A barlangok. Általános bevezetés II. félév 1. óra
Bevezetés barlangok: mit nevezünk, nevezhetünk barlangnak? földkérget alkotó kőzetben kialakult természetes üreg; élettelen természeti értékek, 1961 óta álnak védelem alatt; állam tulajdonjogát képezik; sajátos, zárt világ: ásványkincsek, cseppkövek, őslénytani és régészeti leletek, ivóvízbázis, sajátos élővilág és mikroklíma, esztétikai élmény; kisméretű barlang: sziklaodú, kőfülke, sziklaüreg, sziklaeresz;
Barlangok keletkezése szingenetikus: a kőzettel egyidejűleg, a kőzetet létrehozó folyamatok hatására, posztgenetikus: utólag, a már megszilárdult kőzeteket pusztító természeti folyamatok révén; szingenetikus barlangok csoportjába tartoznak a korallzátonyok növekedése során közbezárt korallbarlangok, oldott mészanyagot tartalmazó patakok vizéből kicsapódó mésztufa lerakódása során keletkező mésztufabarlangok, valamint a láva kihűlése során, a megszilárdult felső lávakéreg alatti lávabarlangok;
Barlangok keletkezése Posztgenetikus barlangokat bármilyen kőzetben létrehozhatnak a földkéreg mozgásai, valamint az így keletkezett repedések mentén: utólagos elmozdulások: tektonikus b., szél koptató munkája: deflációs b., fagy repesztő hatása, vmint a meredek, sziklás tengerpartokon a hullámverés hatása: abráziós b., gleccserek jégtömegének alján a víz olvasztó hatása: gleccserb.
Barlangok keletkezése karsztok belsejében létrejövő elsődleges vízjárathálózat elsősorban ott tágulhat barlanggá, ahol egy ponton nagy mennyiségű - rendszerint nem karsztos térszínről származó - víz jut be a rendszerbe: víznyelőb. vagy ahol a különböző hőmérsékletű és töménységű vizek keveredése fokozza az oldóhatást, mint a forrászónák térségében: forrásb. kőzetrések mentén leszivárgó vizek oldó hatása függőleges aknab., zsombolyok karsztvízszint feletti zónában a beszivárgó-befolyó vizek által kialakított barlangok: vadózus b. üregtágító hatás megszűntével, a barlangok inaktívvá válásával megkezdődik lassú pusztulásuk;
Barlangok keletkezése cseppkőbarlangok, jégbarlangok, Hazánk területén jelenleg mintegy 4100 barlangot ismerünk; ezek közül az 1 km-es hosszúságot 30 barlangunk, a 100 m-es mélységet 29 barlangunk haladja meg; 145 barlang fokozottan védett; Országos Barlangnyilvántartás vezetése a Minisztérium feladata, melyet a Természetvédelmi Hivatal Barlangtani és Földtani Osztálya lát el;
13/1998 KTM rendelet a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről rendelkezik az Országos Barlangnyilvántartás vezetéséről, mely nyilvános; nyilvántartás áll alapadatokból és a hozzájuk kapcsolódó mellékletekből; fokozottan védett, megkülönböztető védelmet igénylő v. a környezeti ártalmak által közvetlenül veszélyeztetett barlangok esetén természeti állapotfelvételt és kezelési tervet kell készíteni;
13/1998 KTM rendelet rendelet rendelkezik: barlangok látogatásáról, túravezetésről, idegenvezetésről, kutatási tevékenységről, hasznosításról, barlangi mentésről;
13/1998 KTM rendelet alapadatok azonosító adatok: nyilvántartási (kataszteri) szám, neve, bejárati koordináták, bejárat ingatlan-nyilvántartási (helyrajzi) száma; közigazgatási adatok: bejárat szerinti megye, majd település neve, illetékes természetvédelmi hatóság neve, címe;
Alapadatok védelmi helyzet: védetté v. fokozottan védetté nyilvánítás ténye, indoka, jogszabály címe és száma, felszíni területre vonatkozó adatok; kezelési adatok; látogathatóság feltételei, kiépítés ténye, feltételei, hasznosítás jellege;
A barlangok. Látogathatóság II. félév 2. óra
Látogatás látogatás: barlangba, vagy annak egy részébe történő személyes bejutás, bejárása, ill. az ott történő tartózkodás, ha annak egyedüli célja a barlang megtekintése; barlangi túravezetés: idegenforgalmi hasznosítással nem rendelkező barlangnak tapasztalattal és képzettséggel rendelkező személy által másokkal együtt történő látogatása; barlangi idegenvezetés: idegenforgalmi hasznosítási céllal kiépített és megnyitott barlangnak a bemutatása;
