Piacgazdasági alapfogalmak

Piac A társadalmi méretű koordináció és a modernizálódó gazdaság középpontja a PIAC. =/= pontosan meghatározható hely. A piac fogalmán a keresleti (vételi) és kínálati (eladási) szándékokat, ezek találkozását, a csere-kapcsolatok összességét kell érteni.

A piac elemei Kereslet: az az árutömeg, amelyet a fogyasztók adott időpontban képesek és hajlandóak megvásárolni (piaci kereslet!). Kínálat: az az árutömeg, amelyet a termelők adott áron eladásra felkínálnak (piaci kínálat!). Ár: az áru értékének pénzbeni kifejezése. A kereslet növekedése áremelkedést, a kereslet csökkenése árcsökkenést von maga után. Jövedelem: termelői oldalról = árbevétel - költségek. Fogyasztói oldalról = a fogyasztó vásárlási célra rendelkezésre álló pénze, vásárlóképessége.

A pénz lényege Lényege, hogy közvetítő eszközként szolgáljon, olyan eszközként, amelynek segítségével gyakorlatilag mindent megvehetünk és eladhatunk. Sok dolog szolgált pénzként az idők folyamán, de ma elsősorban a papírpénz és a bankszámlapénz, vagyis olyan cikkek korát éljük, amelyeknek nincs belső értékük.

A pénz kialakulása 1) Őskorban közvetlen árucsere. (Javakat cserélnek javakért. Előrelépés, mert előtte mindenki ezermester volt .) 2) Árupénz kora. Áruvilágból kiemelkedik egy termék, amire egyaránt szüksége volt mindenkinek. (só, marha, dohány, olivaolaj, bor, réz, vas, arany) Hátrány  marha pl. nem osztható kis egységekre, az oliva tárolása bonyolult. 3) 19. századra az árupénz már kizárólag a fémekre korlátozódik. A vándorlások során kialakultak a fémpénzek. Osztható, szállítható, nem romlik el, állandó kereslet, tetszetős, mindenki számára egyenlő értéket képvisel. Önértéke is van általában, azaz önmagáért is használták. Pl. aranyat a fogak és ékszerek készítésére. Ma már a belső hasznosság a legkevésbé fontos a pénzzel kapcsolatban. Arany- és nemesfém-kitermelés csődje  pénzhelyettesek jelennek meg.

A pénz kialakulása 4) Az árupénz korát a papírpénz váltotta fel. Ekkor a pénzt – mint pénzt, nem pedig árut - nem önmagáért igénylik, hanem azokért a dolgokért, amiket vásárolni lehet rajta. 5) Ma pedig a bankszámlapénz (melynek nincs tényleges megjelenési formája) – egy bankban elhelyezett betét után kiállított csekk – korát éljük. Számláinkat csekken fizetjük, fizetésünket bankszámlánkra utalják. A jövő/jelen a pénz- és kártyakímélő eszközök elterjedése elektronikus fizetés és az Internet.

A pénz Szerepe: pénzzel bonyolítják az áruk cseréjét, adásvételét; meg lehet takarítani, fel lehet halmozni, befektetésként vagyonfelhalmozásra és tőkeképződésre is lehet használni. Likviditás: mekkora ráfordítással, költséggel jár egy másik dologra való elcserélése? Barter

A pénz funkciói Forgalmi eszköz vagy csere funkció: az áruk és szolgáltatások cseréjét biztosítja, az árumozgást közvetíti. Értékmérés, érték-összehasonlítás funkció: a pénz segítségével hasonlítja össze a piac a különböző áruknak tulajdonított értéket, a termelők ráfordításait, teljesítményét és azok jövedelmét. Fizetési eszköz funkció: a pénzmozgás elválik az árumozgástól. Felhalmozási és kincsképző funkció: a vagyontartás eszköze. Világpénz funkció: ha valamely pénzeszköz a nemzetközi áru- és pénzforgalomban tölt be rendszeres forgalmi és elszámolási eszköz funkciót.

