Bevezetés a környezetgazdaságtanba KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSBEN

Környezet-Gazdaság-Tan Környezet: a társadalmi-gazdasági élet (fejlődés) során hasznosított környezeti elemek, amelyek mint javak (erőforrások) és veszélyforrások jelennek meg. - víz, talaj, levegő, energiahordozók, zaj, hulladék stb. Gazdaság: ezen erő- és veszélyforrások felhasználásának térszíne Tan: A környezeti elemek racionális (fenntartható) felhasználását és kezelését vizsgáló tudomány

KIZÁRÓLAGOS ÉRTÉKEK, AMELYEK SEMMILYEN MÓDON NEM HELYETTESÍTHETŐK Kardinális értékek KIZÁRÓLAGOS ÉRTÉKEK, AMELYEK SEMMILYEN MÓDON NEM HELYETTESÍTHETŐK ► élet ►szabadság ►egészség ►természeti egyensúly

A KÖRNYEZET ELEMEINEK KÖZGAZDASÁGI ÉRTELMEZÉSE 1. HASZNÁLATI ÉRTÉKEK 2. TERMELÉSI TÉNYEZŐK 3. A MUNKAERŐ ÚJRATERM. 4. A NEMZETI VAGYON RÉSZE 5. TERMÉSZETI TŐKEJAVAK Pl. talaj esetében: földhasználati módozat (szőlő vs. puszta), minőség (rendzina vs. csernozjom), eltartóképesség (sivatag vs. folyóvölgyek),

KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK A HOSSZÚTÁVÚ TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FEJLŐDÉSBEN 1. a.) ABSZOLÚT FÜGGŐSÉG: ► Növekedésben:Csökkenő (vagyis: a növekedés egyre kevésbé függ a környezeti tényezőktől) ► Telepítésben: Mérsékelten csökkenő (vagyis a gazdasági-társadalmi fejlődés új irányainak kijelölésében meghatározóbb szerep jut a környezeti tényezőknek)

KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK A HOSSZÚTÁVÚ TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FEJLŐDÉSBEN 2. b.) RELATÍV FÜGGŐSÉG: ► Növekedésben: csökkenés → mélypont → növekedés ► Telepítésben: csökkenés → emelkedés → csökkenés

NÉZETEK A KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK SZEREPÉRŐL 1. nihilizmus: ♣ A természet történelmileg lassú változásának általánosítása (a tényezők nem vagy csak minimálisan változnak rövidtávon) ♣ Voluntarista gazdaságpolitikához vezet 2. determinizmus: A környezeti tényezők irreális eltúlzása

A TERMÉSZET EGYENSÚLYA Csak dinamikus értelmezés szerint minősíthető! természeti egyensúly Folyamatosan változó feltételekhez igazodó, permanensen új egyensúlyi feltételek megteremtésére irányul Önszabályozás, egyensúly, GAIA Természeti egyensúly

A KÖZGAZDASÁGI ISKOLÁK ÉS A NÖVEKEDÉS KÖRNYEZETI TÉNYEZŐI (1.) KÖZGAZDASÁGI NÉZETRENDSZEREK ↓ ↓ ↓ EGY MEGHATÁROZOTT NÉZETRENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁBAN ÉRDEKELT CSOPORT ↓ ↓ ↓ AZ ÉRDEKELT CSOPORT POLITIKAI HATALOMBA KERÜLÉSE URALKODÓ GAZDASÁGPOLITIKAI IRÁNYZAT

KÖZGAZDASÁGI ISKOLÁK ÉS A NÖVEKEDÉS KÖRNYEZETI TÉNYEZŐI (2.) 1. MERKANTILISTÁK → az arany szerepén keresztül 2. FIZIOKRATÁK → igen erős földrajzi kötődés 3. KLASSZIKUSOK → alapvető a földrajzi tényezők szerepe + komparatív költségelmélet + járadékelméletek (különbözeti jár.)

KLASSZIKUSOK: a földrajzi munkamegosztás: I. Komplementer (kiegészítő): alapvetően földrajzi tényezőkön II. Kompetitív (versengő): KOMPARATÍV (összehasonlító költségeken alapuló)

KÖZGAZDASÁGI ISKOLÁK ÉS A NÖVEKEDÉS KÖRNYEZETI TÉNYEZŐI (3.) 4. MARXI KÖZGAZDASÁGTAN → teljes tagadás 5. NEOKLASSZIKUS ISKOLA → nem tárgyalja 6. KEYNESI KÖZGAZDASÁGTAN → nem tárgyalja 7. MONETÁRIS ISKOLA → nem tárgyalja

KÖZGAZDASÁGI ISKOLÁK ÉS A NÖVEKEDÉS FÖLDRAJZI TÉNYEZŐI (4.) 8. ALTERNATÍV KÖZGAZDASÁGI ISKOLÁK: ♣ Ökológiai közgazdaságtan→ alapvető a környezeti tényezők szerepe ♣ Etikai közgazdaságtan → fontos kapcsolat

