1. Tétel Baleset történt a munkahelyén 1. Tétel Baleset történt a munkahelyén. A baleset kivizsgálása során vegye figyelembe a munkahely tárgyi feltételeinek megfelelőségét munka-, tűz- és környezetvédelmi szempontok szerint! Állapítsa meg, hogy sérülés bekövetkezésekor az elsősegélynyújtás eszközei, feltételei rendelkezésre álltak-e! Készítsen intézkedési tervet, hogy az eszköz feltétel rendszer, rendelkezésre álljanak! Készítette: Császár Judit

Kérdések a kisfilmhez Milyen kézi szállítóeszközöket láttál a kisfilmen? Hogyan kell az egyes szállítóeszközöket helyesen használni? Készítette: Császár Judit

A biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételei: Személyi feltételek: Megfelelő életkor, képzettség, munkára alkalmasság jogszerűen végzi munkáját, egészségi alkalmasság, időszakos orvosi felülvizsgálat, időszakos biztonságtechnikai tűz- és környezetvédelmi oktatás megléte. Készítette: Császár Judit

Tárgyi feltételek: A munkahely, az építmény a munkavégzés jellegének megfelelő, engedélyezett, tűz és környezetvédelmi szempontok szerint is. A kijáratok és menekülési útvonalak szabadok, menekülési kiürítési tűzriadó tervek léteznek. Kézi és telepített gépek megfelelő biztonságosak, időszakos felülvizsgálatuk meg van. A kézi szerszámok tárolása biztonságos.   Készítette: Császár Judit

Munkahelyek környezetvédelmi feltételei: Kommunális hulladék biztonságos tárolása, elszállítása és ennek dokumentálása. Környezet szennyező anyagok, veszélyes anyagok, keletkezésének minimálisra szorítása, hulladék biztonságos tárolása, elszállítása és ennek dokumentálása. Környezetre veszélyes: pl. légszennyezés (CO2), talaj szennyezés( olaj), vízszennyezés (vegyszerek), élővilág pusztítása, épített környezet . Készítette: Császár Judit

Munkahelyek legfontosabb tűzvédelmi követelményei: Tűzvédelmi szabályzat készítése. Ebben tűzriadó terv készítése. A terv tartalmazza a tűzjelzések és épületek kiürítésének módját, a riasztás rendjét. Az elvégzendő teendőket, megnevezi a veszélyforrásokat, és a felelős személyeket. a helyszín rajzot, vízvételi helyet, tűzoltó anyagok, és főkapcsolók helyeit. Készítette: Császár Judit

Munkabalesetek, balesetek kivizsgálásának eljárási szabályai: Bejelentési kötelezettség, együttműködési kötelezettség. Nyilvántartási kötelezettség. Kivizsgálási kötelezettség, és dokumentálási kötelezettség. Egészség biztosítók értesítése http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=301 Készítette: Császár Judit

Az elsősegélynyújtás személyi, tárgyi, szervezési feltételei az adott munkahelyen Készítette: Császár Judit

Az elsősegélynyújtás olyan első, azonnali beavatkozás, amelyben a sérültet részesítjük hirtelen egészségkárosodás, rosszullét esetén az orvos vagy a mentők megérkezéséig. Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteget életben tartsa, stabilizálja állapotát, enyhítse fájdalmát, szenvedését, szorongását.  Készítette: Császár Judit

Az elsősegélynyújtás személyi feltételei: legyen képzett, gyors határozott, naprakész ismeretek Ne kapkodjon, reális helyzetfelismerése legyen, ne kockáztasson, csak a legszükségesebb beavatkozásokat végezze. Készítette: Császár Judit

Tárgyi és szervezési feltételek: Legyenek biztosítottak a mentéshez szükséges eszközök, mentőláda, újraélesztő eszközök, szállító eszközök, mentési útvonal, elsősegély helység, Mentést irányító személy Készítette: Császár Judit

Veszélyes hulladékok gyűjtése, tárolása, szállíttatása, ellenőrzése A veszélyes hulladékok gyűjtése a nem veszélyes hulladékoktól elkülönítetten történik, jogszabályban előírtaknak megfelelően kialakított gyűjtőhelyeken és gyűjtőedényekben. Minden telephelyen kialakításra kerültek gyűjtőhelyek, ahol a munkatársak elhelyezhetik a munkájuk során keletkező veszélyes hulladékokat. Készítette: Császár Judit

Jogszabályi előírások alapján évente legalább egy alkalommal, vagy mennyiségtől függően többször is elszállítatásra kerülnek a hulladékok. Az elszállítást szállításra és a kezelésre vonatkozó, engedéllyel rendelkező cégek végzik. Szerződéskötés után, ezek a cégek gondoskodnak a hulladék ártalmatlanításáról, újrahasznosításáról, és megfelelő elhelyezéséről. Folyamatosan ellenőrizésre kerül a gyűjtőedények és a gyűjtőhelyek állapota. Készítette: Császár Judit

Nem veszélyes hulladékok gyűjtése, tárolása A nem veszélyes hulladékok gyűjtése a veszélyes hulladékoktól elkülönítetten történik. Elkészítettük egyedi hulladékgazdálkodási tervünket, melyet a hatóság jóváhagyott. Folyamatosan ellenőrizzük a gyűjtőedények, gyűjtőhelyek állapotát. Folyamatosan kerülnek elszállításra a nem veszélyes hulladékok. Az elszállítást a szállításra és a kezelésre vonatkozó, a környezetvédelmi hatóság által kiadott, engedéllyel rendelkező, cégekkel végeztetjük, melyekkel szerződést kötöttünk. Készítette: Császár Judit

2. tétel Készítette: Császár Judit

A raktározás és tárolás legfontosabb szabályai A raktárban csak a megnevezésének megfelelő anyagok tárolhatók A raktárban csak a kioktatott személyzet tartózkodhat A polcok nagy teherbírásúak és rögzítettek legyenek Legyen megfelelő a világítás és a közlekedési útvonalak Készítette: Császár Judit

A raktározás és tárolás legfontosabb tűzvédelmi előírásai A raktárnak a bennük tárolt anyagoktól függően megfelelő tűzvédelmi besorolásúnak kell lennie: A : Fokozottan tűz és robbanásveszélyes B: Tűz és robbanásveszélyes C: Tűzveszélyes D: Mérsékelten tűzveszélyes E: Nem tűzveszélyes Készítette: Császár Judit

A veszélyes anyagok tárolására vonatkozó előírásokat be kell tartani A villamos berendezések főkapcsolóit, tűz, füst és hőérzékelőket szabadon kell hagyni A munkakörnyezetet a biztonságos munkakörnyezetnek megfelelően alakítjuk ki. A veszélyes anyagok tárolására vonatkozó előírásokat be kell tartani Készítette: Császár Judit

Hulladékok fogalma Olyan feleslegessé vált,a keletkezés helyén fel nem használható, különböző mennyiségű és minőségű anyag melynek kezeléséről gondoskodni kell. Készítette: Császár Judit

Hulladékok csoportosítása Települési vagy kommunális hulladék Ipari,mezőgazdasági hulladék Veszélyes, nem veszélyes hulladék. Lehet szilárd,cseppfolyós,iszap és gáz halmazállapotú. Készítette: Császár Judit

