Fogyatékosok ellátása

Fogyatékos ellátás lehetőségei otthon maradnak, vagy ápoló-gondozó otthonba, Intézetbe kerülnek. Egyelőre csak mintaként, de már létezik számukra létrehozott lakóotthon és néhány napközi otthon Előbbi az intézeti ellátás alternatívájaként szolgál, utóbbi a családok terheit hivatott csökkenteni

Esélyegyenlőségi törvény A Magyarországon 1998 óta hatályos esélyegyenlőségi törvény kötelezővé teszi a középületek és a tömegközlekedési eszközök akadálymentesítését, a lakás akadálymentesítésére pedig lakásátalakítási támogatást lehet igénybe venni.

Információhiány milyen szolgáltatások léteznek a súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek számára; hol vannak ilyen gyermekeket, felnőtteket ellátó orvosok és kórházak; milyen jogi szabályozások vonatkoznak a gyermekre; milyen támogatásokra jogosult a gyermek, illetve a család; milyen gyógyászati segédeszközök léteznek az ilyen gyermekek számára (kerekesszék, üléstámasz, állítók, különböző támasztékok, ortopéd cipők, orvosi eszközök, például gyomorszonda, speciális tápszerek stb.) létezik-e – és ha igen, hol – tanácsadó szolgálat a gondozók számára; milyen ellátási formák állnak a gyermek, vagy gondozott rendelkezésére a szülők betegsége, illetve halála esetén

Komplexitás, személyiségközpontúság A komplex károsodás miatt egyénileg kell felmérni a szükségleteket, a képességeket és az igényeket, s ezek alapján kell megtervezni, végrehajtani és értékelni a gondozási folyamatot. A gondozás minden megmaradt és károsodott funkciót egyidejűleg figyelembe vesz, a különböző fejlődési-fejlesztési területeket egyaránt bevonja a gondozásba. Miután a nevelés az egész személyiségre irányul, szem előtt kell tartani, hogy maga a fejlődés is – amelynek pozitív irányba terelését kívánjuk a különböző gondozási eljárásokkal elősegíteni – komplex és bonyolult folyamat. • A nevelés folyamatában nem válik külön a hagyományos értelmezésű oktatás, a fejlesztés, a képzés és a terápia, hanem multidimenzionális formában teljesül ki benne az ápolás-gondozás és a terápia, a nevelés-oktatás és a képzés.

Az interakció elve Mind az interakció, mind a kommunikáció legfontosabb jellemzője a kölcsönösség. Ha két ember bármilyen interaktív kapcsolatba kerül egymással és reagálnak egymásra, máris létrejött valamilyen interakció. Ez soha nem lehet egyoldalú folyamat, vagyis a gondozásban ez azt jelenti, hogy mindkét fél befolyást gyakorol a másikra.

Biztonság és stabilitás Mindannyiunknak szükségünk van arra, hogy életünkben valamilyen szinten „rend” legyen, hogy mindennapos tevékenységeink, rendszeresen előforduló eseményeink biztonságot sugározzanak. Ehhez stabil rendszerekre van szükségünk, hogy energiáink ne a folyamatos tájékozódásra, orientációra menjenek el, hanem a stabil környezetben maximális hatékonysággal végezhessük különböző tevékenységeinket Fogyatékos személyek esetében ez kiemelkedő szerepet játszik.

Kódrendszer Miután a súlyosan sérült személy állapotánál fogva a nem sérült társak kezdeményezésére van utalva a kapcsolatfelvételben, a párbeszéd elkezdésének, a kód megtalálásának felelőssége az „ép” partnerre hárul. A közös kód megtalálásával azonban már a sérült személy is képessé válik felelősségvállalásra, hiszen élményt szerez önmagáról, mint változtatni, hatni tudó személyről. Ez pedig jelentős lépés az önmeghatározás, az önrendelkezés felé!

A kódrendszer kialakulásának lehetősége A súlyosan sérült ember képes a saját készségszintjén, azaz mozgásosan, akár egy izomcsoport megfeszülése vagy a légzésritmus megváltoztatása révén informálni környezetét közérzetéről, lelkiállapotáról. A partner e megnyilvánulásokat magára vonatkoztatva jelzésekként értékeli, és megfelelő viselkedéssel válaszol. A megfelelő viselkedés: ráhangolódás, bekapcsolódás egy mozdulatba, esetleg a mozdulat megismétlése vagy folytatása, vagy éppen – szoros testkontaktusban – a légzésritmus felvétele. Miután reakciómat a másik személy észleli, saját megnyilvánulására adott válaszként értékeli azt. Az információáramlásnak e sajátos, folyamatos testközelséget igénylő, érzékeny körforgását (elsődleges) kommunikációnak nevezzük

Fizikai akadályok munkahely megközelíthetetlensége, egyéb közlekedési akadályok (pl: építészeti sajátosságok) a munkakörülmények megközelíthetetlensége

Kommunikációs akadályok Látás Hallás Beszédértés érzékszervi akadályai Megértés Kommunikáció akadályai

Társadalmi környezet akadályai Társadalmi megítélés Félelmek a másságtól Lebecsülés Sajnálat Kölcsönös beilleszkedési, együttélési zavarok

Munkahelyi feladatok akadályai Előítéletek a munkáltató részéről: Alacsony munkateljesítmény Gyakoribb hiányzás Problémás munkaerő Kialakítási költségek Speciális igények kezelésa Emberi érzéketlenség Félelem az ismeretlentől bizalomhiány

Előítéletek a fogyatékos részéről önbizalom, önbecsülés hiánya, kissebbrendűségi érzés konfliktus megoldó, kudarc feldolgozó képesség problémái agresszivitás, sértődékenység, Visszahúzódás A családi féltés alul motiváltság aktivitás hiány

A személy lehetőségei Tudatos felkészülés, felkészítés Aktivitásra ösztönzés Családok felkészítése Segítő szolgálatok működtetése jó példák, életsorsok bemutatása, Sorstársi ösztönzés, tanácsadás pozitív gondolkodásra ösztönzés, nevelés kapaszkodó háttér biztosítása

Állami feladatok jogalkotás: antidiszkrimináció, pozitív intézkedések, érdekeltség megteremtése, Segítő szolgáltatások biztosítása társadalmi tudatformálás az integráció prioritásának elismerése, ösztönzése

Munkáltatói feladatok saját érdekek felismerése és értékelése társadalmi szerepvállalás a szolidaritás érvényesítése

Az akadálymentesség Akadálymentes: az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szüksége

Fizikai akadálymentesítés szempontjai Építmények megközelíthetősége, közlekedés Lépcsők, feljárók Folyosók, parkolók, illemhelyek Munkavégzés helyének megközelíthetősége

Akadálymentesítés Fizikai akadálymentesítés gazdasági okok figyelem Infokommunikációs akadálymentesítés mindenki számára elérhető legyen

Az infokommunikációs akadálymentesítés az akadálymentes környezet kialakítására irányuló munkák tervezése és kivitelezése során teljes mértékben érvényesíteni lehessen valamennyi fogyatékossági csoport érdekét, megvalósítva a közintézmények, közhivatalok, közszolgáltató rendszerek által nyújtott szolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférését és használatát.

Infokommunikációs akadálymentesítés Mindenki számára elérhető rendszer Mindenki számára biztosított eszközök Használati kompetencia biztosítása Bármely fogyatékosság esetében Megfelelő tartalommal