnek azonos évben publikált több írására hivatkozunk, azokat az egyes évszámok után írt betűkkel különböztetjük meg (Nagy, 1988a).

Hivatkozások az irodalomjegyzékben Önálló könyvek: Szerző(k) (évszám): Cím. Kiadó. A kiadás helye. A könyv címe dőlt betűvel. Pl: Lénárd Ferenc (1986): Pedagógiai ellentmondások. Akadémiai Kiadó, Budapest. Szerkesztett könyvek: Szerző(k) (évszám, szerk.): Cím. Kiadó. Kiadás helye. A könyv címe dőlt betűvel. Pl: Mandl, H., De Corte, E., Bennett, N. és Friedrich, H. F. (1990, szerk.): Learning and instruction. European research in an international context. Volume 2.1. Social and cognitive aspects of learning and instruction. Pergamon Press, Oxford. Könyvfejezetek: Szerző(k) (évszám): Fejezet (tanulmány) cím. In: Szerkesztő(k) neve (szerk.): Könyv címe. Kiadó, A kiadás helye. Oldalszámok: a fejezet első és utolsó oldala. A könyv címe dőlt betűvel. Pl: Neves, D. M. és Anderson, J. R. (1981): Knowledge compilation: Mechanisms for the automatization of cognitive skills. In: Anderson, J. R. (szerk.): Cognitive skills and their acquisition. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers, Hillsdale. 57-84. Folyóiratban megjelent cikkek: Szerző(k), (évszám), Tanulmány cím. Folyóiratcím, (évfolyam száma) Szám. Oldalszámok: a tanulmány első és utolsó oldalának száma. A folyóirat címe dőlt betűvel. Az évfolyam száma. Pl. Larkin, J. H. és Simon, H. A. (1987): Why a diagram is (sometimes) worth ten thousand words. Cognitive Science, 9. 11. sz. 65-99. A "szám" rövidítése "sz.". Minden tétel végén pont van.

Mi kerül a lábjegyzetekbe? Forrásmegjelölések Viszonylag kisszámú hivatkozott adat, ha az nem kíván táblázatos formát Magyarázó, kiegészítő szövegek, ha a tartalmi kifejtést zavarnák Rövid példák, szakmai szempontból periférikus közlések Utalások a dolgozat más részeire, a már kifejtett szakirodalomra

Függelék Teljes anyagok, törvények, jogszabályok Terjedelmes, nagyszámú táblázatok, ábrák, tervezetek, stb. Kiragadott terjedelmes, részletező módszertani fejtegetések Terjedelmes bizonyítások, levezetések Esetpéldák

Mutatók Tárgymutató Névmutató Helynévmutató (földrajzi nevek) Rövidítések mutatója

A tudományos publikációk minőségi mutatói Könyvek (Kiadó, lektor) Lektorált folyóirat (Két titkos és független opponens) Referált folyóirat (Abstract!) Kumulatív impakt faktor (szerzői) Citációs index (szerzői)

A szakmai publikációk köre Tudományos közleményként csak az olyan nyomtatott és/vagy elektronikus közleményt (folyóiratcikk, egyetemi tankönyv, szakkönyv, tudományos monográfia, könyvrészlet veszik figyelembe, mely a saját kutatási eredményeket mutatat be (könyv esetén ilyenekre tételesen is hivatkozik), pontos szakirodalmi hivatkozásokat tartalmaz, ISBN vagy ISSN számmal ellátott, lektorált, referált (közismert adatbázisban megtalálható) a tudományág függvényében impakt-faktoros, szakmai kiadványban vagy kiadványként jelent meg; nemzetközileg vagy legalább országosan jegyzett kiadónál, magyar, vagy szakmai körökben elismert idegen nyelven, tudományos és közkönyvtárakban megtalálható, vagy megvásárolható.

