- jó szerencse semmi más??? A tehetség-talentum - jó szerencse semmi más??? Prof. Dr. Czeizel Endre

A tehetség-talentum fogalma 1. Kivételesség (ritka) 2. Összetett (struktúra) 3. Komplex eredet (mind genetikai, mind külső hatások)

A népesség értelmi képességének Gauss-féle normális eloszlása

A szellemi képességek négy faktoros modellje

A humán genetika és kreatológia alaptörvénye P = G  E P = „produkció”= teljesítmény = képesség G = genetikai komponens = adottság E = „edukáció” = tanultság Tehetség = kivételes adottság Talentum = kivételes képesség Géniusz = egészen kivételes képességű személyiség

A 2x4 faktoros talentum modell Általános értelmi adottság Speciális mentális adottságok Kreativitási Motivációs Kortárs csoportok Család Iskola Társadalom A 2x4 faktoros talentum modell

Külső hatások Család - kialakulása - anyatej - szülők életkora - első gyerek - egyke - csonka család

Az idegsejt-hálózat kialakulása

Külső hatások Család - kialakulása - anyatej - szülők életkora - első gyerek - egyke - csonka család

Miért veszélyeztetettek az egykék? Elkényeztetettek A szocializálódásuk hiányos Általános értelmi képességük kibontakozása gátolt Szenvedélybetegségek gyakoribbak Gyakrabban betegek testi bajok: magas vérnyomás, allergia lelki bajok: depresszió, öngyilkosság

Külső hatások b) Iskola Esélyegyenlőség ( kisegítő iskola – tehetségesek iskolája ?) Az iskola hatása ( 10% javulás – 50% romlás) Pedagógusi küldetés ( általános értelmesség, speciális mentális képességek, kreativitás, motiváció) Wigner Jenő – Michelangelo

Külső hatások c) Kortársak A tizenévesek „leválása” szüleikről (önállóság) Erős vágy a társak elismerésének kivívására Személyiségük éretlensége – kiegyensúlyozatlansága Választási kényszerek

Külső hatások d) Társadalmi körülmények A „megfelelő ember a megfelelő pozícióba” Az „ítélethozók” és a „jelet hagyni akarók” A vezetők kontraszelektáltsága A Hamilton-féle törvény

IGAZ-E, HOGY A KIVÉTELES TEHETSÉGEK (POTENCIÁLIS GÉNIUSZOK) MINDIG KÉPESEK KÜLÖNLEGES ADOTTSÁGAIK VALÓRA VÁLTÁSÁRA?

A kivételes képességű emberek és a magyar „géniuszok” nemi aránya az 1700 és 1900 között Magyarországon születettekben Minta Férfi Nő Együtt Szám % Magyar Életrajzi Lexikon 9 165 413 4,3 9 578 „Géniusz” 174 3 1,7 177 Jászai Mari Kaffka Margit Lesznai Anna

A nők férfiakétól elmaradó szellemi teljesítményének okai 1. Női szerep: 11 gyermek és feleség 2. Férfi agresszivitás-dominancia („sovinizmus”) Apafiné Bethlen Kata (1679-1759) Czobel Minka (1855-1947) 3. Az adottságok genetikai eltérése?

A férfi és női népesség általános értelmi szintjét jelző értékek eloszlása

Az ember kromoszómái

Magyarázat A nőkben lappangó szokatlan (hibás vagy kiváló) gének a fiaikban megjelennek A kb. 25 000 génünk közül mintegy 10 000 a központi idegrendszer működésével kapcsolatos Az általános értelmiségi „adottság” hátterében mintegy 1 000 gén áll Ebből az X nemikromoszómában mintegy 200 van, tehát 20%, pedig az összes génnek csak 4%-a található meg e kromoszómában

Következmény Az értelmi fogyatékosok között 30%-os fiú/férfi többlet A kivételes értelmi képességűek közötti férfi többlet? Az értelmi fogyatékos és géniusz férfiak többletéért elsősorban az anyai gének felelősek

Speciális mentális képességek nemi eltérése Verbalitás – beszéd kezdete teljesítmény oka Térbeli tájékozódás – matematika (zeneszerzés) Agyanatómiai magyarázat „Esélyegyenlőség”

Kreativitás Globális gondolkodás (férfi) Részlet érzékenység (nő) Racionalitás – emocionalitás Agresszivitás – közösségi érzés

Motiváció Általános – középiskola Főiskola – egyetem A lányok jobbak A fiúk jobbak (?)

