Fertő-Hanság nemzeti park Készítette : Balogh Vanda Balogh Dóra Marton Abigél Fertő-Hanság nemzeti park

Tartalom jegyzék Bevezetés Területei I. Területei II. Állatok Növények

Bevezetés A Fertő-Hanság Nemzeti Park két nagy tájat, a Fertőt és a Hanságot foglalja magába. A Fertő-táj az 1970-es években mind a magyar és osztrák része egyaránt tájvédelmi körzet lett, 1979-ben Bioszféra Rezervátummá nyilvánították, 1989-től pedig a nemzetközi jelentőségű vízi élőhelyei között is számon tartják. 2001-ben pedig a VILÁGÖRÖKSÉG címet nyerte el A nemzeti park kialakításánál a magyar és osztrák szakemberek három zónát hoztak létre: a természeti vagy natúr-zóna, amely a nemzeti park érintetlen, fokozottan védett területeit fog-lalja magába a megőrző zóna, itt továbbra is folyhat hagyományos, természetkímélő gazdálkodás környező vagy ütköző zóna, a partmenti részek, települések, ahol a táj- és környezetvédelmi előírások betartása a legfontosabb. A közös magyar-osztrák nemzeti park összterülete: 33.087 ha. Ebből 23.587 ha esik Magyarországra, melynek 1/3 fokozottan védett természeti terület. A Nemzeti Park magyar oldalon az alábbi tájrészekből tevődik össze: Fertő-táj , Dél-Hanság , Észak-Hanság , Tóköz és a Répce-mente A magyar Igazgatóság 1991-ben jött létre. 1994. április 24-én került sor a két nemzeti park összekapcsolására

Területei I. A Fertő A Fertő-tó Közép-Európa harmadik legnagyobb tava. Kb. 20 ezer évvel ezelőtt, jött létre. Felülete: 310 km². Sekélysége miatt területe változik. Ez a környezet sok vízimadárnak biztosít megfelelő életfeltételeket. Fészkel itt nagy kócsag, bíbic, kanalasgém és nyári lúd. Madárvonulás idején megjelennek a cankók, partfutók, énekesmadarak. Ritka madarak is előfordulnak, mint a vörösnyakú lúd, vörös gém, réti sas és a kékes rétihéja. A tó legértékesebb halai a réti csík, csuka, lápi póc, compó és a garda. A tó nyugati részén ritka növényeket láthatunk, itt él a boldogasszony-papucsa a légybangó, a pókbangó, a tarka és a törpe nőszirom. Sok védett lepkefaj él ezen a területen, pl. a nagy pávaszem, a tölgyfa szender, a sápadt szemeslepke vagy a halálfejes lepke. A tó keleti vidékén szikes puszták találhatók, amelyek jellegzetes növényei a fertői mézpázsit, a sziki sóballa, a sziki őszirózsa. Él a területen rackajuhnyáj, bivaly és magyar szürke marha. A Fertő ritka hüllője a fokozottan védett rákosi vipera A tó partján gyakran találkozhatunk a szintén védett vízisiklóval is.

Területei II. A Hanság A Hanság mai felszíne a folyók hordalékának lerakódása és a szél munkája nyomán jött létre. Területét a megépített Hanság-főcsatorna osztja ketté. A Kapuvári-Hany erdői gazdagok rovarokban, és hüllőkben, itt él az elevenszülő gyík. A Lébényi-Hanyt kiszáradó láprétek jellemzik, rajtuk kosborok nyílnak. A területen a védett túzok is fészkel, néha itt is látható a parlagi vipera. Ligeterdeinek lakója a kabasólyom, erdei fülesbagoly és macskabagoly. A megmaradt tavak adnak otthont a vízivilágnak. Bennük is él a lápi póc és a compó. A nádasokban bölömbika fészkel. A Fehér-tó környékén él a ritka patkányfejű pocok. 2001-ben megkezdődött a Hanság egy részének rehabilitációja a Nyirkai-Hany újraárasztásával.

Állatok Szürkemarha Sárjáró Rákosi vipera Erdei szitakötő Vérfűboglárka Üstökösgém Hód