Egészségügyi Szakmai Kártérítési Felelősség

Kártérítési felelősség elemei Általános felelősségi tényállás Ptk + Egészségügyi törvény A kártérítési felelősség tényállási elemei minden szakmai felelősségnél azonosak (Ptk) Az Egészségügyi törvény csak a felróhatóságot specializálja az egészségügyre (elvárható gondosság és teljes körű tájékoztatás hiánya miatt) Speciális felelősségi tényállás Oviedoi Egyezmény a magyar jogban 2002. évi VI. törvény-hatályos törvény alkalmazás nélkül Gondosság, tájékoztatás egyedi elvárhatósági előírása Egészségügyre egyedi kártérítési felelősségi tényállás

Általános felelősségi tényállás-jogellenesség Jogellenesség-felperes bizonyítja- két értelmezése van a bírói gyakorlatban: Minden károkozás jogellenes ha nincs mentő körülmény, így a kár igazolása bizonyítja a jogellenességet is (317/2005,282/2011 BH)- ez a helyes megközelítés Mentő körülmények, amit az alperes bizonyíthat Jogos védelem –egészségügyben ritka Ptk. 343 Szükséghelyzet (végszükség) Ptk. 107-egészségügyben ritka Károsult beleegyezése ( nem a beavatkozáshoz hozzájárulás)- nincs A jogellenesség azonos a szakmai szabályok megszegésével és a felperesnek ezt is külön igazolnia kell és ezt követően az alperes azt bizonyítja, hogy, ami jogellenes volt az nem volt felróható- Lehetséges megkettőzni a szakmai szabályszegéseket?- (Kúria 2012-ben még meg nem jelent ítélete)

Általános felelősségi tényállás - kár Közvetlen kár: egészségkárosodás, halál Ez sokszor külön bizonyítás alá nem tartozik a károsodás ténye alapozza meg (elegendő ennek igazolása 282/2010 BH)- ez a gyakoribb Közvetett kár: az egészségkárosodás miatti vagyoni és nem vagyoni kár (károsodás)- ez már szakértői kérdés Ha a közvetett kár is feltétele a tényállási elem igazolásának a felperes erre bebizonyítani kénytelen - Debreceni és Győri Ítélőtábla

Általános felelősségi tényállás- ok-okozat Bizonyosság Bizonyossággal határos valószínűség Valószínűség Lehetséges Nem kizárt Rész-ok is ok, ilyenkor minden okot végig kell elemezni és amelyik ok összefügg felróhatósággal azért felel a károkozó, a rész-okság aránya és a felelősség aránya nem fedi egymást, a felelősség lehet nagyobb arányú, bíróság mérlegelése alapján Elegendő annak igazolása, hogy a kezelés során történt a kár (több alkalmas kezelésnél nem bírói gyakorlat) Az utolsó három közvetett ok-okozati összefüggés rész-ok és nem kizárt még igényel szakértőt, során a dokumentáció alapján igazolt- az alperesnek kell ezt követően bizonyítania, hogy ha gondosan jár el akkor sem következik be a kár, tehát a közvetlen okozati összefüggés hiányát- az ok-okozati összefüggést megkettőzi a bírói gyakorlat Felperes bizonyítja, egyre könnyebb helyzetben

Általános felelősségi tényállás-felróhatóság Nem az adott helyzetben általában elvárható- Eü. Tv. 77. § (3) szerinti elvárható gondossággal történő ellátás, 13-14 § szerinti tájékoztatás, 7.§ (2) szerinti megfelelő ellátás megsértése Vélelem: Nem volt az elvárható gondosság szerinti, nem volt megfelelő az ellátás, nem volt, illetve teljes-körű volt a tájékoztatás - Alperes kimentési kötelezettsége, sikertelenség esetén a vélelem miatti marasztalás Elvárható gondosság és tájékoztatás tartalmi követelményeit a bírói gyakorlat határozza meg szakmai független és részben szakma függő típus-műhibák segítségével, BH -EBH - eseti ítéletek Elvárható gondosság alapja: célszerű, indokolt, lehetséges, nem kizárt-károkozó egyre nehezebben tudja magát kimenteni Elvárható gondosság-legnagyobb gondosság Orvos, régész, veszélyes anyagot szállító úszójármű vezetője Ma is van orvos, akitől a legnagyobb gondosság várható el? 1959-2004 május 01 volt legnagyobb gondosság, 1990 előtt senkit sem zavart Nem az elnevezés, a tartalom a lényeg-bírói gyakorlat válasza, ami legnagyobb volt az elvárható, Szakma szegénységi bizonyítványa lett volna ha megkülönböztethető lett volna a két gondosság

Egészségügyi szakmai bizonyítási teher- Szuper károsult kedvező Közvetlen kár (állapot-tény) Károsult Közvetett ok-okozat (kezelés során-tény) Károsult Minden károkozás jogellenes (kárral igazolt) Károsult Jogellenességet kizáró körülmény áll fenn - Károkozó Nincs közvetlen kár – Károkozó Nincs közvetlen okozati összefüggés- a kezelés során igazolt kár az elvárható gondosság esetén is bekövetkezik- Károkozó Nincs felróhatóság:nem szegte meg a nem kizárt elvárhatóságot és a teljes- körű tájékoztatást- Károkozó Károsult kedvező Közvetett kár is van - szakértő is kell, Károsult Ok-okozat alapja legalább valószínű, nem kizárt-szakértő is kell, Károsult Jogellenesség szakmai szabályszegés is-szakértő is kell –Károsult Károkozó: jogellenességet kizáró körülmény van, követett és közvetlen kár nincs, nem áll fenn az ok-okozati összefüggés olyan mértéke, aminek igazolását a felperestől elvárták (ha nem kizárt nincs ok-okozati összefüggés megkettőződése), nem szegte meg a nem kizárt vagy lehetséges elvárhatóságot

Speciális felelősségi tényállás AZ Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről-2002. évi VI. törvény Minden egészségügyi beavatkozást a vonatkozó szakmai előírások és kötelezettségek tiszteletben tartásával kell végrehajtani (elvárható gondosság szakmai értelmezése) - 4. cikk Egészségügyi beavatkozás csak akkor hajtható végre ha az érintett személy szabadon és tájékoztatáson alapuló belegyezését adja - megfelelő tájékoztatás a beavatkozás céljáról, természetéről, következményeiről, kockázatairól ( teljes körű tájékoztatás értelmezése-gyengébb, mint az Eü. Tv. 13-§.)-5. cikk Egy beavatkozás következtében indokolatlan kárt szenvedő személynek joga van méltányos jóvátételre a törvény által előírt feltételek és eljárások szerint - 24. cikk- Egészségügyi szakmai kártérítési felelősség tényállása (jóvátétel csak kártérítésnél a károsulté)- Indokolatlan (4 és 5 cikket sérti) egyéb feltételek tekintetésben Ptk. és Egészségügyi törvény már ismertetett feltételei

Szakmai Kártérítési felelősség alanya A kártérítési felelősség a beteggel közvetlen jogviszonyban lévő egészségügyi szolgáltatót ( működési engedély jogosultját) terheli Ptk 348. § Munkáltató, szövetkezet (Háziorvosnál van ilyen működési forma) Jogviszonyokat szabályozó 2003. évi LXXXIV törvény 19/A §: A beteg az egészségügyi szolgáltatás során keletkezett kára megtérítésre irányuló igényét közvetlenül a közszolgáltató egészségügyi szolgáltatóval szemben érvényesítheti függetlenül attól, hogy az milyen jogviszonyban foglalkoztatta a kárt okozó dolgozót Munkavállaló és szövetkezeti tag kivételével minden egyéb közvetett jogviszony esetén a beteggel jogviszonyban lévő szolgáltató felel Miért ne lenne igaz ez nem közszolgáltatóra is még akkor is ha a jogszabály csak közszolgáltatóról szól. A finanszírozás ténye, jellege nem befolyásolja a felelősség tartalmát Károsultnak ne kelljen felelőst kutatni vagy több felelőst perelni, felelősség megállapítása után áthárítás lehetséges

Egészségügyi szolgáltató helytállása I. Munkavállalóért, közalkalmazottért, köztisztviselőért, szövetkezeti tagért Csak ha munkakörébe tartozó feladat közben okoz kárt, vagy ha munkaköre folytán kerül olyan helyzetbe, hogy kárt okozhat- De pl szabadságon lévő orvos szívességből végzett tevékenységéért nem felel a munkáltató 89/1996 BH. A tárgyi és személyi feltételekhez elsődlegesen a munkaköre révén jut-e ez befolyásolja a munkáltató helytállási kötelezettségét Gazdasági társaság ügyvezetőjéért (ha egészségügyi szolgáltatást végez), tagjáért ha Bt, Kkt-nál személyes közreműködést, Kft-nél mellékszolgáltatást végez Egyéni cég a tag egyéni vállalkozó tevékenységéért Kárt okozó és felelős egybe esik egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatónál

Egészségügyi szolgáltató helytállása II. Közreműködőért, függetlenül annak működési formájától Közreműködői szerződés tartalmában megbízás Megbízó a beteg, megbízott az egészségügyi szolgáltató és a közreműködő a megbízott által igénybevett, akiért vagy amiért úgy felel, mint ha maga járt volna el. Közreműködő közreműködőjéért ( a közreműködő teljesítési segédjéért)- többszörös megbízás, többszörös áthárítás Szabadfoglalkozású orvos vagy egészségügyi dolgozóért Önkéntes jogviszonyban lévőért Egyház egyházi személyért