Tudományos közleményként nem veszik figyelembe : napilapban, vagy nem szakmai hetilapban megjelent írást (akkor sem, ha a témája szakmai vonatkozású), saját kiadásban megjelentetett írást (ha az sem nyelvileg, sem szakmailag nem lektorált), egyetemi, jegyzetet, segédanyagot, példatárat, rövid írást konferencia kiadványban (könyv)fordítást pályázat keretében vagy megrendelésre készített kutatási jelentést, szakdolgozatot, diplomamunkát, disszertációt, ismeretterjesztő, tudománynépszerűsítő publikált írást (pl. Élet és Tudomány, IPM) nem kutatási célú és igényű interjút

A kutatások etikai kérdései. 1. A szakma becsülete ellen vét a kutató, ha: Más kutató szellemi termékét eltulajdonítja, gondolatokat, idézeteket hivatkozás nélkül átvesz Nem publikált idegen kéziratot a saját nevén közöl Kutatási adatokat hamisan értelmez

A kutatások etikai kérdései. 2. A témaválasztás szabályai Olyan témát válasszunk aminek kutatásához megvannak a szakmai alapjaink A szakdolgozóktól nem várható el, hogy alapvetően új tudományos eredményeket hozzanak létre, de: Bizonyítani kell a választott témában való széleskörű jártasságukat Fontos etikai szempont a tartalom igazsága. (kutatási eredményeket nem szabad meghamisítani)

A tudományos kutatás és az internet Az interneten történő információk nem pótolják a hagyományos forráskutatást Kiegészítő szerep Számos esetben bizonytalan a forrás eredete Nehéz kiválogatni a kutatási téma szempontjából biztonsággal használható adatokat A valóban használható adatbázisok nem ingyenesek Csak internetes irodalom alapján megírni pl. egy szakdolgozatot, kockázatos vállalkozás Kezelje óvatosan, fenntartásokkal ezeket a forrásokat!

A KUTATÁSOK FAJTÁI

ELMÉLETI KUTATÁSOK Elméleti kutatások (alapkutatások) = új elméleti ismeretek szerzése a meglévő elméletek módosítása, továbbfejlesztése érdekében. Fő célja az elméleti ismeretek gazdagítása

Mikor végzünk (elméleti )deduktív kutatásokat? Ha egy probléma, fogalom, jelenség gyökereit. történetét akarjuk feltárni A feltárás a dokumentumokból leszűrt tények alapján történik

Az elméleti jellegű kutatás folyamata A források felkutatása Forráskritika A források értelmezése: a tények elkülönítése Általánosítások Oksági összefüggések megfogalmazása Mit jelent az új elméleti eredmény mai szempontból?

A források felkutatása Forrás = minden olyan nyomtatott vagy kéziratos, valamint szóbeli (pl. oral history) vagy tárgyi anyag amelyből kutatásunkhoz tényeket használhatunk fel. Hol találhatóak? Könyvtárak Kézirattárak Levéltárak Múzeumok

Forráskritika A forráskritika feladata:hogy különböző szempontok szerint feltárja a forrás valódiságára, megbízhatóságára vonatkozó adatokat Fontos tudni, hogy a forrás eredeti-e vagy másolat? Hihetők-e a forrásban közölt információk? Milyen más forrás támasztja alá a közölteket?

A források értelmezése A források értelmezése: a kutatási folyamatnak az a fázisa,amelyben a felkutatott, és megfelelő kritikával kezelt forrásokból a felvetett problémára vonatkozóan új következtetéseket, megállapításokat fogalmazunk meg. A kutatás során feltáruló összefüggéseket, folyamatosan és ismételten át kell gondolni, felmerülő újabb adatokkal, tényekkel kiegészítve újra kell fogalmazni - egy magasabb szinten.

Az elméleti kutatások során elkövethető hibák A problémát túl általánosan fogalmazzuk meg A forráskritika elmarad, vagy csak részleges A következtetések túl általánosak Kérdések, amit fel kell tennünk: Világosan megfogalmazódott a probléma? Megfelelő számban rendelkezésre állnak-e az elsődleges források? Képes-e a szerző az adatokat egy szélesebb (történeti-interdiszciplináris mezőben elhelyezni? Világos, informatív-e a stílus? Tükrözi az elért eredményeket?

