Iskoláskor

Biológiai fejlődés Tovább folytatódik a növekedés, bár lassabban, mint csecsemőkorban (testsúly, testmagasság) -> függ a táplálkozástól és a genetikai tényezőktől Az agy fejlődése: új képességek fejlődésének az oka a lateralizáció a két félteke más-más feladatok ellátására specializálódik, ezáltal kifinomultabb, összetettebb cselekvések, magasabb szintű gondolkodás válik lehetővé növekszik az agy mérete (elsősorban a frontális területek felszíne nő) 6-8 éves kor között befejeződik a kéreg mielinizációja, ez felgyorsítja az ingerületek továbbítását

Gondolkodás fejlődése A kisgyermekkor és iskoláskor között 4 tényező változik: - nő az emlékezeti terjedelem (sokkal több dologra és jobban emlékeznek) - fejlődnek az emlékezeti stratégiák - 2 típusa: - ismételgetés - szervezés -> rím pl: málna-bálna, helyzeti asszociáció pl: zabpehely-tej - nő a tudásalap (megjegyzendő dolgok ismeretének bővülése) - sokkal nagyobb háttértudással rendelkeznek, amire már lehet építeni - metamemória -> sokkal többet tudnak a saját emlékezeti folyamataikról

Gondolkodás fejlődése Piaget szerint ez a konkrét műveleti szakasz (6-12 év) konkrét mert már nemcsak fizikailag tudnak tárgyakat manipulálni, hanem mentálisan is képes fejben cselekvéseket végezni pl: összekapcsol, szétválaszt, sorba rendezés - decentrálás - egyszerre több tulajdonságot is képes figyelembe venni, többszörös kritériumok alapján képesek kategóriákat képezni - ekkor már megtudják oldani a vizes poharas feladatot ilyenkor indul a bélyegek, focikártyák gyűjtése konzerváció a tárgyak tulajdonságai akkor is ugyanolyanok maradnak, ha a külső megjelenésük némiképp megváltozik logikai szükségszerűség bizonyos tulajdonságok megőrződése logikailag szükségszerű, a látszat megváltozása ellenére is

Gondolkodás fejlődése 3 mentális művelet megértése (magas és zömök vizespohár): változatlanul hagyás: ha valamihez nem rakunk hozzá és nem veszünk el, akkor a mennyisége azonos marad kiegyenlítés: egy tárgy összehasonlításakor a két vonatkozás, amiből vizsgáljuk kiegyenlítődik pl: az egyik pohár magasabb, de vékonyabb, a másik alacsonyabb, de zömökebb megfordíthatóság: az egyik művelet semlegesíti/visszafordítja a másikat pl: ha visszaönti a vizet, akkor látja, hogy ugyanannyi csökken az egocentrizmus (szociális nézőpontváltás) ki tudják találni, hogy mások hogyan fognak viselkedni hatékonyabb a kommunikáció, mert figyelembe veszik a másik tudását el tudják képzelni, hogy milyennek látják őket mások

Társas kapcsolatok kisiskoláskorban Új típusú játék jelenik meg: szabályokon alapuló játék kisgyermek korban a fantáziajáték volt, ami a szerepeken alapul, a szabályjáték szabályokon alapul 7-8 éves korra a szabályok válnak a játék lényegévé, különösen a fiúknál elsődleges célja a győzelem akár órákig is, akár 20 fő is játszhat (kicsiknél max. 10 perc és csak páran) aki változtat a szabályokon a többiek beleegyezése nélkül, az csal (kicsiknél a fantáziajáték percről percre változik A játék az életre készít fel alkalmazkodás a társakhoz, saját vágyaink és viselkedéseink alárendelése a megegyezésen alapuló szabályrendszernek a társas szabályok biztosítják a másokkal való együttműködés lehetőségének kereteit 9-11 évesen jönnek rá, hogy a szabályokat együtt hozzák és a többiek beleegyezésével megváltoztathatók

Társas kapcsolatok kisiskoláskorban Szabályok típusai: - erkölcsi szabályok: igazságosság és mások jólétét szolgálják (becsületesség, igazságosság, tilalmak) társadalmi konvenciók: egy adott társadalomra sajátosan jellemző szabályok pl: megszólítási formák személyes szabályok körülírt eseményeket irányítanak pl: nincs TV, amíg nincs kész a lecke