Egészségügyi szolgáltató helytállása III. Betegnek kárt okozó betegért-nem áthárítható Ptk. 347.§ Akinek belátási képessége hiányzik vagy fogyatékos felelősségre nem vonható, helyette gondozója felel, kivéve ha bizonyítja, hogy a felügyelet ellátása érdekében nem volt felróhatósága Pszichiátriai betegnél a fokozott és állandó felügyelet hiánya szinte mindig felelősséget eredményez, más betegnél először bizonyítani kell, hogy belátási képessége hiányzott, de ott a megfelelő tartalmú felügyelet nem állandó és folyamatos, van mentesülési lehetőség Bérlőért- Részben áthárítható (bérbeadó része nem) Egészségügyi szolgáltatónál bérlő nyújt szolgáltatást a vele szerződött betegnek, ha a bérbeadó tevékenyen közreműködik bérlő szolgáltatásában a károsult irányában egyetemlegesen felel a bérlővel. 65/2010 BH- Károsultnak kedvező ha bérbeadó közszolgáltató a végrehajthatóság miatt. Tevékeny közreműködés kizárása a szerződésben Perben nem álló (vagy perben álló) egyetemlegesen marasztalható másik egészségügyi szolgáltatóért- Részben áthárítható (saját rész nem ) Ha több szolgáltató felelőssége is felmerül az egyetemleges marasztalásuk miatt károsult választása, hogy mindegyik ellen indít pert vagy csak az egyik ellen, az egyetemleges marasztalás miatt a perben álló felel és ezt követően perelheti a másik károkozót, ha perben állt, ha nem, akkor ha a szakvéleményből az tűnik ki, hogy más szolgáltató is hibázott. Károsultnak kedvező, Károkozó részben nem mentesül a felelősség alól azzal, hogy más szolgáltató is mulasztott.

Szakmai kártérítési felelősség alapja-jogviszony Szerződésszegésért való felelősség vagy szerződésen kívül okozott károkért való felelősség- Jelenleg nincs érdemi eltérés, de új Ptk-ban lehet Egészségügyi törvény Záró rendelkezések 244.§ Az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggésben keletkezett kárigények tekintetében a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség polgári jogi szabályai kell alkalmazni. Bírói gyakorlatban van olyan ítélet, hogy szerződésen kívüli károkozás szabályai alkalmazandók. Az Eü tv. eldönti, hogy ez nem jó, azon lehet vitatkozni, hogy van-e szerződés,ha igen milyen szerződés tartalmában, de ez másodlagos, a lényeges, hogy a felelősség szabályai közül a szerződésszegésért valót kell alkalmazni. Nem feltétel a szavatosság, jótállás érvényesítése, ami egészségügyi szolgáltatásnál értelmezési problémákat jelenthet, hiszen hibás teljesítésnél is érvényesíthető a szavatossági jogokon kívül a kártérítési igény, a kártérítés elévülési idején belül.

Szerződésszegésért való felelősség Döntően ilyenkor is a szerződésen kívüli károkozás szabályait kell alkalmazni, de Szerződésen kívül semmis az a megállapodás, ami életben, egészségben, testi épségben való károsodásért felelősséget előre kizár vagy korlátoz. Szerződésszegésnél ha jogszabály másként nem rendelkezik akkor nem lehet csak kizárni és korlátozni a felelősséget ( Ez elsősorban a szolgáltatók közötti áthárításnál érdekes) Szerződésszegésért való felelősségnél a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján sincs lehetőség a a felelősség alóli részbeni mentesítésre- Károkozónak kedvezőtlen A leggyakoribb szerződési formánál a megbízásnál van eltérés harmadik személynek (betegnek) okozott károknál, ahol a beteg ad megbízást az egészségügyi szolgáltatónak és az további megbízást más szolgáltatónak (megbízottnak) A teljesítési segédért teljes felelősség, mintha megbízó járt volna el szerződésnél Megbízó és teljesítési segéd egyetemlegesen felelős, megbízó mentesül ha igazolja, hogy a megbízott utasításokkal ellátásában, felügyeletében, kiválasztásában mulasztás nem terheli. Állandó jelegű megbízásnál, ha mind a ketten gazdálkodó szervezetek az alkalmazottakért való felelősség is felmerülhet- szerződésen kívüli károkozásnál

Jogviszony I.- Megbízás Főszabály a megbízás, mindegy minek nevezzük, tartalmában elsősorban az. Gondossági kötelem Megbízó utasításai, érdeke szerinti eljárás, célszerűtlen és szakszerűtlen utasításnál figyelmeztetés, az ügy állásáról kívánságra, szükség esetén folyamatos tájékoztatás – az egészségügyi szolgáltatásnál teljes körű tájékoztatási kötelezettség általános követelménye Díjfizetés közvetlensége nem feltétel és magánszolgáltatás, kiegészítő és részleges térítési díjnál még ez is fennáll, személyes eljárási kötelezettség a szolgáltatón keresztül valósul meg. Megbízás befejezése után, ki kell adni mindent, ami a megbízás teljesítésével került a megbízotthoz, ez igaz pl a gyógykezelési iratokra, képalkotó felvételekre ha kérik

Jogviszony II- Megbízás A beteg megbízására az egészségügyi szolgáltató, mint megbízott közreműködőt, konzultánst vesz igénybe: Nem sürgős szükség esetén, mivel az egészségügyi tevékenységnél a megbízás jellegével együtt járhat, történhet ilyen, de erről tájékoztatni kell a Megbízó beteget és hozzájárulása is kell (NAV szerint járó-beteg ellátásnál is írásban) Az igénybe vett személyért a Megbízott felel, mint teljesítési segédért Sürgős szükség esetén (beteg károsodástól való megóvása érdekében ) igénybe vett konzultánsért megbízott nem felel ha kiválasztásnál, utasításnál ellátásban, ellenőrzésnél felróhatóan nem járt el. Ilyenkor nem feltétel személy igénybe vételéhez a beteg hozzájárulása Nem sürgős szükség esetén ha a beteg nem járul hozzá a közreműködéshez (szerintem elég szóban) megbízott egészségügyi szolgáltató felel minden kárért , ami az újabb egészségügyi szolgáltató igénybe vétele nélkül nem következett volna be ( pl szövődményekért is) Ha a megbízott egészségügyi szolgáltató által kijelölt személyt a megbízó beteg jelölte ki, a megbízott nem felelős a kijelölt magatartásáért, ha az utasításoknál és ellenőrzésnél nem volt felróható magatartása. A kijelölés nem azt jelenti, hogy a betegnek alternatívákat adunk és ebből választ, hanem ha a beteg mondja meg, hogy ki legyen a közreműködő, konzultáns

Jogviszony III vállalkozás Eredmény kötelem-eseti lehetne pl. esztétikai plasztikai beavatkozásoknál, kozmetológiai bőrgyógyászati beavatkozásoknál fogművek beültetésénél (volt ötlet terhesség megszakításra is a 90-es évek elején), itt a szavatosság, jótállási könnyebben értelmezhető Felelősség alapja lenne a nem tetszik, a nem ilyen eredményt akartam a szolgáltató gondosságától függetlenül- Bizonyítás előtte, utána fényképekkel, felvett beteggel beszélgetés Bírói gyakorlat nem fogadta be, kifejezett elutasítás a 17/2003 BH indokolásában. A fizikális és pszichés okból végzett beavatkozás mindig helyreállító plasztika, a helyreállító plasztika mindig megbízás. A bírói gyakorlat a plasztikai sebészeti szakma minimumfeltételeivel ellentétben nem különböztet meg esztétikai és helyreállító beavatkozást, hiszen pszichés oka mindig van egy ilyen műtétnek így az a jog oldaláról mindig helyreállító. Ez kiterjesztően értelmezhető a többi vállalkozás gyanús esetre is

Jogviszony IV. Megbízás nélküli ügyvitel Amikor valaki (vagy valami) úgy jár el, hogy arra megbízás alapján vagy egyébként jogosult volna Ide tartozik a sürgős szükség, illetve, amikor az Eü tv. alapján nem kell hozzájárulás a beavatkozáshoz (mások élete súlyos, maradandó károsodás szenvedne, a beteg közvetlen életveszélyben van)- Megbízás szerinti felelősséggel a károkozás megelőzése miatt Ide tartozhat, de a bírói gyakorlat még nem fogadja el: Hozzájárulás (nem tájékoztatás) hiánya (szóbeli és ráutaló magatartás is)- túl tág, nem bizonyítható Írásbeli hozzájárulás hiánya invazív beavatkozásnál – alakiság megsértésével kötött szerződés semmis-inkább formai hiányként kezeli a bírói gyakorlat, mint felelősséget eredményező tényezőként. Van felróhatóság, de nincs okozat, nincs felelősség Működési engedély hiánya vagy attól eltérés - ilyen esetben nem is végezhető az adott egészségügyi szolgáltatás-de ezt is inkább formai hiányként kezelik Szakképzettség hiánya nem érdekes, mert a szolgáltatónál van szakképzett személy az esetek többségében, és a felügyelet alatt történik az ellátás, ennek hiánya inkább az elvárható gondossággal ellentétes Következmény lenne, ha beavatkozás nem lenne helyénvaló (beteg feltehető érdekének és akaratának megfelelő, különösen károsodástól megóvó) akkor minden kárét fel a beavatkozó,ami anélkül nem következett volna be (szövődményekért is) - Szélesebb felelősség, betegnek károsultnak lenne kedvezőbb. Ha helyénvaló a beavatkozás megbízás szabályait kell alkalmazni, nincs szélesebb felelősség

