VII. Költségkontrolling

A vállalkozás költséggazdálkodásának az irányítására, támogatására szolgál. Feladata az üzleti periódusban felmerült vagy felmerülő költségek és hozamok számbavétele, hogy megállapíthassuk A periódus eredményét A tervezett eredménytől való eltérést és okát A termékek előállítási költségét Az előállítás egyes fázisainak költségét A termékek belső átadási árait Az optimális termelési programot.

Célja lehet: Tervköltség számítás (tervezett költségek meghatározása, tervkalkuláció készítése, tervezett eredmény számítása) Tényköltség számítás - a múlt eseményeinek elszámolása - a költségek számbavétele - utólagos kalkuláció készítése - múltbéli eredmény elszámolása Eltéréselemzés: az indokolt költségszint és az elvárható eredmény meghatározása, majd összevetése a tényleges költségszinttel és eredménnyel

1. Költségszámítás Alapvető elemei: - költségnemek - költséghelyek - költségviselők Költséghelyek: A vállalkozás funkcionális v. területi szempontból elhatárolt önálló felelősségű egységei, amelyek bizonyos költségek felmerülése felett rendelkeznek Költségek keletkezhetnek: Közvetlen utalványozással Felosztással Belső teljesítmény elszámolással A költséghelyek költségei továbbgördítéssel kerülnek költségviselőkre.

Költségviselők: Termék, szolgáltatás, aminek előállítása erőforrások felhasználását váltotta ki. egyedi költségek: már a felhasználás időpontjában eldönthető, hogy melyik költségviselő érdekében merült fel általános költségek : először a költséghelyekre számolják el, és csak onnan, közvetetten kerül átvezetésre a költségviselőkre Költségszámítás fajtái: - előkalkuláció - közbenső kalkuláció - utókalkuláció

Költségszámítás módszerei: Osztó kalkuláció Pótlékoló kalkuláció Vegyes kalkuláció Normatív kalkuláció Ágazati speciális módszerek A költségszámításnál alkalmazandó alapelvek: - igazságosság elve (csak a tényleges költséget) - előtérbe kell helyezni a közvetlen költségként való elszámolást

- következetesség elve: azonos jellegű ráfordításokat minden időszakban azonos módon kell elszámolni - teljesség elve: a költségeket maradéktalanul kell elszámolni. A költségelszámolásnak a vállalat egészére ki kell terjednie. - a lökésszerűen jelentkező költségek elhatárolásának elve (Időbeli elhatárolás elve!) - a közvetlen anyag- és munkaidő ráfordításokat nemcsak pénzben, de mennyiségben is célszerű kimutatni - helyesen kell megválasztani a költségfelosztás vetítési alapját és az elő- és utókalkulációban azonosan kell alkalmazni

- a teljes önköltség mindig számítható legyen Alapelvek érvényesítéséhez biztosítani kell: - bizonylati elv és bizonylati fegyelem betartását - meg kell szervezni a költségek utalványozását - meg kell valósítani a megalapozott termeléselőkészítést - munkaszámrendszert kell kidolgozni Követelmény: - szemléletében dinamikus legyen - kevés munkaigénnyel készüljön - adatai gyorsan álljanak rendelkezésre

Megfelelő szemlélet kialakítása és szükségessége: Kalkuláció nélkül ne hozzanak gazdasági döntéseket A kalkulálást már a bizonylatok kiállítása, feldolgozása előtt elkell kezdeni Gyorsan, pontosan, céljainak megfelelően, a legkisebb munkaigénnyel kell összeállítani Módszerek és eljárások igazodjanak a vállalat sajátosságaihoz Különböző kalkulációk (elő- utó- közbenső kalk.) és a kalkulációban résztvevő szervek megfelelő összhangja Megfelelő szervezéssel biztosítani kell a kalkulációk hatékonyságának növekedését

Vetítési alap jó megválasztása Megfelelő utalványozás, gazdálkodási fegyelem, önellenőrzés Megfelelő bizonylatolás Minden kalkuláció annyit ér, amennyit hasznosítanak belőle informáló, irányító, döntést megalapozó jellegét kell előtérbe helyezni

Önköltségszámítás sémája, tartalma Kalkulációs séma: l. közvetlen anyagköltség 2. közvetlen bérköltség 3. közvetlen bérek járulékai 4. gyártási különköltség 5. értékesítési különköltség 6. egyéb közvetlen költség 7. Közvetlen önköltség 8. közvetlenül el nem számolt üzemi ált. költség 9. Szűkített (üzemi szintű) önköltség 10. értékesítési, igazgatási és egyéb általános költség 11. Teljes önköltség

- Közvetlen anyagköltség Felhasznált nyers- és alapanyag Fűtőanyag és energia (technológiai energia) Vásárolt félkész termékek, alkatrészek Továbbfelhasznált saját termelésű félkész termékek, alkatrészek Közvetlen bérköltség: a termék előállításáért vagy egy-egy művelet elvégzéséért kifizetett munkabér Közvetlen bérek járulékai: Tb. Járulék Gyártási különköltség: csak meghatározott kalkulációs egységhez kapcsolódnak (pl. speciális készülék, szerszám, minta, gyártóeszköz, találmányi díj, licenc )

- Értékesítési különköltség: különleges csomagolás, szállítás, Egyéb közvetlen költségek: Gépek, termelő berendezések energia költsége Gépkezelők közetlen bére Felhasznált segédanyagok gépek fenntartási költségei Értékcsökkenési leírás

2.Önköltségszámítás módszerei, eljárások 2.1. Osztó kalkuláció Nagy volumenű, egyfajta vagy hasonló termékek gyártása esetén alkalmazható. Fajtái: - egyszerű osztó kalkuláció - szakaszos osztó kalkuláció - egyenértékszámos osztó kalkuláció

- Egyszerű osztó kalkuláció: Önköltség= össze felmerült költség/termelt mennyiség Szakaszos osztó kalkuláció: termék gyártása egy munkaművelettel, de több szakaszban történik. Önköltség: az utolsó szakasz egy termékre jutó költségével számítás ami minden egyes előző szakaszból számított termékfelhasználás és a megmunkálási költségből tevődik össze Egyenértékszámos osztókalkuláció: Rokon termékek gyártásánál alkalmazzuk. Kiszámítása: az elkészült termékek összes költsége termék egyenértékszámos mennyisége

Kiszámítás menete: Egyes termékfajták egyenértékszámainak meghatározása, vezértípus kijelölése A termelés egyenértékszámmal átszámítása a vezértípusra Befejezetlen termelés összes költségének a kiszámítása Befejezett termelés költségeit elosztani a vezértípusra átszámított termelés mennyiségével (vezértípus önköltségének meghatározása) Egyes termékfajták önköltségének meghatározása a vezértípus költségeiből (szorozni a termékfajták egyenértékszámával)