Polgári jogi alapismeretek: szerződések 1959. évi IV. törvény (polgári törvénykönyv, Ptk.)

Szerződések és a „hétköznapi ember”… Hol írjam alá? Most mi van? Na, de én nem így gondoltam! Ez komoly? Lehet, hogy átvertek? Hogyan lehettem ilyen…

A Ptk. szerkezete Bevezető rendelkezések Személyek Tulajdonjog Kötelmi jog ezzel foglalkozunk most! Öröklési jog Záró rendelkezések

Kötelem és szerződés Kötelmek: Szerződések Egyéb, egyoldalú nyilatkozatok pl. a „becsületes” megtalálónak járó díj ígérete Kártérítési kötelezettség („aki másnak jogtalanul kárt okoz, köteles azt megtéríteni”)

Ez kötelem! Elveszett Miau névre hallgató cicám. A becsületes megtaláló jutalma 10 ezer Ft! Telefon: 06 62 …

A kötelmi jogviszony (pozitív tartalmú és relatív szerkezetű) Tárgya: valamely vagyoni értékű szolgáltatás (tartalma: pozitív), amit: Szereplői: …az egyik fél (jogosult) követelhet, …a másik fél (kötelezett) köteles teljesíteni ide vele! relatív szerkezetű jogviszony csak a szerződésben szereplőket érinti

Tehát a szerződés vonásai is: Relatív szerkezet Pozitív tartalom Ezeken felül még: állami kikényszeríthetőség bíróságon az elévülési időn belül

A szerződés elévülési ideje Speciális, ha jogszabály adott esetre ilyet meghatároz a felek az általánostól rövidebb időben állapodnak meg Egyébként a polgári jogban általános elévülési idő: 5 év Ha letelik: a követelés változatlanul jogos, de nem kikényszeríthető!

A szerződés fogalma

A szerződés fogalma Felek (legalább 2) között létrejövő jogi hatás előidézésére irányuló kölcsönösen egybehangzó megengedett akaratnyilatkozat

Szerződés… 1 Felek között létrejövő… Két ember nem köthet szerződést olyan tartalommal, hogy egy harmadiknak mit kell tennie! Legalább 2 fél kell hozzá (Egyébként lehet mindkettő egyszerre jogosult és kötelezett: pl. adásvétel)

Szerződés… 2 Jogi hatás előidézésére irányuló… hiszen ha létrejött, kikényszeríthető! Kölcsönösen egybehangzó… ha lényeges elemekben nem egyeztek meg: létre sem jött a szerződés! Megengedett… ha tartalma jog által nem tiltott vagy korlátozott

A szerződés formája

A szerződés formája (Hétköznapi félreértés: „a szerződés csak írásban köthető”) Valójában: szóban ráutaló magatartással írásban

Szóban kötött szerződés Ha a feltételeknek (lásd később) megfelel: érvényes, létrejött! Hátránya, hogy utólag nehéz bizonyítani Ezért célszerű elkerülni!

Szerződés ráutaló magatartással Egyértelműen felismerhető kell, hogy legyen a másik fél számára is pl. bevásárlókosárba tett árúval közelítem meg a pénztárt az önkiszolgáló boltban KASSZA

Szerződés írásbeli nyilatkozattal Egyes esetekben jogszabály elő is írja. Ilyenkor – ha nem írásban kötik – semmis! Fajtái: egyszerű magánokirat teljes bizonyító erejű (minősített) magánokirat közokirat

Egyszerű magánokirat A nyilatkozat írásos (írógéppelírt, print-out vagy vagy más által kézzel írt!) rögzítése és a felek aláírása

Minősített magánokirat 1 A fél a maga által teljes egészében kézzel írt nyilatkozatot aláírja vagy A géppel vagy más által írt nyilatkozatot a fél + 2 tanú aláírja Fél folytatódik

Minősített magánokirat 2-3 De a 2 tanú nem a nyilatkozat tartalmát tanúsítja, esetleg azt nem is ismeri hanem azt, hogy a nyilatkozó személy előttük írta alá az okiratot, vagy azt korábban tette, de az aláírást a magáénak elismerte 2. Közjegyző által hitelesített (nem készített!) okirat (itt is az aláírásokat hitelesíti) 3. Ügyvéd által ellenjegyzett okirat, de ezt az ügyvéd maga készítette, így annak jogi tartalmáért is felel Ma már: elektronikus aláírás (annak szabályaival!) is