EMPIRIKUS KUTATÁSOK Empirikus (alkalmazott kutatások) =célja az elméleti tételek, fogalmak gyakorlati szituációban való vizsgálata általánosítható alkalmazások kidolgozása érdekében. (Az elméleti tételek gyakorlati alkalmazásának előmozdítása)

AZ EMPIRIKUS KUTATÁSOK FOLYAMATA A kutatási probléma kiválasztása A témára vonatkozó szakirodalom áttekintése Kritikai elemzése Hipotézisek felállítása A vizsgálni kívánt minta kiválasztása A kutatás végrehajtása Az adatok elemzése, általánosítása A kutatás eredményeinek publikálása

A mintavétel Célja: hogy az alapsokaságról a lehető legtöbb információt gyűjtsük A minta: Az alapsokaság olyan részhalmaza, melyet megfigyelünk, hogy ennek nyomán a teljes sokaság tulajdonságaira következtethessünk Egy adott minta minősége: mennyire reprezentatív, mennyire tükrözi a teljes sokaság legfontosabb tulajdonságait A mintavétel a kutatási terv része, a kutatás alapja.

A mintavételi eljárás lépései A sokaság meghatározása A mintavételi keret listázása A mintavételi módszer meghatározása A mintaanyag meghatározása (függ az alapsokaság nagyságától, a kutatás természetétől, a rendelkezésre álló időtől és anyagi forrásoktól) A mintavétel kivitelezése Ellenőrzés

A mintavételek fajtái 1. Valószínűségi mintavétel: Jól reprezentálja a teljes populációt Előnye, hogy a kutató nem tud részrehajlóan beleavatkozni a minta kialakításába A sokaság minden elemének egyforma esélye van a bekerülésre Egyszerű, szisztematikus A minta nagyságának növelésével csökkenthető a mintavételi hiba Szisztematikus mintavétel: a teljes sokaság minden x. elemét vizsgáljuk Rétegzett mintavétel:a sokaságot homogén részcsoportokra bontjuk, és mindegyikből a sokaság és a minta arányához viszonyított elemet választjuk ki

A mintavételek fajtái 2. Nem-valószínűségi mintavétel: a. Önkényes mintavétel: a válaszadókat nem szűrik. Olcsó, kevésbé időigényes, de nem reprezentatív, torzít b. Hólabda mintavétel: egy vagy néhány ember véleményéből indulunk ki, és ők ajánlanak további 3-6 embert stb. Ezek véleményét kérdezzük.

Hibalehetőség Mit tegyünk azokkal, akik nem válaszolnak? Megelőzés Olyan módszer választása, amivel növelhető a válaszolási hajlandóság Korrekció: a nem-válaszolókból külön mintába rendezni, személyesen megkeresni – az így nyert eredményeket kiterjeszteni a nem-válaszolók teljes mintájára

AZ EMPIRIKUS KUTATÁSOK MÓDSZEREI A megfigyelés A kísérlet Kérdőíves vizsgálat Az interjú A terepkutatás Az esettanulmány

a. A megfigyelés A megfigyelés: A tudományos kutatások fontos adatgyűjtési módszere. A tudományos megfigyelés céltudatos, tervszerű, rendszeres, és objektív tényeken alapul. észlelés. Fajtái: kötetlen megfigyelés (18. század óta) strukturált megfigyelés (1920-30-as évek) A megfigyeléseket elő kell készíteni, lebonyolítani, (rögzíteni a megfigyelt eseményt), majd ezeket elemezni.

A megfigyelések formái 1. Naplók, feljegyzések: Kötetlen rögzítési forma A megfigyelő huzamosabb ideig részt vesz a csoport életében Előnyük: mindent rögzítenek,később az elemzés során szelektálnak Hátrányuk: a megfigyelő a jelenségeknek csak egy részét látja, a megfigyelő szubjektivitása erősen érvényesül.

A megfigyelések formái 2. Teljes jegyzőkönyv: a teljes jegyzőkönyv-vezetés során a megfigyelők valamennyi verbális és nem verbális megnyilatkozást igyekeznek rögzíteni. Teljes jegyzőkönyvvezetést akkor érdemes alkalmazni, ha nem látható előre, mely események lényegesek. A módszer rendkívül munkaigényes A legkorszerűbb technika alkalmazása mellett is rejtve maradhatnak bizonyos, később fontosnak ítélt mozzanatok.