Raktározással kapcsolatos legfontosabb teendők A raktárban csak a kioktatott személyzet tartózkodhat A raktárban csak a raktár elnevezésének megfelelő anyagok tárolhatók A tárolt anyagokat elkülönítetten tároljuk Gondoskodni kell a megfelelő világításról Gondoskodni kell a tűzvédelmi feladatok ellátásáról: poroltók,tűz,füst,hőérzékelők, közlekedési utak szabadon hagyása Készítette: Császár Judit

A raktári tevékenység tilalmai Tilos a raktárban: Élelmiszeres dobozokban,flakonokban vegyszert tárolni Vegyszereket magyar nyelvű felirat nélkül tárolni Közlekedni csak a kijelölt területen szabad A raktárban a kiszolgáló személyzeten kívül senki sem tartózkodhat Készítette: Császár Judit

3. tétel Készítette: Császár Judit

A munkahelyek kialakítása   A munkahelyek kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a berendezések biztonságosak legyenek és az egészséget ne veszélyeztessék. A munkahelyek kialakításánál a következőket kell figyelembe venni. -a helységek méretének kialakítása - a munkahely klímája, szellőztetés, fűtés - a munkahely megvilágítása - a munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzések - zajvédelem, por - vegyi anyag , sugárzás - rezgésvédelem - a nem dohányzók védelme Készítette: Császár Judit

Tűzvédelmi szabályzat A munkahelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:- a létesítmény és a helységek tűzveszélyességi osztályba sorolását - a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat - a tűzvédelmi feladatokat ellátó személyek feladatait Készítette: Császár Judit

Tűzvédelmi szabályzat A tűzvédelmi szabályzat mellékleteként tűzriadó tervet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: - a tűzjelzés módját - riasztás rendjét - létesítmény elhagyásának módját - a tűz esetén szükséges tennivalókat - a fő veszélyforrásokat - a létesítmény helyszínrajzát Készítette: Császár Judit

a keletkező hulladékok tárolása, elszállítása, és megsemmisítése A munkahely kialakításánál fokozott figyelmet kell szentelni a környezetszennyezésre is:   a keletkező hulladékok tárolása, elszállítása, és megsemmisítése levegőszennyezés- vízszennyezés- talajszennyezés Készítette: Császár Judit

Anyagmozgatás Az anyagmozgatás szabályait kézi vagy gépi anyagmozgatásnál is maradéktalanul be kell tartani. A megfelelő és kiadott védőfelszereléseket használni kell. Gépi anyag mozgatást csak képzett és megbízott személy végezhet. Kerülni kell a hirtelen mozdulatokat. Az anyagmozgatás az egyik legveszélyesebb munkafolyamat. Készítette: Császár Judit

Kérdések a kisfilmhez Milyen anyagmozgatási módszereket láthattunk? Milyen foglalkozási megbetegedések alakulhatnak ki a helytelen emeléstől? Ki nem végezhet anyagmozgatást? Hogyan kell a terhet szabályosan felemelni? Mit tudsz a csoportos anyagmozgatásról? Hogyan kell a terhet letenni szabályosan? Milyen kézi anyagmozgató eszközöket láttál? Milyen gépi anyagmozgató eszközöket láttál? Készítette: Császár Judit

Elsősegélynyújtásnak nevezzük azt a gyors egészségügyi segítséget, melyet a helyszínen lévő személy nyújthat egy sebesültnek vagy betegnek, amíg az orvos megérkezik. Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteget életben tartsa, stabilizálja állapotát, enyhítse fájdalmát, szenvedését, szorongását Készítette: Császár Judit

ha a munka jellege megköveteli, elsősegély tanfolyamon részt venni Minden munkahelyen ki kell dolgozni az elsősegélynyújtás szervezeti felépítését, a dolgozóknak balesetvédelmi oktatáson kell részt venni, meghatározott időközönként üzemorvosi vizsgálaton részt venni, ha a munka jellege megköveteli, elsősegély tanfolyamon részt venni   Készítette: Császár Judit

4. tétel Villamos berendezésen végez munkát az Ön munkacsoportja. Hívja fel munkatársai figyelmét a legfontosabb munka- és tűzvédelmi követelményekre! Áramütés esetén hogyan nyújtana elsősegélyt? Munkatársaival beszélgetve, felmerül az áramütés problémája. Hogyan magyarázza el kollegáinak, mi ez a jelenség? Készítette: Császár Judit

A munkahelyek kialakításánál a következőket kell figyelembe venni. - a helységek méretének kialakítása - a munkahely klímája, szellőztetés, fűtés - a munkahely megvilágítása - a munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzések - zajvédelem, por - vegyi anyag , sugárzás - rezgésvédelem - a nem dohányzók védelme - mozgáskorlátozottak vagy egyéb testi fogyatékosok közlekedési feltételei.   Készítette: Császár Judit

A villamos berendezésen végzett munka személyi feltételei: villanyszerelési munkát kizárólag egészségileg alkalmas, a munka elvégzéséhez szükséges ismeretekkel rendelkező a munkával kapcsolatos veszélyekre és munkavédelmi szabályokra kioktatott,elsősegélynyújtásra kioktatott személynek szabad végezni. Készítette: Császár Judit

A villamos berendezésen végzett munka tárgyi feltételei:   Tároló helyeknél az anyagok fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak figyelembevétele a közműhálózat karbantartása, villamos szerelvények biztonsági követelményei (érintésvédelemi, robbanásbiztonsági) munkavégzésnek megfelelő természetes és mesterséges világítás, munkavállalótól függő levegő biztosítása a padlózat csúszásmenetes, egyenletes, botlásmentes legyen, zajhatások, por, sugárzások légnyomás nem léphetik túl az e.ü. határértéket, még rövididőre sem munkahely céljára olyan építmény lehet, amely megfelelő szerkezetű és szilárdságú Készítette: Császár Judit

Kisfeszültségű hálózatokban végzett munkákkal kapcsolatos biztonsági szabályok A hálózatban munkát végezni csak feszültségmentesítés, megfelelő szakképzettség és a szükséges biztonsági előírások betartása mellett szabad. Villamos fogyasztó hálózati csatlakozó vezetékét nem szabad megtoldani (de az erre a célra készült hosszabbító vagy elosztó alkalmazásával meghosszabbítható). Kisfeszültségű villamos hálózat légvezetékén akkor sem szabad egyedül munkát végezni, ha a hálózat feszültség mentesítve van. A készülék tápegységében lévő nagy kapacitású kondenzátorok a berendezés kikapcsolása után is hosszú ideig feltöltött állapotban lehetnek, és így (ha a készülékben javítást végzünk, és ezért burkolatát eltávolítjuk) áramütést okozhatnak. Ezért e kondenzátorokat a munka megkezdése előtt célszerű egy ellenálláson keresztül kisütni. Készítette: Császár Judit

Szervezési feltételek:   egyéni védőeszköz juttatás, munkaruházat orvosi vizsgálatok rendje, ittasság vizsgálat ellenőrzésének rendje veszélyes gépek, technológiák körének és az eljárások rendjének meghatározása Készítette: Császár Judit

