A kereszténység nem magánügy. Istenszeretet és az embertárs szeretete egybevág. (vö.: 1 Jn 4,20)

Teológiai alapok Isten teremtő terve Isten szentháromságos szeretete Az üdvösségre meghívott ember természetfeletti hivatása A földi dolgok autonómiája

Embertani alapok Az ember istenképisége A bűn természetrajza Az emberi személy szabadsága Az emberi személy méltósága Az emberi jogok

Források A Szentírás kinyilatkoztatása A Szent Hagyomány A pápák társadalmi tanítása (1891-től napjainkig) II. Vatikáni Zsinat ( )

XIII. Leó: Rerum Novarum (1891) „A munkások helyzete tarthatatlan” „A szocialista köztulajdonba vétel rosszabb helyzetet szül” Osztályharc ellenesség Az evangélium 3. útja a járható út Az államnak kiegyenlítő szerepe van A közjó meghatározása Munkaadók-munkavállalók Szakszervezetek

A szakszervezetek A tőke és a munka kapcsolata Az igazságos munkabér Egy új társadalmi rend A totális (fasiszta) rend kritikája Hatalmi összjáték Az erkölcs és a hit szerepe XI. Piusz: Quadragesimo Anno (1931)

Mit Brennender Sorge enciklika (1932) Leleplezi a két ateista diktatúra – a nácizmus és a kommunizmus – közös természetét. (A kommunizmus a XX. szd-ban 100 millió áldozatot szedett.)

A zsidóság megmentése Rómában fő A magyar demokrácia érdekében A magyar szabadság érdekében 1956-ban

”Még mindig elborzadva emlékezik vissza az ember 1942 augusztusának arra a reggelére, amikor az újságból öles betűkkel hirdették azt a szörnyűséget, amit a holland püspököknek a zsidók érdekében, az ő embertelen üldözésük ellen tett hivatalos megnyilatkozásuk váltott ki. Hitler emiatt egyetlen éjszaka zsidót deportáltatott és küldött a gázkamrákba.” „Szeretném ezt a két lapot elégetni, ez a tiltakozás a zsidók szégyenletes üldözése ellen. Ma este kellett volna megjelennie az Osservatore Romano hasábjain. Ha a holland püspökök levele emberéletbe került, az én tiltakozásom talán emberéletbe is kerülhetne. Nem szabad, és nem is tudom vállalni ezt a felelősséget. Talán többet ér nyilvánosan hallgatni, és mint eddig, ezután is mindent megtenni ezekért a szerencsétlen emberekért.”

Mater et Magistra enciklika (1961) A szabályozott gazdaságról Az igazságos bérekről Az emberi méltóságról és a magántulajdonról Az iparivá váló mezőgazdaságról és a fejlődés korlátairól A népességnövekedésről Az államok együttműködéséről

Pacem in terris enciklika a világbékéről (1963) A lelkiismereti és vallásszabadságról A közjóról A kisebbségekről A békés megoldásokról A fegyverkezési versenyről

Populorum Progressio enciklika a fejlődésről (1967) A tulajdonról és a javak használatáról A munkáról, versenyről, a kapitalizmusról Az erőszakról és a forradalomról

A kultúra szerepéről és az írástudatlanságról A materializmus kísértéséről A kötelező segítségről

Laborem Exercens (1981) enciklika a munkáról Sollicitudo Rei Socialis (1988) enciklika a modern társadalomról Centesimus Annus (1991) összefoglaló enciklika száz évről Emlékezet és kiengesztelődés (2000) az Egyház és a múlt bűneiről Familiaris consortio (2002) apostoli buzdítás a keresztény családok feladatairól Lelki-szellemi alap: „Ahol az Úr Lelke, ott a szabadság” (2 Kor 3,17)

Lengyelországan a Szolidaritás Szakszervezettel Merénylet és ami utána jött A két totális diktatúra ellenA felszabadítás teológiája

Gaudium et Spes (Öröm és remény) kezdetű konstitúció a társadalmi, gazdasági és politikai kérdésekről Az Egyház és a világ kapcsolata Változások az emberiség életében Az ember transzcendens hivatása Keresztény antropológia Ateizmus Az emberi közösségek Ember a világban Egyház a világban A család A kultúra A gazdaság A politika és a béke

Igazságosabb és testvériesebb világért (1998) körlevél Boldogabb családokért ( 2001) körlevél Felelősség a teremtett világért (2009) körlevél

1. A szolidaritás elve 2. A szubszidiaritás elve 3. A szabadság elve 4. A közjó elve 5. A javak rendeltetése egyetemességének elve 6. Alapértékek elve (igazság, szabadság, igazságosság) 7. A demokratikus részvétel elve

A szolidaritás elve 1. A közösségben felelősek vagyunk egymásért. 2. Jézus az egész életével vállalta, egészen a kereszthalálig (Fil 2,8) 3. A megbocsátás, a kiengesztelődés, a teljes odaadás és a szeretet helye.

A szubszidiaritás elve 1. Amit az egyén, vagy a kisebb közösség meg tud oldani, azt nem szabad a nagyobb közösségre bízni! 2. Az atyáskodó (paternalista) állam, a bürokrácia, a korrupció, a központosítás burjánzása ellen. 3. De be kell avatkozni az egyének, vagy kisebb közösségek védelmében!

A szabadság elve a személy kibontakozása az erkölcsi jóban való növekedése természetfeletti hivatása betöltése

A közjó elve Kötelezettséget ró a közösség minden tagjára. A képességeit mindenki köteles hasznosítani. Minden ember és az egész ember javát szolgálja. Az állam a közösség java és az egyén java között biztosítsa az egyensúlyt!

A javak rendeltetése egyetemességének elve 1. A természet erőforrásai és az anyagi javak az emberiség kincsei. Használatuk joggal és kötelességgel is jár. 2. Az emberi méltóság: Transzcendens hivatás Társas kapcsolatok Kommunikáció Növekedés és fejlődés Táplálkozás JOGKÖTELESSÉG anyagi javak

Alapértékek elve (igazság, szabadság, igazságosság) 1. Létezik objektív igazság, ami nem a vélemények sokasága. 2. A szabadság a lét alapja, amellyel vissza tudja utasítani az erkölcsi rosszat. 3. A igazságossággal elismerem a másik ember személyi mivoltát és méltóságát. Csak a szeretettel együtt érvényes!

A demokratikus részvétel elve 1. Jogot kell adni a képviselethez! 2. Jog és egyben kötelesség is. 3. A mindenkit érintő kérdésekben mindenkit meg kell hallgatni! 4. Arányos és igazságos választásokat!