Shakespeare és az angol reneszánsz dráma Összeállította: Mona Tamásné

Anglia a 16-17. század fordulóján földrajzi felfedezések 1588. a spanyol Armada legyőzése Anglia tengeri hatalommá vált I. Erzsébet (1558-1603) kora („szűz királynő”) gazdasági fellendülés modernebb termelési módszerek vagyonosodó kereskedők, iparosok és pénzemberek vesztesek: konzervatív, nehezen váltó földesurak és a földekről elűzött parasztok  konfliktusos kor  a dráma népszerű

Az Erzsébet-kori angol színház első angol színházak kialakulása – vendégfogadók udvarán az udvar egyik végén emelvényt ácsoltak  színpad a szegényebb vendégek az udvaron álldogáltak a módosabbak az emeletes épület belső körfolyosóján ültek vegyes közönség  drámák vegyes hangneme (pl. durvaság és lírai finomság)

Az Erzsébet-kori angol színház Az így kialakult színházak jellegzetességei: sokszög vagy kör alakú, galériás építmények egyik részén a nézőtérre benyúló színpad a színpad hátsó, szobaszerű része a belső színpad efölött erkély (ld. a Romeo és Júlia erkélyjelenete) nincsenek díszletek – a színpadi szöveg helyettesíti (ld. a Romeo és Júlia Prológusa) díszes, színes jelmez a női szerepeket is férfiak játsszák a nézők aktív résztvevők (bekiabálás, hangos tetszés- vagy nemtetszés-nyilvánítás stb.)

A görög és a reneszánsz színház összevetése Reneszánsz angol színház Ókori görög színház előadások nappali fénynél – egész nap tartó drámai versenyek félbevágott „stadion” (félkör alakú nézőtér, orkhésztra, szkéné) nézők: szabad athéni polgárok férfi színészek a női szerepekben is előadások nappali fénynél, délután kör alakú, galériás épület, egyik oldalán a színpaddal nézők: minden társadalmi rétegből férfi színészek a női szerepekben is

A görög és a reneszánsz színház összevetése Reneszánsz angol színház Ókori görög színház színészeken álarc háttérben egy épület imitált homlokzata, de nincs más díszlet a színpad előtt nincs függöny színészek díszes jelmezben háttérben a belső színpad, de nincs díszlet a színpad előtt nincs függöny

Az angol reneszánsz dráma előzményei előzmény: középkori színjátszás ennek műfajai: moralitás – elvont eszmék küzdelmét jeleníti meg (pl. erények és bűnök vetélkedése) mirákulum – szentek életét, csodáit ábrázolja misztériumjáték – bibliai történeteket mutat be (pl. Jézus születése) színpadi megjelenítés fajtái: szimultán színpad – a színpadon a különböző terek egymás mellett és fölött helyezkednek el (pl. menny, földi világ, pokol) processziós színpad – a néző vándorol egyik színpadtól a másikig kocsiszínpad – kocsikat rendeznek be színpadnak, és azok körbehaladnak

A görög és a reneszánsz dráma összevetése Görög dráma Reneszánsz angol dráma Eredete mitológia, kardal, Dionüszosz-ünnepek misztériumjáték, mirákulum, moralitás Színpada orkhésztra, szkéné előszínpad, hátsó fülke, erkély, színpad alatti tér Tere, helyszíne egy helyen játszódik nem korlátozott a tér Ideje általában egy nap nincs időkorlát Cselekménye egy szálon fut több szálon is futhat Hangneme egynemű kevert Műfaja tragédia, komédia lehet tragikomédia, szatirikus vígjáték, színmű is Konfliktus oka isteni és emberi törvények kettőssége társadalmi és lélektani okok Stílusa egységes kevert: nyers, választékos, patetikus

A reneszánsz kor angol drámaírói Thomas Kyd Christopher Marlowe Ben Jonson William Shakespeare

William Shakespeare élete 1564-1616 1564. ápr. 23. Stratford-upon-Avon kisnemesi és polgári család sarja 18 éves korában családot alapít (Anne Hathaway) pénzkereset céljából vándorszínésznek áll színpadi szerzőként lesz elismert 35 éves korában társulatával állandó színházat építtet (Globe) – főrészvényes lesz 1610. hazaköltözik családjához 1616. ápr. 23. Stratford

Shakespeare pályaképe (korszakok és műfajok) Komédiák Királydrámák Tragédiák Regényes színművek I. 1590-es évek Tévedések vígjátéka Két veronai nemes VI. Henrik III. Richárd János király Titus Andronicus II. 1599-1607 Szentivánéji álom A velencei kalmár Windsori víg nők Ahogy tetszik II. Richárd IV. Henrik V. Henrik Romeo és Júlia III. 1608-1612 Troilus és Cressida Szeget szeggel VIII. Henrik Julius Caesar Hamlet Othello Athéni Timon Lear király Macbeth Antonius és Kleopátra Coriolanus IV. 1610-es évek eleje Téli rege Vihar