Villamos berendezések használatával kapcsolatos tűzvédelmi szabályok:   nemzeti szabványok szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni  központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani, lakóépületben megengedett a főkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítottan mindenáramkör külön leválasztó kapcsolóval lekapcsolható  a berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen  a csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá ezen kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni  a villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani   azoknál az épületeknél, technológiai folyamatoknál, berendezéseknél, ahol a sztatikus feltöltődés tüzet vagy robbanást okozhat, a megfelelő védelemről nemzeti szabvány szerint kell gondoskodni Készítette: Császár Judit

Elsősegélynyújtás áramütés esetén   Elsősegélynyújtás áramütés esetén AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS KÖTELESSÉG! Ha valaki balesetet szenved, a cél az, hogy a beteg minél előbb szakszerű (orvosi vagy kórházi) ellátásban részesüljön. A teendők elvi sorrendje Kiszabadítás az áramkörből. Elsősegélynyújtás. Az orvos vagy a mentők értesítése. A tűzoltóság és a rendőrség értesítése (ha szükséges). A munkahelyi vezetők értesítése. A sorrend az adott szituációtól függően változhat! (pl.: Ha az áramütést szenvedett egyént meg sem lehet közelíteni, akkor először a tűzoltókat kell értesíteni!) Készítette: Császár Judit

Kiszabadítás az áramkörből Általában az áramütött személy izomgörcs miatt nem tud kiszabadulni az áramkörből, ezért a lehető leggyorsabban ki kell onnan szabadítani, de úgy, hogy a segélynyújtó saját testi épségét ne veszélyeztesse! A legegyszerűbb mód, ha lekapcsoljuk az áramkör főkapcsolóját, ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor valamilyen szigetelő anyaggal kell elhúzni, vagy eltolni az áramkörből (pl.: száraz fa, többrétegű ruha, műanyag anyagok, papír). Készítette: Császár Judit

Menteni csak 1000 V alatti áramkörből szabad, nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek is életveszélyes . Jó, ha mentés megkezdése előtt a segélynyújtó segítséget kér vagy valamilyen módon felhívja magára a figyelmet! Készítette: Császár Judit

1. Az áramütöttnek semmilyen panasza nincs, sőt elutasítja a segítségnyújtást. Ekkor is segítenünk kell, mert néhány perc múlva kamrai fibrilláció léphet fel, ami a halálához vezethet. Ne engedjük dolgozni, se mozogni, fektessük vagy ültessük le és gondoskodjunk a minél előbbi szakszerű ellátásról. Ételt, italt és gyógyszert NE adjunk a betegnek!   Készítette: Császár Judit

2. Eszméletét vesztette, de lélegzik. Ruháját lazítsuk meg, száját tegyük szabaddá, ha az arca sápadt, akkor a lábát, ha vörös az arca, akkor a fejét emeljük meg. Az eszméletre térítéshez az arcát vagy a mellkasát kézzel vagy vizes ruhával dörzsöljük, paskoljuk, szagoltassunk vele szúrós szagú anyagot! Amíg magához nem tér itatni tilos! Minél előbb kerüljön orvoshoz. Készítette: Császár Judit

3. Légzése nincs, de pulzusa van Száját tegyük szabaddá, és azonnal kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést, melynek több módszere is van! A beteg fejét hátrahajtom, majd kanalazó mozdulattal eltávolítom a szájából az idegen testet ha van. A beteg felé hajolok! (érzem,látom, hallom) Megkezdem a mellkasi kompressziót. Lépései: 2 befúvás az orrba 30 mellkasi kompresszió Újabb légzésvizsgálat Addig folytatom amíg a beteg magához nem tér, ki nem érnek a mentők vagy ha a beteg meghal! Készítette: Császár Judit

4. Nincs vérkeringés, szíve megállt. Ez a klinikai halál állapota. A klinikai halálállapota nem tarthat tovább néhány percnél, különben az agy maradandó károsodást szenved. Az újraélesztés szívmasszázsból és mesterséges lélegeztetésből áll. 8 szívmasszázs után2 lélegeztetést kell végezni úgy, mintha percenként 18 légzés és 72 szívverés lenne. A szívmasszázskor a hanyatt fekvő balesetes mellé kell térdelni. Egyik kezünket helyezzük a szegycsont alsó harmadára úgy, hogy tenyerünk a mellkas bal oldalán legyen, ujjaink pedig a fej irányába mutassanak, és tegyük a másik kezünket erre keresztbe. Erőteljesen és periodikusan a szívritmus ütemében nyomkodjuk a mellkast, de ügyeljünk arra, hogy a szegycsont- vagy bordatörést ne okozzunk. Készítette: Császár Judit

A villamos áram hatasa az emberi szervezetre Az emberi test maga is vezető ezért ha a test különböző pontjai között potenciálkülönbség lep fel, a testen áram indul meg. Az emberi testen áthaladó áram élettani hatásai: Az izmok összerándulása. Áramütés eseten az idegeket es izmokat nagyon erős inger érheti, melynek hatásara utóbbiak összerándulhatnak, el is szakadhatnak. A legveszélyesebb, ha az áram a szíven vagy a tüdőn halad keresztül, mert e létfontosságúszervek izmainak összerándulása a szerv görcsét, bénulását okozhatja. Az izomsejtek egy csoportja az áram bekapcsolásakor, más csoportja kikapcsoláskor ingerlődik, ezért az izmokra gyakorolt hatás tekintetében a váltakozó áram (amely minden fél periódusában kivált ilyen ingerületeket) hatása veszélyesebb. Készítette: Császár Judit

Villamos áram hőhatása A test ellenállásán áthaladó áram hőt termel. A keletkező hő az érrendszerre a legveszélyesebb, mert az erek fala „törékennyé” válik, utólag vérzések keletkezhetnek. A 45 °C feletti felmelegedés – a fehérjék (vissza nem fordítható) kicsapódása miatt – halálos kimenetelő lehet. Készítette: Császár Judit

Villamosság biztonságtechnikája A helyiségek jellege határozza meg az alkalmazható villamos berendezések, vezetékek, kapcsolók, világítótestek beépíthetőségét, használatát. Gondoskodni kell az elektromos készülékek vészleállítási lehetőségéről, a gépek esetleges üzemzavara esetén. Kapcsolókat úgy kell elhelyezni, hogy mindig hozzáférhetők legyenek, s be- és kikapcsoló felirattal kell ellátni. Magyarországon a háztartásokba általában egyfázisú váltakozó áram van bevezetve. (A hálózati feszültség 230V, a frekvencia 50 Hz.) A beérkező két vezeték közül az egyik az üzemi földelés (ezt a transzformátorháznál és esetleg a légvezeték vagy földkábel más pontjain is leföldelik), a másik a fázis. Készítette: Császár Judit

Villamosság biztonságtechnikája A fázis megérintése áramütést okoz, ha egyidejűleg testünk valamely része a földdel érintkezik. A fázissal akkor is érintkezésbe kerülhetünk, ha valamely villamos berendezés meghibásodása folytán az megjelenik a készülék dobozán, általában valamely, a kezelő által megérinthető pontján (testzárlat). Az érintésvédelem feladata az esetleges testzárlat által okozott életveszély megelőzése. Az érintésvédelemnek vannak passzív (az elkerítés, védőelválasztás, elszigetelés, burkolás) és aktív (hatását úgy fejti ki, hogy a megengedettnél nagyobb érintési feszültséget okozó testzárlatos berendezést az előírt időn belül a hálózatról lekapcsolja) megoldásai. Készítette: Császár Judit

