N. trigeminus és a fájdalom neuroanatómiája

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kisagy mikroszkópiája
Advertisements

Szemizmok és a szem mozgásai
Perifériás idegrendszer
Az idegrendszer vegetatív működése
Idegrendszeri alapfogalmak
GERINCVELŐ.
Összeállította: Csikós György, Molnár Kinga, Pálfia Zsolt
Az arckoponya csontjai
Az agykoponya csontjai
Humán Morfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet
Motoros Rendszer GyOK előadás 2009/04/29 Dr. Wenger Tibor
Dr. Lukáts Ákos GYOK, A gerincvelő Dr. Lukáts Ákos GYOK,
N. VAGUS (X. AGYIDEG, BOLYGÓIDEG) VEGETATÍV IDEGRENDSZER
AGYVELŐ ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA
Dr. Bálint Eszter Semmelweis Egyetem, Anatómia Intézet
Egészségügyi mérnök és Orvosi fizika mesterképzés
Agyidegek (n. III., IV., VI., V., VII., XII.)
A gerincvelő mikroszkópiája Proprioceptív és nociceptív reflex
Dr. Kozsurek Márk A gerincvelő mikroszkópiája: a vegetatív reflex, fel- és leszálló pályák Dr. Kozsurek Márk szept.
Gerincvelő makroszkópiája, gerincvelői szegmentumok, dermatómák
Diencephalon részei Thalamus Epithalamus Metathalamus Subthalamus
Az agytörzs és a kisagy IV. kamra Dr GallatzKatalin.
Vegetatív reflex, a gericvelő pályái
nervus glossopharyngeus
Érzőpályák Dr Gallatz Katalin.
A középagy magjai és pályái. A rágóizmok proprioceptív reflexíve
Hallópálya, hallókéreg
Diencephalon, III. kamra Dr Gallatz Katalin
Az idegrendszer vegetatív működése
Perifériás idegrendszer, vegetatív idegrendszer
Az idegrendszer felépítése és működése
A vegetatív idegrendszer
Bőr mint érzékszerv.
Idegrendszer – systema nervosum
Anatómia I..
Mozgató pályák Csáki Ágnes 2014.
Fej, nyak, koponya Az Egészségügyi Ügyvitelszervező Szak II. félév
Humanmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet
Humanmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet
Az arc fejlődése Dr. Nagy Nándor Semmelweis Egyetem
Klinikai anatómiai Fakultáció. 2015/02/10 Felületi Anatómia
Szájüreg, szájfenék. A nagy nyálmirigyek táj-és klinikai anatómiája
AGYTÖRZS ÉS DIENCEPHALON MAKROSZKÓPIÁJA IV. ÉS III. AGYKAMRA
A fej és a nyak tájanatómiája
Klinikai anatómiai Fakultáció. 2014/02/11 Felületi Anatómia
A VEGETATÍV IDEGRENDSZER ÁTTEKINTÉSE
A szájüreg felépítése, embryonális fejlődése
Vegetatív idegrendszer
A garatívek fejlődése Dr. habil. Nagy Nándor Semmelweis Egyetem,
CAVUM NASI, SINUS PARANASALES
Maxillofaziale Aspekte von Maxilla
Klinikai Anatómiai Propedeutika Fakultáció, 2016
Anatómiai, Szövet-és Fejlődéstani Intézet
Az agyidegek magjai Dr. Németh Anna 2013
Nyakizmok, nyaki fasciák Dr. Gallatz Katalin
A középagy magjai és pályái, a rágóizmok proprioceptív refexíve
Periorbitalis régio funkcionális anatomiája
Paraszimpatikus idegrendszer Dr Gallatz Katalin
Nociceptív és vegetatív refelexívek
Anatómiai, Szövet-és Fejlődéstani Intézet
A GERINCVELŐ MIKROSZKÓPIÁJA
A vestibularis apparatus
Organum vestibulocochleare Auris externa et media
Klinikai Anatómiai Propedeutika Fakultáció, 2018
Az articulatio temporomandibularis és a rágóizmok
DÓRA DÁVID Egyetemi tanársegéd
Klinikai Anatómiai Propedeutika Fakultáció, 2019
Az agykoponya csontjai
Az idegrendszer vegetatív működése
Előadás másolata:

N. trigeminus és a fájdalom neuroanatómiája Dr. Altdorfer Károly

N. trigeminus Érző (SSÁ): arc bőre, orrüreg, szájüreg nyálkahártyája, dura, fogak, nyálmirigyek (csak érzően!) Motoros (BM): 1. kopoltyúív (mandibularis ív) izmai: rágóizmok, m. tensor tympani és m. tensor veli palatini; m. mylohyoideus m. digastricus venter ant.

N. trigeminus magjai (3 érző, 1 motoros)

N. trigeminus magjai: Nucl. motorius (BM)

N. trigeminus magjai Nucl. tr. mesencephalicus: proprioceptív (rágóreflex!) – pseudounipolaris neuronok! Nucl. sensorius principalis: /pontinus/: epicriticus Nucl. tr. spinalis: prothopathiás

KIR (agytörzs) PIR Motoros mag: Érzőmag:

Pons – rostralis metszet

Porus cerebralis Porus duralis

Porus cranialis V/1: Orbita V/2: Fossa pterygopalatina V/3: Fossa infratemporalis

N. ophtalmicus (V/1)

N. ophtalmicus (V/1): SSÁ ágak ellátják érzően 1. a homlok, a fejtető és az orrhát bőrét, 2. a szemet (cornea!), 3. az orrüreg nyálkahártyájának elülső részét (fejlődéstan!), 4. a sinus frontalis, a sinus sphenoidalis, valamint a cellulae ethmoidales nyálkahártyáját, 5. a tentorium cerebellit és a dura mater elülső részét, 6. a könnymirigyet (csak érzően!), 7. a könnytömlőt és a caruncula lacrimalist.