Jogviszony V.-veszélyes üzem felelősség Fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség, mentesülés csak működési körön kívül eső és elháríthatatlan ok miatt Károsultra kedvezőbb lenne, szélesebb felelősség, bár 3 éves elévülés Egészségügyi és háztartási gépek nem tartoztak ebbe a körbe a bírói gyakorlat szerint 306/2002 BH veszélyes üzemek köre szélesedik, mindig egyénileg kell eldöntetni, hogy alkalmazható-e a veszélyes üzemi felelősség - az egészségügyre sincs általános tiltás 251/2005 BH Két veszélyes üzem keveredése, összeadódása (alkoholos vegyszerrel való fertőtlenítés és elektromos kés) veszélyes üzemi felelősség megállapítását teszi lehetővé 1506 EBH/2010 Az egészségügyben működő gépek, elektromos eszközök használata, amikor az orvos azt nem megfelelően használja nem veszélyes üzem. Ettől még ha gép, vagy az elektromos eszköz okoz kárt (a hibájából) az felvetheti a veszélyes üzemi felelősséget, mert ezt nem zárja ki az EBH, de mindig csak eseti elbírálással más szakmákkal szemben általános jelleggel nem jelenthető ki, hogy az egészségügyben a gépek, elektromos eszközökre ez a felelősség alkalmazható.

Jogviszony VI.-fogyasztói szerződés Fogyasztóvédelmi felelősségnél a fogalmak Ptk. általános szerződési feltételeket és fogyasztói szerződéseket érintő részeinek és Fogyasztóvédelmi törvény rendelkezéseinek előtérbe kerülése Ptk. fogyasztói szerződés fogalma az egészségügyi szolgáltatásra is kiterjed (685.§, e, pont első része) A Ptk-nak a kellékszavatosságra és jótállásra vonatkozó fogyasztói szerződéssel összefüggő speciális rendelkezései az egészségügyi szolgáltatásra nem alkalmazhatóak (685.§.e pont második része meghatározza mire terjed ez ki) Nem kizárt egyszerre a megbízási és fogyasztói szerződés fennállása, tehát az egészségügyi szolgáltatás megbízási tartalmú fogyasztói szerződés

Típus ügyek I. Szakma független típus ügy: Egy adott szakmát értő konkrét ügyből levonható olyan általános következtetés, ami ezt követően több, általában invazív beavatkozást végző szakmára is kiterjeszthetően értelmezhető. (pl diagnosztikai tévedés – sebészettől - radiológiáig) Szakma függő típus ügy, ami szintén egy adott szakma konkrét ügyéből levonható általános következtetés, de csak az adott szakmára vonatkozóan ( pl mikor végezzünk császármetszést, fejlődési rendellenesség szűrése- szülészet-nőgyógyászat) Eset függő típus ügy, ami szintén egy adott szakma konkrét ügyből levonható következtetés, de csak az adott szakmán belül az adott esettel hasonló de inkább azonos esetekre (egy adott műtéti technikával végezett műtét adott következménye pl uréter lekötése , vagy gerincműtétnél dura, cauda sérülése szövődménynek minősíthető-e) A szakma függő típus műhibák általában BH, EBH-k a többi csak eseti döntésben található, de van olyan BH, EBH, ami szakma vagy eset függő típusműhibát tartalmaz.

Típus műhibák II Típus műhibák értelmezése inkább a BH, EBH-k indokolásában, mint a rendelkező részben Elsősorban az elvárható gondosság, teljes-körű tájékoztatást tartalmát értelmezik, tágítják illetve ritkábban az ok-okozati összefüggést is érintik Peres felek, elsősorban felperesek hivatkozása (anonim ítéletek csatolása) útján kezdődik el a típus műhibává válás, de a Fővárosi Ítélőtáblát kivéve a bíróságok is hivatkoznak azokra, mint kvázi precedensekre Szakma független típus műhibákkal összhangban gyakran van az egészségügynek szakmai protokollja is, de attól a típus műhiba értelmezés többször eltér (fertőzés, idegentest, alvadásgátlás stb) Helyi típus műhibák megjelennek, amikor az Ítélőtáblák a típus műhibákkal kapcsolatban saját, néhol kissé a Kúria gyakorlatától eltérő tartalmú, de hasonló besorolású típus műhibákat fogalmaznak meg pl. az Ítélőtáblai határozatokban ( főleg Szeged és Pécs)

Szakma függő típus műhibák Szülészet-nőgyógyászat: mikor végezzünk császármetszést (bírói gyakorlat megfordítja az indikációt, kvázi főszabályként kezeli a császármetszést csak akkor fogadja el a természetes szülést, ha annak érdekében minden vizsgálatot elvégeztek), fejlődési rendellenességek felismerési gyakorlata, Ultrahangvizsgálatok követelményei 394/2005 BH, 1206 EBH, 1/2008 jogegységi döntés. Genetikai, terratológiai fogyatékossággal született gyermek saját jogon nem érvényesíthet kártérítést. Jogegységi döntés előtt érvényesíthetett. Korábban különbség élet és károsodott élet között, jogegységi döntés után csak élet és nem élet között- Rendben van? Sebészet: varratelégtelenség Pszichiátria: Állandó és folyamatos felügyelet hiánya öngyilkosságra hajlamosnál Egynapos sebészet: Az egynapos beavatkozások speciális követelményeinek megsértése, alternatíva a nem műtünk (kvázi lebeszélési kötelezettség), vagy nem egynapos keretében műtünk Traumatológia: csavarkilazulás, nem megfelelő csavarméret Belgyógyászat: cukorbetegség fel nem ismerése Kardiológia: Nem megfelelő EKG vizsgálat végzése, szívinfarktus fel nem ismerése Háziorvos, ügyelet: Indokolt hívásra otthoni ellátás elmaradása, indokolt szakellátásra utalás elhagyása, ügyeletnél háziorvoshoz utalás szakorvos helyett

Szakma független típus műhibák Polgári jogi és a büntetőjogi felelősségnél elvben alkalmazható típus műhibák összehasonlítása: Idegen test Kórházi eredetű fertőzések Diagnosztikai tévedés Gyógymódválasztási szabadság Beavatkozás kockázata, szövődmény, műtéttechnikai hiba Alvadásgátlás Gyógyulási, túlélési esély elvétele Dokumentációs hiányosság Tájékoztatás Formai szabályszegések Nem mellőzhető boncolás hiánya

Idegen test Az elvárható gondossággal nem fér össze, ha idegen test marad a beavatkozás után a betegben. A tény határozza meg a felelősséget. Felróhatóság körében nincs kimentési lehetőség. Mentesülés: mi baja lett a betegnek az idegen testtől (halál, egészségkárosodás, új műtét gyenge pszichés károsodás). Irreleváns, hogy mi az idegen test Büntető jog: Beavatkozás előtti és utáni számolás (még ha nem is pontos), műtéti terület revisio-ja a műtéti leírás szerint megtörtént vagy esetleg nagy volt a vérzés, vagy egyéb műtéti körülmény akadályozta a pontos számolást - ilyen esetekben nincs büntetőjogi felelősség. idegen test bennmaradás lehet kockázat, szakértői vélemény döntő szerepe a minősítésnél.

Kórházi eredetű fertőzés I. Elvárható gondosságba ütközik fertőzés akár rész-tünetének megjelenésekor is: Legrövidebb idő alatti leghatékonyabb preventív antibiotikum kezelés késedelme,elmaradása Legrövidebb időn belüli tenyésztés (aerob és anaerob is ha lehet) elmaradása, késedelme Tenyésztés alapján célzott antibiotikum kezelés késedelme, elmaradása Infektológiai konzílium késedelme, elmaradása Vélelem a kórházi kezeléskori fertőződés kialakulása kórházi eredetű is, ezzel ellentétes bizonyítás alperes feladata, szakvélemény alapján külső vagy belső eredet a valószínűbb, eredet tisztázás érdekében elmaradt FÁG vizsgálat hiánya alperes terhe Mikrobiológus, Infektológus szakértők antibiotikum ismerete jobb, mint a klinikus orvosoké, nem elég az antibiotikumos kezelés, az is kérdés, hogy milyen, mekkora dózisban és mennyi ideig.