Látogatás kutatás: ismeretlen barlangok, szakaszok feltárása, már ismertek tudományos megismerése, környezeti tényezők, állapotok dokumentálása; hasznosítás: barlang igénybevételével történő szolgáltatás (túravezetés is); barlangi mentés: barlangban balesetet szenvedett, vagy azt elhagyni képtelen személy felszínre juttatása érdekében speciális gyakorlattal rendelkező szervezett által végzett tevékenysége;
Turizmus számára megnyitott barlangok tömegturizmus: nagyobb létszámú csoportokban, szakvezetővel való látogatás; látogatás feltételeinek biztosítása jelentős természet-átalakítást igényel; barlangban biztonságos közlekedést lehetővé tevő, - szükség szerint - korláttal ellátott járószint és elektromos világítás van kialakítva;
Turizmus számára megnyitott barlangok zöld turizmus: kisebb csoportokban, szakvezetővel történő látogatás a viszonylag érintetlen, védett természeti értéknek minősülő barlangban; látogatás feltételeinek biztosítása jelentős természetátalakítást nem igényel, ott csak a biztonságos közlekedést lehetővé tevő járószint (létra, lépcső, híd) van kialakítva; bejárás mozgáskészséget és turistaöltözetet igényel;
Turizmus számára megnyitott barlangok kalandturizmus: kisebb csoportokban, szakvezetővel történő látogatás a viszonylag zavartalan, védett természeti értéknek minősülő barlangban kalandkeresés, aktív pihenés céljából; látogatás feltételeinek biztosítása természetátalakítást nem igényel, ott csak a biztonságos közlekedés van kialakítva; barlang, kúszással, mászással történő bejárása mozgáskészséget, fizikai állóképességet valamint barlangi alapfelszerelést (lámpa, sisak, overall) igényel;
Turizmus számára megnyitott barlangok gyógyturizmus: gyógybarlanggá nyilvánított barlang klimatikus adottságainak, orvosi felügyelet mellett történő, gyógyítási célú igénybevétele egészségügyi panaszok, illetve fájdalmak enyhítése; jelentős természetátalakítást igényel; betegek barlangban való tartózkodása illetve a gyógyhellyé kijelölt terület megközelítése érdekében a barlangban biztonságos közlekedést lehetővé tevő járószint, elektromos világítás, pihenőhely van kialakítva; légzőszervi megbetegedésben szenvedők betegségtüneteinek megelőzése, csökkentése, fizikai kondíciójuk javítása;
Turizmus számára megnyitott barlangok fürdő turizmus: barlangokba található, különböző hőfokú vízre épülő gyógy- vagy rekreációs tevékenység, orvosi javaslatra vagy saját igény szerint; Miskolctapolcai-tavasbarlang, Diósgyőrtapolcai-barlang;
A Barlangfürdő vízminősége Termál-forrás vízhõmérséklete 29,4 °C NO3 - 1,3 mg/l Cl - 8 mg/l SO4- 2-5 mg/l HCO3 - 366 mg/l K - 1,9 mg/l Ca2 - 101 mg/l Mg2 - 11,9 mg/l Na - 9,2 mg/l
A Barlangfürdő Gyógyászati ellátások: iszappakolás, súlyfürdő, szénsavas fürdő, orvosi gyógymasszázs, tangentor (víz alatti vízsugármasszázs), víz alatti csoportos gyógytorna, 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás; Wellness szolgáltatások: frissítő masszázs, aroma olajos masszázs, speciális masszázsok (csokoládés, paprikás, algás), pedikűr, parafinos kézápolás, UWE Sunboard málybarnító
Barlangok megóvása védettség kiterjed bejáratára, teljes járatrendszerére, a befoglaló kőzetére, képződményeire, formakincsére, bármilyen halmazállapotú kitöltésére, természetes élővilágára, továbbá a mesterségesen létrehozott, bejárati vagy barlangrészeket összekötő szakaszára; ha a barlang természetes állapotának fenntartása szükségessé teszi, felszíni területére jogszabály, v. hatóság korlátozást rendelhet el; védőövezetét a felszíni területen a miniszter jogszabályban állapítja meg;
