Környezetgazdaságtan Fonyó György Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék U épület, 463-2955 gyorgy.fonyo@vkkt.bme.hu http://www.vkkt.bme.hu

Gazdaság: a javak és szolgáltatások előállításának, elosztásának és fogyasztásának tervezett rendszere, amelyben a működő mechanizmusok a szűkös erőforrásokat, az egymással versenyző termelők, felhasználók és fogyasztók között elosztják. A gazdaság szereplői: egyének, háztartások vállalkozások, üzleti és non-profit szerkezetek az állam és intézményei nemzetgazdaságok, nemzetközi világméretű és regionális szervezetek (EU, IMF, WTO)

A szükséglet javak és szolgáltatások elfogyasztására irányuló igény, amely az ember biológiai és társadalmi létéből következik. A szükségletet hiányérzetként érzékeljük, mindaz, ami valamely hiányérzet kielégítésére, vagy megszüntetésére alkalmas, számunkra hasznos. Hasznosság: a dolgok azon tulajdonságainak összessége, amelyek valamilyen szükséglet kielégítésére alkalmassá teszi azokat.

A szükségletek kielégítéséhez anyagi javakat és szolgáltatásokat kell elfogyasztanunk, illetve igénybe vennünk. Javak: termelt szabad javak

A termelt javak és a szolgáltatások előállításához, ráfordításokra, termelési tényezőkre van szükség. Termelési tényezők: természeti erőforrások (föld is) az emberi munka tőke (eszközök, ingatlanok, technológia) vállalkozói képességek.

Szűkösség: az erőforrások és javak olyan mennyiségi és minőségi állapota, amikor azok igényeinkhez képest nem elegendők, de még lehetőséget adnak a választásra, eldönthetjük mit, hogyan termeljünk, illetve fogyasszunk. szűkösség választás haszonáldozat döntés értékelése

Haszonáldozat: annak a terméknek, jövedelemnek, bármely outputnak (időnek) az értéke, amelyről le kell mondanunk valamely kiválasztott gazdasági cél elérése érdekében. az elszalasztott alternatíva értéke egy gazdasági jószág második legjobb felhasználási módjának, hasznot hozó képességének mértéke

A piac és működése Piac: a potenciális vevők és eladók közötti cserekapcsolatok rendszere a vételek és eladások lebonyolításának intézménye önszabályozó mechanizmus, amelyek működése során a kereslet és a kínálat egymásra hatásának eredményeképpen kialakulnak az árak.

A piac és működése A piac funkciói: rangsorolja a szükségleteket információkat közvetít (főleg az árak alakulása révén) méri az egyéni, vállalati, nemzetgazdasági teljesítményeket elősegíti a szűkös erőforrások hatékony elosztását gondoskodik arról, hogy a közbenső és a végső fogyasztók számára szükséges javakat kellő mennyiségben és minőségben állítsák elő elosztja a jövedelmeket az egyes termelési tényezők (természeti erőforrások, munka, tőke) tulajdona arányában a tényezők árának megfelelően, megoldja a mit, kinek és hogyan termeljünk problémáját.

Piac formái: -         árupiac: termelőeszközök és fogyasztási cikkek cserélnek gazdát -         munkapiac: munkaerő adás-vétele -         tőkepiac: kölcsöntőkék, értékpapírok adás-vétele Piac szereplői: akiknek kínálatuk és keresletük van.

A piac elemei Kereslet: vásárlási szándék, pénzzel alátámasztott, realizálható gazdasági szükséglet (mindig fizetőképes) valamely áru (szolgáltatás) azon mennyiségei, amelyeket egy meghatározott piacon adott időtartam alatt, különböző árakon a fogyasztók képesek és hajlandók megvenni.

A piac elemei Kínálat: Ár: eladási szándék, a csere szándékával piacra vitt/vinni szándékozott termékmennyiség valamely áru azon mennyiségei, amelyeket adott piacon, meghatározott időtartam alatt, különböző árakon a termelők eladni képesek és szándékoznak. Ár: valamely termék, vagy szolgáltatás egységéért fizetendő pénz, vagy más áru, vagy szolgáltatás mennyisége.