Kórházi eredetű fertőzés II Büntető jogi felelősség: Fertőzés miatti kezelés megkezdésének elmaradása csak akkor hiba ha a fertőzés tüneteinek többsége már fennáll Preventív antibiotikum terápia, Tenyésztés, Célzott terápia itt is elvárható, de nem feltétel a leghatékonyabb antibiotikum alkalmazása, elégséges ha az alkalmazható és az időbeliségnek nincs érdemi szerepe. Infektológiai konzílium elmaradása csak formai hiba, infektológus szakértők, szakközreműködők nem szerepelnek Elsődleges szakértői kérdés a fertőződés eredete, csak akkor kórházi eredetű ha biztos (bizonyossággal határos valószínű), nincs vélelem a kórházi eredetre egyenrangú a két eredet. A fertőzés szakértői vélemények alapján majdnem mindig kockázat, amiért nem áll fenn felelősség

Diagnosztikai tévedés Minden célszerű és indokolt ( bírói gyakorlat alapján lehetséges és nem kizárt) diagnosztikai módszer, vizsgálat elvégzése elvárható annak érdekében, hogy diagnózist adhassunk ha ezeket elvégezzük vagy azok lehetőségéről ha nálunk nem végezhető el tájékoztatást adunk, döntési helyzetbe hozza magát az egészségügyi szolgáltató és ez a döntési helyzet egyben tévedési helyzet is, ha ekkor téved az nem felróható. Ha nem végzi el a fenti vizsgálatokat nem a tévedéséért felel, hanem,hogy nem is hozta magát döntési - tévedési helyzetbe Büntetőjogi felelősségnél a döntési helyzetbe hozásnál csak a kell követelményébe tartozó vizsgálat elmaradása miatt lesz foglalkozási szabályszegés a tévedés

Gyógymódválasztási szabadság Nem lehet olyan kezelést alkalmazni,aminek a kockázata nagyobb,mint az elmaradás kockázata, szolgáltatónak kell igazolnia, hogy adott gyógymód választása során kellően indokoltan járt-e el. Felelősség alapja ha két gyógymód az indikált kategóriába tartozik, hogy miért nem az indikáltabb gyógymódot választotta, illetve utólag a választását meg kell indokolnia és a választásért felelős is (jó nem elég jobb kell) Büntetőjognál csak a kontraindikált és az indikált közötti választás a felelősség alapja ha pl kontraindikált beavatkozás történik, két indikált közötti választás nem igényel utólagos indokolást és felelősséget sem (elég a jó)

Beavatkozás kockázata –műtét-technikai - hiba I. Nem tartozik a beavatkozás kockázata körébe az következmény, amely elhárítható lett volna nagyobb óvatossággal, gondossággal. Ez a műtét-technikai hiba, ami felróható, tehát az olyan következmény ami a beavatkozást végző orvos tevékenységéből fakad (átvág, átszúr stb.) Szövődmény, ami a beavatkozás kockázata, ami olyan következmény, ami a beteg, vagy a betegség adottságaiból fakad (pl. anatómiai rendellenesség következménye) Szövődmény ténye nem alapozza meg a felelősséget, de ezért is felelős lehet egészségügyi szolgáltató Ha a beavatkozás nem volt indikált Ha a beavatkozás során nem alkalmazott minden szövődmény elkerülési módszert Ha a szövődmény lehetőségéről nem tájékoztatta a beteget és nem dönthetett a beavatkozás elmaradása mellett A bekövetkezett szövődményt nem a legrövidebb időn belül észlelete és nem tett meg mindent annak következményeinek elhárítására Újabban, ha a szövődmény nem megfelelő gyakorlati képzettség miatt következett be ( ez szubjektív, a többi inkább objektív feltétellel szemben) A fentiek során az elvárhatóság mértéke az indokolt, nem kizárt

Beavatkozás kockázata II. Büntetőjog: Műtét-technikai hiba, mint fogalom nem létezik, de mint következmény a szövődményekkel együtt a beavatkozás kockázatába tartozik és főszabályként nincs érte felelősség. Felelősség mégis van ha A beavatkozás kontraindikált volt és mégis elvégezték A műtét során nem alkalmaztak olyan kockázat elkerülési technikát, amit kell alkalmazni A következményeket nem észlelték akkor, amikor azt a tünetek alapján már kellett észlelni és nem tettek meg mindent az elhárítására, amit meg kell tenni Elektív műtétnél, amikor lehetőség a nem műtét, nem adtak azokról a szövődményekről tájékoztatást, amikről kell és amelyek alapvetően befolyásolták volna a beteg döntését Gyakorlat nem kérdés, tájékoztatásnál csak szűk-körű felelősség, más kérdéseknél elvárhatóság mértéke a kell Szakértő nyilatkozik a kockázat fennállásáról vagy hiányáról

Alvadásgátlás Legújabb-kori típus műhiba. A Thromboemboliálk megelőzéséről szóló szakmai protokoll megjelenése után. A Protokoll megkülönböztet kis, közepes, nagy és igen nagy kockázatot a megelőző kezeléssel összefüggésben, és szakterületenként be is mutatja, hogy milyen okok miatt lehet az adott területen az adott kockázati típusokról beszélni Polgári jogi felelősség: Kis kockázatnál tájékoztatni kell a beteget a megelőző alvadásgátló kezelésről és a beteg dönt annak alkalmazásáról, ha ez a tájékoztatás marad el az mulasztás. Közepes kockázatnál nem kizárt, lehetséges az alkalmazása az alvadásgátlásnak, így ha elmarad az felróható, míg nagy és igen nagy kockázatnál a kezelést alkalmazni kell, tehát annak elmaradása is felróható. Mulasztás még ha a kezelés dózisa vagy időtartama nem megfelelő Szakkérdés tulajdonképpen, hogy a beteg hova tartozik a protokoll alapján a többit eldönti a kockázat besorolás Büntetőjogi felelősség csak akkor van ha nagy vagy igen nagy kockázatnál nem alkalmazzák a megelőző alvadásgátló kezelést. Időtartam és dózis hiba nem alapja a büntetőjogi felelősségnek

Gyógyulási, túlélési esély elvétele A bírói gyakorlatban a biztos előírását 2000-ben minden átmenet nélkül felváltotta a gyógyulási , túlélési esély elmaradása, mint a felelősség alapja. Elég gyorsan a nem kizárt esély alapozta meg a felelősséget. Jelenleg az alperesnek kell azt igazolnia, hogy ha az elvárható gondossággal jár el, akkor sem lett volna a felperesnek nagyobb ( kizárt lett volna) túlélési, gyógyulási, egészségkárosodás elkerülési esélye. Az esély mértéke tehát irreleváns a jogalapnál, azt az esély ténye alapozza meg a mérték legfeljebb az összegszerűségnél vehető figyelembe A bírói gyakorlat ez túl tág esély kívánja jelenleg korrigálni a reális, az értékelhető esély fogalmával vagy túl korrigálni az érdemi esély vagy a túlélés, gyógyulás nagyobb esélyének ( 50%+1) elvételénél történő felelősség megállapítással. Az esély mértéke és ha a korrekció megtörténik az esély tényének előző minősítései is szakértői kérdések lesznek Büntetőjogi felelősségnél elvileg az esély elvétele nem alapozza meg a felelősséget különösen a minősítő körülménynek számító eredmények vonatkozásában, de nem kizárt, hogy ha egy foglalkozási szabályszegés érdemi gyógyulási túlélési esélyt vesz el itt is megállapítható lesz majd a felelősség, ami jelenleg csak akkor áll fenn, ha a foglalkozási szabályszegés biztosan elvette a túlélési, gyógyulási esélyt

Dokumentációs hiányosság A Bírói gyakorlat szerint a dokumentációs hiányosság mellett az alperes elzárja magát attól, hogy igazolja az elvárható gondossággal járt el, más ítéletben úgy fogalmaz, hogy dokumentációs hiányosság mellett lehetetlen igazolnia a felróhatóság hiányát. A dokumentációs hiányosság azt jelenti, tehát, hogy akkor is felelősség lehet, ha nincs mulasztás, de ezt a hiányos dokumentáció miatt nem tudja igazolni a felperes Dokumentációs hiányosság ha nincs, ha hiányos, ha olvashatatlan, ha értelmezhetetlen rövidítéseket tartalmaz ha ellentmondó, ha más dokumentációval részben - egészben ellentétes az irat. A dokumentációs hiány tartalma tanúvallomással nem pótolható,a tanú csak elmondhatja, hogy a dokumentációban rögzítetteket miért végezte, de nem egészítheti azt ki. Azokat a vizsgálatokat is rögzíteni kell, aminek az eredménye negatív, a státusz idem nem állapotról szóló dokumentációs tartalom Büntetőjogi felelősségnél a tanúvallomás pótolhatja, kiegészítheti a dokumentációs hiányt. A hiányzó dokumentáció néha segítheti a nyomozás megszüntetését, mert nem igazolható annak tartalmával a mulasztás. Nincs olyan feltétel, hogy lehetetlen hiányosság esetén az igazolása a szakmai szabályok szerinti eljárásnak, ami szintén szakértői kérdés.

Formai szabályszegés A működési engedély hiányát, az írásbeli hozzájárulás hiányát, esetleg a minimumfeltételeknek nem megfelelést, felelősségbiztosítás hiányát a polgári jogi felelősség is jelenleg a megbízás nélküli ügyvitel helyett formai hiányosságnak kezeli, ami önmagában lehet nem az elvárható gondosság szerinti eljárás, de azokkal, mint hiányokkal nincs összefüggésben a bekövetkezett egészségkárosodás vagy halál, ezért az nem vezet kártérítési felelősségre. A büntetőjogi felelősség hasonlóan nem tekinti ezeket olyan foglalkozási szabályszegésnek, ami az egészség élet, testi épség közvetlen sérelmét jelentené, tehát ez a felelősségi forma sem állapítható meg

Nem mellőzhető boncolás hiánya Az Egészségügyi törvény és végrehajtási rendeletei meghatározzák mikor mellőzhető a boncolás a hozzátartozó kérésére ( egyértelmű halál ok a rendelkezésre álló adatok alapján). Abban az esetben, ha ilyen feltétel hiányában történik a kérésére a boncolás mellőzése azt eredményezi, hogy szakértő által meghatározott minden halálokot, ami az iratok alapján lehetséges haláloknak kell tekinteni és mindegyik alól ki kell mentenie magát az alperesnek, mivel az alperes terhe, hogy elmaradt a boncolás (vagy szakmai hiba a boncolás elengedése, vagy nem megfelelően lett a hozzátartozó tájékoztatva ezért döntött a boncolás elengedése mellett) Ilyenkor lehet, hogy egy kevésbé valószínű halálok alól nem tudja magát kimenteni és ezért fogják a felelősségét megállapítani. Büntető jogi felelősségnél halálesetnél nélkülözhetetlen a boncolás, az mindegy milyen okból marad el, boncolás hiányában halálesttel összefüggő büntetőjogi felelősség nem állapítható meg. A halálok valószínűség alapján itt nem elégséges.