Közokirat Közjegyző vagy bíróság készíti Szigorú alakiság betartásával Ezért ennek a legnagyobb a bizonyító ereje

A szerződés létrejötte

A szerződés létrejötte 1 ajánlattétel elfogadó nyilatkozat létrejön

A szerződés létrejötte 2 Ellen-ajánlat ajánlattétel elfogadó nyilatkozat létrejön

A szerződés létrejötte tehát Ajánlat Ha a másik egyetért: elfogadó nyilatkozat, ha nem: ellenajánlat Ha megegyeznek (elfogadó nyilatkozat): a szerződés létrejön

Miben kell „egyetérteni” Csak a lényeges tartalmi elemekben (ha ezekben nincs megegyezés, nem jön létre a szerződés): A felek személye A szolgáltatás és ellenszolgáltatás Egyéb, ami nélkül - bármelyik fél szempontjából – nem köthető szerződés pl. minőség, mennyiség, a teljesítés időpontja, példám: Ft/nap késés esetén

Ajánlattétel… De érezzük: ez nem lehet érvényes akármeddig! Ajánlattételi kötöttség: amely időtartamon belül az ajánlat érvényes ki is köthető a szerződésben ki is zárható ha egyik sem történt meg, a Ptk. általános szabályai érvényesek

Ajánlattételi kötöttség: a Ptk. általános szabályai Ptk.: különbséget tesz a „jelenlévők” (fizikailag vagy telefonkapcsolatban) és „távollévők” esete között Jelenlévők: ha nyomban nem fogadják el, az ajánlattételi kötöttség megszűnik Távollévők: addig tart, ameddig – rendes körülmények között – az elfogadó nyilatkozat megérkezhet

Mikor jön létre a szerződés Jelenlévők között: amikor elfogadták az ajánlatot Távollévők között: amikor megérkezik az elfogadó nyilatkozat Ha az késve érkezik meg: elfogadható, ha a fél továbbra is akarja a szerződést nem köteles elfogadni, de ekkor azonnal értesítenie kell a másik felet, hogy a szerződés a késés miatt nem jött létre. Ha ezt elmulasztja: a szerződés létrejött!

Képviselő útján kötött szerződés Lehetséges, meghatalmazással Meghatalmazás: a másik (szerződő) félnek szóló egyoldalú nyilatkozat, előírt alakisággal

A szerződés érvénytelensége

A szerződés érvénytelensége Megkötéskor lehetnek olyan – jogszabályban meghatározott – okok, amelyek miatt alkalmatlan lesz joghatás előidézésére Ezek: semmisségi okok megtámadhatósági okok A fene egye meg!

Semmisség és megtámadhatóság Társadalmi érdeket sért A bíróság hivatalból észleli Nem kell külön eljárás Bárki hivatkozhat rá, bármilyen formában, határidő nélkül Megtámadhatóság Magánérdeket sért A bíróság nem észleli hivatalból Külön eljárás: a másik félhez intézett írásos nyilatkozat, ha nem fogadja el: nyomban bírósághoz kell fordulni Csak az hivatkozhat rá (támadhatja meg), akinek érdekeit sérti, csak írásban, csak 1 éven belül

Semmisségi okok Tilos szerződés Akarathiány Az akaratnyilvánítás hibája Lehetetlen szerződés hogyan tanuljuk ezt meg logikusan?

Semmisségi okok: induljunk ki a „szerződés” definíciójából! Lehetetlen szerződés Akarathiány Az akaratnyilvánítás hibája Tilos szerződés Szerződés: felek között létrejövő, jogi hatás előidézésére irányuló, kölcsönösen egybehangzó, megengedett akaratnyilatkozat előidézhet jogi hatást? felek között, ha az egyik nem akarja? kölcsönösen egybehangzó? megengedett?

Lehetetlen szerződés Jogi lehetetlenség pl. közös tulajdon: az egyik tulajdonostárs nem csak a saját ingatlanrészét, hanem – a többi társtulajdonos meghatalmazása nélkül – az egészet eladja. Az utóbbiakra vonatkozó szerződés semmis Fizikai lehetetlenség relatív (az adott személy nem teljesítheti) pl. olyan nyelven vállalt tolmácsolás, amin nem beszél abszolút „lehozom Neked a csillagot az égről”

Akarathiány (emlékszünk: szerződés = minden fél ugyanazt akarja…) Esetei: Cselekvőképtelenség vagy korlátozott cselekvőképesség esetén nem a jogszabály szerint tette a nyilatkozatát Fizikai kényszer Játékból/tréfából, vagy oktatási céllal (nem valós akarat) Színlelt szerződés nem is akarnak szerződni, de jogszabály kijátszása érdekében úgy tesznek akarnak, de nem azt a szerződést kötik meg alacsonyabb vételárat írnak – kisebb illeték, ajándékozás helyett látszat-adásvétel. Ilyenkor a leplező szerződés semmis, a leplezett – más feltételekkel – érvényes!

