1 Korporatizmus a két világháború között: az olasz eset © kurtán sándor 2011 Érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az Európai Unióban.

Az előadások a következő témára: "1 Korporatizmus a két világháború között: az olasz eset © kurtán sándor 2011 Érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az Európai Unióban."— Előadás másolata:

1 1 Korporatizmus a két világháború között: az olasz eset © kurtán sándor 2011 Érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az Európai Unióban

2 2 A korporatizmus ideológiai és politikai gyökerei  keresztényszocializmus  szindikalizmus  tekintélyelvű nacionalizmus  „régi” liberálisok  modernizáció hívei  ruralisták

3 3 A korporatizmus ideológiai és politikai gyökerei keresztényszocializmus 19. század vége: a katolicizmusnak szembe kell néznie a polgári társadalom kialakulásával, a társadalom modernizációjával A tradicionális társadalom és a gazdasági struktúrák átalakultak Az egyház erre kénytelen válászt adni ezekre a változásokra

4 4 A korporatizmus ideológiai és politikai gyökerei keresztényszocializmus XIII. Leo Rerum Novarum [Új dolgokról] című enciklikája (1891)  Polgári társadalommal valómegbékélés  Kritikai illeszkedés  Új társadalmi koncepció ↔ Szociáldemokrata pártok politikai programjának az antitézise kíván lenni

5 5 A korporatizmus ideológiai és politikai gyökerei keresztényszocializmus „Miként a testben a különféle tagok egymás között megegyeznek, amelyből kölcsönös viszonyuk olyan mérséklete következik, amelyet egyensúlynak nevezünk, éppen úgy intézkedett a természet a polgári társadalomban is, hogy ama két osztály kölcsönösen egyetértsen, s egymással egyensúly létrehozására megfeleljen…..” Rerum Novarum (1891)

6 6 A korporatizmus ideológiai és politikai gyökerei keresztényszocializmus XI. Pius Quadragesimo anno [Negyven évvel ezelőtt] című enciklikája (1931)  Az állam szerepének újraértékelése  Hivatásrendek  A hivatásrendekből organikusan szervezkedő rendszer legyen

7 7 A korporatizmus ideológiai és politikai gyökerei szindikalizmus A politikai forradalom alapját az autonóm munkásszervezetek képezik elutasítják a politikai pártok szerepét, helyette szindikátusokat kell létrehozni azaz: a szindikátusok a fő politikai szereplők Az 1. világháború idején az olasz szindikalisták elfordulnak az internacionalizmustól, helyette nemzeti szindikátusokban gondolkodnak, amelyekben az „összes produktív osztály” (munkások, menedzserek, munkaadók) benne vannak

8 8 A korporatizmus ideológiai és politikai gyökerei ruralisták modernizáció ellenesek mezőgazdasági-kézműves jellegű életmód hívei korporáció = középkori céh falu és város „természetes” egységét kívánják nagyváros és nagytőke-ellenesség

9 9 A korporatizmus ideológiai és politikai gyökerei modernizáció hívei az olasz gazdaságot a korporációk segítségével lehet modernizálni az állam rendszeresen és programszerűen avatkozzon be a gazdaságba az állam bábáskodik a az érdekcsoportok felett

10 10 A korporatizmus ideológiai és politikai gyökerei tekintélyelvű nacionalizmus Szerintük az államot úgy szükséges erősíteni, hogy ellenőrizni kell a növekvő munkásmozgalmat, az állam által szabályozott nemzeti szindikátusokat kell létrehozni az ipar mindegyik ágában

11 11 A korporatizmus ideológiai és politikai gyökerei „régi” liberálisok A tőkések belátásában bíznak

12 12 Az olasz korporatív állam kialakulásának legfontosabb lépcsői 1922-1925: a fasizmus stabilizálásának korszaka 1926-1929: meghozzák a korporatív államra vonatkozó alapvető döntéseket 1929-1934: a korporatív állam csúcspontja

13 13 Az egész elgondolás kezdettől fogva a politikai szabadság- jogokat felszámoló rendszerhez kötődött

14 14 A fasiszta korporációknak magukban kell foglalniuk a munkavállalók és a munkaadók mindennemű tevékenységét Benito Mussolini 1923

15 15 Az olasz korporatív állam kialakulásának legfontosabb lépcsői 1922 országos szakszervezeti korporációk 1923 a Fasiszta Nagytanács ülésén vitatják a korporációk problémáját 1926 betiltják a pártokat/ megtiltják a munkások önszerveződését 1927 kiadják a Munkaalapokmányát 1929 feloszlatják a Dolgozók Szakszervezeteinek Fasiszta Szövetségét 1930 elfogadják a törvényt a korporációkról 1934 újabb törvény a korporációkról 1939 Fasiszta Szervezetek és Korporációk kamarája 1943 a rendszer bukása

16 16 A korporatizmus horizontális felépítése Korporációs Minisztérium Korporációk Nemzeti Tanácsa főszövetség konföderáció föderáció provinciális unió szindikátus

17 17 A Fasiszta Szervezetek és Korporációk Kamarájának összetétele 50% korporációk képviselői 50% fasiszta párt delegáltjai + a kormányfő + a fasiszta párt titkára