Szakképző intézmények minőségbiztosítása és a hátránykompenzáció Balogh Gyula központvezető V. Kollégiumi konferencia

1. Milyen igényt elégítsen ki a szakképzés? 2. Kereslet és kínálat összefüggései 3. Tervezés vagy szabályozás 4. Hátránykezelés 5. Egy lehetséges megoldás

A szakiskolát végzettek 90 %-a pályaelhagyó A végzett szakmunkások kevesebb tudással rendelkeznek Nem vonzó a szakmunkás életpálya, csak kisvállalkozóként Gazdasági válság: elbocsátások

Milyen igényt elégítsen ki a szakképzés? Nemzetgazdasági szempontok, nemzetközi versenyképesség Vállalatok: ma még nem, vagy nehezen automatizálható feladatokhoz keresnek szakmunkásokat. Diákok, szülők: 10 – 15 év múlva is versenyképes jövedelem

Kereslet és kínálat összefüggései Oktatási piac Kereslet: diák, szülő Kínálat: képzők Foglalkoztatási piac Kereslet: munkáltatók Kínálat: képzett szakmunkások, munkavállalók Nemzetközi versenyképességi piac Kereslet: nemzetközi vállalatok, nemzetek Kínálat: hazai termékek, szolgáltatások, szakmunkások

Tervezés vagy szabályozás? Nem a munkaerőpiac által kívánatos szakmákat tanulják a diákok. Ezért bizonyos térségekben, bizonyos szakmákból hiány alakul ki, míg más szakmákból túlképzés van, a végzetteket nem tudja felszívni a munkaerőpiac. A szakképzés regionális irányainak és arányainak meghatározására létrejöttek a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB), melyek döntései gyakorlatilag törvényerejűek. A szakmákat kiemelten támogatott, támogatott és nem támogatott csoportokra osztották.

Hátránykezelés Jogszabályok előírják, hogy mely szakmákban kötelező a szakmai gyakorlati képzést vállalkozásoknál megszervezni. Új jelenség, hogy a cigány származású tanulókkal a vállalkozók nem akarnak tanulószerződést kötni a szakmai gyakorlati képzés idejére. Eközben a cigány tanulók száma nő: Iskolai tanműhelyek viszont nem állnak kellő számban rendelkezésre, és forrás sincs a kialakításukra.

Miért sikertelen a szegregáció?

Megoldás 1. Regionális szintű szabályozás Új irányítási, együttműködési, fejlesztési, értékelési módszerek alkalmazása az uniós normákhoz való alkalmazkodás segítségével: minőségbiztosítás Regionális szintű szakmai pedagógiai szolgáltatás telepítése a TISZK-ek szervezeti rendszerébe: mérés, értékelés, továbbképzés, tanácsadás és humán szolgáltatási tanácsadás, nyomon követés A kollégiumok férőhelyek regionális tervezése, szervezése Kompetencia-vizsgaközpontok kialakítása a TISZK-ekben A moduláris oktatás, a kredit-rendszer általános bevezetése a szakképzésben

Megoldás 2. Kistérségi szintű intézkedési preferenciák Kistérségi szintű, az érintett szereplők bevonásával folyó szakképzési beiskolázási tervezés megindítása és menedzselése Kölcsönös előnyökön és hatékony allokációt biztosító költséghatékony és piaci orientációjú gyakorlatközpontú együttműködés kialakítása a szakközépiskolák-felsőfok között A munkatapasztalat szerzés biztosítása a szakképzés rendszerében, tanműhelyek kialakítása, fejlesztése: kistérségi specifikáció Többrétű ösztöndíjrendszer kialakítása a szakképzésben: diák, tanár-diák, gyakorlatvezető-diák A képzésben érintettek koordinációján alapuló felnőttképzési intézményrendszer (a formális és informális képzést egyaránt beleértve) kiépítése a meglévő oktatási infrastruktúra kihasználásával A munkaerőpiacon hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztathatóságának javítása érdekében egyénre szabott, integrált szolgáltatás nyújtása

Megoldás 3. Nemzeti minőségbiztosítási célok Közösen meghatározott stratégia megvalósítása Verseny-, exportképesség, innováció, hozzáadott érték arány növelése Hazai és nemzetközi ismertség növelése Piacralépés akadályainak közös leküzdése Vállalkozások számára stabilitás és növekedés feltételeinek megteremtése

A magyarországi vállalatok helyzete 12 Forrás: EPAP elemzés ▪A magyar gazdaság versenyképessége fokozatosan csökken, fennáll annak a veszélye, hogy régiós versenytársai előbb-utóbb megelőzik ▪Nemzetközi viszonylatban nem országok, hanem vállalatok versenyeznek ▪Vállalataink többsége hátrányban van a nemzetközi versenyben, melynek legfőbb okai: –A tartós, állam által is támogatott kooperációk kialakulásának hiánya –A KKV szektor forráshiánya –A munkaerő immobilitása ▪Kereslet vezérelt, exportorientált, magas hozzáadott értékű termelést folytató kooperációk kialakítása, állami segítséggel Helyzet Probléma Megoldás

13 Forrás:Porter M.E., Clusters of innovation initiative: San Diego, New York 2001, EPAP elemzés A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés Szereplők Piacorientálts ág Klaszter jellemzőiHatás a versenyképességre ● Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják ● Gazdasági és nem közigazgatási régió ● A fizikai közelség megkönnyíti a tudás áramlását a szereplők között ● Az ismeretek áramlása ösztönzi az innovációt ● Elsősorban vállalkozások által vezetett együttműködés ● Tagjai lehetnek egyéb (oktatási, kutató, önkormányzati) intézmények ● A vállalkozások piaci orientációt adnak ● A szükséges erőforrások biztosítása az oktatás, a képzés és a fizikai infrastruktúra területén ● Jól meghatározott iparágban, iparági szegmensben tevékenykedik ● Célja üzleti siker elérése ● Saját piaci érdekek felismerése ● A piaci belépési korlátokat könnyebben lépik át az együttműködő cégek mint az egyedi vállalkozások

Hátrány-kezelés

Esélyegyenlőség Integráció Köszönöm a figyelmet! Balogh Gyula Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Esélyegyenlőségi Igazgatóság OOIH Balogh.