Tájékoztatás I. Az Egészségügyi törvény teljes-körű és egyéniesített formában történő a beteg állapota által indokolt részletességű, az orvos legjobb tudása szerinti fokozatos tájékoztatást vár el és annak fontosabb részeit fogalmazza meg a 13.§-ban A tájékoztatás formai követelménye: Írásbeli tájékoztatás nem kötelező (Eü. Tv szerint, de Fogyasztóvédelmi törvény), de annak tartalmának rögzítése a dokumentáció része (lehet, hogy elég annyit írni, tájékoztattunk?), írásbeliség célszerű Szóbeli tájékoztatás nem mellőzhető, írásbeliség nem pótolhatja, de a kettő egymást kiegészítheti, átfedheti, egyéniesíteni a szóbeli tájékoztatással lehet Szóbeli tájékoztatás bizonyítása a tárgyaláson nehézkes

Tájékoztatás II. Tájékoztatás tartalmi követelményei a bírói gyakorlatban Tájékoztatás önálló marasztási ok az orvos-szakmai mulasztás mellett, lehet, hogy csak tájékoztatás hiánya miatt ítélnek kártérítést EBH 200. Tájékoztatás akkor felel meg a törvény előbbi követelményeinek, ha az valóságnak megfelelő, tárgyilagos, részletes, azaz ha döntési helyzetbe hozza a beteget, ami akkor ilyen tartalmú, ha minden lényeges, ismert és súlyos hatással járó következményre kiterjed EBH 428 Vélelem a nem megfelelő tartalmú tájékoztatás ki kell mentenie magát a szolgáltatónak Felperesi álláspont, ha tudtam volna, hogy milyen következményekkel járhat a beavatkozás nem kértem volna, így esély lett volna arra, hogy a károsodás ne következzen be Kimentés írásbeli tájékoztató: megértette, a szavak jelentését is elmagyarázták ( vérzés, fertőzés) Jövő kiemelt betűtípussal a lényeget Ami nincs leírva az a szóbeli tájékoztatás során hangzott el, a szóbeli tájékoztatás tartalmának általános ismertetése nem elég, szerencsés ha a szóbeli tájékoztatás tartalmát nem csak az orvos, hanem más tanú is megerősíti (se kevesebbet, se többet ne mondjon a tanú)

Tájékoztatás III. Van olyan ítélet, ami ha nincs választási lehetőség csak a tájékoztatáshoz való jog, mint személyhez fűződő jog megsértését szankcionálja alacsony kártérítéssel, mert a kár nem lett volna elkerülhető Abszolút indikációnál is van tájékoztatási kötelezettség, 2012 februári ítélet ekkor is van a betegnek döntési lehetősége, hogy inkább lebénul vagy meghal- kérdés, hogy ilyenkor a kártérítés mértéke milyen? Relatív indikációnál mindig van tájékoztatási kötelezettség, és nem megfelelő tájékoztatásnál mindig szankcionálható a kár is, de kérdés mindig ha nem történik műtét milyen túlélési, gyógyulási esély lett volna, de ezt az alperesnek kell bizonyítania Elektív műtétek, egynapos sebészet alternatíva a lebeszélés, a nem egynapos formában történő műtét végzése, itt a tájékoztatásnak fokozott követelménye van. Tájékoztatási hiány és orvos-szakmai mulasztás elvileg együtt nem állapítható meg, mert szövődménynél tájékoztatási hiány, műtét-technikai hibánál orvos-szakmai mulasztás áll fenn és a következmény vagy az egyik vagy a másik kategóriába tartozik, de természetesen kereset minden esetben szólhat mind a két hiányosságról- válasszon a bizonyítás és az ítélet

Tájékoztatatás IV. Büntetőjogi felelősség: Elsődlegesen személyhez fűződő jogsértés ezért az polgári jogra tartozik. Másodlagosan a tájékoztatási hiány közvetlenül nem veszélyezteti az életest, testi épséget, egészséget ezért vagy csak formai szabályszegés, vagy olyan foglalkozási szabályszegés, ami önmagában nem elég. Legújabb irányzat elektív műtéteknél, olyan relatív indikációnál, amikor a nem műtét, vagy a későbbi műtét konzervatív kezelés mellett érdemi alternatíva ott megalapozhatja a büntetőjogi felelősséget a nem megfelelően végzett tájékoztatás. Szakértő határozza meg, hogy ilyen esetről van-e szó Tájékoztatás tartalmi követelménye, amit csak el kell mondani, nem amit el lehet, ami szintén szakértői kérdés Szóbeli tájékoztatás elsődlegessége, tanúvallomások, vélelem a megfelelő tájékoztatás, könnyebb kiindulási helyzet bizonyításnál

Egészségügy mentesülési Nemzeti Weiss Erik terve I. Más szolgáltató felelőssége Egyetemlegesség miatt csak közvetett, de veszélyes, mert a másik szolgáltató is védekezhet támadással. Felperes ráébresztése a kereset kiterjesztésre, vagy alperesi beavatkozóként perbe hívás, perbehívottnál célszerű a belépés. Beteg közrehatása Csak felróható közrehatás csökkenti a felelősséget, károsult igazolhatja annak hiányát. Károsult közrehatása valamennyi felperesre kihat Utasítások be nem tartásánál veszélyes, hogy az utasítás megértetése a szolgáltató kötelezettsége. Panasz estén kontroll LB ítélete alapján nem elég, milyen panasz, tartalmi megjelölés. Beteg kötelezettsége a kórelőzményekről tájékoztatás, de ha az nem történt meg mindig felmerül, hogy az orvos jól kérdezte-e ki. A kikérdezési kötelezettség mindig megelőzi a beteg tájékoztatási kötelezettségét, a laikus betegnek honnan kellene tudnia mit kell ismertenie.

Mentesülés II. Természet közrehatása: Más betegség is előidézte a károsodást, nem csak a mulasztással összefüggő ok LB ítélet: bizonyítatlan, adatokkal alá nem támasztott, általános kijelentésen vélekedésen felelősség csökkentése nem állhat. Szakértői feladat. Felelősség megosztás mértéke, nem határozható meg, így az 50%-os (184/2008 BH) Protokollok, ajánlások, módszertani levelek, különösen belső protokollok stb. felhasználása 47/2007 BH az elvárható gondosság szélesebb körű, mint a szakmai protokoll, de ennek ellenére a megfelelő tartalmú protokoll, segíthet az elvárható gondosság kereteinek meghatározásánál, de az alpereseknek kellene rá hivatkozni nem a felpereseknek. Mindent megtettünk, ami lehetséges, nem kizárt mert betartottuk a fenti előírásokat - Szakértői feladat Teljes-körű tájékoztatás igazolása Ez alól lenne a legkönnyebb kimenteni magukat. Megfelelő tartalmú tanúvallomások és miért emlékszem?

Mentesülés III. Nem a mulasztástól van , kizárt az ok-okozat Szakértői feladat, annak egyértelmű igazolása, hogy más az ok, halálesetnél napjainkban gyakori a patológia vizsgálatok újraértékelése, szülészeti hibáknál a genetikai ok, ilyenkor hiába van mulasztás, okozat hiányában nincs felelősség Nincs esély Szintén szakértői feladat, azt igazolni, hogy kizárt lett volna más eljárásnál az esély túlélésre, gyógyulásra Reális, értékelhető esély bevezettetése, utána szakértői vizsgálata Alperes is hivatkozhat az esélyre, valószínűségre fordított előjellel? Szakvélemény felhasználás: más eljárásokban kedvező vélemények csatolása és ellentmondás bemutatása, további bizonyítás Esély mértéke, ha az esély ténye fennáll, az összegszerűségnél értékelés Felelősségbiztosítók pénzügyi segítsége Szakmai Társaságok szakértői segítsége Utólagos ügyelemzés-megelőzés a későbbiekre Korlátolt felelősségű működési forma, korlátozott végrehajthatóság Kifizetendő összegekre részletfizetés Kifizetett kártérítési összegek áthárítása, felhárítása Először gyógyítani kell, de ha támadnak védekezni és nem elszenvedni kell, a támadással vegyes védekezés követelménye nem rontja le a gyógyításba vetett bizalmat, azt a nem megfelelő gyógyítás veszi el.