A tudományág fejlődése A természeti erőforrások végességének felismerése A globális világproblémák megjelenése Világmodellek alkotása Elmélet és gyakorlat elkülönülése (környezet-gazdaságtan Környezet-gazdálkodás)

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A természetes és az ember alkotta környezetnek a hosszabb távra szóló szabályozott hasznosítása tervszerű fejlesztése hatékony védelme a természet ökológiai egyensúlyának fenntartásával és a társadalom igényeinek figyelembevételével

Szabályozott hasznosítás: reális igények kielégítése a természeti erőforrások igénybevételével az ökoszisztémák veszélyeztetése nélkül Tervszerű fejlesztés: az elkövetett „hibákat” helyrehozni, újratermelődő természeti erőforrásokat bővíteni Hatékony védelem: a termelési technológiák szervezésekor a hatékonyság és a környezet védelmének összehangolt kielégítése

Multidiszciplináris: szintetizálja és integráltan alkalmazza több tudományág eredményeit Komplex problémakezelés Globális megközelítés Hatások hosszú távú vizsgálata

VILÁGMODELLEK és a FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS 1968. A. Peccei, Római Club, 25 ország 80 tudósa Átfogó vizsgálatok a világ fejlődéséről, az ezzel kapcsolatos környezeti problémákról 1970. A Római Klub 1. Jelentése: „A növekedés határai” világmodell készítése (Massachusets Institute of Technologie-Meadows) Témakörök: A Föld népessége Az egy főre jutó élelmiszerkészletek Nyersanyagkészletek Az egy főre jutó ipari termelés A környezet szennyezettségi foka

A MEADOWS-FÉLE VILÁGMODELLEK 1. Normál világmodell (1970-es tendenciák folytatódnak) Az ipari termelés és az élelmiszertermelés 2010-ig nő, utána gyors hanyatlás

A MEADOWS-FÉLE VILÁGMODELLEK 2. Korlátozott gazdasági növekedés modellje szabályozott születésszám, új energiaforrások, korlátlan nyersanyagforrások: 2050 után lesz csak hanyatlás, és rohamosan növekvő környezetszennyezés

A MEADOWS-FÉLE VILÁGMODELLEK 3. Stabilizált világmodell azonnal megállítható népességnövekedés, 1990-től megáll az ipari termelés fokozása, megáll a környezetszennyezés: 2100-ig egyensúlyi állapot

Fenntartható fejlődés ’70-es évek: Olajárrobbanások Az ENSZ Közgyűlése 1983-ban felkéri Gro Harlem Brundtland asszonyt (norvég miniszterelnök) egy, a szükséges változás irányait kijelölő, átfogó program kidolgozására kérte fel. 1987: Brundtland-bizottság jelentése: Közös Jövőnk (elvek és követelmények) A fenntartható fejlődés röviden olyan fejlődés, amely biztosítja a jelen szükségleteinek a kielégítését anélkül, hogy lehetetlenné tenné a jövő generációk szükségleteinek a kielégítését. (Közös Jövőnk 1987) Egy kissé továbbfejlesztett definíció szerint a fenntartható fejlődés az emberi életminőség javulását jelenti úgy, hogy közben a támogató ökoszisztémák eltartóképességének határain belül maradunk. (World Resources Institute 1992)

A fenntartható fejlődés érdekében fenn kell tartani a természeti erőforrások által nyújtott szolgáltatásokat és meg kell őrizni a minőségüket. A természeti erőforrásoknak három csoportját szokás megkülönböztetni: megújuló természeti erőforrások /víz, biomassza stb./, nem megújulók /ásványok/, részben megújulóak (talajtermékenység, hulladék-asszimiláló kapacitás). A fenntartható fejlődés követelményei a következőkben összegezhetőek: a megújuló természeti erőforrások felhasználásának mértéke kisebb vagy megegyező legyen a természetes vagy irányított regenerálódó (megújuló) képességük mértékével; a hulladék keletkezésének mértéke/üteme kisebb vagy megegyező legyen a környezet szennyezés befogadó képességének mértékével, amit a környezet asszimilációs kapacitása határoz meg; a kimerülő erőforrások ésszerű felhasználási üteme, amit részben a kimerülő erőforrásoknak a megújulókkal való helyettesíthetősége, részben a technológiai haladás határoz meg.

