Esztétikai alapfogalmak (Scruton) Harmadik előadás Az emberi szépség

Az esztétikai beállítódás (state of mind) Az esztétikai beállítódásra jellemző tudatállapotról: Van-e racionális alapja? Elmond-e valamit a világról, amelyben élünk? Vajon gyakorlása az emberi kiteljesedés része-e?

Az evolúció-pszichológia álláspontja Úgy határozható meg egy adott beállítódás, ha vissza tudjuk keresni evolúciós eredetét – sokak szerint az esztétika helyett ez a helyes kérdésfeltevés Egyéni túlélést segíti-e az esztétikai érdeklődés? Csoport túlélését támogatja-e?

Ellen Dissanayeke: Homo Aestheticus: az esztétika a rituálékhoz és fesztiválokhoz kötődik – emberi igény a hétköznapokból való kiemelkedésre – segítik a csoportkohéziót „különlegessé tenni” – ezáltal biztosítania rá irányuló figyelmet Scruton szerint van igazság az elméletben, de: A szépség nem azonos a rituálékkal és ceremóniákkal – lásd sport és vallási ünnepek – ahol nincs feltétlenül esztétikai érdek Lehet hogy a sport és a vallás antropológiai funkciója hasonlít a szépségére – de filozófiailag megkülönböztetendők – bár szoktuk mondani, hogy egy sportteljesítmény szép

Geoffrey Miller: The Mating Mind (A párzási szellem) Steven Pinker: Hogyan működik az elme? Darwin: Az ember származása című munkájából veszik át – hogy a szépérzék – a szexuális választás folyamatából emelkedett ki Párkereső férfi // mint a páva – a lány számára kívánatossá teszi génjeit Fest, költ, énekel – hogy alkalmasságát bizonyítsa A nőt rabul ejti általa De más stratégiával is rabul lehet ejteni – akkor mi szükség a szépen keresztüli udvarlásra? Pávatoll // A fuga művészete? Az ember sajátja – racionalitás: szépérzék, morális ítélőképesség, tudományos vélekedés E a szexualitás nem tudja megnyugtatóan magyarázni az esztétikai érzék kialakulását De valami kapcsolat kétségtelenül van a szex és a szépség között – de nem feltétlenül oksági viszony

Különbség a szex és a szépérzék között Szépérzék – érdekmentes vs szexuális vágy – érdek Platónnál nem szex, hanem erōs szerepel Görögöknél erōs – kozmikus erő Platón: Phaidrosz és Lakoma: VII. közhely: A szépség az emberben vágyat kelt Fordítva is igaz lehet: a vágy miatt látunk valakit szépnek

Vágy fenomenológiája Tekinteted megakad a másikon – ekkor ébred a vágy De: a művészi szépség – kontempláció tárgya, nem vágyé Lehet hogy az emberi szépséghez fűződő viszonyunk különbözik a műalkotáshoz fűződő viszonyunktól?

Platón meghatározása Erōs – a forrása mind a szexuális vágynak, mind a szépség szerelmének Egyesülni akar tárgyával és másolatokat készíteni Szexuális reprodukció – alacsonyabb formája ennek A kontempláció nem gyűri maga alá tárgyát – a formák birodalma A szépséggel kapcsolatos kontempláció révén a lélek – felemelkedik a hétköznapokból Ott már a szép formáját tanulmányozhatja: a lélek tulajdona – a halhatatlanság vágya mozgatja Kiszakadni az itt és a most börtönéből – az érzéki közvetlenségből A lélek elkezd felszállni az ideák világába ez az igazi erōs: szűz viszony idősebb férfi és fiatal fiú között

Platón gondolatának sajátossága Homoerotikus szerelem = lemond az érzéki kielégülésről + oktat + a lélek megváltása Nagy hatása van a keresztény nőszemléletre Chaucer: A lovag meséje Dante: Vita Nuova Botticelli: Vénusz születése Michelangelo szonettjei – mind platonista hatás Vágy, és nem valóság Ha igaz lenne: mint ha éhesek vagyunk, elég kontemplálni az ételre

Kontempláció és vágy esztétikai ítélet és szexuális vágy tárgya is – szép Ha valakit szépnek találunk, megpróbáljuk meghódítani A szexuális aktus: a vágy elemésztése (consummation) Egy öregember arca – jelentéssel teli

