Környezetvédelem a században Készítette: Molnár Ferenc, Tuba Máté Tartalomjegyzék A 19.században A 20.században A 21.században Levegővédelem Talajvédelem Vízszennyezés 2100-ra… Források

A 19.században Jóllehet a környezet megóvásának kérdése többször felmerült különböző korokban és helyeken a világban, a modern környezetvédelmi mozgalom kialakulása elválaszthatatlan az ipari forradalom által jelzett változásoktól. A nagy gyárak és a szénhasználat emelkedése óhatatlanul magával hozta az emelkedő légszennyezést, emellett az ipar által használt vegyi anyagokból származó szemét mennyisége is növekedésnek indult. Az első nagy, modern környezetvédelmi törvényt 1863-ban hozták Nagy- Britanniában. Magyarországon már a 19. század második felében törvényekkel védték az erdőket, a vizek tisztaságát. A 20. század első felében is több hasonló rendelet jelent meg, hogy csak egy példát említsek: ben nyilvánították védetté a Debreceni Nagyerdőt. Az ózdi vasgyár Borsodmegyében 1865-ből. A Pannonia-gőzmalom Budán ben. A resicai vasgyár egyik telepe 1865-ben.

A 20.században A hazai környezet állapotát befolyásoló főbb folyamatok: A környezetvédelem – mint intézményesült társadalmi tevékenység – Magyarországon csak az 1960-as, 1970-es évtizedben jelent meg. A tudatos környezetvédelmi cselekvés kialakulása a legfejlettebb országokban az 1950-es évek végére, az 1960-as évek elejére tehető, amelyet főként a népességrobbanás, a gazdasági teljesítmények gyors növekedése, valamint az urbanizációs folyamatok következményei kényszerítették ki. Közülük a gazdasági tevékenység jár a legnagyobb környezetterheléssel. Az 1867-es kiegyezést követően az Osztrák–Magyar Monarchiában lendületet vett az árutermelő mezőgazdaság fejlődése és az iparosodás. A gyakran látványos eredményekkel járó gazdasági folyamatok jelentős környezeti változásokat okoztak, különösen a folyószabályozási munkálatok következményei voltak mélyrehatóak. (Az Alföldön pl. a Tisza szabályozásával vált lehetővé több mint 6 millió kataszteri hold földterület rendszeres mezőgazdasági művelésbe vonása.) A hazai környezet állapotának erősen romló tendenciái a II. világháború után bontakoztak ki, amelyeket gazdaság- és területfejlődési, valamint urbanizációs folyamatok váltottak ki.

A 20.században  A nemzeti parkok születése:  Hortobágyi Nemzeti Park (1973)  Kiskunsági Nemzeti Park (1975)  Bükki Nemzeti Park (1977)  Aggteleki Nemzeti Park (1985)  Fertő–Hanság Nemzeti Park (1991)  Duna–Dráva Nemzeti Park (1996)  Körös–Maros Nemzeti Park (1997)  Balatoni-felvidéki Nemzeti Park (1997)  Duna–Ipoly Nemzeti Park (1997)  Őrségi Nemzeti Park (2002) Magyar szürkemarha a vályúnál. (1937)

A 21.században A XX. század során, a korábbi évszázadokban nem tapasztalt sebességgel következtek be olyan változások, amelyek várhatóan az egész emberiség jövőjét jelentősen befolyásolják. Így pl. drámai mértékben megnőtt az energiafelhasználás, különösen a fosszilis energiahordozók használata. A bekövetkezett változások nemkívánatos környezeti hatásokkal is jártak. Tekintve, hogy a XXI. században az energiafelhasználás további drámai megnövekedése várható, indokolt az utóbbiakra fokozott figyelmet fordítani. A növekvő energiaigény kielégítésének - a közvetlen költségek tekintetében - jelenleg legolcsóbb módja a fosszilis tüzelőanyagok használatának fokozása. A fosszilis tüzelőanyagok használatát korlátozó megállapodások előnyös hatását (fejlett országok) messze túlkompenzálja a fejlődő országok növekvő levegőterhelése. Általánosan elfogadott az alternatív (nem fosszilis) energiaforrások elterjesztésének gondolata. Technikai-műszaki nehézségek, rövid távú gazdaságossági megfontolások stb. miatt ezek alkalmazása csak lassan terjed. Hazánk helyzete az energia-felhasználás tekintetében sajátos: gazdaságunk energia- hatékonysága rossz, épületeink hőszigetelése messze elmarad a kívánatostól és lehetségestől.

Levegővédelem A társadalmi-gazdasági fejlődés felgyorsulása, a közlekedési igények kielégítése a levegőt sem hagyta érintetlenül. A kibocsátott szennyezőanyagok következtében mára a levegő minősége városainkban, a forgalmas utak közelében sok esetben nem megfelelő, veszélyeztetve az emberi egészséget, az épített és természeti környezetet. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedése a globális éghajlatváltozással fenyeget. Saját felelősségünk, hogy tevékenységeinket úgy szervezzük meg, olyan módon folytassuk, hogy a lehető legkevesebb szennyezőanyag kerüljön a levegőbe.

Talajvédelem Nemzeti kincsünk és természeti erőforrásaink között nagy értéket képviselnek talajaink, melyek jelenleg még viszonylag kedvező állapotban vannak. A talaj bizonyos szempontból szintén az élet hordozója, hiszen feltétele a jó minőségű, egészséges élelmiszer előállításának, valamint meghatározó szerepet játszik az embert körülvevő kellemes környezet kialakításában azáltal, hogy életteret biztosít a növényeknek, állatoknak – védelme és megőrzése az egészséges élet záloga.

