Készítette: Kosztolányi Anna és Bódai Eszter Klauzál Gábor és kora Készítette: Kosztolányi Anna és Bódai Eszter

Klauzál Gábor Pest, 1804. november 18. Kalocsa, 1866. augusztus 3. reformkori magyar politikus, miniszter

Élete Családjáról annyi tudható, hogy apja - Klauszal János - cseh származású katonatiszt volt, aki a magyar gyalogezredben szolgált, és katonai érdemeiért I. Ferenc királytól magyar nemességet nyert. Csongrád vármegyében telepedett le, s az egyik legtekintélyesebb család gyermekét, Babarczy Ágnest vette feleségül, akitől nyolc gyermeke született. Klauzál Gábor hatodik gyermekként jött a világra Pesten, 1804. november 18-án. Iskoláit szülőhelyén végezte; 1824-ben ügyvédi vizsgát tett. Még ugyanebben az évben Csongrád vármegye szolgálatába lépett. Fiatal kora ellenére már 1827-ben Csongrád vármegye egyik országgyűlési követévé választották, de közbejött betegsége miatt nem fogadta el a mandátumot. Az országos reformellenzék tagjaként, majd vezéralakjaként a polgári átalakulást célzó törvényjavaslatokat támogatta, néhányat ő maga kezdeményezett. Különösen a szólásszabadságot, a népképviseletet, az örökváltság útján elérendő jobbágyfelszabadítást, valamint az ipar és a kereskedelem fejlesztését szorgalmazta.

Az 1843-44. évi országgyűlésen Klauzál Gábor lett a haladó párt vezére Az 1843-44. évi országgyűlésen Klauzál Gábor lett a haladó párt vezére. 1844 után az országos politikától visszavonult. Az 1847. évi országgyűlésen rossz egészségi állapota és első feleségének halála miatt nem vett részt. 1848. március 15-én Pesten a Közbátorsági Választmány tagjává választották. Földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterként tagja lett az első felelős magyar kormányának. A népképviseleti országgyűlésen Csongrád város képviselőjeként vett részt. A szabadságharc kitörése után lemondott, és visszavonult a politikától. 1860/61-ben és 1865-ben Szeged képviselőjeként részt vett a kiegyezést előkészítő országgyűlések munkájában.  Szentessel 1837-ben került közvetlenebb kapcsolatba. Az örökváltsági szerződés bonyodalmaiba keveredett város pártfogójaként egyengette a földesurak ill. Szentes között a mindkét félnek hasznos megegyezés útját. Eközben olyan közigazgatási szabályzatot dolgozott ki amely hosszabb távra meghatározta a városi önkormányzat működését. Kalocsán hunyt el 1866. augusztus 3-án. A szegedi Belvárosi temetőben található családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.

Az első független magyar kormány: Klauzál Gábor: földművelés- és iparügyi miniszter

A kormány tagjai: gr. Batthyány Lajos miniszterelnök Deák Ferenc igazságügy-miniszter Kossuth Lajos pénzügyminiszter br. Eötvös József vallás- és oktatásügyi miniszter Szemere Bertalan belügyminiszter Mészáros Lázár hadügyminiszter Klauzál Gábor földművelés- és iparügyi miniszter Széchenyi István közmunkaügyi miniszter gr. Esterházy Pál "a király személye körüli" miniszter

Reformkor: A korszak idején számtalan szociális, gazdasági, kulturális vívmány született, elsődlegesen: a jobbágykérdés rendezése, az önálló, modern ipar megteremtése, a Himnusz és egyéb nemzeti összetartozást kifejező költemények, valamint a polgári átalakulás útjában álló akadályok elhárítása. Mindezek alapkövei lettek az öntudatra ébredő nemzet újkori történelmének, s elvezettek a modern, polgári Magyarország megteremtéséhez.

1843-44-es országgyűlés: Vezéralak: Klauzál Gábor Eredmények: magyar lesz az államnyelv, önálló magyar védővám-rendszer megszavazása, Országos Védegylet megalakulása Kudarc: az általános adókötelezettség a háziadóra elbukott Az udvar kísérletei a reformmozgalom megtörésére: nemzetiségek pártfogása a magyarokkal szemben kísérlet a többség megszerzéséért a vármegyékben

Sírfelírata „Hazádé volt eszed, szíved,ékes szód, ostorod. Szegényebb vagy dúsabb-e ma, övé dicső porod. Dúsabb lőn ő, én azt hiszem és a népe a hit. Szegedhez nem szól senki úgy, mint szólnak hamvaid.” Március 15-e az Ő napja, rá emlékezünk.

Készítette: Kosztolányi Anna és Bódai Eszter