Az akaratnyilvánítás hibája Előírt (pl. jogszabály = ingatlan adásvételére csak írásban!) forma be nem tartásával Álképviselő útján kötött jogtalanul jár el más személy nevében: nincs jogosultsága erre volt, de megszűnt még van, de ennek határait túllépi de az ilyen csak akkor érvénytelen, ha az, aki helyett tette, utólag nem hagyja jóvá!

Tilos szerződés Jogszabályba ütköző, vagy pl. uzsorakamat a jó erkölccsel ellentétes pl. halálos beteggel aránytalan eltartási szerződés kötése, amivel mások érdekét sérti

Megtámadhatósági okok Tévedés Megtévesztés Fenyegetés Feltűnő aránytalanság a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között Tisztességtelen általános szerződési feltételek

Tévedés Két ok kell hozzá, amelyek együttesen állnak fenn: A tévedés a szerződés lényeges elemét érinti A tévedést a másik fél okozza azt állítja, hogy a kép egy Picasso, vagy legalábbis fel kell(ett volna) ismernie ráhagyja, hogy ez egy Picasso

(jogi tévedés) Fő szabály: „a jog nem ismerete nem mentesít” Kivétel: ha jogi szakember, munkakörében eljárva, a felek jelenlétében téves tájékoztatást ad jogszabály tartalmáról)

Megtévesztés Hasonlít a tévedés „okozásához” (lásd előbb), de annál szándékosabb pl. a képkereskedő ráhamisítja a képre Picasso kézjegyét (A joggyakorlatban sokszor nem ismerik el ezt a különbséget!)

Fenyegetés (Különbség a semmisségi okként tanult fizikai kényszertől: ez pszichikai kényszer!) Olyan mértékű, hogy Az egyik fél akaratát befolyásolja, A másik féltől származzon, vagy legalábbis ezt felismerhesse

Feltűnő aránytalanság a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között Csak konkrét esetekben dönthető el Bizonyítani kell a feltűnő aránytalanságot, s azt, hogy az illető felet ajándékozási szándék nem vezérli

Tisztességtelen általános szerződési feltételek Mi az, hogy általános szerződési feltétel : az egyik fél több szerződést akar kötni, s előre meghatároz ilyeneket (tehát a másik fél ebben nem működhetett közre). Pl. közüzemi szolgáltatások esetén gyakori. Tisztességtelen, ha – a jóhiszeműség követelményeit megsértve – egyoldalúan és indokolatlanul a másik fél hátrányára állapít meg jogosultságokat vagy kötelezettségeket

A szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményei 1 Semmisség: a szerződés ex lege érvénytelen Megtámadhatóság: csak ha az arra jogosult sikeresen megtámadja. Ha ezzel a jogával nem él, vagy a bíróság nem neki ad igazat, a szerződés érvényes! Ha a szerződés érvénytelen: vissza kell állítani az eredeti állapotot (mintha meg sem kötötték volna a szerződést)

Az érvénytelenség jogkövetkezményei 2 Ha a szerződés érvénytelen: vissza kell állítani az eredeti állapotot… …de előfordul, hogy nem lehet. Ilyenkor a bíróság a határozathozatalig hatályossá nyilvánítja a szerződést, s az csak ilyen értelmű határozat esetén érvénytelen – ekkor lehetséges károkozás miatt eljárni... de előfordul, hogy egyszerűbb az érvénytelenségi okot kiküszöbölni pl. szolgáltatás-ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága: a bíróság ezt megszünteti, s így érvényes szerződéssé alakul

Szerződéses biztosítékok

Miért szükséges? A felek szerződéskötéskor biztosítani akarják, hogy a másik el ne álljon a szerződéstől Ennek jogi eszközei: a szerződéses biztosítékok megerősítő biztosítékok érdek-kielégítést biztosító eszközök

1. Megerősítő biztosítékok Olyan eszközök, amelyek – következményeik miatt - „ráveszik” a szerződőt, hogy kötelességeit teljesítse foglaló kötbér