A keresleti görbe által szolgáltatott információk: Keresleti függvény: valamely termék fizetőképes keresletének mennyiségeit fejezi ki a termék árának függvényében (minden egyéb keresletre ható tényezőt változatlannak feltételezve). A keresleti görbe által szolgáltatott információk: a vevők adott piacon különböző árak mellett mennyit hajlandók, képesek megvásárolni különböző piacra vitt mennyiségekért a fogyasztó mennyit hajlandó áldozni (milyen árakon adható el) Piaci kereslet: az egyéni keresletek összessége.

Egy adott termék kereslete és kínálata a piacon Lehetőségek Ár Keresett Kínált (Ft) mennyiség mennyiség (q) (q) a 1600 5 70 b 1400 10 60 c 1200 20 55 d 1000 30 45 e 800 40 40 f 600 50 20 g 400 70 5

A keresleti görbe Ár (Ft) 1600 1400 1200 1000 800 e 600 f g d 400 200 mennyiség 10 20 30 40 50 60 70 (q)

A kínálati görbe Ár (Ft) 1600 S a 1400 b 1200 c d 1000 800 e 600 f g mennyiség 10 20 30 40 50 60 70 (q)

Egyensúlyi helyzet: egy piacon akkor alakul ki, amikor a keresett és kínált mennyiség megegyezik, sem felesleg, sem hiány nem tapasztalható. Egyensúlyi ár az az ár, amely mellett az adott időszakban adott piacon kínált mennyiség megegyezik a keresett mennyiséggel, piactisztító árnak is nevezzük. Piaci ár: valamely termék, vagy szolgáltatás mindenkori piacon pillanatnyilag érzékelhető ára. Piaci ár > egyensúlyi ár: felesleg, kínálati többlet Piaci ár < egyensúlyi ár: hiány, túlkereslet.

A Marshall-kereszt egy adott termékre vonatkozóan (Ft) D a 1600 S a 1400 b b többlet 1200 c c 1000 d d egyensúlyi ár e 800 egyensúlyi pont 600 f f hiány g g 400 200 egyensúlyi mennyiség mennyiség 10 20 30 40 50 60 70 (q)

Monopolisztikus verseny Piacszerkezeti ismérvek alapján Piac típusok megkülönböztetése — verseny feltételek A versenyzői skála: Piactípusok rangsora a szerkezeti jegyek és a cég áralakító ereje (0 és végtelen ) alapján Szabad verseny Monopolisztikus verseny Oligopolium Monopolium végtelen

Tiszta vagy tökéletes versenymodell (szabad verseny): -         a szereplők számára az ár külső adottság -      a piacon egyszerre nagy számú eladó és vevő van jelen, akik között verseny uralkodik -         a be és kilépés a piac szereplőinek bármikor szabad -         a piacon lévő termékek homogének -         a szereplők informáltsága tökéletes

Adam Smith „láthatatlan kéz” elmélete (1777): Pareto-optimum

Mi a környezetgazdálkodás?

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A természetes- és az ember alkotta környezetnek hosszabb távra szóló szabályozott hasznosítása, tervszerű fejlesztése és hatékony védelme, a természet ökológiai egyensúlyának tartós fenntartásával és a társadalom igényeinek figyelembe vételével.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A környezet szabályozott hasznosítása azt jelenti, hogy a természeti erőforrásokat igénybe lehet és kell is venni a társadalom reális igényeinek kielégítésére, de csak olyan módon, hogy az erőforrások és a következő generációk igényeit is ki tudják elégíteni, és ne veszélyeztessék a fennálló ökoszisztémákat.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A környezet tervszerű fejlesztése azt jelenti, hogy a természeti erőforrások eddigi hasznosítása során elkövetett hibákat helyre kell hoznunk, az újratermelhető természeti erőforrásokat bővítenünk kell, hogy a következő generációk számára jobb környezet és bővebb erőforrások álljanak rendelkezésre.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A környezet hatékony védelme alatt azt értjük, hogy a különböző termelési folyamatokban működő technológiákat a a termelés hatékonyságával és a környezet védelmével szemben támasztott igények együttes, összehangolt kielégítése útján kell megszervezni. (Kerekes: Környezetgazdaságtan. 2001.)