Tűzvédelem vs. villamosság Világító berendezéseket úgy kell elhelyezni, használni, hogy tűzveszélyt ne jelentsenek. A-B tűzveszélyességi osztály – robbanást nem okozó, és C-E tűzveszélyességi osztály – gyújtási veszélyt nem jelentő világítás használható. Szabványban rögzített paraméterek szerint lehet alkalmazni. Villamos berendezéseket az elektromos hálózatról központilag leválaszthatónak kell kiépíteni. Tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgálni az A, B tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményeket 3 évente, C tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményeket 6 évente, D, E tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményeket 9 évente. Készítette: Császár Judit

Feladat Milyen hatása lehet az áramnak az emberi szervezetre? Milyen biztonsági szabályokat kell betartanunk munkavégzés közben kis feszültségű hálózatban? Mi az érintésvédelem feladata? Mi a teendő áramütés esetén? Milyen frekvenciájú zajokat ismersz és milyen betegségeket okozhatnak? Készítette: Császár Judit

5. Tétel Munkacsoportja új villamos kéziszerszámokat kap munkavégzésre 5. Tétel Munkacsoportja új villamos kéziszerszámokat kap munkavégzésre. Milyen követelményeknek kell megfelelni a szerszámoknak munka- és érintésvédelmi szempontból? Munkatársainak a kéziszerszám által kibocsátott zaj és rezgés környezetkárosító és élettani hatásait magyarázza el. Milyen típusú tűzoltó készüléket választana a szerelési munkahelyre? Ha megsérül a kéziszerszám vezetékének szigetelése, és munkatársa áramütés következtében megsérül, hogyan nyújt elsősegélyt? Készítette: Császár Judit

Villamos kéziszerszámok munkavédelmi alkalmazásának és érintésvédelmi megfelelőségének feltételei: Érintésvédelem: - a testzárok következtében felléphető érintési és/vagy lépésfeszültségek által okozott élettani veszélyek megelőzésére való műszaki intézkedések összessége - cél villamos berendezések aktív részével való közvetlen érintkezés megakadályozása Készítette: Császár Judit

Megfelelőségének feltételei: érintésvédelmi osztályok: 0. érintésvédelmi osztály: I. érintésvédelmi osztály: telepített gépek II. érintésvédelmi osztály: hordozható gépek+készülékek III. érintésvédelmi osztály: - a villamos kéziszerszámokat szigetelni kell - megfelelő védőeszközök használata - szerszámok szakszerű, jogszerű használata Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit

Munkahelyek zaj és rezgés elleni védelme Zaj- és rezgésforrások A gépek, berendezések zajkibocsátása mechanikai eredetű (csapágyazások, kopott alkatrészek) munka során áthat a dolgozóra (rezgés: kézre és lábra elsősorban) Élettani hatása: pszichés terhelés beszédérthetőség romlása halláskárosodás vegetatív idegrendszer változása Készítette: Császár Judit

Környezetkárosító hatása: - motorizáció, háztartások gépesítése hat a környezetre - állatok hallása sokkal kifinomultabb nagyobb mértékben reagálnak a zajokra viselkedés megváltozik - megoldások: zajforrás és a települések között védőfal Készítette: Császár Judit

Az elsősegélynyújtó feladata áramütés esetén: - ha egyedül van segélynyújtás közben hívjon segítséget - kiszabadítás az áramkörből vigyázz, ne kerülj áramkörbe! - elsősegély, újraélesztés - segítséghívás (orvos, mentő) - egyéb szervek értesítése (tűzoltók) Készítette: Császár Judit

Áramütött kiszabadítása kisfeszültség esetén - kikapcsolással: berendezés kikapcsolásafőkapcsoló lekapcsolása, biztosíték kicsavarása a vezeték elvágása szakember nélkül veszélyes! - kikapcsolás nélkül: áramütött kiszabadításane érintsük meg! szigetelt eszközzel (pl.:fanyelű lapát) száraz fapadlón állva, ruhával becsavart kézzel, áramütött ruhájánál fogva (másik kezünkkel ne érintsünk semmit!) padló nem szigeteltlábunk alá többszörösen összehajtott ruha (vizes padlón nem szabad) Készítette: Császár Judit

Áramütött kiszabadítása nagyfeszültség esetén: Az áramütötthöz közeledni veszélyes! A kikapcsolást csak helyi villamosművek szakembere végezheti, aki ismeri a helyi viszonyokat. Ha leszakadt a vezeték, lelóg, vagy veszélyes közelségbe kerül, a vezetékhez ne közeledjünk és állítsunk figyelmeztető őrt, amíg a villamosművek szakemberei megérkeznek. Készítette: Császár Judit

Elsősegélynyújtás áramütés okozta sérülések esetén: az áramütés izmok görcsös összehúzódása, idegközpontok sérülése (bénulása), gyakran szívmegállás azonnal el kell kezdeni az újraélesztést Készítette: Császár Judit

Elsősegélynyújtás áramütés esetén   Elsősegélynyújtás áramütés esetén AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS KÖTELESSÉG! Ha valaki balesetet szenved, a cél az, hogy a beteg minél előbb szakszerű (orvosi vagy kórházi) ellátásban részesüljön. A teendők elvi sorrendje Kiszabadítás az áramkörből. Elsősegélynyújtás. Az orvos vagy a mentők értesítése. A tűzoltóság és a rendőrség értesítése (ha szükséges). A munkahelyi vezetők értesítése. Készítette: Császár Judit

Menteni csak 1000 V alatti áramkörből szabad, nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek is életveszélyes! 1. Az áramütöttnek semmilyen panasza nincs, sőt elutasítja a segítségnyújtást. Ekkor is segítenünk kell, mert néhány perc múlva kamrai fibrilláció léphet fel, ami a halálához vezethet. Ne engedjük dolgozni, se mozogni, fektessük vagy ültessük le és gondoskodjunk a minél előbbi szakszerű ellátásról. Ételt, italt és gyógyszert NE adjunk a betegnek!   2. Eszméletét vesztette, de lélegzik. Ruháját lazítsuk meg, száját tegyük szabaddá, ha az arca sápadt, akkor a lábát, ha vörös az arca, akkor a fejét emeljük meg. Az eszméletre térítéshez az arcát vagy a mellkasát kézzel vagy vizes ruhával dörzsöljük, paskoljuk, szagoltassunk vele szúrós szagú anyagot! Amíg magához nem tér itatni tilos! Minél előbb kerüljön orvoshoz. Készítette: Császár Judit

