Munkaerő-piaci ismeretek Tantárgy kód: PMKMENF 005 Kredit: 2 Évközi követelmény: a zárthelyi dolgozatok eredményes megírása Év végi követelmény: a félévközi jegy megszerzése. A félévközi jegy kialakításának szempontjai: a zárthelyi dolgozatok érdemjegyének számtani átlaga Tananyag: Előadás vázlat (oktatási segédlet) Előadói szóbeli kiegészítések Szakirodalmi kiegészítések Gesztor tanszék: Építéskivitelezési és Mérnöki Menedzsment Előadó: dr. Szvitacs István főiskolai docens Elérhetősége: B 109. szoba szvitacs@pmmik.pte.hu Részletes információk: witch\oktatás\tanszeki anyagok\mernoki menedzsment tanszek\oktatoi informaciok\laszlo antal\munkaero-piaci ism.

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség A lakosság besorolása a munkaerő állomány szempontjából: Foglalkoztatottak: olyan emberek, akik valamilyen fizetett munkát végeznek, illetve akiknek van ugyan munkájuk, de valamilyen ok miatt (például betegség, szabadság stb.) éppen nem dolgoznak. Munkanélküliek: olyan emberek, akik nincsenek foglalkoztatva, de aktívan munkát keresnek, vagy arra várnak, hogy visszatérhessenek a munkába. Munkaerő állomány: a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együtt, a munkaerő piac résztvevői a kínálati „oldalon”. Munkaerő állományon kívüliek: mindenki más, aki nem tartozik bele a munkaerő állományba Munkaképes koron kívüliek (gyermekek, nyugdíjasok) Nappali tagozatos tanulók Háztartásbeliek, Munkaképtelenek (egészségügyi, szociális, kulturális stb. okból) Előzőeken túlmenően mindazon személyek, akik valami más ok miatt nem jutnak el a munkaerő piacra, vagy nem kívánnak munkát vállalni, illetve felhagytak azzal, hogy munkát keressenek). A munkanélküliségi ráta: azt fejezi ki, hogy a munkaerő állományon belül milyen arányt képviselnek a munkanélküliek.

A munkaerő-piaci kereslet értelmezése A munkaerő kereslete azt fejezi ki, hogy a különböző bérszint mellett a munkáltatók hány munkavállalót hajlandók foglalkoztatni. Mivel a munkáltatók (döntően üzleti szervezetek) számára a munkabér költség, a munkaerő keresleti függvény, mint általában a keresleti függvény ereszkedő jellegű, tehát magas bérszint mellett a munkáltatók kevés munkaerőt hajlandóak foglalkoztatni, alacsonyabb bérek mellett, többet. Ha a bérszínvonal túl alacsony, előfordul, hogy a munkáltatók több embert is alkalmaznának, minta a munkaerő állomány A bérszint az egy főre jutó bér, pénzmennyiségben kifejezve, egy meghatározott időtartamra (tipikusan: hónapra vagy órára).

A bérszint értelmezése a munkáltatók oldaláról A bérszint statisztikai értelemben a munkaszerződés szerinti bérek átlaga. A munkáltató számára azonban a bérszint a munkavállaló foglalkoztatásával összefüggő ráfordítások összességét jelenti, amelyek ennél lényegesen magasabbak. A többlet legfontosabb összetevői: A bért foglalkoztatói járulékok terhelik (lásd Mi mennyi 2012-ben?) A foglalkoztatottak száma, bére alapján további központi (pl. szakképzési, rehabilitációs hozzájárulás) és helyi (pl. vállalkozások kommunális adója) befizetések terhelik a munkáltatókat A munkavégzéssel összefüggésben számos jogszabályi előírás van (munkavédelmi, biztonsági, szociális, egészségügyi stb.), amelyek teljesítése további költségeket jelentenek. A minőségi munkavégzés általában további feltételek biztosítását követeli meg (pl. ergonómiai, ösztönzési)

A munkaerő-piaci kínálat értelmezése A munkaerő kínálata azt fejezi ki, hogy a különböző bérszintek mellett hány munkavállaló hajlandó munkát vállalni A kínálati görbe egy meghatározott ordináta értékből indul ki és (a külföld szerepétől eltekintve) a munkaerő állományt jelképező merőleges egyeneshez konvergál. Ez azt jelenti, hogy van egy minimális bérszint, amely alatt senki sem hajlandó munkát vállalni, illetve a munkaerő állománynak van egy olyan része, amelyik bármilyen magas bérszint mellett sem hajlandó munkába állni.

A bérszint értelmezése a munkavállaló oldaláról A munkavállaló szempontjából a bérszint elsődlegesen a ténylegesen megkapott, levonások utáni, nettó bért jelenti. Ez lényegesen kevesebb a munkaszerződés szerinti, bruttó bérnél. A munkavállaló számára azonban az is fontos, hogy milyen árakon kapja meg a fogyasztásához szükséges javakat. Így a bérszint reál bérszintként értelmezendő, tehát például egyórai munka ellenértékéért hány kiló kenyeret, húst stb. tud a munkavállaló vásárolni.

