A hadikultúrák és a hadviselés módjainak legfontosabb jellemzői, hatásuk napjaink katonai műveleteire Dr. Forgács Balázs főhadnagy, egyetemi adjunktus Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Nemzetközi és Biztonsági Tanulmányok Intézet Nemzetközi Tanulmányok Tanszék 2011. február 21.

Az előadás vázlata Kovács Jenő élete és munkássága A hadikultúrák hadelméleti alapjai A fogalom kialakulása és megjelenése a magyar hadügyben A hadikultúrák fajtái, jellemzői Napjaink hadikultúrái

Kovács Jenő (1929-1996) Katonai szolgálata: 1948-1988 ZMKA 1957-1977 Hadműveleti tanfolyam megszervezése Kandidátus (1969) Kutatási területei: találkozó ütközet Magyarország katonai stratégiája hadikultúrák

A hadikultúrák hadelméleti alapjai I. „A háború tehát erőszak alkalmazása,hogy ellenfelünket saját akaratunk teljesítésére kényszerítsük.” A háború kettős jellege: Megsemmisítés (DIREKT) Kifárasztás (INDIREKT) A háború jellemzői: Az erőszak-alkalmazás jellege Kultúrafüggő Hadikultúra-függő

A hadikultúrák hadelméleti alapjai II. A háborús erőszak a végletekre tör! Ezt fokozza három kölcsönhatás A győzelem kivívásához egyre növekvő mértékű, egymásra gerjesztő hatású erőszak-alkalmazás A saját lét bizonytalan, amely kényszerít az erőszak fokozására az ellenség védtelenné tételéig, leveréséig – mert a másiknak is ez a célja Az ellenfél ellenálló ereje ismert – a cél addig fokozni az erőszakot, amíg fölé nem kerekedik, vagy amíg csak bírja Ez a végletekig törő erőszak = abszolút háború DE „miképpen módosul mindez a valóságban?”

A hadikultúrák hadelméleti alapjai III. Abszolút háború CSAK AKKOR, HA „1. ha a háború elszigetelt jelenség volna, váratlanul, hirtelen keletkeznék, és nem függne össze az eddigi állami élettel; 2. ha egyetlen vagy egyidejű döntések sorozatából állana; 3. ha, végezetül, teljes döntést hozna, és nem kellene már eleve számolni a nyomában keletkező rá visszaható politikai helyzettel.” ∑ = erőszakot mérséklő tényezők lépnek fel! Minél erősebb a gerjesztés, annál erősebb a mérséklés… A legerősebb – a háborús erőszakot gátló – tényező a POLITIKA a háború a politikai érintkezés része Hatással van a háború megvívására „…a hadművészet a legmagasabb álláspontján politikává válik…”

A hadikultúrák hadelméleti alapjai IV. A háború céljának kitűzése politikai szándékot tükröz Politikai cél a háború kitörésekor A dolgok állása szerint, változó módon, a háborús tevékenység során a hadviselésre is hat (Kessel) A háború kettős jellege Megsemmisítés (DIREKT) Kifárasztás (INDIREKT) A háborús akarat különféle irányai (erőszak-alkalmazás, intenzitás) jönnek létre HADIKULTÚRÁK

A fogalom kialakulása I. A stratégia fogalmának kibővülése a hidegháborúban (globális stratégia, világstratégia, planetáris stratégia, totális stratégia, általános stratégia, bevetési stratégia, katonai stratégia, direkt stratégia, indirekt stratégia, össz-stratégia, euro-stratégia, periférikus stratégia, erővonal stratégia, védelmi stratégia, külpolitikai stratégia, operatív stratégia, megsemmisítő stratégia, preventív stratégia – Heinz Brill) Angolszász előzmény: „military culture”

A fogalom kialakulása II. „A katonai kultúra olyan elképzelések, hiedelmek, előítéletek és felismerések együttese, amelyek alakítják és meghatározzák a kapcsolatot az alkotórészek között. Ennek eredményeképpen a katonai kultúra határozza meg a belső feltételeket, így például a kritériumok kiválasztását és támogatását, a kiképzést, a nevelést, az erőforrások biztosítását és a katonai nyelvezet szókészletét; ezek lényegében úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy megkülönböztető jelleget adnak a katonai szervezetnek és meghatározzák azoknak a hadműveleteknek a jellegét, amelyeket képesek végrehajtani, következésképpen a számításba vett háború formáját is. Ily módon egy hadsereg belső feltételei (azaz kultúrája) nagyobb befolyást gyakorolhat a szóba jövő háború formájára, mint a külső feltételek és körülmények – amelyek adott esetben negatív következményekkel is járhatnak.” In.: Applegate, R. A. D. – Moore, J. R.: Warfare – an Option of Difficulties. A Examination of Forms of War and the Impact of Military Culture.(Hadviselés – a nehézségek opciója. A háború formáinak vizsgálata és azok hatása a katonai kultúrára.) In.: The RUSI Journal, 1990., 3. szám, 13-20.p.