Piaci szereplők A piaci szereplők mindazon személyek, szervezetek és csoportok, akik termelési vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat és a piaci események szempontjából egységnek tekinthetők. Fogyasztók (háztartások) Eladók (termelők, üzleti szervezetek) Költségvetési intézmények Egyéb szervezetek

A piaci szereplők sajátosságai Racionális gazdasági cselekvés A saját érdek érvényesítésére való törekvés A gazdasági hatékonyság szeme előtt tartása Keresletükkel vagy kínálatukkal kapcsolódnak a piachoz

Kereslet, kínálat

Elöljáróban… Fogyasztó racionalitásának lényege, hogy szükségleteinek maximális kielégítésére törekszik, ezért jövedelmének legjobb elköltésével azokat a javakat szerzi be, amelyeket más javaknál vonzóbbnak vél. A termelői, vállalati racionalitás lényege a jövedelem maximalizálása. Az egyéni kereslet azt fejezi ki, hogy a fogyasztó hajlandó és képes valamilyen terméket vagy szolgáltatást megvásárolni. Az egyéni kínálat azt jelenti, hogy a cég képes és hajlandó valamely termék vagy szolgáltatás előállítására.

Elöljáróban ... Az egyéni kereslet és kínálat a gazdaság egészének csak egy részpiaci mozzanata. Ezeknek az összességét nevezzük piaci keresletnek és iparági kínálatnak. A gazdaság egésze tehát összefüggő részpiacok összessége, melyeket külön-külön is piacoknak nevezhetünk. Elemzéseink alapvető piacai: a fogyasztási javak és szolgáltatások piaca (termékpiac), a termelési tényezők piaca (a munkapiac, a tőkepiac, a föld piaca).

Alapvető piacok TÉNYEZŐPIAC ERŐFORRÁSOK VÁLLALATOK HÁZTARTÁSOK Bér Bérleti díj Kamat VÁLLALATOK HÁZTARTÁSOK TERMÉKPIAC ÁRUK SZOLGÁLTATÁSOK PÉNZ Pénz Pénz

Kereslet Nem más, mint a vevők kinyilvánított szándéka a vásárlásra. A keresletet legpontosabban termékmennyiségben határozhatjuk meg. A probléma: hogy ált. többféle terméket, széles választékban állítnak elő (pékáru, TV), ebben az esetben a mennyiségi adatok helyett pénzben szükséges kifejezni. A kereslet meghatározásának másik fontos eleme, hogy mindig egy meghatározott időtartamra szükséges megállapítani. A keresletet tehát összesíthetjük: Egyénenként, Termékekként (kenyér), Termékcsoportonként (pékáru), Különböző időtartamokra (előző év, világháború után, stb.).

A kereslet törvénye, keresleti függvény A kereslet törvénye: Ha az árak nőnek, akkor a kereslet csökken, ha az árak csökkennek, a kereslet nő. (Ebből következik, hogy a kereslet mindig egy árat és a hozzá tartozó termékmennyiséget jelenti.) A kereslet és az árak kapcsolatát a keresleti függvény (D) mutatja meg: megmutatja valamely áru azon mennyiségét, amelyet a vásárlók különböző árak mellett meg tudnak és meg is akarnak vásárolni. A keresleti függvény minden piaci szereplő számára adottság, melyet igyekszik megismerni, de nem képes befolyásolni. A keresleti függvény nem a ténylegesen megtörtént vásárlásokat képviseli, hanem mindazon árak és keresett mennyiségek összességét, melyek egy áru piacán elvileg megvalósulhatnak.

Keresleti függvény D (Kereslet) p (Ár) q (mennyiség) Az ár csökkenésével nő a vásárolt mennyiség (bizonyos intervallumon belül). p (Ár) D (Kereslet) D* p* q* q (mennyiség)

Kereslet változása A kereslet az áron kívül megváltozhat más tényezők hatására is, melyek a következők lehetnek: A fogyasztók ízlése, Fogyasztók száma, Fogyasztók pénzjövedelme, Kapcsolódó áruk ára, Fogyasztói várakozások stb. Ha az ár változik, akkor változni fog a kereslet mennyisége, amely a keresleti görbe egy adott pontjáról egy másik pontjára történő elmozdulást eredményez. Ebben az esetben a kereslet mennyiségének változásáról beszélünk. Ha változik valamilyen nem ár jellegű keresletet befolyásoló tényező, változni fog a kereslet, és a keresleti görbe jobbra vagy balra elmozdul. Ezt nevezzük keresletváltozásnak.

Keresleti függvény D (Kereslet) p (ár) q (mennyiség) Az ár csökkenésével nő a vásárolt mennyiség (bizonyos intervallumon belül). p (ár) D (Kereslet) D1 p1 D* p* D2 p2 q1 q* q2 q (mennyiség)

Kereslet változása P* piaci árnál pontosan Q* a keresett mennyiség az adott termékből a piacon, ebben az esetben egyensúly uralkodik. Ha P1 piaci árat veszünk, ami magasabb mint a P*, akkor csökken a kereslet, ami kevesebb termék eladását teszi lehetővé, Q* > Q1. Ekkor a piacon túlkínálat uralkodik. Ha az ár csökken, akkor a termék iránti kereslet növekszik. Q* < Q2. Ekkor a piacon túlkereslet van.