Barlangászathoz szükséges felszerelés sisak, lámpák: egy nagyobb fényű fővilágításból és egy kisebb erejű tartalékvilágításból áll, fővilágítást a sisakra erősítik; nagy erejű halogén vagy LED lámpákat használnak, nagyobb időtartamú expedíciók acetilén gázzal világító karbidlámpákat; ruházat: thermo-polár anyag, ami polipropilénből van, külső ruha egy overall, ami egy nagy szakítószilárdságú anyagból, cordurából és/vagy vízálló PVC anyagból készül;
Barlangászathoz szükséges felszerelés elsősegély-felszerelés: kisméretű sebkötöző csomag, és egy alumínium túlélőfólia; beülőheveder (beülő): nagy szakítószilárdságú hevederből készül, a barlangász combjait, derekát, csipőjét fogja körül; ereszkedőeszközök: ezek térben vagy síkban többször megtörik a kötelet, és az ezáltal megnövekedett súrlódással fékezik a barlangászt; karabinerek: általában 5 darabra van szükség személyenként, hogy a mászó-ereszkedő gépeket és egyéb felszereléseket rögzítsük magunkon
A barlangok. Kataszter és élővilág II. félév 3. óra
Magyarország barlangkataszter szerinti felosztása Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Dokumentációs Szakbizottsága 1971-72-ben elkészítette Magyarország barlangkataszteri számfelosztását, az Ausztriában bevezetett és gyakorlatban bevált rendszerhez kapcsolódva; kataszteri határok pontos leírása a Karszt és Barlang folyóirat 1972-es számában megtalálható, amihez képest csak néhány változtatás történt;
Magyarország barlangkataszter szerinti felosztása Alpokalja: Soproni- és Kőszegi hg.; Budai-, Visegrádi-hg., Pilis; Mecsek, Villányi-hg.; Börzsöny, Cserhát, Mátra; Balatonfelvidék, Bakony; Bükk; Vértes, Gerecse; Aggteleki-karszt, Zemplén;
Magyarország barlangkataszter szerinti felosztása 5400 Gömör-Tornai-karszt és a Cserehát 5410 Cserehát és a Bódván túli karszt 5411 Szendrői-hegység és környéke 5412 Szalonnai-karszt – Esztramos 5413 Bódvalenke környéki karszt 5420 Rudabányai-hegység és a Sajó-balparti-dombvidék 5421 Sajó-balparti-dombvidék 5422 Rudabányai-hegység 5430 Galyaság 5440 Szilicei-fennsík magyarországi része 5450 Alsó-hegy 5451 Alsó-hegy Ny-i vonulat 5451 Alsó-hegy K-i vonulat
Bevezetés majd minden barlangban jelen van az élet, kivétel a CO2 -osak; szerves élet alaptényezői: általában fagypont feletti hőmérséklet, nedvesség vagy víz, oxigén és táplálék - - barlangi környezet; Minden barlangban döntő minimum tényező a fény. Ebből a szempontból világosan megkülönböztetendő a fényhatárig terjedő bejárati régió (chasma) a teljesen sötét tulajdonképpeni igazi barlangtól (antron);
Az életfeltételek a fény az állatvilág szempontjából is jelentős tényező, mégis sokkal inkább megszabja bizonyos növények jelenlétét a barlangban; élnek sötét barlangokban zöld növények, mégpedig moszatok; szárazföldi állatvilágának életét a helyrajzi, talajtani és meteorológiai tényezők szabják meg: bejárat helye, égtáj felé fordulása, nagysága, az üregrendszer méretei, bonyolultsága; egy- vagy többszintűsége, a bezáró kőzet hasadékrendszerének fejlettsége;
Az életfeltételek barlang szilárd kitöltéseinek (iszap, homok, kavics, kőhordalék, cseppkőképződmények, jég) minősége és mennyisége döntő lehet az állatfajokra; éghajlata igazi „mikroklima„ viszonylagosan önálló és független; a bejáraton keresztül a földfelszíni helyi „makroklíma" bizonyos távolságig, mélységig érezteti a hatását; barlangi levegő mozgásai, belső szélviszonyai többnyire kimutatható összefüggésben vannak a földfelszíni hőmérséklettel és légnyomással, új bejárat a barlang eredeti mikroklímáját gyökeresen megváltoztathatja;
Az életfeltételek barlangok levegőjében általában valamivel több a széndioxid, mint a légkörben. Vannak erősen szén-dioxidos; sőt kénhidrogénes barlangok is; kevés száraz, állandó nedvesség; csepegések mértéke és mennyisége kimutathatóan a földfelszíni csapadékviszonyok függvénye, levegő viszonylagos páratartalma 90 % felett van, de általában 95-100 %; levegő hőmérséklete a közép-európai barlangokban általában 10±1 C°. Természetesen akadnak melegebbek is, pl. a Veszprémtapolcai Tavasbarlang;