Egészségügyi szakmai kártérítési felelősség változása Bírói gyakorlat-meddig elvárható a gondosság? Új Polgári törvénykönyv: Szerződés szegéssel okozott károkért való felelősség új szabályai Szerződésen kívüli okozott károkért való felelősség „új” szabályai Felelősségbiztosítás új rendelkezései Sérelemdíj

Szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség Mentesül a felelősség alól a károkozó ha bizonyítja: szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, kárt elhárítsa Ha marad az Eü. Tv 244.§-a, nehezebb kimentési körülmények lesznek, de bírói gyakorlattól függ majd : ellenőrzési kör ( nem azonos a működési körrel), illetve az előreláthatóság fogalma Kárt olyan mértékben kell megtéríteni, amennyiben jogosult bizonyítja, hogy a kár, mint lehetséges következmény a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt-Táguló felelősség, szűkülő kárfogalom? Személyhez fűződő jogot is sérthet a szerződésszegés, de ekkor nem kártérítés, hanem sérelemdíj

Szerződésen kívül okozott károkért való felelősség Aki másnak jogellenesen kárt okoz kötles azt megtéríteni, mentesül ha bizonyítja nem volt felróható Nem állapítható meg okozati összefüggése azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia - Előreláthatóság, mint az alperesi mentesülés új formája? Kártérítési kötelezettség terjedelme vagyoni károkra, nem vagyoni sérelemnél sérelemdíj személyhez fűződő jog megsértése miatt Nincs jogszabály alapján emelkedő járadékmérték (korábbi tervezetben volt) Ha a károsult kártérítési igénye érvényesítésével felróhatóan késlekedik az ár és értkviszonyok kockázatát maga viseli

Felelősségbiztosítás Felelősségbiztosító jogosult a felelősségi kérdések vizsgálatára és az alapos követelések kielégítésére-biztosító nem csak pénztár érdemi ellentmondásnak károkozó és biztosító között jogszabályi alapja is lesz Biztosítási esemény károkozói bejelentésére legalább 30 nap ( Ha ez előírható jogszabályban a többi biztosítási feltétel miért nem?) Jogi képviselt a biztosító útmutatása alapján ( pl. peren kívüli elutasításnál) a biztosított kérésére a jogi képviselet költségeit előlegeznie is kell. Jogi képviselet költségét és a kamatokat akkor is meg kell téríteni, ha azok a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják (jogi képviselt költsége nem kamatozik, akkor ez milyen kamat, a késedelmi?) Károsult nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja a felelősséget biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni Felelősségbiztosítók fentiek szerinti önállósodása, nem a beavatkozói, hanem a közvetlen szerepének erősödése. Nincs közvetlen perlés kötelező biztosításnál általában, csak ha jogszabály megengedi - egészségügyi terület még nem ilyen, de lehet? Egészségügy 2013-ra legalább az irányelv miatt megoldás kell - érdemi felelősségbiztosítás vagy „magyar no fault”

Sérelemdíj Személyhez fűződő jogsértésnél a nem vagyoni sérelemért. Jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges ( bár célszerű, mert emeli a sérelemdíj összegét) Egy összegben meghatározott-nem vagyoni kártérítés elvi járadék formájának megszüntetése Sérelemdíj iránti igény nem ruházható át, nem örökölhető, csak személyesen érvényesíthető (perbeli jogutódlás egyik esetre sem tartozik, tehát ez is folytatható lesz halálesetnél?) Sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire- különösen a jogsértés súlyára, felróhatóság mértékére és a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására tekintettel- állapítja meg. Sérelemdíj, mint büntető kártérítés, nem csak a károsodás súlyához igazodik - bírói gyakorlatnak kiemelt szerep Peres eljárás csak kártérítésre nem indulhat, mert ott csak a vagyoni sérelem kompenzálható, mindenképpen kell másik jogcím is a személyhez fűződő jog megsértése és ezért sérelemdíj. Bármilyen pertárgy értéket érintő hatáskörváltozásnál ez segítheti a törvényszéki hatáskör megmaradását

Bírói gyakorlat Objektív felelősséget nem vállalja fel, új Ptk. mellett nem is teheti- elvárható gondosság értelmezése elérte a legtágabb formát. Értelmezés fennmaradása alperestől függ, felperesek már újat nem tudhatnak kitalálni. Szakma független típusügyek már nem bővülhetnek, szakma függőek igen. Felperesi mozgástér: kártérítések összegszerűsége, különösen sérelemdíj Alperesi mozgástér elvárható gondosság és ok-okozati összefüggés szűkítése, új Ptk előreláthatóság fogalmával, vagy akár az Alkotmánybíróságon az egyedi ügyek elbírálásának lehetőségével - Az állami fenntartás segítheti az indítványok befogadását

Kártérítés összegszerűsége I Kártérítésként vagyoni és nem vagyoni kártérítés fizethető-mindkettő pénzben kifejezve Nem vagyoni kártérítés :személyhez fűződő jog (egészségkárosodásnál-egészséghez fűződő jog, halálesetnél - teljes és egységes családi élethez való jog) megsértése miatt bekövetkezett életvitel, életmód, életkörülmény változások miatt Vagyoni kártérítés:Vagyonban bekövetkezett konkrét csökkenés, kiadások, költségek elmaradt haszon ( amihez nem jutunk hozzá pl. munkabér) megtérítése

Kártérítés összegszerűsége II - nem vagyoni kártérítés Nem vagyoni kártérítés funkciói: Reparálás (eredeti állapot helyreállítása, az ténylegesen okozott nem vagyoni kár megtérítése) Ez a jelenlegei magyar és európai rendszer Szankcionálás:a reparáláson felül meg is büntetni a károkozót, hogy kárt okozott, kártérítés nem arányos a károsodással. Ez lesz részben az új polgári törvénykönyv sérelemdíj intézménye, ami felváltja a nem vagyoni kártérítést vélhetően 2013 nyarától

Kártérítés összegszerűsége III. - nem vagyoni kártérítés Nem vagyoni kártérítés összegszerűsége: A bekövetkezett károsodáshoz igazodik, mindig a hasonló eseteket vetik össze (mit ítéltek már meg adott károsodásnál, akár orvosi mulasztás, akár más pl. közlekedési balesetnél) Nincs országosan kialakított tarifa, ugyanazért a károsodásért többet ítélnek pl. Szabolcs megyében és Tolna megyében, mint Nógrád és Borsod megyékben Mindig a kár-eseménykori ár és értékviszonyok szerint kerül meghatározásra és attól számítják a késedelmi kamatot, új polgári törvénykönyv lehetővé teszi majd, hogy ha indokolatlan késedelemmel indul az eljárás a kifizetéskori értékviszony szerint határozzák meg az összeget ( magasabb tőke, nincs kamat) Ítélhetnek nem vagyoni kártérítést az egészségkárosodást elszenvedőnek, de a közeli hozzátartozóknak is, halálesetnél nem kizárt a több generációnak is megállapító ítélet, minél kevésbé közvetlen a hozzátartozói viszony annál kisebb a megítélt összeg A károsult mellett (vagy halálakor) házastárs, gyermek legtöbb kártérítés, szülők kevesebb, nagyszülő, testvér még kevesebb

Kártérítés összegszerűsége IV.- nem vagyoni kártérítés Bírói gyakorlat szerinti kategóriák, ha 2012-ben történt a haláleset 30-40 éves halála 12-15 millió Ft közeli hozzátartozóknak, távolabbiak 20-30%-al kevesebb 15-30 és 40-55 éves halála 10-12 millió Ft közeli hozzátartozóknak, távolabbiak 30-50%-al kevesebb 1-15 és 55-70 éves halála 7-10 millió Ft közeli hozzátartozóknak, távolabbiak 30-50%-al kevesebb 0-1 és 70 felett 3-6 millió Ft közeli hozzátartozóknak, távolabbiak 30-50%-al kevesebb Eltérő összegek lehetnek az azonos sorban lévő károsultak között a konkrét életmódváltozások ismeretében , különösen, ha valakinél ez pszichés kárt is okoz

Kártérítés összegszerűsége V. – nem vagyoni kártérítés Bírói gyakorlat szerinti kategóriák, ha 2012-ben történ az egészségkárosodás vagy született a károsodott gyermek 100%-ban egészségkárosodott, mások segítségére szoruló 18-20 millió Ft, közeli hozzátartozók 20-40%-al kevesebb Banális károsodás (pl rossz oldalon megkezdett műtét miatti heg) -500.000. Ft A két végpont között az egészségkárosodás mértékéhez igazodva csökken fokozatosan a kártérítés, azzal, hogy a közeli hozzátartozóknak addig ítélnek meg kártérítést, amíg közvetlenül kihat az életükre a károsodás, ezt mindig egyéni mérlegelés Kifizetett összegeket mindig növeli a hosszú per esetén a késedelmi kamat, aminek mértéke a késedelemmel érintett naptári félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat

Kártérítés összegszerűsége VI- - nem vagyoni kártérítés Nem vagyoni kártérítési igény bizonyítása: Károsodás előtti és utáni élet összehasonlítása, munkában, mindennapokban, szórakozásban, családi életben Károsult vallomása Károsult ismerőseinek, barátainak hozzátartozóinak tanúvallomása Pszichológus szakvélemény- pszichés károsodásokról, ilyen szinte mindig igazolható Pszichiáter szakvélemény- csak ha pszichés betegség áll fenn-ez ritka, de ha van és maradandó jelentősen magasabb kártérítés érhető el