3. Légzése nincs, de pulzusa van 3. Légzése nincs, de pulzusa van. Száját tegyük szabaddá, és azonnal kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést, melynek több módszere is van! Az egyik ilyen módszer szerint a balesetest bal oldalára fektetjük úgy, hogy arca félig a föld felé kerüljön. Bal lábát kinyújtjuk és testét a felhúzott jobb lábával megtámasztjuk. Ekkor nyelve automatikusan előre csúszik, és a légutak szabaddá válnak. Lábaink a balesetes mellett térdeplő helyzetben legyenek, és a szabadon maradt jobbkarját magasra felhúzzuk (belégzés), majd erősen a mellkasához nyomjuk (kilégzés).Percenként 17-18 légzés szükséges. A lélegeztetést addig kell folytatni, míg meg nem indul a légzés vagy be nem áll a halál. Készítette: Császár Judit

4. Nincs vérkeringés, szíve megállt. Ez a klinikai halál állapota 4. Nincs vérkeringés, szíve megállt. Ez a klinikai halál állapota. A klinikai halálállapota nem tarthat tovább néhány percnél, különben az agy maradandó károsodást szenved. Az újraélesztés szívmasszázsból és mesterséges lélegeztetésből áll. 8 szívmasszázs után2 lélegeztetést kell végezni úgy, mintha percenként 18 légzés és 72 szívverés lenne. Készítette: Császár Judit

Tűzoltó készülékek típusai, kiválasztásuk: Készítette: Császár Judit

Tűzoltó készülékek Olyan eszközök amelyekből az üzemeltetés megkezdésekor oltóanyag juttatható az égő anyagra, tűzre. A tűzoltó készülékek alapszíne általában tűzvörös,a hajtóanyagot tartalmazó palack színe a gáztöltet jelzőszínével megegyező. Készítette: Császár Judit

A tűzoltás módjai Az éghető anyag eltávolításán alapuló mód Az oxigén elvonásán alapuló mód Az éghető anyag hőmérsékletének csökkentésén alapuló módszer Készítette: Császár Judit

Oltóanyagok Víz – vízzel reakcióba lépő anyagoknál és elektromos tűznél nem használjuk Oltógázok (halogéngázok, CO2) – nagy feszültségű elektromos berendezéseket, nagy mennyiséggel kiáramló gázokat (metán,acetilén PB) lehet vele oltani Oltóhabok – égő folyadék oltására Oltóporok – elektromos berendezések, kapcsolók, kábelek, égő gázok oltására Készítette: Császár Judit

6. Tétel Új megmunkáló gép érkezik az Ön munkahelyére 6. Tétel Új megmunkáló gép érkezik az Ön munkahelyére. Megkérik Önt, hogy a gép, üzembe helyezésével kapcsolatos teendőkben segítsen a munkahelyi vezetőjének! Milyen biztonsági szín- és alakjelek figyelmeztetnek egyéni védőeszközök kötelező használatára? A gép beüzemelése során munkatársa kisebb külső sérülést szenved, hogyan nyújt elsősegélyt? Biztonságtechnikai szempontból mi a teendő a géphez felhasznált kenőolajos flakonokkal? Menekülési utakra milyen előírások vonatkoznak? Készítette: Császár Judit

Veszélyes gépek Veszélyes az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia(beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is),amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve. Készítette: Császár Judit

A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz ,technológia üzemeltetését írásban elrendeli Készítette: Császár Judit

Biztonsági szín és alakjelek : A munkahelyen elhelyezett biztonsági szín és alakjelek a balesetek lehetőségére, a veszélyekre figyelmeztetnek. Készítette: Császár Judit

A biztonsági jelzéseket a következők szerint csoportosíthatjuk: - Állandó jelzések: tiltó, figyelmeztető, rendelkező, elsősegély vagy menekülési, tűzvédelmi tájékoztató jelek. - Időszakos jelzések: világító jel, hangjel, kézjel Készítette: Császár Judit

A biztonsági jel és jelzést adó táblák következőek lehetnek: - a tiltó jel alakja kör, fekete piktogram fehér alapon, vörös szegéllyel - figyelmeztető jel: alakja háromszög, fekete piktogram sárga alapon fekete szegéllyel - elsősegély vagy menekülési jel: kör alakú fehér jel kék alapon - tűzvédelmi tájékoztató jel: alakja téglalap vagy négyzet, fehér piktogram vörös alapon.   Készítette: Császár Judit

Tiltó jelek Alakja kör, fekete piktogram fehér alapon, szélén és a harántsávban (balról jobbra 45°os szögben a vízszinteshez) vörös. A vörös szín a jel felületének 35%-át teszi ki. Készítette: Császár Judit

Figyelmeztető jelek Alakja háromszög, fekete piktogram sárga alapon, fekete szegéllyel. A sárga szín a jel felületének legalább 50%-át teszi ki. Készítette: Császár Judit

Tájékoztató, elsősegély, vagy menekülési jelek Alakja téglalap vagy négyzet, fehér piktogram zöld alapon. A zöld szín a jel felületének legalább 50%-át teszi ki. Készítette: Császár Judit

tűzvédelmi tájékoztató jel Négyzet alakú piros alapon fehér piktogram Készítette: Császár Judit

Veszélyes anyagok jelzése Készítette: Császár Judit

Elsősegélynyújtás mechanikai sérülés esetén: Elsősegélynyújtásnak nevezzük azt a gyors egészségügyi segítséget, melyet a helyszínen lévő személy nyújthat egy sebesültnek vagy betegnek, amíg az orvos megérkezik.   Készítette: Császár Judit

Vérző sérülések- vérzések fajtái Hajszáleres vérzés- vérszivárgás Vénás vérzés – sötétpiros Artériás ( ütőeres) vérzés – világos spriccelő vérzés Orr vérzés Készítette: Császár Judit

Felületes, hajszáleres vérzés ellátása: -sebfertőtlenítővel a seb környékét megtisztítani -steril gézlappal a sebet lefedni -steril kötszerrel sebet bekötni, kötést rögzíten Készítette: Császár Judit

Vénás (visszeres) vérzés A vénás vér színe a csökkent oxigéntartalom miatt sötétpiros A vérzés nem lüktető (a vénákon belül a nyomás kisebb) A vénás vérzés csillapítása: A sérültet a hátára fektetem, vérző végtagját a magasba emelem A sebre tiszta textildarabot helyezzünk és gyakoroljunk rá egyenletes nyomást A végtagot nem szabad elkötni, elszorítani Hívjunk mentőt Készítette: Császár Judit

Vénás nyomókötés: - a beteget lehetőleg fektessük - a vérző testrészt helyezzük magasra (a szív vonalánál magasabbra, pl. a sérült kart emeljük a sérült feje fölé) - a sebet sterilen kitamponáljuk  - alkalmazzunk nyomókötést: a steril fedésre helyezzünk nagyobb gézpólyát, és azt egy másik gézpólyával szorosan rögzítsük a vérző felszínre Fontos: Vénás vérzés során ne alkalmazzunk szorító kötést! Készítette: Császár Judit

Artériás vérzés A vér oxigéntartalma nagy ezért a színe élénkpiros A vér az érben lévő nagy nyomás miatt spriccelve távozik a szívműködéssel azonos ritmusban – kivérzést, sokkot, halált okozhat Fontos a vérzés mihamarabbi csillapítása Készítette: Császár Judit