Foglaló = a szerződés megkötésekor, ennek jeleként átadott pénz (vagy más dolog). Ugyanis, ha a szerződés meghiúsul a foglalót adó fél hibájából, a foglaló elvész a foglalót kapó fél hibájából, akkor a foglaló 2x-ét kell visszaadnia mindkét fél hibájából, akkor visszajár. Ha a szerződés létrejött, a foglaló az árba beszámít ha nem számítható be, akkor vissza kell adni

Igen ám, de… …most azt mondják: a szerződés megkötésekor a szolgáltató (pl. az építési vállalkozó) előleget is szokott kérni! Honnan tudom, hogy most előleget adok, vagy foglalót?

Foglaló vagy előleg? Az átadáskor egyértelműen, írásban ezt tisztázni kell Lehet írásban és szóban is (de ez utólag kevésbé bizonyítható) Amennyiben a felek nyilatkozata ezt nem tartalmazza: az átadott pénz előlegnek számít (ennek biztosítéki szerepe nincs: beleszámít az árba, vagy visszajár)

Mekkora a foglaló? A feleken múlik, ált. 10-20% Ha az egyik fél túlzott mértékű foglalót kötne ki, azt a bíróság mérsékelheti

Kötbér 1 Az egyik fél (kötelezett) meghatározott pénzösszeg kifizetésére kötelezi magát arra az esetre, ha olyan okból, amiért felelős, nem teljesít nem a szerződésben írtak szerint teljesít Főleg gazdálkodó szervezetek szerződései esetén szokásos Pénzösszeg, amit a szerződés megkötésekor kötnek ki, csak írásban lehet

Kötbér 2 Nem kell kifizetni meghiúsult szerződés esetén sem, ha a kötelezett bizonyítja, hogy az adott helyzetben elvárható módon járt el A kötbér mértéke is a feleken múlik, hacsak azt jogszabály kötelezően elő nem írja pl. fuvarozási szerződés késés esetén: legfeljebb a fuvardíj mértéke

2. Érdek-kielégítést szolgáló biztosítékok kezesség zálog óvadék

Kezesség Kezesi szerződés: egy harmadik fél (kezes) vállalja, hogy kielégíti a jogosult követelését, ha a kötelezett nem teljesít Voltaképpen: szerződés a jogosult és a kezes között Csak írásban vállalható (elfogadni bármilyen módszerrel lehet)

A kezesség két fajtája Egyszerű kezes élhet a sortartás kifogásával = előbb a kötelezettől hajtsák be, tőle csak akkor, ha ez eredménytelen Készfizető kezes: a kötelezett „egy sorban áll”, nem teljesítés esetén rögtön hozzá fordulhatnak Ilyen a Ptk. szerint: ha a felek így állapodnak meg ha bank vállalja a kezességet ha kár megtérítéséért vállalják

Zálog Zálogtárgy kerül meghatározásra. A jogosult ebből pénzben meghatározható követelésének teljesítésére (esetleges más követeléseket megelőzően) kielégítést kaphat, de csak bírósági végrehajtással Fajtái: kézizálog (a jogosult birtokában tarthatja) jelzálog

Mi lehet zálogtárgy Minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés Csak írásos szerződéssel, és kézizálog esetén azt át kell adni jelzálog esetén ingatlannál be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba, de a kötelezett birtokában marad, azt rendeltetésszerűen használhatja ingó vagyontárgy esetén és vagyont terhelő jelzálognál a szerződést közokiratba kell foglalni, s a zálogjogot be kell jegyeztetni a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartásába

Óvadék Ha biztosítékként óvadékot nyújtanak, a jogosult a szerződés nem teljesítése esetén követelését abból közvetlenül kielégítheti, bírósági tárgyalás nélkül is Hasonló a záloghoz, de az óvadék csak pénz (takarékbetét, értékpapír) lehet

Szerződésszegés

Szerződésszegés A Ptk. szerint sajátságos jogkövetkezményekkel jár! A szerződésszegés esetei: a kötelezett késedelme a jogosult késedelme a hibás teljesítés a lehetetlenülés a teljesítés jogos ok nélküli megtagadása

1. A kötelezett késedelme = A kötelezett nem szolgáltat időben, ha teljesítési idő kétségtelenül megállapítható esküvői torta vagy ha a jogosult felszólítja Ha a kötelezett késik: a jogosult fenntarthatja követelését ha ez nem érdeke, elállhat a szerződéstől a kötelezett késedelmi kamatot fizet