A megfigyelések formái 3. Szelektív jegyzőkönyv: A kutató nem törekszik teljességre Tudja, mi a fontos számára, és mi nem Szelektálással kiemeli a jelenségek egy körét, ezen a körön belül minden eseményt rögzít (szó szerint rögzíti az elhangzottakat, látottakat)

b. A kísérlet Célja: az ok-okozati viszony vizsgálata. A módszerrel ellenőrizhetjük, hogyan viselkednek a vizsgálat alanyai, hogyan reagálnak a feltételrendszer változásaira Kísérletezés a természettudományokban és a társadalomtudományokban (környezeti hatások szerepe) A kísérlet előfeltétele a kutató felkészültsége, a jelenség elméleti modelljének kialakítása A tényezők kapcsolatát úgy kell elemezni, hogy a változás mérhető legyen

c. A kérdőíves vizsgálat A leggyakoribb kutatási információszerzési módszer Célja: információkat gyűjteni egy meghatározott csoportról. Menete: Pontos megfogalmazása annak, mit akarunk megtudni A kérdőív megszerkesztése A minta kiválasztása A kérdőív ellenőrzése és véglegesítése A kérdőív eljuttatása a mintában szereplőknek (a vizsgálat elvégzése) Az adatok elemzése, a következtetések megfogalmazása

A kérdések: Különböző típusú kérdéseket lehet feltenni: Nyitott kérdések (a válaszadó a saját szavaival válaszol) Zárt kérdések (a válaszadó a kérdőíven lévő válaszok közül választ) Számszerű adatra, tényre vonatkozó kérdések (életkor, jövedelem) Sorba rendezési kérdés (a válaszadónak rangsorolnia kell) Ismereti kérdés (a válaszadó felkészültségét méri egy-egy témakörben) Ellenőrző kérdés (a válaszadó szavahihetőségének ellenőrzése) Értékelő kérdés (arra irányul, hogy megtudjuk, a válaszadó egyetért, nem ért egyet, részben egyetért-e egy állítással)

A kérdőív szerkesztése: A kérdőív hossza, formája, a kérdések sorrendje, a kitöltési útmutató befolyásolja az eredményt Nevet vagy személyes adatokat nem szabad kérdezni A kérdőív elején üdvözölje a válaszadót, közölje a célt Csak olyasmit kérdezzen, amilyen információra szüksége van Minden kérdés legyen egyértelmű Egy kérdésben egy dolgot kérdezzen Tapintatlan kérdéseket ne tegyen fel Sugalmazó kérdéseket ne tegyen fel A kérdőív végén köszönje meg a válaszokat (Kínálja fel a kutatás eredményeinek megismerését) Végezzen próbafelvételt kis mintán, az eredményeket vegye figyelembe a végleges változat elkészítésénél

d. Az interjú A beszélgetés szerepe a mindennapi életben Az interjú, mint információgyűjtési módszer a tudományban A légkör A kérdező személyisége, viselkedése Az előzetes felkészülés fontossága Az interjúk fajtái Az interjú készítésének buktatói Értékelés és felhasználás

A kérdező viselkedésének modelljei „Puha interjú”: cél – a laza, oldott szituáció megteremtése – bizalmas kapcsolat kialakítása „Semleges interjú”: a kérdező a kutatás eszköze, szerepe - a válaszok rögzítése „Kemény interjú”: a kérdező tekintélyi helyzetet teremt

Felkészülés Fel kell készülni az interjú témájából (az adott szakterületről) El kell készíteni az interjú vázlatát Tesztelni kell az interjú tervezett anyagát Az interjú során elhangzottakat rögzíteni kell (a technika, az interjúalany óvatossága)

Az interjúk fajtái 1.: - többféle csoportosítás lehetséges Irányított interjú: előre elkészített kérdések – cél: őszinte kimerítő válaszok. A kérdező nem érvelhet, nem sugalmazhat Kötetlen interjú: a téma meghatározott, előre elkészített kérdések nincsenek. Segíteni kell a kérdezettet, barátságos, de kritikus módon. Telefonos interjú: a téma meghatározott. A kérdések rövidek. Nincs közvetlen kapcsolat a kérdező és az interjú alanya között. Időtartam: 20-30 perc

Az interjúk fajtái 2: Beszélgetés: előre nem egyeztetett kérdések. A beszélgetés hossza az interjúalanytól függ. Sok információ, a feldolgozás nehéz Személyes interjú: a beszélgetés témakörét előre egyeztetjük a kérdezettel, az adott kérdéskörön belül szabadon beszélgetünk. Időtartam egy óra. A legfontosabb adatközlővel való beszélgetés: konkrét, lényeges kérdéseket kell feltenni. Érdemes előre tisztázni a kutatás legfontosabb kérdéseit a kérdezettel. Időtartam: 30 perc. Kiscsoportos interjú: homogén csoport (4-5 fő). A kérdező az adott témáról vitát „provokál” a csoporttagok között. Egyszerre több ember véleményét tudhatjuk meg. Fontos az alapos felkészülés.

