Őrségi Nemzeti Park Saigl Ágnes

Őrségi Nemzeti Park alapítása Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből 2002. március 1.-jén hozták létre Magyarország tizedik nemzeti parkját, az Őrségi Nemzeti Parkot. Magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket a Rába folyó völgyét és a Szentgyörgyvölgy környékét.

Területe A terület összesen 43 934 hektár, ebből fokozottan védett 3104 hektár. A táj és természeti egység túlnyúlik a határon, és Ausztriában és a Felső-Őrséggel folytatódik. Legnagyobb része szabadon látogatható, de vannak szigorúan védett, nem, vagy csak engedéllyel látogatható területek is. Ilyenek elsősorban a tőzegmohás rétek és dagadólápok.

Dagadóláp Szőcei tőzegmohás láprét

Vízrajza A területen bőségesen van víz: 200 forrás 15 patakot táplál. A területet több millió év óta keletre tartó folyók alakítják. A terület kavicsos–agyagos alapkőzetét is az Ős-Rába és az Ős-Dráva hozta létre, mint ahogy ma is az Alpokból leérkező folyók formálják, a Kerka, Rába és a Szala (Zala).

Vízrajza A szétterített hordalék és a hordalékkúpok alakították ki azt az alapformát, amelyen a későbbi eróziós folyamatok eredményeképp kialakult az Őrség jellegzetes dimbes-dombos, patakvölgyek által szabdalt, tája.

Növény világa Az Alpok közelsége miatt az élővilág hegyvidéki jellegű: bükkösök, erdei fenyvesek a jellemzőek. Az Őrségi táj jellegzetessége pedig a megmaradt egybefüggő erdők látványa.

Nővény társulása Fontos megjegyezni, hogy az erdők és erdei rétek, irtások aljnövényzetében értékes és érdekes társulások alakultak ki, az alpesi flóra (balkáni) növényvilág fajainak és a pannon flóra ritka fajainak köszönhetően. Az Őrség azonban nem csak nagy kiterjedésű, összefüggő fenyveseiről híres, hiszen a nagy vízmennyiség miatt rengeteg a vízhez kötött társulás is.( lápok, láprétek, nedves kaszálók).

Ritka növényei Kosborok: szúnyoglábú bibircsvirág széleslevelű és erdei ujjaskosbor sömörös kosbor

széleslevelű és erdei ujjaskosbor sömörös kosbor széleslevelű és erdei ujjaskosbor szúnyoglábú bibircsvirág

Védett fajok Itt élő védett fajok között van a: szibériai nőszirom csillagos nárcisz gyapjúsás Sárgaliliom is.

Csillagos nárcisz Sárgaliliom Sziériai nőszirom Gyapjúsás

Szőcei tőzegmohás láp A vidék legértékesebb része. 10 ritka tőzegmohafaj termőhelye. Olyan ritka és értékes növényeket tart életben mint a: tőzegeper kereklevelű harmatfű vidrafű vagy a Magyarországon csak erről a területről ismert tőzegkáka.

Tőzegkáka Kereklevelű harmatfű Vidrafű Tőzegeper

Tőzegmohák Ezek a tőzegmohás társulások – kis méretük és fizikai szerkezetük miatt – igen sérülékenyek. (A tőzegmoha-párnák teherbíró képességét megítélni szinte lehetetlen és mivel akár 5-10 méter mélység is megbújhat alattuk ezért a lápréten életveszélyes a járás)

Vend-vidék Nagyon jellemző a vidékre még az: Az erdőség hegyi kaszálóin megtalálható a: zergeboglár kornistárnics Az erdőkben: erdei ciklámen farkasboroszlán Nagyon jellemző a vidékre még az: egyvirágú és az ernyős körtike

Erdei ciklámen Farkasboroszlán Zergeboglár Kornistárnics Egyvirágú körtike

Szentgyörgyvölgy Szentgyörgyvölgy védettségét elsősorban annak köszönheti, hogy az erdőgazdálkodásnak köszönhetően szinte természetes állapotban őrizte meg eredeti arculatát. Ezen a tájon kisparasztok birtokolták a fenyveseket, s ezeket úgy ritkították, hogy csak az érett, öreg fákat vágták ki. Sohasem vágták tarra az erdőt, és a kivágott fák pótlásáról azonnal gondoskodtak, így az erdőben valamennyi fa-korosztály megtalálható.

Szentgyörgyvölgy Az itt élő növények között megtalálható a hűvösebb, hegyvidéki klímát kedvelő,henye boroszlán. És a délies éghajlatot kedvelő pirítógyökér és lednek.

Tavaszi lednek Henye boroszlán Pirítógyökér

Állat világa Állatvilága is igen gazdag. A Hársas-patak völgyében szivárványos pisztráng is élt, amíg meg nem épült a víztározó: A gerinctelen állatok magas száma pedig a tiszta, zavarásmentes környezetnek, és a felszíni vizek tisztaságának köszönhető.

Állat világa Gazdag szitakötő- és lepkefaunával is rendelkezik.(1500 lepkefaj jelenlétét bizonyították, ezek jó része olyan táplálékspecialista, amely az országban csak itt, vagy elsősorban itt fellelhető növényeken él.)