A kötelezett késedelméből eredő kár A kötelezettnek meg kell térítenie kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogyan az az adott esetben elvárható egyébként minden kárért felel, kivéve azokat, amik a késedelem nélkül is bekövetkeztek volna

2. A jogosult késedelme 1 = a jogosult nem fogadja el a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem teszi meg a teljesítéshez részéről szükséges intézkedéseket nem állít ki nyugtát nem adja vissza az értékpapírt (ha pl. ilyen volt óvadékként kikötve)

A jogosult késedelme 2 Ha a kötelezett ezért nem tudta a szerződést teljesíteni (pl. adott tárgyat átadni), a jogosultnak meg kell téríteni az őrzésből eredő költségeket Ha a dolog pl. megsemmisül: „mintha már a jogosult birtokában lett volna” Ha késedelmi kár keletkezett, azt meg kell térítenie

3. Hibás teljesítés A szolgáltatás tárgya feleljen meg a szerződésben (vagy jogszabályban) előírt tulajdonságoknak (kellékszavatosság) Hibás teljesítés esetén a jogosult kellékszavatossági jogai: kijavítás árleszállítás csere elállás

A kellékszavatossági jogok érvényesítése 6 hónapos elévülési idő vagy a dolog saját szavatossági ideje, ha ez rövidebb ha a hiba nem volt felismerhető: 1 év, tartós fogyasztási cikk esetén 3 év

4. Lehetetlenülés A szerződés megkötése után ilyen körülmény keletkezik (pl. a dolog megsemmisül) az (a kötelezett vagy a jogosult) követelhet kártérítést, aki nem felelős

5. A teljesítés jogos ok nélküli megtagadása Ha a kötelezett ezt teszi, a jogosult választhat a kötelezett késedelme vagy a lehetetlenülés következményei közül

A szerződés teljesítése

A szerződés teljesítése… …voltaképpen a szerződés szabályos megszűnési módja A kötelezettnek úgy kell eljárnia, ahogy ez az adott esetben elvárható A jogosultnak pedig segítenie kell ebben Bizonyos fontos teljesítési szempontokról a Ptk. intézkedik (ha a felek eltérően nem állapodtak meg)

A teljesítés fontos szempontjai helye ideje a minőség a pénztartozás

A teljesítés helye Ez a kötelezett lakóhelye (székhelye), hacsak jogszabály másképp nem rendelkezik vagy a szolgáltatásból más nem következik

A teljesítés ideje Ha határidőben állapodtak meg = a szerződéskötés napja nem számít bele, ha utolsó napja munkaszüneti nap: a következő munkanapon jár le Ha nem állapodtak meg benne, a jogosult bármikor kérheti Ha felek egyidejű teljesítésre kötelezettek: egyik sem köteles a másik nélkül Ha nem, az először teljesítő ezt bizonyos esetekben megtagadhatja - pl. a másik fél vagyonában olyan változás áll be, ami a viszontszolgáltatást kétségessé teszi

A pénztartozás A jogosult köteles elfogadni a határnap előtti teljesítést Ha a főtartozáson kívül költséget és kamatot is kell fizetni, s erre a kötelezettnek nincs elég pénze, a kielégítés sorrendje: költség kamat főtartozás

A szerződés érdek-kielégítés nélküli megszűnése

Ez mit jelent: = nem történt teljesítés, de a szerződés mégis megszűnik: közös megegyezéssel: felbontás vagy megszüntetés bármelyik fél egyoldalú nyilatkozata: elállás vagy felmondás konfúzió haláleset lehetetlenülés

Felbontás, megszüntetés Közös megegyezéssel Felbontás: a szerződés időpontjára visszamenőleges hatállyal (az eredeti állapot visszaállítása) Megszűntetés: csak a jövőre nézve (az addig nyújtott szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár, de a továbbiakban a felek nem tartoznak egymásnak)

Elállás, felbontás Bármely fél egyoldalú nyilatkozata Elállás: a szerződés időpontjára visszamenőleges hatállyal (az eredeti állapot visszaállítása) – a szerződésben bánatpénz kiköthető elállás esetére Felmondás: csak a jövőre nézve (az addig nyújtott szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár, de a továbbiakban a felek nem tartoznak egymásnak)