A munkaerő-piaci egyensúly értelmezése Egyensúly a munkaerő-piac olyan állapota, amikor adott bérszínvonal mellett ugyanannyi ember szeretne munkát vállalni, ahány embert a munkáltatók foglalkoztatni akarnak. Egyensúlyi helyzetben a munkaerő állomány foglalkoztatottakból és önkéntes munkanélküliekből tevődik össze. Önkéntes munkanélküli az a személy, aki adott bérszínvonalon nem hajlandó munkát vállalni.

A munkaerő-piac sajátossága A sajátosságok alapja, hogy ezen a piacon a (bérbe)adás-vétel tárgya maga az ember munkavégző képessége, a munkaerő. A munkaerő-piacon a kompetitív piac kritériumai többségében nem teljesülnek. Nem érvényesül maradéktalanul a sok-kicsi, a homogenitás és a közömbösség elve. A piac, elsősorban szakmák szerint, erősen szegmentált. A munkaadók és a munkavállalók is, egymással ellentétes érdekeik érvényesítése érdekében, érdekképviseleti szervezetekbe tömörülnek. Ugyanakkor a munkaadóknak és a munkavállalók egy részének érdekei sajátosan egybe is esnek, t.i. a ténylegesen foglalkoztatottak többségében nem hajlandók lemondani a bérük egy részéről, annak érdekében, hogy másoknak is munkája legyen, és a munkaadónak is elsősorban fegyelmezett, tapasztalt, szakképzett, tehát jól megfizetett munkaerőre van szüksége. A modern gazdaság körülményei között a bérek (minimálbér, szakmai bértáblák) érdekegyeztetés eredményeképpen alakulnak ki. (nálunk OÉT) Mindezek következtében a bérek rugalmatlanok, ami abban nyilvánul meg, hogy a bérek az egyensúlyi bérszintnél magasabbak lesznek.

A korlátozottan kompetitív munkaerő-piac ábrázolása Az egyensúlyinál magasabb bérszint miatt, a foglalkoztatottak és az önkéntes munkanélküliek rovására megjelennek a kényszerű munkanélküliek. Kényszerű munkanélküli az a személy, aki adott bérszínvonalon munkát vállalna, de a munkáltatók az adott bérszínvonalon nem hajlandók foglalkoztatni.

A munkanélküliség fajtái az okok oldaláról Frikciós munkanélküliség Strukturális munkanélküliség Ciklikus munkanélküliség

A frikciós munkanélküliség Az ember természetes törekvése, hogy keresi a számára legmegfelelőbb munkahelyet: A bér A szakma Az érdeklődési kör A munkahelyi kollektíva stb. szempontjából A munka világának pedig szokásos velejárója az, hogy az ember munkahelyén konfliktusba kerül: Munkatársaival Feletteseivel Beosztottaival Ezért a munkaerő egy része éppen a munkahely változtatásának folyamatában van (az egyik helyen már nem dolgozik, a másik helyen még nem dolgozik). Az ilyen típusú átmeneti munkanélküliséget nevezzük frikciós (magyarul: súrlódásos) munkanélküliségnek.

Strukturális munkanélküliség A megújítási (innovációs) folyamatok következtében állandóan változik a munkahelyek szerkezete, az üzleti szervezetek adott szakképzettségű munkaerő iránti igénye. Ezt azonban csak megkésve (rugalmatlanul) követi a munkaerő szakképzettségének változása (az átképzés időigényesebb, mint a beruházás). Ezért a munkahelyi struktúra és a szakmai struktúra között mindig van egyfajta meg nem felelés (inkongruencia).

Ciklikus munkanélküliség A gazdaság teljesítménye ciklikusan alakul, a konjunktúrák és a dekonjunktúrák váltják egymást. A gazdaság dekonjunktúrális helyzetében szükségszerűen csökken a termelési erőforrások kihasználtsága, tehát a munkaerő foglalkoztatottsága is.

A munkanélküliség természetes rátájának összetevői A frikciós (súrlódásos) munkanélküliség A strukturális (szerkezeti) munkanélküliség Az infláció alacsony szinten tartására irányuló gazdaságpolitika

A természetes ráta növekedésének irányába ható tényezők A munkanélküliség szempontjából veszélyeztetett társadalmi rétegek (fiatalok, nők, alacsony végzettségűek, szakképzetlenek, kisebbségek stb.) arányának növekedése a munkaerő állományon belül A munkanélküliek segélyezési rendszerének kiépültsége A gazdaság szerkezeti váltásának felgyorsulása

A természetes ráta csökkenése irányába ható tényezők A munkaerő közvetítési rendszer kiépültsége. A munkaerő képzési, átképzési lehetőségeinek biztosítása. A foglalkoztatást elősegítő kormányzati támogatási rendszer kialakítása. A közmunkák szervezése.