Lawrence Kohlberg: erkölcsi fejlődés Történetmesélés, a gyerekeknek véleményt kellett mondaniuk (Heinz úr) 3 szintet különböztet meg, ami megfelel Piaget kognitív fejlődési szakaszainak: prekonvencionális (Piaget -> műveletek előtti) az ítéletek a gyerek saját vágyain alapulnak 1. szakasz: büntetés orientáció a szabályokat azért kell betartani, hogy elkerüljük a büntetést 2. szakasz: jutalom orinentáció a szabályokat azért kell betartani, hogy jutalmat kapjunk és elnyerjük mások jóindulatát - konvencionális (Piaget -> konkrét műveleti) - az ítéletek attól függenek, hogy mit gondolnak mások a társas normákat sértő cselekvések minősülnek rossznak 3. szakasz: jó gyerek orientáció a szabályokat azért kell betartani, hogy mások helytelenítését elkerüljük 4. szakasz: tekintélyorinentáció tekintély helytelenítésének elkerülése, bűntudat elkerülése posztkonvencionális (Piaget -> formális műveleti) 5. szakasz: társadalmi szerződés orientáció a társ. által elfogadott és annak jólétét szolgáló szabályok betartása, mások tiszteletének elnyerése és a saját önbecslés megtartása céljából 6. szakasz: etikaelv orientáció (saját etikai elvek követése, önvád elkerülése)

William Damon: pozitív erkölcsi gondolkodás Azt vizsgálta, hogyan kell elosztani a javakat, jutalmakat Történetmesélés, aztán kikérdezte a gyerekek véleményét egy osztály rajzokat készít, voltak, akik keveset, voltak, akik sokat, aztán eladták őket egy vásáron. Hogyan osszák el a jutalmat? eredmények: a 4 évesek nem indokolták a döntést, csak kifejezték az igényeiket az 5 évesek a saját igényeik kielégítésére gondoltak, de már elkezdik alátámasztani a döntéseiket nagyság vagy nem-re hivatkoznak pl: legnagyobb kapja a legtöbbet 5-7 évesen egyenlő bánásmód (mindenki egyenlően kapjon) 8 évesek már azt mondják, hogy aki többet dolgozott, többet kapjon, de figyelembe veszik pl: hátrányos helyzetet vagy fogyatékosságot

Barátság 3-4 évesen a barát a játszótárs, később meghatározza a barátságot: - együtt töltött idő hasonlóság (életkor, nem bőrszín) John Gottman szerint 5 tényező szükséges a barátság kialakulásához: közös alapon végzett tevékenység gyorsan megtalálják a közös hangot és együtt játszanak kommunikáció világossága (fél szavakból is) információcsere (mindegyik fél kér és ad információt) konfliktusok feloldása kölcsönösség pozitív viselkedésre pozitív viselkedéssel válaszol

Barátság Nemi különbségek a barátságokban: lányok: 2-3 fős csapat, kevesebb barát, lassabban kötnek barátságot intimebb kapcsolatok együttműködés, személyközi érzékenység fiúk: nagyobb csapatok, versengő játékok

Társas kompetencia A társakkal való sikeres együttműködés készsége Goodnow, Burns szerint az összetevői: kezdeményezőkészség a barátság különböző szakaszaihoz kapcsolódó elvárások megtanulása kitalálni, hogy kikkel esélytelen a barátság kialakítása a barátnak ígérkező személyekkel a kapcsolat elmélyítése a dolgok úgy alakítása, hogy mindkét félnek jó legyen annak biztosítása, hogy mindkét fél ugyanannyi erőfeszítést tesz a kapcsolatért, de nem méricskélni nem túlzottan megbízni azokban, akik nagy valószínűséggel hűtlenek szembeszállni azokkal, akik el akarják venni a barátainkat nem leragadni a kiürült barátságoknál elkerülni, hogy mások előtt önző vagy hűtlen kép alakuljon ki rólunk elkerülni, hogy barátok nélkül maradjunk rugalmasan alkalmazkodni, ha elhagyják az embert

Selman: nézőpontátvétel és a barátság szintjei 0. szint (3-7 éves kor): Nézőpont: egocentrikus (differenciálatlan) nézőpont - a gyerekek nem különböztetik meg a saját nézőpontjukat másokétól még nem ismerik fel, hogy mások ugyanazt az élményt vagy cselekvéssort értelmezhetik az övékétől különböző módon Barátság: alkalmi játszótársak a barát olyasvalaki, aki a közelben lakik, együtt játszanak szint (4-9 éves kor): Nézőpont: szubjektív (elkülönült) nézőpontok - a gyerek megérti, hogy mások nézőpontja különbözhet az övétől Barátság: egyirányú közreműködés - a barát azt teszi, amit az ember akar, az a barát, aki ugyanazt szereti és utálja, amit mi