Az életfeltételek vizek hőmérséklete nálunk általában megfelel a levegő hőmérsékletének és a sötét barlangban nem is igen ingadozik, 8-10 C°, pH általában valamivel 7 felett van. Az oxigén- és a szabad széndioxid-tartalom igen különböző lehet. A cseppköves barlangok vizében a kalciumhidrokarbonát mennyisége jelentékeny
élővilág barlangi élővilágon (troglobios) belül a növényeket és az állatokat három csoportra osztották fel: barlangi vendégek (trogloxének): véletlenül, szél, víz, ember által behurcolt vagy betévedtek, amelyek létfeltételeiket a barlangban nem találják meg, rövidesen elpusztulnak; barlangkedvelők (troglophilek): tulajdonképpen külvilági fajok, amelyek nincsenek a barlanghoz kötve, azt önként keresik fel; kialakulhat ott egy állományuk, amely a barlangban szaporodik is;
élővilág Barlanglakók (troglobiontok): csak barlangban előforduló fajok, teljesen a barlangi környezethez vannak kötve, csak egészen kivételesen találhatók barlangon kívül. Többnyire színtelenek, fehérek; szemük csökevényes vagy hiányzik; három szervezetcsoport aránya a barlangok élővilágában nem egyenlő; legtöbb mindig a trogloxén és troglophil faj. példányaik főképpen a bejárati szakaszban találhatók, állományaik változók és esetleg ki-, bevándorlást végeznek;
növényvilág legtöbb fejlett növény a nyílásnál; virágos nővények közül egyesek módosulásokat mutathatnak, termést legtöbbször nem hoznak; elektromos világítású barlangokban többször megfigyelték, hogy egyes villanykörték körül kialakult egy kis zöldnövény-együttes; 1950-60: Baradlából 69, a Békebarlangból 90, a Mánfai-barlangból 13 moszatfajt írnak le; barlangok talajában, a besodródott növényi maradványokon, fadarabokon stb. legtöbbször találunk gombákat;
gombák, baktériumok az alacsony hőmérséklet és a sötétség csak kevés fajnak kedvez, ezért sokan nem jutnak tovább a myceliumképzésnél, torzképződményeket mutatnak és nem hoznak termőtestet; sok barlangi bogár testén apró, különleges gombák (Laboulbeniales) élnek; barlangi talajgombák között antibiotikumot termelő fajokat is találtak; vas- és kénbaktériumok, kórokozó fajok igen kis számban vannak jelen; emberek tartózkodása a levegőben levő csírák számát tetemesen növeli;
állatvilág Föld barlangjaiban talált állatok rendszeres katalógusa, az „Animalium Cavernarum Catalogus" Wolf B. szerkesztésében 1934-38 között jelent meg; Egysejtűek (Protozoa), barlanglakó nincs közöttük; Laposférgek (Platyhelminthes): örvényférgek (Turbellaria), denevéreink szervezetében többféle szívóféreg (Trematoda) élősködik; fonálférgek, gyűrűsférgek (dia): trogloxén vagy troglophil fajok;
állatvilág kagylós- és evezőlábú rákok; bejárati szakaszokon többféle trogloxén szárazföldi ászka (Oniscoidea) található. Érdekes fajunk a Baradlában mindenfelé közönséges, fehér és vak Mesoniscus graniger; vannak valódi barlanglakó víziászkák; felemáslábú rákok; kevés az igazi barlanglakó rovar: sok ugróvillás faj (dia); szitakötők lárvái és fatetvek (Copeognatha) csak mint trogloxének fordulnak elő; két csökevényes szemű „vakbogár" él: a Baradlában a Duvalites hungaricus, a Lillafüred-környéki Kecske-barlangban pedig a Duvalites Gebhardti (dia);
állatvilág pókok, atkák: Bükk-hegység barlangjaiban és a Baradlában a Porrhomma profundum (dián); kagylók közül a Baradla- és az Abaligeti-barlang vizeiben kis borsókagylók (dián); Troglobiontok az Abaligeti-barlang és a mánfai Kőlyuk vak vízicsigái, félcsupasz rablócsiga (dián); a veszprémtapolcai Tavasbarlangban a fürge csellének egy barlangi formája alakult ki, amely a felszíni fajtársaktól nagyságban, méretekben, színben és élettanilag is különbözik;