Konfúzió = a szerződés két jogalanya ugyanaz lesz (a jogosult azonos lesz a kötelezettel) pl. gyermek tartozik az apjának, az meghal, s a gyermek az örökös Ekkor a szerződés megszűnik

Haláleset Csak akkor szüntet meg szerződést, ha az kifejezetten a felek személyéhez kötött (egyébként mind a jogosultság, mind a kötelezettség a jogutódra száll) Kötelezett halála: pl. festőművésztől rendelt kép – a fia az örökös, de nem tud festeni Jogosult halála: pl. eltartási szerződés de az eltartó előbb hal meg

Lehetetlenülés = amikor a szerződés lehetetlenné válását harmadik személy okozta De amelyik fél erről tudomást szerez, annak haladéktalanul értesítenie kell a másik felet egyébként kártérítési kötelezettsége támadhat

Néhány tipikus szerződés speciális szabályai

Adásvételi szerződés Mit jelent: Eladó: köteles egy dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni (s azt átadni) viseli az átadással (ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével) kapcsolatos költségeket köteles a vevőt a dologgal kapcsolatos minden lényeges adatról tájékoztatni Vevő: köteles a vételárat kifizetni, s a dolgot átvenni viseli a szerződéskötési költségeket a tulajdon-átruházási illetéket az átvétel és tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségeit

Ez: halasztott adásvétel Szállítási szerződés Ez: halasztott adásvétel Szállító köteles: a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött – későbbi – időpontban a megrendelőnek átadni legalább 3 nappal előbb értesítenie kell a megrendelőt a teljesítés idejéről Megrendelő köteles azt átvenni és árát megfizetni ha minőségvizsgálatra kerül sor: helyszín a megrendelő telephelye ha a megrendelő hibát fedez fel: köteles a szállítót – szavatossági igényének megjelölésével – haladéktalanul értesíteni

Vállalkozási szerződés Vállalkozó egy szolgáltatással vagy dologgal kapcsolatos valamely eredmény elérésére (tervezés-elkészítés-feldolgozás-átalakítás-javítás stb.) köteles azaz: munkával elérhető eredmény a munkát saját költségén végzi alvállalkozót is igénybe vehet, ha ezt a szerződés nem zárta ki Megrendelő a szolgáltatás átvételére és díjának a teljesítéskor történő megfizetésére utasításokat adhat a vállalkozónak, de nem szólhat bele a munka szervezésébe

A vállalkozói szerződés speciális formája Kutatási szerződés A vállalkozói szerződés speciális formája Vállalkozó kutatómunka elvégzésére Megrendelő díj fizetésére köteles Megállapodhatnak abban, hogy eredménytelen kutatás esetén is jár a díj Csak írásban! (Egyébként érvénytelen)

Megbízási szerződés Megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni, megfelelő gondossággal, de nem kell feltétlenül eredményt produkálni, mint a vállalkozói szerződés esetén Személyesen kell eljárnia, másik felet csak akkor vehet igénybe, ha ehhez a megbízó hozzájárult Díjazás jár érte (ingyenesen is vállalható), ez a megszűnéskor jár. A felmerült költségek a megbízót terhelik, s megbízott ezek megelőlegezésére sem kötelezett

Fuvarozás Alanyai: feladó, fuvarozó, címzett Fuvarozó: díj ellenében köteles a küldeményt rendeltetési helyére továbbítani és ott a címzettnek kiszolgáltatni Fuvarlevél: a szerződés bizonyítéka (jogszabály kötelezővé teheti ) Feladó: köteles a küldeményt megfelelően csomagolni. (Ha felismerhető, hogy a csomagolás nem felel meg, a fuvarozó csak a másik két fél írásbeli kívánságára és csak akkor továbbíthatja, ha mások épségét, vagyonát nem veszélyezteti) A fuvarozó követi a feladó utasításait. Ha az veszélyezteti a fuvarozást (figyelemfelhívás után) ez a feladó kockázata és költsége A fuvarozóval szembeni igények elévülése: 1 év

Bizomány Bizományos: szerződés alapján, díjazás ellenében köteles a megbízó javára saját nevében szerződést (pl. adásvételi) kötni. Megbízó: meghatározza a limit árat (legalacsonyabb, amin eladhat; legmagasabb, amin vehet). Ha ettől bizományos indokolatlanul eltér, viseli a különbözetet Bizományosi díj csak akkor jár, ha az adásvétel létrejött

Polgári jogi alapismeretek: a polgári jogi felelősség a szerződésekkel kapcsolatos kérdés: Polgári jogi alapismeretek: a polgári jogi felelősség 1959. évi IV. törvény (polgári törvénykönyv, Ptk.)

