Klauzál Gábor és kora

Klauzál Gábor családja Klauzál Gábor nemesi családban, 1804. november 18-án született Pesten. Apja, Klauzál János cseh földről származó katonatiszt volt, aki katonai szolgálataiért magyar nemességet kapott I. Ferenc királytól 1793-ban. Édesanyja, Babarczy Ágnes, az egyik legtekintélyesebb magyar nemesi család leszármazottja. Leánytestvérei Janka, Krisztina és Ágnes, fivérei József, Miklós és Imre voltak. Közülük Klauzál Imre vált ismertté, aki 1833-tól a MTA levelező tagja volt.

Klauzál Gábor élete, reformkori munkássága Klauzál a piaristák gimnáziumának eminens tanulója volt. Később jogi tanulmányokat folytatott, 1824-ben ügyvédi vizsgát tett. Csongrád vármegye szolgálatába lépett, 1825-től fizetéses táblabíró lett. 1827-ben országgyűlési követté választották, de betegsége miatt nem fogadta el a megbízást. Ebben az évben nősült meg először, felesége Prezetska Mária volt

Politikai példaképének Deák Ferencet tekintette. 1832 és 1844 között aktívan részt vett a politikai életben, a pozsonyi diéta Csongrád megyei követe volt, háromszor választották újra. Az országos reformellenzék tagjaként a polgári átalakulást célzó törvényjavaslatokat támogatta, kezdeményezte. Politikai példaképének Deák Ferencet tekintette. Az 1847/48-as választásokon Klauzál ellen szervezkedtek Szegeden, és megbuktatták. Az országgyűlésnek otthont adó udvari Kamarai palota Pozsonyban

Klauzál és az 1848-as események 1848. március 15-én Pesten is kitört a forradalom. Klauzál Gábor és Nyári Pál aznap, délután kapcsolódott be az eseményekbe. A Közcsendi Bizottmány tagjává választották őket. Ők vezették azt a küldöttséget, mely a Helytartó Tanács előtt előadta a nép követeléseit. 1848. március14-én Klauzál Pesten, az Ellenzéki kör ülésén elnökölt. A fiatalok a 12 pontot forradalmi leegyszerűsítésben fogalmazták meg, és Pest városával akarták elfogadtatni. Klauzál tudásával, tekintélyével arról próbálta meggyőzni az ifjúságot, hogy egy gondosan előkészített, országos akcióra van szükség. A bécsi forradalom azonban felgyorsította az eseményeket. Nyári Pál Klauzál Gábor

Klauzál miniszteri szerepvállalása A megalakuló Batthyány-kormányban Klauzál Gábor is helyet kapott. 1848 április 7-től szeptember 10-ig volt az ország földművelés,- ipar,- és kereskedelemügyi minisztere. Ellátta az egészségügyi és postaügyi miniszteri posztot is. Megállapodott Béccsel az új vám- és kereskedelmi viszonyokról. A céhrendszert átalakította modern, európai színvonalú szakképzési rendszerré.

Miniszterként is a mérséklő, egyezkedő politika híve volt. 1848 őszére Kossuth politikája diadalmaskodott, így Klauzál a békepártiakkal együtt visszavonult, a Batthyány-kormány szeptember 10-én lemondott. A világosi fegyverletétel után perbe fogták, de a haditörvényszék felmentette. A Batthyány-kormány

Klauzál Gábor és Deák Ferenc kapcsolata A forradalom leverését követő megtorlás időszakában Klauzál a kistétényi birtokára vonult vissza. 1853-ban feleségül vette a vértanú Nagysándor József egykori jegyesét, Schmidt Emmát. Gyermekeik keresztapja Deák Ferenc volt, aki egyes források szerint gyakran megfordult a kistétényi szőlőbirtokon. A helyiek úgy tartják, hogy Deák részben itt fogalmazta meg a Kiegyezés szövegét . Klauzál Gáborné Schmidt Emma 1860 k.

Klauzál szerepe a kiegyezéshez vezető úton Az 1861. évi országgyűlésen Deák és Klauzál újra harcostársként jelentek meg. A Deák által vezetett Felirati Párt nagy tekintélyű tagja volt. A kiegyezés előtti utolsó országgyűlésre Szeged városa ismét követté választotta. Elfogadta és támogatta Deák kiegyezési programját. Deák Ferenc és Klauzál Gábor

Klauzál életművének értékelése „Legyen gondunk arra is, hogy gyermekeink, sőt unokáink is tudják meg: ki volt Klauzál Gábor. Igyekezzünk őket úgy nevelni, hogy a Gondviselés által számukra kimutatott pályán Klauzál Gábort válasszák példányképül, s ha annyi erényekkel nem tündökölhetnek is mint ő, legalább szeressék úgy e hazát, mint ő szerette.” (Oroszi Miklós, Szentes egykori képviselője) Klauzál Gábor 1866. augusztus 3-án váratlanul meghalt. Szegeden helyezték örök nyugalomra. Kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes, haladó eszméket valló hazafi volt. A kiegyezés előkészítésében és hazánk XIX. század végi felemelkedésében jelentős szerepet játszott. Készítették: Szögi László Gál Beáta Dudás Bence Pillér Péter