Az igazi erotikus tekintet –tanulni akar, nem birtokolni, nem kielégülni A másik emberre kíváncsi – hagyja, hogy megmutatkozzon A szexuális vágy – végül is nem tud kielégülést nyújtani Szexuális vágy tárgya – meghatározott – egy adott személyhez kötődik A szexuális aktus – nem változtat semmit a dolgok lényegét illetően

Állati és emberi vágy Állati vágy: szükséglet – nem választás Erδs – kiválasztás – két én között létrejövő kapcsolat – mégha az állati vágy is volt az alapja – mára - öncélként tekinteni a másikra

Személy és test A személy és a test különbsége Nem tekinthető eszköznek a vágy kielégítésére – ennyi igaz Platón elméletéből A személy teste vs megtestesült személy A szép test – egy személy szép megtestesülése A száj nem tárgy csupán – hanem az, ahol a másik személy megszólal A csók – mozgás egy éntől - a másikig Obszcén – ha a test mögül eltűnik a személy (Platónnál lélek)

Test és lélek Az emberi test szépsége – hogy valakinek a megtestesülése A lélek lelkesíti át a húst Az emberi szépség a személyhez, az individualitáshoz kapcsolódik Arc, szem, ajkak, kéz Ezeken keresztül viszonyulunk egymáshoz A lélek átragyog rajtuk

Széplélek Hegel: A szellem fenomenológiájában beszél róla – Goethe, Schiller és Friedrich Schlegel alapján Tud a gonoszról, de megbocsát – az én megbocsátása Szép lélek – nem e világból való Mihelyt fontossá válik valaki számunkra – vonzani kezd – meglep az individualitásával – a másik teljes elfogadása - ahogy a szépség átragyog egy műalkotáson

A morális szép A morális erényre sokszor mondjuk, hogy szép A szépség megítélése – kontempláció Morális „jelenlét” Önfeláldozó gondoskodás a cselekvésben: Teréz anya Amikor valaki őszinte velünk, ugyanezt érezzük

A szép és a szent Énként – benne vagyunk a világban, és azon kívül is vagyunk. Erre vonatkozik a lélek, a psyche, az én, a „transzcendentális alany” kifejezés Az alanyi nézőpont az emberi állapot sajátja – szemben a tárgyvilággal Ez van jelen a szent tapasztalatában is A szent sem erről a világról való A szent tapasztalata // szépérzék, szexuális vágy Pl: féltékenység – egyedivé tesz – úgy érzi, a szeretőt megszentségtelenítették –obszcén Mint amikor szent tárgyakat szentségtelenítenek meg

Megszentségtelenítés A szépet – bepiszkolni Mint Jeruzsálemben a templomot Jeremiás szerint A szexuális igénybejelentés – nem pusztán szerződéses kapcsolat – egzisztenciális A szent dolog –érinthetetlen – egy természetfeletti erő jelenléte Az emberi szépség- a transzcendentáis alanyt teszi láthatóvá! // szent

A gyerek szépsége Hogy nem vágy a szépség érzése – arra a gyerek szépsége a példa Inkább a vágyott felnőttre hasonlít, nem a szép öregre A tiltás – része a szexualitásnak is Lásd: szüzesség erénye

Szűziesség és szépség Szűz Mária megtestesült ember – idealizált szeretetét jelképezi Ez a szeretet: emberi és isteni Tisztaság, abban az értelemben erptotikus, hogy a szépség meghívás valami emberen túlira – túl a vágyon VII. közhely újraírva: Az emberi szépség nem véletlenszerű jellegzetessége, hogy vágyat kelt De a vágy – tiltással jár – ez segít túl – egy isteni emberi világba A megváltás szimbóluma a szépség Filippo Lippi és Fra Angelica

Szépség és báj A legtöbb csinos ember – nem ilyen emelkedetten szép Kifejezéseink rájuk: csinos, vonzó, édes, mutatós, elragadó, elbűvölő A szépre adott reakciónkra utal – általában nem elelementáris

Érdek nélküli szépség ebben a fejezetben az érdekteli szépségről volt szó? Nem - itt is érdek nélküli – amennyiben az érdekel, hogy milyennek tűnik- hogy milyennek mutatja magát – a kontemplációnak – a szépségesnek talált ember De a szépség – nem a vágy tárgya A szépséges ember – elkülönül a többitől – mint egy szent tárgy

A szép, a szent és az erotikus Mind a szépség – mind a szent – a megtestesülés problémája körül forog Ennek legintenzivebb formája a szexualitás A szent, a szép, és az erotikus – közös gyökérre vezethető vissza Nem állati, csak emberre jellemző, szabadsághoz és választáshoz kötődik