INTERDISZCIPLINARITÁS

RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A II. világháború utáni időszak jellemzői: Új energiaforrások Termelés automatizálása Szintetikus anyagok Szállítás és közlekedés felgyorsulása Információk gyors áramlása

RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Globalizáció: Mennyiségi okok – túlnépesedés Minőségi okok – nemzetgazdaságok kölcsönös függése, egymásra utaltsága

RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Globalizáció – problémák: háború és béke túlnépesedés állandó élelmiszerhiány anyag- és energiaválság környezet nagyarányú romlása

HÁBORÚ ÉS BÉKE

TÚLNÉPESEDÉS

TÚLNÉPESEDÉS

TÚLNÉPESEDÉS

TÚLNÉPESEDÉS

ÉLELMISZERVÁLSÁG

ÉLELMISZERVÁLSÁG

ANYAG- ÉS ENERGIAVÁLSÁG Az energiafogyasztás alakulása a világ különböző részein 1 amerikai= 2 német= 3 svájci= 60 indiai= 140 tanzániai= 1100 ruandai

KÖRNYEZETI VÁLSÁG LÉGKÖR (ATMOSZFÉRA) (savas esők, üvegház hatás, ózonlyukak) VIZEK (HIDROSZFÉRA) (eutrofizáció, édesvíz egyenletlenségek) TALAJ (LITOSZFÉRA) (erózió, sivatagosodás)

KÖRNYEZETI VÁLSÁG

AZ ÉGHAJLAT VÁLTOZÁSÁNAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI – ÉGHAJLATI FORGATÓKÖNYVEK Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) GAZDASÁG GLOBÁLIS KÖRNYEZET A1 Gyors gazdasági növekedés, a század közepén népesség-csúcs, majd hanyatlás. Fokozott globalizáció. A2 Heterogén világ, erősödő regionális kultúra, családi- és helyi hagyományok értéke, magas népességnövekedés és kisebb figyelem a gyors gazdasági növekedésre. B1 Konvergens világ, a gazdasági struktúrák gyors cserélődése.Elfordulás az anyagi javaktól, a globális megoldások alkalmazása a környezeti és társadalmi fenntarthatóság céljából. B2 A gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság miatt helyi megoldások kidolgozása, eltávolodás a globalizációtól, lassabb populáció növekedés. LOKÁLIS

AZ EGYES ÉGHAJLATI FORGATÓKÖNYVEK HATÁSA AZ ÁTLAG HŐMÉRSÉKLETRE Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC)

A KLÍMA SZCENÁRIÓK HATÁSA A BALATON VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN Balaton vízgyűjtő hőmérséklet Balaton vízgyűjtő csapadék RCAO H C RCAO E C RCAO H B2 RCAO E B2 RCAO H A2 RCAO E A2

RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Jelllemző szakaszok: I. Rádöbbenés (60-as évek) II. Intézményesülés, hivatalos elismerés (70-es évek) III. Hatékony intézkedések, nemzetközi együttműködések (80-as évek)

A RÁDÖBBENÉS KORSZAKA

A RÁDÖBBENÉS KORSZAKA DDT Minamata-öböl Itai-Itai 1968. Római Klub

INTÉZMÉNYESÜLÉS 1972 Stokholm, ENSZ Környezetvédelmi Világkonferencia 1972-73 Londoni Egyezmény 1973 – Washingtoni Egyezmény 1975 Helsinki, Európai Együttműködési és Biztonsági Értekezlet 1979 Svájc, „Zöld” parlamenti képviselet

HATÉKONY KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMOK Bhopal(1984), Sandoz (1986), Csernobil (1986) Helsinki (1985) SO2 egyezmény Bécsi Egyezmény (1985) ózon, Montreali Egyezmény (1987) ózon London (1990), Koppenhága (1992) Kioto (1997) Fenntartható fejlődés (1983)