Jogi felelősség 96

Jogi felelősség 1 =azok az elvárások, amiket a társadalom megkövetel a tagjaitól Közvetíti a jogi norma Felelősség: eredményfelelősség (alapja az eredmény bekövetkezése, akár vétkes, akár vétlen magatartás által) méltányosság: jogellenes károkozás, a felelősség nem állapítható meg, de kártérítésről kivételesen szó lehet, ha a vagyoni viszonyok ezt lehetővé teszik hepatitis C fertőzés vérrel 97

Szubjektív jogi felelősség 4 kritérium (hogy ne lehessen „mentesülés”): jogellenes magatartás okozatiság (az ok-okozat összefüggés megállapítható legyen) tiltott eredmény felróhatóság 98

Objektív (fokozott) jogi felelősség A fokozott veszéllyel járó tevékenységek esetén gépkocsivezetés, szerződés valaminek az őrzésére Mentesülés csak akkor, ha a kár a károsultnak felróható magatartás, vagy elháríthatatlan (a fokozott veszéllyel járó tevékenységen kívül eső) tényező miatt 99

Polgári jogi felelősség Általános (rendes) polgári jogi felelősség Speciális felelősségi alakzatok „veszélyes üzem” alkalmazott károkozása megbízott károkozása termékfelelősség

Általános (rendes) polgári jogi felelősség

A felelősségre vonás feltételei „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni” „Aki”: csak az vonható felelősségre, aki vétőképes = látja és felismeri magatartásának lehetséges következményeit (ha vétőképtelen: gondozója felel!) – állat sem vonható felelősségre! „Másnak”: ha saját magunknak okozzuk: irreleváns! „Jogellenesen”: valamilyen jogszabályba ütközzön (hacsak kizáró okok nem állnak fenn) „Kárt”: akár vagyoni, akár nem vagyoni ”Okoz”: ha egyértelmű az ok-okozati összefüggés Mentesül: ha bármelyik nem áll fenn ha bizonyítja, hogy a szokásos módon járt el Ha nem mentesül: a magatartás felróható = kártérítés

A jogellenességet kizáró okok Jogos védelem Szükséghelyzet A károsult beleegyezése Jogszabály zárja ki az első kettőt részletezzük

Jogos védelem Saját testi épséget fenyegető jogtalan támadás vagy ilyen közvetlen fenyegetés elhárítása történik, az okozott kárt nem kell megtéríteni, ha a védekező elhárítással a szükséges mértéket nem léptük túl oktalanul

Szükséghelyzet Más testi épségét, vagyonát fenyegető, más módon el nem hárítható veszély esetén a tulajdonos köteles tűrni, hogy vagyonát a szükséges mértékben igénybe vegyék De kártalanítás kérhető a szükséghelyzetben lévő személytől, ha a kár a szükséges mértéket nem haladja meg kártérítés kérhető, ha meghaladja

Speciális felelősségi alakzatok

Fokozott veszéllyel járó tevékenység („veszélyes üzem”) 1 gépi meghajtású közlekedési eszközök lőfegyver/robbanó/mérgező anyag gyártása, használata, tartása; a gyógyszergyártás is mérgek tartása környezeti károk vadállat tartása

Fokozott veszéllyel járó tevékenység („veszélyes üzem”) 2 Az így okozott károkért a veszélyes üzem üzembentartója felel (Gyógyszertárak!) Csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt külső, elháríthatatlan ok okozta A speciális elévülési idő 3 év

Alkalmazott károkozása = ha az alkalmazott munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz Felelős: a munkáltató! Ő téríti meg a a harmadik személy kárát, míg közte és az alkalmazott között a munkajogi szabályok az irányadóak (lásd később) (Gyógyszertárak!)

Megbízott károkozása A megbízott a megbízóval egyetemlegesen felel! Egyetemlegesség: a károsult bármelyiküktől kérheti a teljes kár megfizetését – ők egymás között fogják ezt rendezni. A megbízó mentesül, ha bizonyítja: a megbízott kiválasztásában, utasításokkal való ellátásában, felügyeletében őt mulasztás nem terheli Ha mind a megbízott, mind a megbízó gazdasági szervezet, és állandó a megbízás, a bíróság alkalmazotti viszonynak is tekintheti (lásd előbb)

Termékfelelősség = Kereskedelmi forgalomban vásárolt termék hibája miatt keletkezett kár A vevő nem csak az eladótól, hanem a gyártótól is kérheti kára megtérítését. (Ha a gyártó nem állapítható meg, a forgalmazó minősül annak) Ha a fogyasztó nem rendeltetésszerűen használta: kármegosztásra kerülhet sor (Gyógyszerek esetében másképp van, lásd a következő szemesztert!)

