Demokratikus iskola mozgalom International Democratic Education Conference (IDEC) 1993 European Democratic Education Community EUDEC

Kb.200 iskola van világszerte A legrégebbi, ma is működő demokratikus iskola, Leiston-ban kb. 160 km-re Londontól. Alexander Sutherland Neill alapította 1921-ben. Az iskola egy magániskola és nem kap állami támogatást. Az iskola épülete egy nagy telekkel és sok melléképülettel a Neill család tulajdona. Miért tesznek fel a tanárok kérdéseket, amikre maguk tudjak a választ? Ha egy iskolában kérdések hangzanak el, akkor azoknak tanulóktól kellene jönniük. A. S. Neill (A dominie in Doubt 1921)

Summerhill- képek DRÁMA

A demokratikus iskolák emberi közösségek, melynek a tagjai idejük jó részét együtt töltik, dolgoznak, tevékenykednek, játszanak, röviden: együtt élnek. Ezekben az iskolákban a gyerekek ennek a közösségnek a tagjává válnak. Tapasztalatokat szereznek, tanulnak, legfőképpen arról, hogyan is működhet egy emberi közösség. Megtanulják azt is, hogy hogyan befolyásolhatják a többieket, és hogyan változtathatják meg a közösség működését. És ezt a tapasztalatot vihetik tovább későbbi életükbe. A demokratikus iskolákban tanár - diák/felnőtt- gyermek kapcsolat alapja a bizalom, a tekintély alapja a megszerzett tisztelet.

gyűlés megbeszéli az iskolaközösség minden ügyét, többségi szavazással dönt a törvényekről és büntetésekről, egyforma szavazati és megszólalási joga van az iskola minden tagjának ( a hatéves gyerektől az igazgatóig) mindenkire érvényesek a meghozott törvények és büntetések is ugyanúgy. Működés Neill elvette a személyiség tervezett, direkt formálását, a nevelő itt nem konkrét utasításokat ad, de nem passzív közvetetten (indirekt módon) viszonyokat, helyzeteket épít, ez nem közvetlen állandó utasítgatással történik, hanem a részvételével, (aktivitásával, példájával ) a mindennapi eseményekben. Nevelés

Demokratikus életformák Azokban a közösségekben, a családban, az iskolában, a munkahelyen, ahol könnyen megoldható, hogy minden érintett személyesen találkozzon. Nincs szükség képviseletre, mert mindenki maga képviselheti önmagát. Felnőtt társadalomban is sikeresen alkalmazott szervezetépítési modell már.

Előny - valóban felnőtté válnak Amennyiben ilyen gyűlések működnek a személyes közösségekben, a kisebb közösségek demokráciájában való részvétel erősíti az egyes emberek kifejezési képességét, ezekben a gyűlésekben mérlegelniük, dönteniük kell számos fontos kérdésben, ami szintén előnyösen hathat karakterük fejlődésében. Ahhoz, hogy az emberek a nagyobb egységek demokráciájában is részt kívánjanak venni, meghatározó tapasztalat, hogy a közösség tagjai megéljék, hogy a demokrácia egy rendszer, ahol szavuknak súlya van. Ez egy fontos visszajelzés számukra. O O

a kisközösségi demokráciában megélt élmények alapján képes érvelni, képes elfogadni egy számára kedvezőtlen többségi döntést, képes magát ehhez a döntéshez tartani, de képes különvéleményét fenntartani is, és képes arra, hogy energiáit latba vesse azért, hogy megpróbálja meggyőzni a többséget, saját véleménye igazáról. Demokratikus karakter erősítés

Jogok - kötelezettségek Elidegeníthetetlen jog, amihez nem párosul kötelezettség és ezeket a jogokat senki nem is veszítheti el: véleménynyilvánítási jog tisztességes és pártatlan igazságszolgáltatáshoz való jog a gondolatszabadság elve Gyermekjogi ombudsman

Minden demokratikus iskolában működik, az iskolai életre vonatkozó szabályokat megalkotja egy ember egy szavazat elven. A szabályok mindenkire tanárra és gyerekre kötelezőek. A szabályok betartását az iskola minden tagja feladatának tekinti. A szabálysértések „bíróság” elé kerülnek, és biztosított, hogy a szabálysértés kivizsgálása és az ítélet pártatlan legyen. Közös diák-tanár önkormányzat Jogok - kötelezettségek Általában minden olyan kérdésben jogosult a közösség dönteni, ami csupán a közösséget érinti, és ahol a közösség minden tagja egyenlőnek tekinthető.