A keresleti függvény változása (példa) A görbe 1-1 pontja mindig az éppen vásárolni szándékozott mennyiséget (keresett mennyiséget) jelöli. Ha a plazma TV ára lecsökken, miközben minden más változatlan marad, akkor várhatóan nagyobb lesz a keresett mennyiség az adott termékből. Ez pedig azt jelenti, hogy elmozdulunk a keresleti görbe egyik pontjából egy másik pontjába, de mindvégig a görbén maradva! A görbe egésze viszont maga a kereslet. Ha kiderül pl. hogy az Olimpiát nálunk fogják megrendezni és ezért nő meg a plazma TV iránt a kereslet, egyben azt is jelenti, hogy minden lehetséges ár mellett többet vennének az emberek. Ekkor tehát maga a keresleti görbe mozdul el.

A keresett mennyiség változása A keresleti görbe változatlan, csak elmozdulunk egy alacsonyabb ár nagyobb mennyiségi pontjába. (Pl. csökken a TV piaci ára.) p (ár) D (Kereslet) D* p* D1 p1 q* q1 q (mennyiség)

A kereslet változása p (ár) D1 D2 q (mennyiség) A keresleti görbe eltolódik, jobbra, felfelé. (Pl. a megváltozott érdeklődés miatt nő a piaci kereslet.) p (ár) D1 D2 q (mennyiség)

Kínálat A kínálat a piacon eladásra felajánlott termék vagy szolgáltatás mennyisége. A kínálatot is természetes mértékegységben fejezzük ki, meghatározott időszakra értelmezzük, és megkülönböztetünk egyéni, összes, illetve termékcsoport-kínálatot.

A kínálat törvénye, kínálati függvény A kínálat törvénye szerint a piacon felkínált javak mennyisége az árral egyenes arányosságban mozog, vagyis ha csökken az ár, csökken a felkínált mennyiség is, míg az ár növekedésével a felkínált mennyiség is nő. A kínálati függvény (S) megmutatja, hogy egyes árakhoz mekkora kínálati mennyiség tartozik.

Kínálati függvény S (Kínálat) p (ár) q (mennyiség) Az ár növekedésével nő a kibocsátott mennyiség (bizonyos intervallumon belül). p (ár) S (Kínálat) S1 p1 q1 q (mennyiség)

A kínálat változása A kínálat alakulása döntően a termelők költségeit tükrözi. A kereslethez hasonlóan a kínálatra is befolyást gyakorolhatnak ún. nem ár jellegű tényezők: Erőforrások ára, Technológia, Adók és támogatások, Más áruk árai, Eladók száma stb. Ha az ár változik, akkor változni fog a kínálat mennyisége, amely a kínálati görbe egy adott pontjáról történő elmozdulást eredményez. Ebben az esetben a kínálat mennyiségének változásáról beszélünk. Ha változik valamilyen nem ár jellegű kínálatot befolyásoló tényező, változni fog a kínálat, és a kínálati görbe jobbra vagy balra elmozdul. Ezt nevezzük kínálatváltozásnak.

A kínált mennyiség és a kínálat változásának bemutatása példával A kínálati görbe 1-1 pontja mindig az adott ár mellett éppen termelni szándékozott mennyiséget jelöli. Ha a készülékek ára megnő, miközben minden más változatlan marad, akkor várhatóan több lesz az eladásra kínált mennyiség. Ez azt jelenti, hogy elmozdulunk a kínálati görbe egyik pontjából a másikba, de mindvégig a görbén maradva. A kínálati görbe egésze maga a kínálat. Ha egy újonnan felépült televíziógyár piacra lép a termékeivel, akkor megnő kínálat. Ezt követően minden lehetséges ár mellett többet kínálnak a termelők, mint az új vállalat megjelenése előtt. Ekkor tehát maga a kínálati görbe tolódik el.