Az interjúk készítésének szabályai, nehézségei „Bizalmi kapcsolat” kialakítása a kérdező és a kérdezett között Biztosítani kell az interjúalanyt, hogy válaszait, a közölt információkat bizalmasan kezelik Közölni kell a kutatás célját, témakörét Egyszerre csak egy kérdést tegyen fel Érthetően tömören fogalmazzon A „nem tudom”, a szokatlan, furcsa válaszok kezelése Lehetőleg ne szakítsa félbe az interjúalanyt Ha nagyon elkalandozik, udvariasan terelje vissza a témához A beszélgetés végén köszönje meg az információkat Az interjút rögzítse a kapott információkat írásban is Az interjú írott szövegét egyeztetni kell az interjúalannyal

e. A terepkutatás Fogalma: a társadalmi jelenségek közvetlen megfigyelése saját természetes környezetükben. Szereplők, szerepek: Résztvevő: aki a vizsgált közösség életében részt vesz Résztvevő megfigyelő: részt vesz a közösség életében, de megfigyelései a kutatás céljait szolgálják Megfigyelő: aki nem vesz részt a közösség életében, csak passzívan szemléli A módszer használata a szociológiai és etnográfiai kutatásoknál gyakori

f. Az esettanulmány Fogalma: a egyes időszerű jelenségek széles körű forrásanyaggal alátámasztott, tapasztalati, a különböző folyamatok egymásra gyakorolt hatásának vizsgálatán alapuló kutatási módszer. Célja: egy elmélet tesztelése, egy bizonyos szervezetre történő alkalmazhatóságának vizsgálata Fajtái: Egyszerű esettanulmány Összehasonlító esettanulmány A módszer használata: egy-egy szervezet mélyreható, sok szempontú, vizsgálatánál ajánlott

A kutatási eredmények elemzése Hibák: sok jó adat, leírás. A dolgozat írója bemutat, de nem elemez. A „miért” a legfontosabb. A kutatási eredmények elemzése statisztikai módszerekkel történik: Főkomopnens analízis Faktoranalízis Diszkriminancia analízis Idősorokelemzése Tartalomelemzés

Általános tanácsok az íráshoz 1. Elég időt kell hagyni az írásra. Ne a véső időponthoz kapcsolódva tervezze a dolgozat elkészülését, hanem legalább egy héttel előre Beosztani, hogy a rendelkezésre álló idő alatt mennyit „kell” megírni Az első néhány oldal Íni csak teljes napokon át lehet (szakaszosan, időnként pár oldalt nem) Célszerű egy nap alatt egy-egy fejezetet megírni Ha a vázlat módosul írás közben A végső formázás, egységesség.

Általános tanácsok az íráshoz 2. Bekezdések Rövidítések Ne hivatkozzon közismert forrásokra (pl. lexikonok szócikkeire) Végső formázás A fejezetek fejezetrészek új oldalon kezdődjenek (kiemelések) Ne legyenek 10-12 soros alfejezetek Helyesírás Stílus Ne tegyen 80- 100 oldalnyi szöveget egy fájlba A késznek tartott formázott szöveget több helyre mentse el A kész dolgozatot juttassa el konzulensének, fogadja el tanácsait, javítson

A dolgozat megvédése a záróvizsgán 1. Prezentálni kell a dolgozatot (időtartam 10 perc) Reagálni kell a bírálatokra A bizottság érdeklődésének felkeltése fontos (kik vannak a bizottságban?) Megjelenés Magabiztosság (feltétele az alapos előzetes felkészülés) Miről beszéljünk? (A téma, új eredmények. Célok, a kutatás kérdései, válaszok a bírálatokra)

A dolgozat megvédése a záróvizsgán 2. Hibák: Ne legyen zsúfolt a prezentáció Szabadon adja elő Ne érje felkészületlenül, ha félbeszakítják Választékosan, a tudományos terminológiát használva fejtse ki mondanivalóját Ne lépje túl a megszabott időt Ne kritizáljon