Artériás nyomókötés: - a beteget lehetőleg fektessük - a vérző testrészt helyezzük magasra- az artériás nyomáspontnál* az artériát a csonthoz szorítjuk - a sebet sterilen kitamponáljuk  - alkalmazzunk nyomókötést- a gézpólyára szükség esetén gyakran újabb és újabb gézpólyát kell felhelyezni. Ezeket érdemes az előző gézpólyára merőlegesen rögzíteni. Fontos: Szorító kötés csak abban az esetben javasolt, ha megfelelő segítséget azonnal nem tudunk  biztosítani. Ha a kötés átvérzett, ne vegyük le, hanem újabb pólyákkal kössük át!: Artériás nyomáspontok és leszorításuk technikája az emberi testen. Megjegyzés: A nyomókötés felhelyezése során, ha a kötöző pólyát tengelye körül megcsavarjuk, ak-kor erősebb nyomóhatást tudunk kifejteni. Készítette: Császár Judit

Artériás nyomópontok Készítette: Császár Judit

Orrvérzés Többnyire kisebb sérülések következménye Magas vérnyomás esetében, vagy sérült érfalú személyeknél is gyakran előfordul Ellátása: Leülni és kissé előrehajolni Nyitott szájjal lélegezni és a beteg fogja be közben az orrát kb. 10 percig Véralvadás után pár óráig ne fújja ki a beteg az orrát Ha 20 perc után sem áll el a vérzés hívjunk orvosi segítséget Készítette: Császár Judit

7. Tétel Munkahelyének munkavédelmi vezetője bevonja Önt a munkavédelmi kockázatfelmérésbe. A kockázatfelmérés során elemezzék a tűzvédelmi és környezetvédelmi jelölések (biztonsági szín- és alakjelek) megfelelőséget is! Tájékoztassa munkatársait a feladatról! Hajszáleres vérzés esetén hogyan nyújt elsősegélyt munkatársának? Készítette: Császár Judit

Kockázatelemzés, kockázat értékelés A kockázatelemzés lényege a munkavégzés körülményeinek és a munkakörnyezet kialakításának elemző áttekintése. A kockázatértékelés annak a kockázatnak az értékelési folyamata, amely a munkavállalók munkahelyi, egészségvédelmi és biztonságvédelmi körülményei és a munkahelyi veszélyek előfordulása között fennáll. A munkáltatók alapvető feladata, hogy a veszélyek megelőzése érdekében: felderítsék az egyes munkahelyeken jelentkező veszélyforrásokat biztosítsák az ellenük való védekezés módját mindezt ismertessék az érintett munkavállalókkal Készítette: Császár Judit

Biztonsági szín és alakjelek : A munkahelyen elhelyezett biztonsági szín és alakjelek a balesetek lehetőségére, a veszélyekre figyelmeztetnek. Készítette: Császár Judit

A biztonsági jelzéseket a következők szerint csoportosíthatjuk: - Állandó jelzések: tiltó, figyelmeztető, rendelkező, elsősegély vagy menekülési, tűzvédelmi tájékoztató jelek. - Időszakos jelzések: világító jel, hangjel, kézjel Készítette: Császár Judit

A biztonsági jel és jelzést adó táblák következőek lehetnek: - a tiltó jel alakja kör, fekete piktogram fehér alapon, vörös szegéllyel - figyelmeztető jel: alakja háromszög, fekete piktogram sárga alapon fekete szegéllyel - elsősegély vagy menekülési jel: kör alakú fehér jel kék alapon - tűzvédelmi tájékoztató jel: alakja téglalap vagy négyzet, fehér piktogram vörös alapon.   Készítette: Császár Judit

Tiltó jelek Alakja kör, fekete piktogram fehér alapon, szélén és a harántsávban (balról jobbra 45°os szögben a vízszinteshez) vörös. A vörös szín a jel felületének 35%-át teszi ki. Készítette: Császár Judit

Figyelmeztető jelek Alakja háromszög, fekete piktogram sárga alapon, fekete szegéllyel. A sárga szín a jel felületének legalább 50%-át teszi ki. Készítette: Császár Judit

Tájékoztató, elsősegély, vagy menekülési jelek Alakja téglalap vagy négyzet, fehér piktogram zöld alapon. A zöld szín a jel felületének legalább 50%-át teszi ki. Készítette: Császár Judit

tűzvédelmi tájékoztató jel Négyzet alakú piros alapon fehér piktogram Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit

A biztonsági jelzések megválasztásánál minden esetben a tényleges felismerési távolságból kell az alkalmazandó jel méretét megválasztani. Amennyiben a felismerési távolság 25 méternél nagyobb, úgy a megfelelő piktogramot tartalmazó előjelző és iránymutató biztonsági jelet kell alkalmazni a felismerési távolságon belül. Készítette: Császár Judit

Veszélyes anyagok jelzése Készítette: Császár Judit

Hulladékkezelés A hulladék fogalma: Olyan feleslegessé vált, a keletkezés helyén fel nem használható különböző mennyiségű, és minőségű anyag melynek kezeléséről gondoskodni kell. Készítette: Császár Judit

Hulladék fajtái: települési vagy kommunális hulladék, ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási, veszélyes és nem veszélyes hulladék. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit

A munkavédelmi kockázatfelméréssel és értékeléssel kapcsolatos legfontosabb feladatok: A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat Készítette: Császár Judit

Kockázatértékelés Az esetek zömében műszeres vizsgálatot igényel (zajmérés, légszennyezettség mérése stb.), mivel a megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközök csak a mért értékek ismeretében határozhatók meg. A mindezek alapján meghatározott védőeszköz típus közül kell kiválasztani a legalkalmasabbakat A kockázatfelmérés és értékelés tulajdonképpen nem más, mint gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a dolgozókat és milyen intézkedések szükségesek a kockázatok lehetőleg minimálisra csökkentésére A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni. A kockázatértékelés mellékleteként a veszélyek megszűntetése, illetve mérséklése érdekében ütemtervet készítünk a feladat, határidő és annak felelőse konkrét megnevezésével Készítette: Császár Judit

Hulladékok és veszélyes hulladékok gyűjtőhelyeinek, edényeinek jelölése: A gyűjtőhelyhez vezető és az ott kialakítandó közlekedési útvonalakat szilárd burkolattal kell ellátni A tárolóedényeket a veszélyes hulladékok kémiai hatásának ellenálló, teherbíró és folyadékzáró anyagból kell készíteni A gyűjtőhelyet illetéktelenek behatolását megakadályozó módon körül kell keríteni A vízelvezetési rendszer létesítésével meg kell akadályozni a külső csapadékvizek bejutását A gyűjtőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a tárolás során esetleg megsérülő csomagolóeszközből kikerülő veszélyes hulladék ne okozzon környezetszennyezést Készítette: Császár Judit

Hulladékok és veszélyes hulladékok gyűjtőhelyeinek, edényeinek jelölése: Az edényeket a bennük található hulladékok alapján felirattal és figyelmeztető jelzéssel kell ellátni és megfelelő színűre festeni, veszélyes hulladékot zárt helyiségben tárolni A gyűjtőhely részletes működtetési és ellenőrzési szabályait az üzemeltetőnek az ún. „Üzemeltetési szabályzat” –ban kell rögzíteni A gyűjtőhely működtetéséről üzemnaplót kell vezetni (hulladék típus, mennyiség, beszállítók stb.) Készítette: Császár Judit