A hadikultúra fogalma I. „A hadikultúra a hadviselést érintő katonai, szellemi és anyagi értékek azon összessége, amely az ellenség erőinek felbomlasztásának, illetve a saját csapatok megőrzésének alapirányát jelöli meg. A hadikultúra nevezhető a hadtudomány irányultságának (áramlatának), a hadsereg karakterének, de másként is.”

A hadikultúra fogalma II. A hadikultúra „olyan társadalmi és katonai szellemi és anyagi alapfeltétel, adottság, amelyre ráépülnek az aktuális háború jellegéből, a haditechnika színvonalából, a hadszíntér-viszonyokból, a moráltól függő alakzatok. A harcászati szabályzatok, főleg az utóbbi függőségekből adódó elveket, szabályokat fogalmazzák meg. A hadikultúra azonban az érvényes szabályzatoknál jóval szélesebb értelmű. A hadikultúra a társadalmi élet egészét (tudomány, művészet, oktatás, gazdaság, stb.) áthatja.”

A hadikultúrák fajtái Mozgáscentrikus Anyagcentrikus Gerilla hadviselés

A hadikultúrák I. A mozgáscentrikus hadikultúra „Szétcsapni, nem ütögetni!” Jellemzői: Nagyméretű haditevékenység Támadás Stratégiai cél: az ellenséges fegyveres erők megsemmisítése Az idő-előny birtoklása Direkt hadviselés Fő haderőnem: a szárazföldi Megjelenés: szárazföldi országok

A hadikultúrák II. Az anyagcentrikus hadikultúra „a közvetett megközelítés stratégiája” Jellemzői: Elhúzódó háborúk Védelem Stratégiai cél: az ellenség kifárasztása Indirekt hadviselés – nemcsak katonai eszközökkel Fő haderőnemek: légierő, haditengerészet Megjelenés: tengeri hatalmak

A hadikultúrák III. A gerilla hadviselés hadikultúrája „Ha békét akarsz, értsd meg a háborút, különösen a gerillaháborút!” Jellemzői: Nem folyamatos fegyveres küzdelem – elhúzódó háborúk Népi támogatottság Stratégiai cél: az ellenség kifárasztása Meglepetés Bázisterület Indirekt hadviselés irreguláris formában

A hadikultúrák III. A gerilla hadviselés elmélete A XIX. századtól napjainkig fejlődik Megjelenési területei: Városok Hegyvidékek, dzsungelek Napjainkban ismét a városok Irreguláris = szabálytalan?

JELLEMZŐK MOZGÁS-CENTRIKUS ANYAG-CENTRIKUS GERILLA Porosz – német FŐ MŰ ERŐSZAK BEL-POLITIKAI CÉL HÁNY FOKÚ AZ ERŐSZAK MEGSEMMISÍTÉS – KIFÁRASZTÁS PARITÁSA ELSŐDLEGES HADERŐNEM MOZGÁS-CENTRIKUS Porosz – német Clausewitz: Vom Kriege Egyensúly-ban tartja Nincs Két fokozatú Megsemmisítő Szárazföldi Orosz – szovjet ANYAG-CENTRIKUS Liddel Hart: Stratégia Mérsékli vagy egyensúly-ban tartja Egy fokozatú Kifárasztó Légierő, haditengerészet GERILLA Csak képviselők Fokozza van

Napjaink hadikultúrái I. Délszláv háborúk Háborúk a Perzsa-öbölben Afganisztán Grúzia

Napjaink hadikultúrái II. Irak, Afganisztán Aszimmetrikus hadviselés Irreguláris hadviselés, sajátos szabályokkal Terrorista? Gerilla? Partizán? Felkelő? Tünetek Célok Válaszok?

„…partizán módjára kell cselekedni mindenütt, ahol partizánok vannak!”

Ajánlott irodalom Kovács Jenő: Magyarország katonai stratégiája.(Komplex kutatási téma) II. kötet. 12-48.p. Deák János: Napjaink és a jövő háborúja. In.: Hadtudomány, 2005., 1. szám, 29-49.p. Forgács Balázs: Napjaink hadikultúrái (A hadviselés elmélete és fejlődési tendenciái a modern korban). PhD-értekezés, ZMNE HDI, 2009., Bp.,

Elérhetőség: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Nemzetközi és Biztonsági Tanulmányok Intézet Nemzetközi Tanulmányok Tanszék 1101 Budapest, Hungária krt. 9-11. tel.: 1/432-9000/29-532 mobil: +3670/376-6539 e-mail: forgacs.balazs@zmne.hu

Köszönöm a figyelmet!