Selman: nézőpontátvétel és a barátság szintjei 2. szint (6-12 éves kor): Nézőpont: önreflexív (viszonos) - a gyerek már képes saját gondolatait és érzéseit más nézőpontjából szemlélni Barátság: szakaszos együttműködés - a gyerekek a nézőpontok viszonosságának frissen szerzett tudatáben inkább gondolataik és cselekvéseik összehangolásával törtődnek, s nem azok valamely meglévő normához történő igazításával, amint azt korábban tették a kapcsolatok az alkalmazkodás és az együttműködés függvényei, és széteshetnek a viták eredményeképp 3. szint (9-15 éves kor): Nézőpont: harmadik személyű (kölcsönös): a gyerek ezen a szinten ki tud lépni az interakcióból, és képes felvenni egy harmadik személy nézőpontját Barátság: intim, kölcsönös kapcsolat úgy tekintenek a barátságra, mint a kölcsönös intimitás és a kölcsönös támogatás alapvető eszközére ezen a szinten a barátságok túllépnek a pillanatnyi interakciókon és konfliktusokon is ennek a szintnek az elsődleges korlátai a birtoklási vágy és a féltékenység

Selman: nézőpontátvétel és a barátság szintjei 4. szint (12 éves kortól): Nézőpont: társadalmi (független) ezen a szinten a gyerekek képesek magukévá tenni a társadalom, a törvények vagy az erkölcs általánosított nézőpontját Barátság: autonóm, kölcsönösen függő barátságok - erre a szintre jellemző annak a tudatosulása, hogy egymást támogatásuk és azonosságtudatuk kölcsönösen függő helyzetben tartja őket, de ugyanakkor elfogadják a másik szükségletét arra, hogy másokkal is kapcsolatot létesítsenek

Társas kompetencia A kortársakkal való interakció fontos szerepet játszik a társas kognitív készségek és a későbbi szociális közérzet alakulása szempontjából - szociometriai vizsgálatok alapján egy csoportban azok a népszerűek, akik segítőkészek és külsőleg vonzóak a népszerűtlenek kevésbé vonzóak, agresszívak, sokat beszélnek Carolyn Sherif (1953) csoportok közötti versengés és együttműködés nyári tábor két csoport 11 éves fiú, a két csapat utálta egymást (fokozatosan alakult ki) a tábor vezetői olyan helyzeteket teremtettek, amit csak úgy tudtak megoldani, hogy a két csapat összefogott/összedolgozott pl: élelemszállító kihúzása a sárból ezt követően megszűnt az ellenségeskedés, elkezdték egymást kölcsönösen tisztelni

Szülőkkel való kapcsolat Egyre kevesebb időt töltenek a szülőkkel és egyre többet a kortársakkal Együttes szabályozás a szülők egyre inkább megosztják a tevékenységek feletti kontrollt a gyerekekkel szülő-gyerek együttműködésre épül

Énkép kialakulása Iskoláskor előtt az általuk végzett tevékenységek és a testi jellemzők alapján gondolkodtak önmagukról Iskoláskortól a társas összehasonlítás révén - kortársaikhoz, más gyerekekhez hasonlítják önmagukat és így alakítják ki az énképüket Az önértékelés 8 éves kor körül alakul ki - nagyon fontos a jövő alakulása szempontjából, hogy akinek pozitív az önértékelése tisztában van a képességeivel és hatékonynak érzi magát

Damon, Hart énkép fejlődési modellje szint: kategorikus azonosítás (4-7 év) Testi: „Kék szemem van” Tevékenységalapú: „Sokat játszom és olvasom” Társas: „Sára barátja vagyok” Pszichológiai: „Boldog vagyok” 2. szint: összehasonlító értékelés (8-11 év) Testi: „A legtöbb gyereknél magasabb vagyok” Tevékenységalapú:”Nem vagyok túl jó matekból” Társas: „Jól tanulok az iskolában, mert a szüleim örülnek neki” Pszichológiai: „Nem vagyok olyan okos, mint a legtöbb gyerek” 3. szint: személyközi vonatkozások (12-15 év) Társas: „Pápaszemem van, mindenki csúfol” Tevékenységalapú: „Sportolok, ami azért fontos, mert minden gyerek szereti a sportokat” Társas: „Becsületes ember vagyok, azért az emberek bíznak bennem” Pszichológiai: Megértem az embereket, ezért hozzám jönnek problémáikkal”