A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI GONDOLAT FEJLŐDÉSRE

A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI GONDOLAT FEJLŐDÉSRE Termelési tényezők: Munka Tőke Természeti erőforrások Klasszikus közgazdaságtan (Ricardo, Malthus): kimeríthetetlen természeti javak. (technológiailag alig fejlődő világ, alacsony népszaporulat)

A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI GONDOLAT FEJLŐDÉSRE Ipari forradalom – 19.sz. végén, neoklasszikusok (Jevons, Walras, Marshall): Gyorsan bővülő piac, kereslet-kínálat. Meg nem újuló erőforrások. Legfeljebb regionális környezetszennyezés. Természeti erőforrásoknak nincs ára.

A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI GONDOLAT FEJLŐDÉSRE Neoklasszikusok: Pigou Eladó-vevőn kívüli érintettség, EXTERNÁLIA Egy termék előállítása a termelőnek kevesebbe kerül mint a társadalomnak Pigou-adó (negatív externáliák internalizálása), újraelosztás

A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI GONDOLAT FEJLŐDÉSRE Neoklasszikusok: Pigou - hátrányok Hol van az optimum? Közgazdaság – etika, hol van a biológiailag elfogadható határ (bonyolultság)

A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI GONDOLAT FEJLŐDÉSRE Alternatív közgazdaságtan (Schumacher, Daly): A gazdálkodás teljes rendszerét vizsgálják (nemcsak az áruvilágot). Tagadják a korlátlan gazdasági növekedést. Ökológiai és humán szempontok elsődlegessége. Fenntarthatóság.

A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI GONDOLAT FEJLŐDÉSRE Alternatív közgazdaságtan alapgondolatai: Nem csak egy részét kell optimalizálni egy adott rendszernek (nem csak az árukereskedelemmel kell foglalkozni) Fogyasztás vs. ökologizáció, humanizáció Pozitivizmus (mérések) vs. Konstruktivizmus (kritika, új lehetőségek)

A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI GONDOLAT FEJLŐDÉSRE Jelenleg a hagyományos gazdaság kereteinbelüli környezgazdálkodási módszerek: Környezeti makroökonómia, környezeti mikroökonómia, Daly hajó hasonlata. Környezeti makroökonómia: mennyi ember élhet a Földön és egyenként milyen életszínvonalon?

A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI GONDOLAT FEJLŐDÉSRE 1983 Brundtland (norvég miniszterelnök) ENSZ felkérése – 1987 Közös Jövőnk Fenntartható fejlődés: Racionális felhasználással úgy elégítjük ki a jelen nemzedékek igényeit, hogy az ne akadályozza a jövő nemzedékek képességét saját igényeik kielégítésében.

A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI GONDOLAT FEJLŐDÉSRE Fenntartható fejlődés – 9 alapelv: Gondoskodás az életközösségekről. Az ember életminőségének javítása. A Föld életképességének és diverzitásának megőrzése A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása A Föld eltartóképességének keretein belül maradni Attitűd és magatartás változtatás Közösségeknek lehetővé tenni, hogy gondoskodjanak saját környezetükről Az integrált fejlődés és a természetvédelem nemzeti kereteinek biztosítása Globális szövetség létrehozása

Környezeti makroökonómia

környezetgazdaságtan makro-ökonómia mikro-ökonómia vállalati pénzügyek környezetgazdaságtan

A GAZDÁLKODÁS ABSZOLUT ÉS RELATÍV FÜGGŐSÉGE A függőség mértéke Relatív függőség Abszolut függőség Ókor-Középkor Modern kor Ipari forradalom idő

A GAZDÁLKODÁS ABSZOLUT ÉS RELATÍV FÜGGŐSÉGE

A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS – ELTARTÓKÉPESSÉG MODELLJEI Az eltartóképesség együtt nő a gazdasággal Szigmoid növekedés Rövid amplitudójú ingadozások Katasztrófa modell

AZ ELTARTÓKÉPESSÉG EGYÜTT NŐ A GAZDASÁGGAL Eltartóképesség, népesség és gazdaság Eltartóképesség Népesség és gazdaság fizikai nagysága idő