Anulus tendineus communis (Zinn)

N. ophtalmicus (V/1): SSÁ r. tentorii (!) n. frontalis - n. supraorbitalis - n. supratrochlearis n. lacrimalis (+ parasymp. vendégrostok a ggl. pterygopalatinumból) n. nasociliaris - n. ethmoidalis ant. (r.meningeus ant., rr. nasales antt. latt., r. nasalis ext.) - n. ethmoidalis post. - n. infratrochlearis - nn. ciliares longi ( ggl. ciliare-n áthaladó rostok)

N. maxillaris (V/2)

N. maxillaris (V/2): SSÁ ágak ellátják érzően 1. a felső fogakat és a gingivát, 2. a szájpad nyálkaháryáját, 3. az orrüreg nyálkahártyájának hátsó részét (fejl.!), a sinus maxillaris nyálkahártyáját, 4. az elülső és középső koponyaárok duráját , 5. a felső ajak, az alsó szemhéj, az orrszárnyak, valamint az arc járomcsonti részének bőrét

N. maxillaris (V/2) r. meningeus (medius) n. zygomaticus n. infraorbitalis nn. pterygopalatini

N. maxillaris (V/2) r. meningeus (medius) n. zygomaticus - r. communicans cum nervo lacrimali* - n. zygomaticofacialis - n. zygomaticotemporalis („Y”-alakban) * Csatlakozó vendégrostok a n. VII-ból (parasymp.)

N. maxillaris (V/2) r. meningeus (medius) n. zygomaticus - r. communicans c.n. lacrimali* - n. zygomaticofacialis - n. zygomaticotemporalis n. infraorbitalis - rr. alveolares supp. (post., med., ant.) - rr. palpebrales inff. - rr. nasales (ext., int.) - rr. labiales supp. (pes anserinus minor) * Csatlakozó vendégrostok a n. VII-ból (parasymp.)

N. maxillaris (V/2) r. meningeus (medius) n. zygomaticus - r. communicans c.n. lacrimali* - n. zygomaticofacialis - n. zygomatictemporalis n. infraorbitalis - rr. alveolares supp. (post., med., ant.) - rr. palpebrales inff. - rr. nasales (ext., int.) - rr. labiales supp. nn. pterygopalatini - rr. orbitalis - rr. nasales postt. supp.(med., lat.)* - rr. nasales postt. inff.* - n. nasopalatinus (Scarpa)* - n. palatinus major* - nn. palatini minores* - r. pharyngeus * Csatlakozó vendégrostok a n. VII-ból (parasymp.; ízérző a nn. palatinihez)

N. mandibularis (V/3)

N. mandibularis (V/3): SSÁ és BM ramus meningeus Motoros ágcsoport (BM): n. massetericus nn. temporales profundi n. pterygoideus lateralis n. pterygoideus medialis n. tensoris tympani n. tensoris veli palatini n. buccalis (SSÁ!)

N. mandibularis (V/3): SSÁ és BM Hátsó, érző ágcsoport: N. auriculotemporalis rr. auriculares anteriores rr. meatus acustici externi rr. membranae tympani rr. parotidei (parasymp. vendégrostok csatlakoznak hozzá!) rr. articulares (TM) rr. tempp. spff. N. lingualis nn. linguales rr. sublinguales rr. ganglionares (vendégrostok a ggl. submand-ba!) rr. isthmi faucium N. alveolaris inferior n. mylohyoideus (BM!) rr. dentales, gingivales n. mentalis

Trigeminális neuralgia – trigger pontok

Paraszimpatikus vendégrostok csatlakoznak a n. V. ágaihoz

A fájdalom neuroanatómiája

Agytörzs: tegmentumban Hő, fájdalom Durva nyomás, tapintás

Radiatio thalami

Lemniscus trigeminalis

A fájdalom: tünet! Okai lehetnek: trauma, ischemia, simaizom görcsös contractio (vesekő, epekő „colica”) - Algopyrin, No-Spa Discus, fog, trigeminus-neuralgia, fantom-fájdalom, zsigeri, kisugárzó fájd., stb. Pszichés eredet? Depresszió. Pszicho-neuro-immunológia. Agy? Disszimuláció (gyerek!)

Syringomyelia A gerincvelõ körülírt szakaszán (általában C, Th segmentumban) csõszerű üreg képzõdik, amely összeköttetésben állhat a canalis centralisszal. Az üreg növekszik s károsítja a környezetében haladó pályákat (pl. elõször a commissura alba anteriorban keresztezõdõ felsõ végtagi fájdalom- és hõérzõ rostokat -- ld. Mucius Scaevola).

A fájdalom hatásai Nociceptív reflex (Gv.) Tudatosulás (helye, érzete) Vegetatív reakciók (izzadás, pupillatágulat, tachycardia -hypothalamus, FR, endokrin szervek)

A fájdalom csillapítása – beavatkozási lehetőségek

Fájdalom: a kapu-kontroll mechanizmus („gate control”, Melzack & Wall)

Endogén opiátok és receptoraik