A kínált mennyiség változása A kínálati görbe változatlan, csak elmozdulunk egy magasabb ár nagyobb mennyiségi pontjába. (Pl. nő a TV piaci ára.) p (ár) S3 S (Kínálat) p3 S2 p2 S1 p1 q1 q2 q3 q (mennyiség)

A kínálat változása S (Kínálat) p (ár) S1 S2 q (mennyiség) A kínálati görbe eltolódik, jobbra, lefelé. (Pl. egy új szereplő piacra lépésével nő a piaci kínálat.) p (ár) S (Kínálat) S1 S2 q (mennyiség)

Ár A piac legfontosabb jellemzője az ár. Az ár az a pénzmennyiség, amennyiért egy árut a piacon meg lehet vásárolni, illetve el lehet adni. Piaci árnak azt az árat nevezzük, amin ténylegesen lezajlik a csere. Az árak legfontosabb gazdasági funkciói: Gazdasági információkkal szolgál Mint elszámolási egység alkalmas a gazdasági eredmények nyilvántartására, a teljesítmények mérésére, összemérésére, összegzésére. Termelés- és fogyasztás-szabályozó funkciója van – lásd Marshall-kereszt. Alkalmas a gazdasági szereplők jövedelmének mérésére (jövedelemelosztás, újraelosztás). Piaci egyensúly megteremtése.

Egyensúlyi mennyiség (QE) Piaci egyensúly P (ár) Marshall-kereszt D S Fogyasztói többlet Keresleti túlsúly Kínálati túlsúly E Egyensúlyi ár (PE) Fogyasztói hiány Egyensúlyi mennyiség (QE) Q (mennyiség)

A bor kereslete és kínálata 80 80 Ft/l áron a kereslet 260 ezer liter lenne, a kínálat csak 100 ezer liter, ilyenkor túlkeresletről beszélünk. 180 Ft/l áron a kínálat (300 ezer liter) haladja meg nagyságrendekkel a keresletet (80 ezer liter), vagyis a piacon túlkínálat van. 100 Ft/l ár mellett a kereslet és kínálat megegyezik, a piac egyensúlyban van. Egyensúlyi ár az a piaci ár, amely mellett a termék keresleti és kínálati mennyisége egyenlő. A termék mindenkori ára a piaci ár, de csak egyetlen kitüntetett ár lehet egyensúlyi.

A piaci egyensúly, a túlkereslet és a túlkínálat értelmezése Egy piacon túlkereslet van, ha a keresett mennyiség az adott piacon meghaladja a felkínált javak nagyságát. Egy piacon túlkínálat van, ha a felkínált javak mennyisége meghaladja a keresett mennyiséget. Ha egy piacon egyensúly van, az azt jelenti, hogy a piacon adott ár mellett a kereslet és a kínálat megegyezik, ebben az esetben nem beszélhetünk se túlkínálatról, se túlkeresletről.

A piaci verseny jellege, piaci formák Piaci versenyhelyzet két szélsőséges formája: Tökéletes verseny Monopólium A piac formáját meghatározó tényezők: A szereplők száma és nagysága A piacra lépés feltételei A termék jellege A piaci szereplők befolyása az áralakulásra Az információhoz való hozzájutás lehetőségei

Tökéletes versenypiac Az adott terméket nagyon sok termelő termeli és kínálja és a vevők száma is korlátlan. A tökéletes verseny fontos feltétele a szabad be- és kilépés. Az ár a piaci szereplők elképzeléseitől független, külső adottság. A technológiai jellegű információk szabadon, korlátlanul elérhetők.

Monopolpiac A monopolpiacon egyetlen vállalat van jelen. Más vállalat nem képes belépni erre a piacra – nincs versenytárs. A vállalat szabja meg a termék árát. Oligopolpiac: csak néhány vállalat működik kölcsönösen függenek egymástól árkövetők Monopszónia vagy oligopszónia: a vásárló van uralkodó helyzetben

Tesztkérdések 1. Akkor van túlkínálat az almapiacon, ha Idén többet termeltek, mint tavaly, Idén kevesebbet termeltek, mint tavaly, A keresett mennyiség kisebb, mint a kínált mennyiség A kínált mennyiség kisebb, mint a keresett mennyiség 2. Ha az ár változik, Akkor változni fog a kereslet mennyisége, amely a keresleti görbe egy adott pontjáról egy másik pontjára történő elmozdulást eredményez. A keresleti görbe jobbra vagy balra elmozdul. Piaci egyensúly alakul ki. Egyik sem igaz 3. A Marshall-kereszt megmutatja: Az árak alakulását a fogyasztott mennyiség függvényében A fogyasztott és termelt mennyiséget az árak függvényében A termelt és fogyasztott mennyiség közötti összefüggéseket A fentiek egyikét sem

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!