SZIGMOID NÖVEKEDÉS Eltartóképesség, népesség és gazdaság Népesség és gazdaság fizikai nagysága idő

RÖVID AMPLITUDÓJÚ INGADOZÁSOK Eltartóképesség, népesség és gazdaság Eltartóképesség Népesség és gazdaság fizikai nagysága idő

KATASZTRÓFA MODELL Eltartóképesség, népesség és gazdaság Népesség és gazdaság fizikai nagysága Eltartóképesség idő

A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS – ELTARTÓKÉPESSÉG MODELLJEI – RÓMAI KLUB

A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS – ELTARTÓKÉPESSÉG MODELLJEI – RÓMAI KLUB

A GAZDASÁGI FEJLETTSÉG HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJ MÓDSZEREKEN ALAPULÓ MÉRÉSE

A KÖZPONTI GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS ESZKÖZEI Költségvetési (fiskális) Jegybanki (monetáris)

MAKROGAZDASÁGI ALAPMUTATÓK GDP, GNP Gazdasági növekedés (Mo.: 3-4%) Infláció (Mo.:4-5%) Munkanélküliség (Mo.: 6-7%)

MUNKANÉLKÜLISÉG

A PHILLIPS GÖRGE Infláció, Nominális bérek Munkanélküliség

GNP, GDP Az egy év alatt a gazdaságban létrehozott áruk, és az ott nyújtott szolgáltatások összessége: javakra és szolgálatatásokra fordított személyi kiadások beruházási kiadások (hazai + nettó export) javakra és szolgáltatásokra fordított kormányzati kiadások

GDP/FŐ MAGYARORSZÁGON

A GDP, GNP a gazdasági jólét tökéletlen mutatója: A GDP, GNP HIÁNYOSSÁGAI A GDP, GNP a gazdasági jólét tökéletlen mutatója: Munkával töltött szabadidő Házimunka, fekete gazdaság Beszámítja a „jó” dolgokat, de nem vonja le a „rossz” dolgokat (külső gazdasági hatások) Tőkejavak amortizációja van, természeti javaké nincs (állat- és növényfaj kihalások) Gazdasági eredmények környezeti „adósságok” árán

ÚJ MÉRŐSZÁMOK A FEJLŐDÉSRE Nettó Gazdasági Jólét (Net Economic Welfare) NEW: GNP + (házimunka, „csináld magad” tevékenység) GNP – (környezetszennyezés) Környezeti károk pénzbeli kifejezésének problémája

ÚJ MÉRŐSZÁMOK A FEJLŐDÉSRE

ÚJ MÉRŐSZÁMOK A FEJLŐDÉSRE Embei Fejlődés Indexe (Human Development Index) HDI: ENSZ által kidolgozott hármas kritérium: Születéskor várható élettartam Iskolázottsági szint Anyagi javak bősége 0..1 közötti érték Mo.: GNP/fő 2590 USD (52. Hely) , HDI 0,893 (28.hely) Szociális ellátás, elosztási különbségek Nem tartalmazza a természet pusztítását

ÚJ MÉRŐSZÁMOK A FEJLŐDÉSRE Fenntartható Gazdasági Jóléti Index (Index of Sustainable Economic Welfare) ISEW: Jelenlegi legátfogóbb mutató; hármas kritérima: Átlagos fogyasztás Elosztási egyenlőtlenségek Természetben okozott károk Hosszú távú környezeti károsodás beépítése Hasonló problémák mint a NEW-nél ISEW az utóbbi időben (’80-as évek közepétől) egyre kevésbé nő

Fenntartható Gazdasági Jóléti Index

ÚJ MÉRŐSZÁMOK A FEJLŐDÉSRE Fenntartható Gazdasági Jóléti Index (Index of Sustainable Economic Welfare) ISEW: A számítás alapja olyan információ, amely csak kevés országban szerezhető be Fejlődő országok miatt egyszerűbb mutató szükséges: a Fejenkénti Gabonafogyasztás Mutatója ilyen (180 – 800 kg) Legmagasabb tartomány az egészségkárosodás mértékét is méri (állati zsiradék fogyasztás)