Romeo és Júlia (1595)

A Romeo és Júlia szerkezete és cselekménye I. felvonás Szerkezet Szín Cselekmény expozíció 1. A Capulet és a Montague család szolgái vitatkoznak Romeo reménytelen szerelméről panaszkodik bonyodalom 2. Páris Júlia kezét kéri Capulettől Romeo kezébe kerül a Capulet-estélyre szóló meghívó 3. Capuletné rá akarja beszélni Júliát, hogy menjen férjhez 4. Romeo Capuleték báljára készül 5. Capuleték bálján találkozik Romeo és Júlia

A Romeo és Júlia szerkezete és cselekménye II. felvonás Szerkezet Szín Cselekmény bonyodalom (folytatás) 1. Mercutio Romeóval beszélget a szerelemről (ugratás) 2. erkélyjelenet 3. Romeo Lőrinc baráttal megbeszéli a titkos esküvőt 4. Mercutio Romeóval beszélget A dadus jön, és Romeo általa hívja Júliát Lőrinc baráthoz (gyónás) 5. A dadus – Júliát ugratva – lassacskán elmondja, mit végzett 6. Titkos esküvő Lőrinc barátnál

A Romeo és Júlia szerkezete és cselekménye III. felvonás Szerkezet Szín Cselekmény tetőpont 1. A párbajban előbb Mercutio, majd Tybalt is meghal késleltetés 2. Júlia kétségbeesik a hír hallatán 3. Lőrinc barát rábeszéli Romeót, hogy vigasztalja meg Júliát, aztán utazzon el 4. Capulet megegyezik Páris gróffal, hogy a gyász ellenére megtartják az esküvőt 5. Romeo és Júlia hajnalban elbúcsúzik egymástól Júlia tiltakozik az esküvő ellen, de anyja elutasítja

A Romeo és Júlia szerkezete és cselekménye IV. felvonás Szerkezet Szín Cselekmény késleltetés (folytatás) 1. Lőrinc barát beavatja Júliát a tervbe 2. Készülődés az esküvőre 3. Júlia kiissza az üvegcsét, és tetszhalott lesz 4. A család az esküvőre készülődik 5. Fölfedezik, hogy Júlia halott

A Romeo és Júlia szerkezete és cselekménye V. felvonás Szerkezet Szín Cselekmény késleltetés (folytatás) 1. Romeo értesül Júlia haláláról, de Lőrinc barát üzenetéről nem 2. Lőrinc barát megtudja, hogy üzenete nem ért célba katasztrófa 3. Capuleték kriptájánál Romeo megöli Párist, majd mérget iszik és meghal Lőrinc barát, majd a fölébredő Júlia fölfedezi holttestét, és Júlia tőrt döf magába A két család a fiatalok holtteste mellett megbékél

A cselekmény és kérdései 4 nap története véletlenek sorozata a szenvedély hatalma a boldog beteljesülésben benne van az elmúlás fájdalma is boldogság és boldogtalanság egyszerre a szerelemben eleve benne rejlik a tragikum házasság Örökké fenntartható-e a szerelem hőfoka? az igazán komoly szerelmet a halál hitelesíti és teszi időtlenné

A főszereplők eleinte a nagy szerelmi érzést keresi (Róza elérhetetlen) kezdetben bolondos fiatalember valamivel idősebb Júliánál menekülnie kell, és felelősen szembenéz sorsával, tragikus hős lesz Júlia iránti szerelme őszinte és természetes Romeo szenvedélyes, de indulata elragadja, és megöli Tybaltot tisztán akarja megőrizni szerelmüket cselekvő fiatal felnőtté válik, és irányítani próbálja sorsát

A főszereplők Júlia dajkájával őszinte és bizalmas, anyjával szófogadó Romeóval való találkozása teszi önálló személyiséggé eleinte még gyerek, 14 éves kockázatot vállal (tetszhalál), és tragikus hős lesz tisztán akarja megőrizni szerelmüket Júlia felnőtté kell válnia Tybalt halála sem tántorítja el felelős döntéseket hoz, és irányítani próbálja sorsát

A dráma későbbi élete MAGYAR FORDÍTÓI: Szász Károly Kosztolányi Dezső Mészöly Dezső FILMFELDOLGOZÁSOK: 1937. Czukor György 1968. Franco Zeffirelli 1996. Baz Luhrmann ZENEI FELDOLGOZÁSOK: Prokofjev – balett Berlioz – drámai szimfónia Gounoud – opera Csajkovszkij – nyitány Bernstein – West Side Story – musical Gérard Presgurvic – musical