Hajszáleres vérzés Hajszáleres vérzésnél a vér lassan szivárog, a fedőkötés steril gézlap rögzítését jelenti. Készítette: Császár Judit

Felületes, hajszáleres vérzés ellátása: Testrész szív fölé helyezése sebfertőtlenítővel a seb környékét megtisztítani steril gézlappal a sebet lefedni steril kötszerrel sebet bekötni, kötést rögzítem Készítette: Császár Judit

8. Tétel Munkavégzésnél korábban nem alkalmazott, maró hatású és tűzveszélyes készítménnyel kezdenek munkatevékenységet munkatársaival. Az Ön feladata a munka-, tűz- és környezetvédelmi oktatás megtartása a készítmény biztonsági adatlapja alapján, fogalmazza meg a piktogramok jelentését! Működjön közre az egyéni védőeszközök juttatás szabályzatának módosításában! Munkatársait részesítse oktatásban a gázmérgezéssel kapcsolatban, hívja fel a figyelműket az elsősegélynyújtás szabályaira az alkalmazható eljárásokra Készítette: Császár Judit

Veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos alapvető ismeretek: A munkahelyi biztonságérdekében a gyártó ill. importáló veszélyes anyagot csak magyar nyelvű biztonsági adatlappal hozhat forgalomba. A forgalmazó a biztonsági adatlap átvevőjéről nyilvántartást vezet. A veszélyes anyagok helyes kezelésének legfontosabb szabályait a nemzeti alaptantervnek tartalmaznia kell. Veszélyes anyaggal történő kutatás csak akkor lehetséges ha megtörtént a bejelentés és a törzskönyvezés. Készítette: Császár Judit

Tűzveszélyes készítményekkel végzett munka alapvető szabályai : Az ’A’-’C’ tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokat csak olyan műszaki berendezésekkel lehet mozgatni melyek megfelelő használatakor tűzveszély nem következhet be. Az ’A’ ill. ’B’ tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokat szállító járművön ill. A ’C’ tűz. vesz. osztályba tartozó anyagot szállító jármű rakterében tilos a dohányzás. A járművek rakományát a tűztől ill. a túlhevüléstől óvni kell. Az éghető folyadékot szállító jármű mindkét oldalán és a hátulján fel kell tüntetni a TŰZVESZÉLYES feliratot. Készítette: Császár Judit

Veszélyes anyag fogalma Az emberek, az állatok életére, egészségére, természeti környezetére és az anyagi javakra az előállítás, csomagolás, rakodás, szállítás/fuvarozás, raktározás, felhasználás, stb. során ártalmas, hatást gyakorló anyagokat veszélyes anyagoknak tekintjük. Készítette: Császár Judit

Veszélyes hulladékok kezelése: Minden tevékenységet mely során veszélyes hulladék keletkezhet úgy kell megtervezni hogy a keletkező hulladék mennyisége a lehető legkisebb legyen. Kezelésének ellenőrzése biztosítva legyen és feleljenek meg a jogszabályoknak. A veszélyes anyag tulajdonosának kötelessége a hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni és megakadályozni hogy a vesz.hull. a talajba, vízbe ill. a levegőbe kerüljön. Készítette: Császár Judit

Veszélyes hulladékok kezelése: A különböző vesz. hull.-okat egymástól elkülönítve kell gyűjteni speciális gyűjtőhelyen ill. hulladék gyűjtő udvarban. A vesz. hull. tulajdonosa köteles anyagmérleget készíteni ami tartalmazza a felhasznált ill. a keletkezett anyagok mennyiségét és összetételét. Készítette: Császár Judit

Milyen veszélyes anyagokat ismerhetünk? Veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a keverék, amely az osztályozás során az alábbi veszélyességi csoportok bármelyikébe besorolható: robbanó anyagok és keverékek  oxidáló anyagok és keverékek fokozottan tűzveszélyes anyagok és keverékek tűzveszélyes anyagok és keverékek kismértékben tűzveszélyes anyagok és keverékek Nagyon mérgező keverékek sb. Készítette: Császár Judit

Biztonsági adatlapok Készítette: Császár Judit

Biztonsági adatlap tartalma, legfontosabb elemei Biztonsági adatlap: a veszélyes anyag ill. készítmény azonosítására, veszélyességére, kezelésére, tárolására, szállítására, hulladékkezelésére, valamint egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeire vonatkozó dokumentum. Készítette: Császár Judit

A biztonsági adatlap tartalmi elemei 1. AZ ANYAG/ KEVERÉK ÉS A TÁRSASÁG/- VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA 2. A VESZÉLY AZONOSÍTÁSA 3. ÖSSZETÉTEL/AZ ALKOTÓRÉSZEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓ 4. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI INTÉZKEDÉSEK 5. TŰZVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK 6. INTÉZKEDÉSEK BALESET ESETÉN 7. KEZELÉS ÉS TÁROLÁS 8. AZ EXPOZÍCIÓ ELLENŐRZÉSE/EGYÉNI VÉDELEM 9. FIZIKAI ÉS KÉMIAI TULAJDONSÁGOK 10. STABILITÁS ÉS REAKCIÓKÉPESSÉG 11. TOXIKOLÓGIAI INFORMÁCIÓK 12. ÖKOLÓGIAI INFORMÁCIÓK 13. ÁRTALMATLANÍTÁSI SZEMPONTOK 14. SZÁLLÍTÁSI INFORMÁCIÓK 15. SZABÁLYOZÁSI INFORMÁCIÓK 16. EGYÉB INFORMÁCIÓK Készítette: Császár Judit

R- és S-mondatok A veszélyes anyagokat,  a veszélyes keverékeket és azon keverékeket, amelyek legalább egy veszélyes anyagot tartalmaznak, a 2000. évi XXV.törvény és a végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint kell osztályozni, csomagolni és feliratozni (címkézni). R mondat és R szám: a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek kockázataira utaló mondat, illetőleg e mondat sorszáma S mondat és S szám: a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek biztonságos használatára utaló mondat, illetve e mondat sorszáma. Készítette: Császár Judit

A veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira utaló R-mondatok: R 1 – Száraz állapotban robbanásveszélyes R 2 – Ütés, súrlódás, tűz vagy más gyújtóforrás robbanást okozhat R 3 – Ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás rendkívül mértékben növeli a robbanásveszélyt R 4 – Nagyon érzékeny, robbanásveszélyes fémvegyületeket képez R 5 – Hő hatására robbanhat R 6 – Levegővel érintkezve vagy anélkül is robbanásveszélyes R 7 – Tűzet okozhat R 8 – Éghető anyaggal érintkezve tüzet okozhat R 9 – Éghető anyaggal érintkezve robbanásveszélyes Készítette: Császár Judit

A veszélyes anyagok biztonságos használatára utaló S-mondatok: S 1 – Elzárva tartandó S 1/2 – Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó S 2 – Gyermekek kezébe nem kerülhet S 3 – Hűvös helyen tartandó S 3/7 – Az edényzet jól lezárva, hűvös helyen tartandó S 3/14 – Hűvös helyen, ...-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg] S 3/9/14 – Hűvös, jól szellőztethető helyen, ...-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg] S 3/9/49 – Hűvös, jól szellőztethető helyen, csak az eredeti edényben tárolható Készítette: Császár Judit