Vízszennyezés Vízszennyezésnek nevezzük azt a környezetszennyező folyamatot, melynek során a víz főként emberi tevékenységből kifolyóan rosszabb minőségűvé válik. A vízszennyezés a vízi állatokat és növényeket károsítja, vagy pusztítja el. Az állatokat akár fizikai módon is rongálhatja. (Pl.: a hulladékba belegabalyodnak). A víz szennyeződése több módon is történhet. Egyik lehetőség a mezőgazdaságban használatos szerek (gyomirtók és rovarirtók) túlzott mértékű adagolása. Ilyen esetekben főleg a talajban található víz szennyeződik. Ezen kívül a táplálékláncba is bekerülnek a káros anyagok. Ez a tápláléklánc egyre magasabb szintjein felhalmozódik, a csúcsragadozók szervezetébe már jelentős mennyiségű is bejuthat. Az esővíz szennyeződhet a különböző káros anyagok nitrogén-oxidok, kén-dioxid levegőbe jutásával. Ezen anyagok bejutnak az esővízbe, csapadékként lehullanak, és bekerülnek a talajba, folyókba, tengerekbe.

Vízszennyezés A vizek jelentős szennyezői a gyárak. Ezek legfőképp úgy rontják a vízminőséget, hogy a korábban folyókból felhasznált vízbe termékek gyártása során szennyező anyagokat juttatnak, és azokat megtisztítás nélkül juttatják vissza a folyókba, tavakba. Szennyeződhet a víz a háztartási hulladékok vízbe öntésével. Nagyon jelentős károkat okozhat az olajszennyezés. Itt kőolaj, és kőolajszármazékok kerülnek vízbe, általában hajókból, melyek valamilyen módon megsérülnek. Az olaj a víz felszínén úszik, így elzárja a napfényt és gátolja a vízben élő élőlények gázcseréjét. Továbbá a madarak tollai szennyezettek lehetnek. Mérgező fémvegyületek is vízbe juthatnak, és ezzel komoly károsodást okozhatnak. Algásodáshoz, illetve egyéb károsodásokhoz vezethet a túl sok tápanyag vízbe kerülése.

2100-ra…  A Föld lakossága eléri a 7 milliárdot; a növekedés a fejlődő országokra esik; a vidéki lakosság a városokba fog költözni.  Az egy főre eső GDP a fejlődő országokban nem tudja követni a népességnövekedést.  Az élelmiszertermelést csak a rovar- és növényirtószerek ésszerű alkalmazásával ill. az öntözés fokozásával lehet növelni. A fejlődő országok ezt nem tudják biztosítani, így az alultápláltak száma megháromszorozódik.  A szilárd ásványi nyersanyagok fogyasztása drámaian nő, a lelőhelyek kimerülnek.  Az öntözés két - háromszorosára emeli a vízfogyasztást, amely hatalmas energiát emészt fel; vízhiányokat eredményez.  A világ erdővel borított területei 40%-kal csökkennek, a kivágott fák 90%-át eltüzelik (trópusi esőerdők!!!).  A termőföldek elmocsarasodása, az erózió, a toxikus sók öntözés miatti felhalmozódása, termőföldveszteség, elsivatagosodás.  A víztartalékok minősége romlik – járványos megbetegedések száma emelkedik.

2100-ra…  Az erdőirtás miatti erózió, iszap veszélyezteti a termőföldeket, településeket.  A szén és olaj használata savas eső kialakulását idézi elő, a keletkező CO 2 légköri felmelegedést okoz.  Az aeroszolok, hűtőfolyadékok elvékonyítják az ózonréteget– bőrrák kialakulásához vezet.  A nukleáris hulladék biztonságos tárolása nem megoldott.  A szennyeződések és esőerdők irtása során az állatvilág búvóhelyeinek elvesztése az élővilág 2%-ának elvesztéséhez vezet. Mindezek hangsúlyossá teszik a környezetvédelem fontosságát!

Forráshelyek: Főoldal protection.html kuvert.sk/hun/rolunk/mail_media/ aktiv_kornyezetvedelem/ ges/kornyezetvedelem.jpg re_erositunk 1.Oldal %B6rnyezetv%C3%A9delem 2.Oldal ml/79.html ml/159.html 3.Oldal eti_park edia/hu/thumb/f/f1/Igazg_mukod.jpg/640px-Igazg_mukod.jpg php?slideShow=1&index=4 4.Oldal hp?title=F%C3%A1jl:Igazg_mukod.j pg&filetimestamp= eti_park 43.php?slideShow=1&index=4 5.Oldal szeged.hu/mindentudas- egyeteme/2007-december-5- szerda/koolajellatas ages/2009/02/hoveszteseg- illusztracio.jpg 6.Oldal etek/levegovedelem ezetvedelem/?hu_sz%E9ler%F5m% FB-%C1cson,16 de/ Oldal etek/talajvedelem owthread.php?26711-Tudatos- %C3%A9letvitel-kontra- multinacion%C3%A1lis- c%C3%A9gek ezetvedelem/?hu_talajv%E9delem -mulcsoz%E1ssal,55

Forráshelyek: 8.Oldal %ADzszennyez%C3%A9s hp?title=F%C3%A1jl:Water_pollutio n.jpg&filetimestamp= a-vizszennyezes-legfobb- forrasai/ Oldal %ADzszennyez%C3%A9s szennyezes obol/ Zene: Youtube.com