Kártérítés összegszerűsége VII - vagyoni kártérítés Vagyoni kártérítés típusa alálesetnél Igazolt temetési költség, sírkő állítás költsége Az elhunyt jövedelmének kieséséből származó havi bevételkiesés akár gyermeknél (jövedelem arányos része-árvaellátás), akár házastársnál ( jövedelem arányos része- özvegyi nyugdíj és saját jogú bevétel) Gyógykezelési költségek, ha az a haláleset miatt merül fel Pszichés betegség esetén a saját jogú kereset 20-30%-a mint rendkívüli erőmegfeszítéssel elért bevétel Háztartási kisegítés , az elhunyt házkörüli munkájának értéke, amit az életben maradottak végeznek Gyermekek tanulásával kapcsolatos többletkiadás ( nevelési költség), amit az elhunyt segített volna és most az életben maradottak végzik csak

Kártérítés összegszerűsége VIII.- vagyoni kártérítés Vagyoni kártérítés típusai károsodásnál Jövedelem kiesés: (bármilyen elmaradt bevétel és a kapott táppénz rokkantsági ellátás különbözete) Erőmegfeszítési járadék: ha a károsult dolgozik a jövedelmének 20-40%-át erőmegfeszítéssel éri el és ez többletteher számára ezért kártérítési alap lehet Ápolás-gondozási költség:A károsult ápolására-gondozására fordított tényleges, vagy ha a hozzátartozó nyújtja ingyenesen a fordítható költség, mint a hozzátartozó munkájának ellenértéke Háztartási kisegítési költség: Mosásra, vasalásra, főzésre, takarításra, bevásárlásra fordított vagy ha a hozzátartozó nyújtja ingyenesen a fordítható költség, mint a hozzátartozó munkájának ellenértéke Közlekedési költség: gyógykezelésekre, fejlesztésekre, rehabilitációra történő tényleges benzin kiadás Fejlesztés, rehabilitáció költsége: számla vagy csak igazolás alapján, minden ilyen költség, ami nem árt Humán erőforrás ráfordítás: Fejlesztésekre, gyógykezelésekre kiséréskor, illetve a fejlesztéseken történő részvételkor a kísérő költsége és időtöltésének ellenértéke Gyógyszer, tápszer, pelenka többlet költség, fejlesztőeszközök vételára Rezsi többletkiadás: többet tartózkodik otthon a beteg Kulturális többletkiadás: internet, kábel tv, könyvek újságok Új gépkocsi szállításhoz Lakás-átalakítás (akadálymentesítés stb.), új lakás vásárlás

Kártérítés összegszerűsége IX. - vagyoni kártérítés A vagyoni kártérítés mindig a konkrét kiadásokhoz, költségekhez igazodik független a károsodás súlyától, amit a károsultak igazolni tudnak Károsult lehet távoli hozzátartozó is ha Ő fizette pl. a temetést Kártérítés összegszerűsége vagy igazolt számlával, annak hiányában igazolással (szabad bizonyítás), vagy a bírói gyakorlat szerint kialakult általános kártérítés, hasonló esetekben milyen összeget ítélnek meg pl ápolás-gondosára, vagy szakértővel (orvos-szakértő a kiadások indokoltságáról, gazdasági szakértő a kiadások összegszerűségéről)

Kártérítés összegszerűsége IX- vagyoni kártérítés A vagyoni károk a múltra nézve egy összegben kerülnek kifizetésre középarányos időponttól számított késedelmi kamattal. A jövőre nézve havi járadékot képeznek Járadék felemelés és csökkentés miatt bármikor indulhat új eljárás, örök kapcsolat károkozó és károsult között Járadék emelkedés nem automatikus, új Polgári törvénykönyv infláció követővé tenné.

Kártérítés összegszerűsége X. Egyezség Az egyezség lehet per előtti , pere alatti peren kívüli és perbeli (bíróság hagyja jóvá, ez végrehajtható okirat). Bármikor köthető. Közbenső ítélet után, ami a felelősséget állapítja meg célszerű legalább részben egyezséget kötni és fizetni, csökken a teher Az egyezség titkos, gyors, kevésbé kiszolgáltatott a szolgáltató is alakítja annak tartalmát nem csak a bíró döntése Egyezségben gyakori, hogy nincs járadék az egyösszegű megállapodás minden fedez A károsult lemond annak lehetőségről, hogy ha újabb vagyoni kára merül fel azt érvényesítse, míg ítéletnél ez nincs Járadékról rendelkezhetnek úgy, hogy X évig nem emelik, vagy csak meghatározott ideig fizetik utána megszűnik vagy újra tárgyalják. Megállapodhatnak a járadék emelésének mértékéről is ami segítség szolgáltatónak, mert tervezni tud, illetve nincs kiszolgáltatva egy aránytalan emelésnek Egyezségnél lehet, hogy a tőke összegeket fizeti a felelősségbiztosító és szolgáltatót csak a járadék terheli Részletfizetés könnyebben érhető el, mint a bírósági ítéletben

Kártérítés felépítése Kártérítés lehet, tehát vagyoni és nem vagyoni kártérítés A nem vagyoni kártérítés lehet egyösszegű ( ez a gyakoribb) és lehet elvileg járadék formájú ( ezt szinte nem alkalmazzák, akkor merül fel ha nem kialakult még az egészségkárosodás pl. kiskorúnál) Vagyoni kártérítés lehet általános és tételes. Tételes, amikor számla, igazolás rendelkezésre áll és ez bizonyt, általános, amikor nem lehet bizonyítani, de általában a bírói gyakorlat meghatározott összegeket elfogad pl. rezsi költség emelkedésénél Vagyoni kártérítésen belül mind az általános, mind tételes kártérítés lehet egyösszegű és járadék formájú is. Egyösszegű a múltra nézve és járadék a jövőre nézve

BH- EBH- Függelék I. Összegszerűséget érintők főleg a közlekedési baleseteknél, hiszen a kár ugyanaz. Néhány az orvosi mulasztással összefüggő összegszerűséget érintő BH 1203 EBH Közbenső ítélethez anyagi jogerő fűződik, az összegszerűségi eljárásban ezt követően nem lehet, ha több károsult vonatkozásában is megállapították a felelősséget, 0 forintot ítélni 248/2011BH Felnőtt, különélő nagykorú hozzátartozónak is van nem vagyoni kártérítési igénye-kérdés a mérték 2041 EBH: Ítéletkori viszonyok szerinti nem vagyoni kártérítés csak akkor ha az részletesen indokolt az ítéletben, egyes vagyoni kártérítési igények bizonyítási feltételei 36/2011 BH : általános kártérítés csak akkor, ha teljes körű bizonyítás után lehet azt megállapítani, hogy a kár pontosan nem határozható meg Meg nem jelent LB ítélet nem kell számla, szabad bizonyítás van

Függelék II. 317/1992 BH- kártérítési felelősség elemei és bizonyítási teher az indokolásban 344/1995 BH-5-20%-os gyakorisággal együtt-járó szövődmény lehetőségéről tájékoztatni kell - Szakma nagy tévedése 5% alattiról nem kell tájékoztatni (tájékoztató nyomtatványokban ez a szöveg), miért a 20% felettiről sem kell? A BH egy konkrét esetben egy konkrét következményt és mértékét értékelte, a későbbiekben a bírói gyakorlat egyértelművé tette, irreleváns a szövődmény százalékos előfordulása, a hatása az érdekes. 380/1998 BH Nem kell tájékoztatni a műtét során véletlenszerűen előforduló kockázati lehetőségekről, ami nem tartozik a nagy gyakoriságúak közé - Ezt meghaladta bírói gyakorlat a 428 EBH-val. 363/1999 BH- Nem vagyoni kártérítési igénynél, ha a károsult meghal a perbeli jogutódlás lehetőségéről (kamat a halál időpontjáig). Indokolásban: a diagnózis akkor biztos, ha azt addig folytatják, ameddig a tévedés lehetőségének kizárásával valós diagnózis felállítható- ez nem vált a bírói gyakorlat részévé 200/2000 EBH Kártérítési felelőséget önállóan megalapozza a tájékoztatási hiányosság 428/2001 EBH Tájékoztatás mikor hoz döntési helyzetbe,hozzájáruló nyilatkozat aláírása önmagában nem igazolja tájékoztatás tartalmát, csak formáját, indokolásban : az sem mindegy, hogy mikor történik a tájékoztatás az ne napokkal korábban legyen, mert mi van a tájékoztatástól eltelt idő alatti állapotváltozással.

Függelék III. 630/2002 EBH Indokolásban a diagnosztikai tévedéssel kapcsolatos típusműhiba, a tévedési helyzetbe hozással összefüggésben. 17/2003 BH: Plasztikai sebészeti beavatkozás pszichés okból miért helyreállító és miért megbízás. Tájékoztatás tartalmát mindig az alperesnek kell igazolnia, a formai előírások betartása nem elégséges. A hozzájáruló nyilatkozat csak a formai követelményekhez tartozik.