A kártérítés

Kár Vagyoni pénzben kifejezhető, a károsult vagyoni helyzetében bekövetkező (mindenfajta) hátrány az okozott kár a károkozás következtében elmaradt haszon a károsultnál jelentkező költségek Vagyoni pénzben nem fejezhető ki, a személyében bekövetkező hátrány, amit bíróság mégis megpróbál megfizettetni (erkölcsi sérelemként társadalmi megvetés, maradandó testi sérülés)

A károsult kötelezettségei károkozás esetén kármegelőzés kárelhárítás kárenyhítés Ha ezeknek nem tesz eleget: kármegosztás a károkozó és a károsult között pl. minőségi hibás gyógyszer bomlásterméke által okozott mellékhatás, de a károsult nem megfelelően szedte a szert

Kártérítés (=a kárt okozó kötelessége) Aki kárért felelősséggel tartozik, annak vissza kell állítania az eredeti állapotot Ha ez nem lehetséges, vagy a tulajdonos – alapos okból – nem kívánja, akkor meg kell a kárt téríteni

A kártérítés mértéke Az az összeg, ami a károsultnál vagyoni plusz nem-vagyoni kárként jelentkezett Általában pénzben kell megtéríteni (hacsak valami ezt másképp nem indokolja)

A kártérítés megtérítése 1 egy összegben vasgy járadék formájában akkor, ha a kártérítés a károsult – vagy eltartott hozzátartozója – tartásának kiegészítésére szolgál Baleset esetén járadék csak akkor, ha a baleset utáni jövedelem kisebb, mint az az előtti

A kártérítés megtérítése 2 Baleseti halál esetén a meghalt személy által eltartottak tartást pótló járadékot igényelhetnek = akkora összeg, ami biztosítja a baleset előtti életszínvonalukat)

A kártérítés megtérítése 3 Ha a kár mértéke nem számítható ki pontosan, akkor a bíróság általános kártérítést ítél meg = „várhatóan kielégíti” a károsult igényét. Ha egy összegű, utólag nem reklamálható, ha járadék, a károkozó utólag kérheti a csökkentést vagy a fizetés idő módosítását

A kártérítés megtérítése 4 A kártérítés mikor esedékes: a károkozás után azonnal! (Ettől a pillanattól késedelmi kamat is jár!) Elévülés: ha szándékosan vagy bűncselekménnyel okozták: 5 évnél rövidebb idő alatt nem évülhet el. (Bűncselekmény esetén addig, amíg annak büntethetősége nem évül el!)

…s mi lesz vizsgatételben erről?

Kötelem és szerződés Kötelem és szerződés Szerződés Mi lehet kötelem? (3) a kötelmi jogviszony tárgya és szerkezete Szerződés vonásai és fogalma (definíciója) formái (hogyan köthető, 3) az „okiratok” fajtái (3, az egyik még 3 féle)

A szerződés létrejötte és érvénytelensége lépései (3) miben kell egyetérteni? mi az ajánlattételi kötöttség, s ennek esetei A szerződés érvénytelensége Semmisség és megtámadhatóság A 4 semmisségi ok (és aleseteik) Az 5 megtámadhatósági ok és aleseteik A szerződés elévülési ideje, ez mit jelent

Szerződéses biztosítékok, a szerződés teljesítése, szegése és érdek-kielégülés nélküli megszűnése Miért szükséges? A megerősítő biztosítékok (2), különbség az előlegtől Érdek-kielégülést szolgáló biztosítékok (3) A szerződés teljesítése Mit jelent ez? Fontos szempontjai (5) Szerződésszegés 5 esete A szerződés érdek-kielégülés nélküli megszűnése Esetei (5)

A polgári jogi felelősség 2 fajtája Általános polgári jogi felelősség definíció (5 szempont) mentesség (3) Speciális felelősségi alakzatok (4) Kártérítés Mi a kár kártérítés és kártalanítás A károsult kötelességei (39 Ki köteles kártérítésre ennek mértéke megtérítésének módja (2) esedékessége és elévülése