Tanulság A két nem szellemi adottságai némileg (mennyiségileg) különböznek, ez nem jelent jelentős (minőségi) eltérést a képességekben A nők szellemi adottságaiban még különösen óriási tartalékok vannak

Tanulság De azért: „... mi férfiak férfiak maradjunk és nők a nők – szabadok, kedvesek, s mind ember” (József Attila)

A MÚLT SZÁZADBAN VILÁGRA JÖTT MAGYAR GÉNIUSZOK SZÜLETÉSI ÉVE TÍZÉVES BONTÁSBAN Évtized Géniuszok száma 1800-1809 1810-1819 1820-1829 1830-1839 1840-1849 1850-1859 1860-1869 1870-1879 1880-1889 1890-1899 1800-1899 12 16 11 9 12 4 14 19 37 7 141 Tízéves átlag 14,1

„Nobel-díjasaink” listája Magyar Nobel-díjasok Típus Év Származás Szent-Györgyi Albert orvosi 1937 R (1/4Zs) Hevesy György kémiai 1943 Zs Kertész Imre irodalom 2002 Magyar születésű Nobel-díjas Lenard Fülöp fizikai 1905 Rk Békésy György 1961 E Wigner Jenő 1963 Gábor Dénes 1971 Oláh György 1994 Harsányi János közgazdasági Herskó Ferenc 2004 E= evangélikus; R= református; Rk= római katolikus; Zs= zsidó

„Nobel-díjasaink” listája Magyar származású Nobel-díjasok Típus Év Származás Robert Bárány orvosi 1914 Zs Richard A. Zsigmondy kémiai 1925 E Milton Friedman közgazdasági 1976 Carleton D. Gajdusek Rk Elie Wiesel béke 1986 John C. Polányi E= evangélikus; R= református; Rk= római katolikus; Zs= zsidó

A „magyar” Nobel-díjasok származása Zs/T % Állampolgár 21/4/3 75,0 Magyar születés 5/7 71,4 Magyar származás 4/6 66,7 Arány 111/4 /16 70,3 Az összes Nobel-díjas zsidó származása 1901-2001 között 18,5%. A zsidók aránya a világnépességen belül 0,3%, körükben a Nobel-díj „kockázata” 62-szeres.

Miért sokkal több a Nobel díjas a zsidók körében? 1. Genetikai ok? Beltenyészet 2. Társadalmi és genetikai? Kereskedők Uzsorások/bankárok 3. Társadalmi/családi Tudás/tanulás mindenek fölé helyezése Szüleik jó anyagi körülményei Zsidó vallás (kételkedés) Gyermeknevelés: küldetéstudat Szolidaritás Van mit tanulnunk a zsidókultúrától!

Gustave Doré : Cain and Abel offering their sacrifices, 1865

Hegedűs László: Káin and Ábel, 1899, Magyar Nemzeti Galéria

Albrecht Dürer: Cain Killing Abel, 1511

TINTORETTO: The Murder of Abel, 1551-52, Gallerie dell'Accademia, Venice

Az emberi jellegek tudatosan befolyásolhatók! A genetikai hajlam nem végzet, van szabad akarat. Sorsunk befolyásolható fajunk biológiai lehetőségein belül. Legfontosabb szerepük a pedagógusoknak van, ezért kellene sokkal jobban megbecsülni őket.