A Föld eltartóképessége 1. Az ökológiában egy adott terület eltartó képességén (carrying capacity): azt a legnagyobb populációt értik, ami adott területen hosszú távon képes megélni anélkül, hogy az adott terület károsodna. A Föld eltartó képessége hány ember számára nyújt elfogadható vagy kedvező életfeltételeket? A számítást megnehezíti a bizoytalanság: -a jövő generációk milyen nyersanyagokat fognak használni? -milyen fejlődési útra lépnek pl. a harmadik világ országai? Optimista szcenárió: a felfedezések az embertől származnak, és ha vannak elegen, akik adott cél érdekében gondolkodnak, megoldják a problémát (Julian Simon). Az optimista felfogás ellen szól, hogy eddig a gazdaság eltörpült a bioszférához képest, most viszont kezd meghatározóvá válni, eluralkodni a bioszférán. Az optimista felfogás hívei számára erkölcsi felmentést ad az a vélekedés, miszerint a mai generációk lehet, hogy kevesebb természeti erőforrást hagynak az elkövetkező generációkra, de ezáltal a következő generációk egy magasabb színvonalú technológiát és nagyobb tőkét kapnak.

A Föld eltartóképessége 2. Mi szól a pesszimista felfogás mellett? Leginkább a termodinamika első két törvénye ad aggodalomra okot. Ezek ugyanis a gazdaság fejlődését illetően véges lehetőségekről beszélnek. A termodinamika I. törvénye az un. megmaradási törvény, amely szerint minden termelésnövekedésnek két hatása van: energiát és anyagot igényel a környezettől és növeli a környezet hulladék asszimiláló kapacitásának terhelését. Ebből az következik, hogy a reciklálás csak enyhíti, de nem oldja meg sem a nyersanyagok szűkösségének, sem a hulladékok okozta környezetszennyezésnek a problémáját. A termodinamika II. törvénye, az energia áramlásának a törvénye az úgynevezett: entrópia törvény. Míg az első törvény a mennyiségi korlátot jelenti, a második törvény minőségi korlátot állít. Az entrópia az energia minőségét (felhasználható-e vagy sem) méri. Az entrópia a hasznosságnak a negatív mértéke. A környezet degradálódását az entrópia növekedésével jellemezhetjük. Mindebből az következik, hogy a Föld egy nagy entrópiájú, az emberi élet számára kedvezőtlen végállapot felé halad, ha zárt rendszernek tekintjük. Befolyásolni csak a haladás sebességét tudjuk, és ez a sebesség az, ami ma túlságosan sok aggodalomra ad okot.

A fenntartható fejlődés kilenc alapelve A fenntartható fejlődés elmélete és elvei a kedvezőtlen hatások csökkentésében kínálnak alternatívát. A fenntartható fejlődést mint lehetséges alternatívát sokan vitatják. Abban azonban mindenki egyetért, hogy a fenntartható fejlődés alapelveinek a betartása hasznos az emberiség számára. Figyelem és gondoskodás az életközösségekről Az ember életminőségének javítása A Föld életképességének és diverzitásának a megőrzése Az életet támogató rendszerek megőrzése A biodiverzitás megőrzése A megújuló erőforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása A Föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül kell maradni Meg kell változtatni az emberek attitűdjét és magatartását Lehetővé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak a saját környezetükről Biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteit Globális szövetséget kell létrehozni

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK Azok a természeti adottságok, amelyeket az ember a termelés adott szintjén anyagi szükségleteinek kielégítésre hasznosít A természeti környezet azon ismert elemei, amelyek a természeti erők meghatározott fejlettségi szintjén gazdaságosan hasznosíthatók Természeti erőforrások kritériumai: Természetes eredet Anyagi javak termelésére használhatóak Adott fejlettségi szinten gazdaságosan hasznosíthatóak

Természeti erőforrás Aktuális természeti erőforrás (ténylegesen ismert és hasznosított) Potenciális természeti erőforrás (hasznosítása lehetővé válhat) Aktuálissá válhat: Emberi ismeretek Gazdaságosság Kulturális színvonal és szokások fejlődésével változásával Potenciális volt pl.: kőolaj földgáz termálvíz

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK JELLEG SZERINTI FELOSZTÁSA folytonos megújítható (megújuló) meg nem újítható (meg nem újuló) nap szél áramlások (apály, dagály) fosszilis tüzelőanyagok fémes anyagok nemfémes ásványok levegő (tiszta) víz (tiszta) talaj (termékeny) növények állatok

MEGÚJÍTHATÓ ≠ KIMERÍTHETETLEN Folytonos természeti erőforrás: A naprendszer, illetve a Föld kialakulása óta energiát adnak, illetve helyzeti vagy mozgási energiatartalommal rendelkeznek Meg nem újítható erőforrás: A földkéreg adott helyén, adott mennyiségben fordulnak elő és a kitermelt mennyiséget a természetes folyamatok nem (vagy a kitermeléshez képest nagyságrendekkel több idő alatt) töltik fel Megújítható természeti erőforrás: Az intenzív használat vagy kitermelés következtében kimeríthetőek, de természetes folyamatok révén újratermelődnek MEGÚJÍTHATÓ ≠ KIMERÍTHETETLEN