Ritka fajai A legritkább fajok, közé tartozik a: lápi tarkalepke narancslepke szenderek szövőlepkék több faja.

Narancslepke Szenderek Lápi tarkalepke Szövőlepke ismertető jele.

Állat világa A patakok felső folyásában még mindig körülbelül száz tegzesfaj lárvája él, amelyek pedig köztudottan érzékenyek a szennyezésre. A nagy kiterjedésű, és több helyen (például Szalafő mellett) az erdészeti művelésből már évtizedek óta kivont lombos és fenyőerdők bogárvilága is gazdag és látványos.

Állat világa A nagytestű futóbogarak több, csak itt élő fajával találkozhatunk.(gazdag a cincér- és szöcskefauna is). Az őrségi patakok, mesterséges és természetes állóvizek a környezet tisztaságára érzékeny halfajok számára biztosítanak túlélési esélyt. A sebes pisztráng például több patak felső folyásánál is megtalálható:

Állat világa Az erdők közötti nedves lápréteken, gyakori a: sárgahasú unka alpesi gőte foltos szalamandra.

Sárgahasú unka Foltos szalamandra Alpesi gőte

Madarai Az Őrség rendkívül gazdag madárvilágának legértékesebb részét azok az elsősorban hegyvidéki elterjedésű fajok alkotják, amelyek az országban csak néhány helyen élnek. Ilyen elsősorban a: keresztcsőrű hegyi fakusz de ide tartozik a fenyvescinege erdei szürkebegy és Európa két legkisebb madara, az itt gyakori sárgafejű és a tüzesfejű királyka.

Tűzesfejű királyka és Sárgafejű királyka Keresztcsőrű Fenyvescinege Erdei szürkebegy Hegyi fakusz

Madarai Ezen kívül megtalálható még itt a kékgalamb, hamvas küllő és a fekete harkály. Sajnos az egykor a fenyvesekben szép számmal költő siketfajd: mára eltűnt az Őrségből de a hasonlóképp érzékeny, zavarást nem tűrő, erdőlakó fekete gólya viszont még több helyen is fészkel. A Rábát szegélyező nedves területeken, zátonyokon gyakran látni kis lilét és billegető cankót is.

Hamvas küllő Fekete gólya Kékgalamb Fekete harkály Kis lile Billegető cankó

Emlős állatai Az Őrségben élő emlősök közül pedig a menyétfélék néhány tagját: menyét nyest nyuszt Hermelint említhetjük. Ezen kívül a vadmacskát elsősorban a nagyobb vízfolyások mentén élő vidrát és az értékes gímszarvast lehet említeni.  

Menyét félék Menyét Nyuszt Hermelin Nyest

Vadmacska Gímstarvas Vidra

Tájvédelmi körzetek Kőszegi Tájvédelmi Körzet: A Kőszegi-hegységben egyszerre és együtt tanulmányozható az alpesi és a pannon növény- és állatvilág számos faja. A tájvédelmi körzet klímája az Alpok közelségéből adódóan hűvös, párás. Az évi csapadékmennyiség messze meghaladja az országos átlagot. E tájon rengeteg a forrás, a legnevezetesebb a Hétvezér nevet viseli. A hegyvidéken sok a bükkös, az alacsonyabb területeken a szelídgesztenye. Az aljnövényzetben él a ritka borda-, vese- és struccpáfrány. Az országban egyedül itt él a hegyi lednek.

Tájvédelmi körzetek Sághegyi Tájvédelmi Körzet: Ság hegy Kemenes-alján található, laza törmelékanyagát a víz és a szél romboló munkájától megóvta a ráömlött kemény bazaltláva-sapka. Így maradt meg úgynevezett tanúhegyként árulkodva a terület régi magasságáról. A védő bazaltot ötven évig bányászták, és ez majdnem a hegy pusztulását okozta. Alakja nagyon megváltozott, magassága csökkent, 291 méteres volt, ma 279 méter. A bányászat következtében elpusztult a hegy eredeti növény- és állatvilága is, de a flórája kezd visszatérni. 1974-ben újra találtak tavaszi héricset, fekete kökörcsin és leánykökörcsint, piros kígyósziszt, hegyi árvalányhajat. Feltűnt néhány bagolyféle, holló, vörös vércse is.

Természetvédelmi Területek Kőszegi Tőzegmohás Láp Természetvédelmi Terület: ebben a mindössze 0,2 hektáros lápfolton hét tőzegmohafaj él. Körmendi Kastélypark Természetvédelmi Terület: a XVIII. századi Batthyányi-kastély parkját a Rába ártéri erdejére telepítették rá, meghagyva a tölgy-kőris-szil ligeterdő fáinak legszebb példányait. Sárvári Arborétum Természetvédelmi Terület: 1803-ban Habsburg Ferdinánd adott megbízást egy tájképi kert létrehozására a területen. Kámoni Arborétum Természetvédelmi Terület: az arborétum a benne található több mint 3000 féle fa- és cserjefajával Magyarország leggazdagabb tartalmú élőfa-gyűjteménye.