Függelék IV. 453/2003 BH-A beteg alapvető joga, hogy eldöntse a megfelelő tájékoztatás után vállalja-e a beavatkozást. 497/2003 BH indokolás: Elvárható gondosság szélesebb, mint a szakmai szabály, mindent megtett-e az orvos, hogy a káros következmény kizárható legyen. Ide tartozik tüdőszűrés esetén a felvételek értékeléséhez a radiológus közreműködtetése is. 941/2003 EBH- Eredménytelen terhesség megszakítás után, ha egészséges gyermek született, az anya kártérítési igénye azon az alapon, hogy miért maradt fenn a terhessége, jogellenesség, személyhez fűződő jog hiányában nem érvényesíthető (Egészséges gyermek nem kár, később ezt a fogyatékos vonatkozásában is kimondták) 10/2004 BH-747 EBH:Ha magzat fejlődési rendellenességének gyanúja nem zárható ki az orvos tájékoztatásának ki kell terjednie a fejlődési rendellenesség valószínűségének mértékére, a terhesség megszakítás elvi lehetőségére, szakmai felülvizsgálat igénybe vételére- Irreleváns, hogy milyen mértékben következhet be a károsodás, ha nem zárható ki, minimális előfordulásnál is előírja ezt a kötelezettséget

Függelék V. 144/2004 BH: Indokolás- Szülésnél a CTG átmeneti javulás nem nyugtathatja meg az orvost, hanem készülni kell arra, hogy esetleg császármetszés szükséges, ha újból előfordul. Az alperes kártérítési felelőssége szempontjából annak volt jelentősége, hogy az ismertetett helyes szülési mód megválasztása esetén a magzat életben maradására nagyobb esély lett volna - Először BH-ban az esély a korábbi eseti ítéletek után. Másodfokon nincs hivatalból szakértés, annak megállapításai nem vehetőek figyelembe. 18/2005 Fejlődési rendellenességnél a nyitva álló diagnosztikai lehetőségek ki nem használása felelősséget eredményez, Rendellenesség ki nem zárt lehetőségéről való tájékoztatás hiányában felperes terhesség megszakítást nem kérhetett. Fejlődési rendellenességnél a károsodást nem a szolgáltató okozza, de a terhesség megszakítással elkerülhető lenne a károsodott születés. 105/2005 BH Halott magzat esetén a pszichés kár, nem vagyoni kár

Függelék VI. 251/2005 BH, 306/2002 BH, 1506/2006 EBH- egészségügyi szolgáltatás és fokozott veszély már ismertetett összefüggési 429/2005 BH. Idegen test bennhagyása nem fér össze a legnagyobb gondossággal. Indokolás: A megelőzést szolgáló biztos módszer és eljárás hiánya nem utalja a véletlent a műtéti kockázat beteget terhelő következményei körébe, amelyet az orvos a tőle elvárható gondosság és körültekintés esetén elháríthat (műtét-technikai hiba) 1306/2005 EBH- Gyógymódválasztási szabadság korlátai. Jogosult az orvos gyógymódot választani, de felelős a módszerért, igazolnia kell valós és alapos körülményekkel a választást és e körülmények téves értékelése (nem elégséges vizsgálatokon nyugvó) eredménytelenné teszi a kimentést 149/2006 BH Miután a felperesek az őket terhelő bizonyítási kötelezettségnek nem tudtak eleget tenni az alperes kimentési kötelezettsége fel sem merülhet. Mentőorvos egyedi döntése alapján az ügyeleti rendszertől való eltérés nem várható el (később hozott ezzel ellentétes ítéletet az LB.)

Függelék VII. 400/2006 BH- Szakmai szabályszegés, foglalkozási szabályszegés szűkebb fogalom, mint az elvárható gondosság 1419/2006 EBH: Magas kockázattal járó ikerterhes anyát magasabb ellátási szintet biztosító egészségügyi intézménybe kell utalni (Terhes gondozásról szóló rendelet), ha ezt nem teszik ismerve a saját és a másik intézet tárgyi és személyi feltételeinek eltérését, felróható. Kár megosztás feltételezett okra nem állapítható meg, Felülvélemény nem több más szakértői véleménynél. 47/2007 BH. Elvárható gondosság szélesebb fogalom, mint a szakmai protokoll. Az elvégzett vizsgálatokkal nem lehet megnyugodni, ha az el nem végzettek azt a célt szolgálják, hogy eredményes legyen a terhesség, így ha az el nem végzett vizsgálatokat elvégzik lehetséges, hogy olyan adatokhoz jutnak, amelyek további elemzése megerősíti vagy kizárja az estleges szövődményt fennállását. Mindig van el nem végzett vizsgálat lehetősége, hol a határ?

Függelék VIII. 84/2007 BH. Jogi értelemben a felróhatóság nem azonos a szakértői fogalmakkal, a jogi értelmezés szélesebb körű lehet, a felróhatóságról és ok-okozati összefüggésről a bíróság dönt a meggyőződése alapján nem a szakértő. Amit a szakértő kockázatnak minősít, azt lehet, hogy a bíróság műtét-technikai hibának (Császármetszésnél az akaratlan hólyagsérülés nem kockázat, hanem műtét-technikai hiba) 184/2008 BH- Kármegosztás a természettel. Nem állítható orvosilag, hogy biztosan elhárította volna a bajt a mulasztott vizsgálat, de mindenképpen alkalmas lehetett és sikerrel járhatott volna (feltételezés a felelősség alapja) 1867/2008 EBH- Terhességi ultrahang, akkor elvárható gondosság szerinti, ha protokoll szerinti időben, protokoll szerinti végzettségű, protokoll szerinti összes vizsgálat elvégzi és dokumentálja. Ellenkező esetben a valószínű felismerés lehetőségét veszi el a mulasztó. 79/2009 BH A legnagyobb gondosság alapján ( az ügyeletes és mentő, de ezt tágítva bárki) akkor jár el, ha mindaddig, amíg esély van a túlélésre, addig mindent megtesz annak biztosítására- Nem kizárt esély. 208/2009 BH. Indokolás főszabállyá teszi a császármetszést, mert természetes szülés akkor folytatható le, ha annak érdekében minden vizsgálatot elvégeztek.

Függelék IX. 358/2009 BH Indokolás: Alperes nem tudta bizonyítani, hogy a konzervatív kezelés választásával gondosan járt el, mert nem zárható ki, hogy az első rtg. felvétel során mér észlelehető volt olyan elváltozás, ami a műtétet indokolta volna. - Nem zárható ki az elvárhatóságnál. 1956/2009 EBH Amennyiben a károsult egészségkárosodásának pontos oka nem határozható meg, a lehetséges okok közül mindazokat vizsgálni kell, amelyek a kórház tevékenységéhez kapcsolódnak és ha lehetséges ok vonatkozásában kimentést nem tudnak bizonyítani a felelősség megállapítható. Ha az orvosi tevékenységgel összefüggő ok lehetséges, nem zárható ki, akkor erre is az alperes kimentési kötelezettsége áll fenn. 8/2010 BH- Nincs felelősség, ha a magzat fejlődési rendellenességét gondos eljárás mellett nem ismerhették fel olyan időben, amikor a terhesség még megszakítható lett volna 2229/2010 EBH: Ha a fejlődési rendellenesség felismerésénél nincs szakmai szabály szegés, de a vizsgálatok lehetőségéről való tájékoztatás hiánya megalapozza a felelősséget-felesleges EBH 65/2010 BH- Bérlő és bérbeadó egyetemleges felelőssége, bérbeadó tevékeny közreműködése, szerves kapcsolata esetén (műtéti személyzet biztosítása, ezért a felügyelet során nekik is feladatik vannak, hazabocsátásról bérlő dönt, de miért nem javasolták a bennmaradást)- Jogviszonyokat keverő remélhetően nem örök ítélet

Függelék X. 331/2010 BH- Szövődmény egy beavatkozáshoz kapcsolódóan előforduló általánosan ismert következmény, ezekre kiterjed a tájékoztatás, de a betegnél fennálló egyedi eltérési lehetőség miatti , előre nem látható következményért nem, ez utóbbi nem is szövődmény, a bírói gyakorlat szerint. - Tájékoztatás határa. 11/2011 BH Kórházból másik intézetbe való áthelyezésnél, ha az szakintézet a beteg tájékoztatása nem várható el, azzal összefüggésben, hogy a másik intézetben mit végeznek majd, mert ott is kaphat szakszerű tájékoztatást. Szülő esetében csak akkor van jelentősége a tájékoztatás elmaradásának, ha amiatt marad el olyan vizsgálat, kezelés, ami akár csak érdemi esélyt adott volna a gyógyulásra. - Kiterjesztő értelmezés a tájékoztatás tartalmára. 282/2011 BH- kártérítési felelősség elemi és bizonyítási teher. Indokolás: Nem objektív a felelősség, hanem fokozott elvárás érvényesül a betegellátásban résztvevőktől. Ha valamilyen indokolt vizsgálatot nem végeznek el alperes csak akkor mentesülhet, ha a vizsgálat elmaradásának semmilyen szerepe nem volt a károsodás elkerülésében. Folyamatos CTG esélyt adott volna az esetleges hátrányos változások észlelésére és megfelelő cselekvésre. Fordított főszabály a császármetszés itt is. 10/2012 BH Ha haldokló betegnek az újraélesztés megkísérlésével esélye lett volna az életben maradásra akkor az orvosi beavatkozás elmaradása folytán az esély elvétele károkozásként értékelendő- Újraélesztés először a marasztalások között, esély még mindig nem kizárt, esély mértéke a kárnál 37/2012 BH Mandulaműtétnél véletlenül okozott verőérsérülés esetén a kezelőorvos akkor jár el gondosan, ha akkor bocsátják haza a beteget, ha már biztosan eldönthető, hogy az érsérülés begyógyult és vérzés már nem következik be. Vérzésnél kórházban van esély az elhárításra, otthon nincs. Ha nincs célzott vizsgálat a vérzés bekövetkeztének kizárására addig kell kórházba tartani, amíg az biztosan nem következik be. - Kiterjesztő értelmezés, mikor biztos a biztosan?