Egyéni védőeszközök csoportosítása EVE kategóriái védelmi szintjük alapján 3 kategóriába sorolandók: Az 1. kategóriába kizárólag azok a védőeszközök tartoznak, amelyeknél a munkavállalóról feltételezhető hogy tudja mikor kell használni: a) felületi sérülést okozó mechanikai veszélyek (pl. kertészkesztyű, ujjvédő); b) gyengén agresszív hatású tisztító-, illetőleg karbantartószerek (pl. hígított tisztítószer-oldatok); c) az 50 °C-t nem meghaladó felületi hőmérsékletű tárgyak kezelése; d) veszélyes ütéssel együtt nem járó tárgyak kezelése (pl. kesztyű, kötény); e) nem szélsőséges vagy kivételes időjárási körülmények (pl. fejvédelem, időjárás elleni ruházat) Készítette: Császár Judit

3. kategória Ide tartoznak a komplex tervezésű védőeszközök, amelyek a halálos kimenetelű balesetek, a súlyos, visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozó hatások ellen védenek és amelynél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó a közvetlen hatásokat nem tudja kellő időben felismerni. a) a szűrőtípusú légzésvédő eszközök, amelyek a szilárd anyagok, illetve folyékony aeroszolok, vagy ingerlő, veszélyes, mérgező, illetve radiotoxikus hatású gázok ellen védenek; b) a légkörtől teljes mértékben elszigetelő légzésvédő eszközök, beleértve a búvárkészülékeket is; c) kémiai hatások, illetőleg ionizáló sugárzások ellen korlátozott idejű védelmet biztosítanak; d) hő hatásának kitett környezetben, ahol a környezeti levegő értéke eléri, meghaladja a 100 °C-ot, e) a hideg környezeti hatás ellen védőeszközök, ha a környezeti hőmérséklet -50 °C alatt van, f) a magasból történő leesés, zuhanás ellen védenek; Készítette: Császár Judit

2.Kategória Ide tartoznak azok a védőeszközök, amelyek nem tartoznak az 1. illetve a 3. kategóriába. Készítette: Császár Judit

Mérgező anyagok átfejtésének védőeszközei Gázálarc Friss levegős készülék Vegyvédelmi ruha Vegyvédelmi kesztyű Gumicsizma Védőszemüveg Készítette: Császár Judit

Egyéni védőeszköz juttatás szabályozása: Egyéni védőeszköz amit a munkavállaló azért visel hogy az esetlegesen előforduló balesetek kockázatát a lehető legkisebbre csökkentse. A munkáltató feladata ezen eszközök rendeltetésszerű alkalmazásának ellenőrzése. A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja és gondoskodik azok tisztításáról ill. ha kell cseréjéről Készítette: Császár Judit

Egyéni védőeszköz juttatás szabályozása: A munkáltató köteles munkahelyenként és munkakörönként írásban meghatározni azokat a munkafolyamatokat, technológiákat, amelyek a védőeszköz használatát indokolják. A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja, elhasználódás esetén cseréli azt. A védőeszköz személyes használatra szolgál, nincs kihordási ideje. Készítette: Császár Judit

Az egyéni védőeszközökkel és használatukkal kapcsolatos követelmények a következők: a ruhának 100%-os gyapjúból vagy lángmentesített gyapjúból kell készülnie, a hosszú ujjú ingnek, begombolható mandzsettával és a nyakat védő gallérral kell rendelkeznie ( az ing zseb nélküli legyen, vagy gombbal zárható zsebtakaró legyen rajta ) Készítette: Császár Judit

a nadrág szárának gombolás nélkül kell fednie a bakancsok szárát ( a gombolható nadrág-mandzsetta megfoghatja a szikrákat ), a bakancsnak magas szárúnak kell lennie, hogy megakadályozza, a szikrák bekerülését a cipőbe, talpának bordázata olyan, legyen, hogy a szikrák ne szoruljanak meg a bordák között, Készítette: Császár Judit

Az egyéni védőeszközökkel és használatukkal kapcsolatos követelmények a következők: A ruházatot mindig tisztán, olajtól és zsírtól mentesen kell tartani. Ezzel elkerülhető, hogy a ruházat tüzet fogjon vagy csússzon. A hegesztés során lángmentesített határoló ernyők alkalmazásával óvható a környezet. Készítette: Császár Judit

Elsősegélynyújtás gázmérgezés esetén A mérgező gázok a tüdőt támadják meg. Enyhe mérgezés esetén pár óra múltán jelentkeznek a tünetek : nehezebb légzés, köhögés lép fel. Később fejfájás émelygés, sápadtság esetleg hányás is lehet. Középsúlyos mérgezés esetén már pár perc múlva jelentkeznek a tünetek. A sérültet azonnal szabad levegőre kell vinnünk! Készítette: Császár Judit

Esettanulmány A Foltolda Kft egyik üzemébe új munkavállaló érkezett. A cég helyi képviselője a munkavédelmi oktatást követően elküldte a munkavállalót, hogy a cég munkaruha boltjában vásárolja meg magának a védőruházatot, mert csak abban kezdheti el a munkát. A munkavállaló kérte, hogy mutassák meg neki az egyéni védőeszköz juttatási szabályzatot, hogy milyen védőruhákat vegyen, de erre azt a választ kapta, hogy elég a munkaruhát és a munkabakancsot átvennie. A munkavállaló másnap munkába állt az általa megvásárolt egyéni védőfelszerelésekkel, de napközben egy veszélyes anyag raktárba küldték vegyszerekért. A munkavállaló megtagadta a munka elvégzését mert nem volt számára megfelelő védőöltözete,ezért a munkáltató azonnali hatállyal elbocsátotta. A munkavállaló munkaügyi pert fontolgat. Mit tanácsolnál neki belevágjon-e a perbe? Ha igen sorold fel mihez lett volna joga a munkavállalónak és milyen kötelességei lettek volna a munkáltatónak az esettel kapcsolatban. Készítette: Császár Judit

Elsősegélynyújtás gázmérgezés esetén Az elsősegélynyújtó köteles azonnal a sérült nyugalmát biztosítani. A szennyezett légtérből a beteget azonnal ki kell hozni. Háton fekve magasra emelt felsőtesttel kell szállítani. A sérültet kérjük meg hogy ne beszéljen mert az ronthat az állapotán. A beteget tartsuk melegen Készítette: Császár Judit

9. Tétel Munkavégzés közben, a villamos berendezés, amelyen Önök dolgoznak kigyulladt. Milyen intézkedések szükségesek tűz oltásához? Mi a teendő, ha munkatársa áramütéses balesetet szenvedett, eszméletlen, hogyan részesíti elsősegélyben? A megsérült, leégett villamos berendezéssel mi a teendő? Készítette: Császár Judit

Üzemeltetés biztonságtechnikája Villamos berendezések üzemeltetése, karbantartása, javítása esetén az üzemi szabályzat (MSZ 1585) részletes előírásait szigorúan be kell tartani. A munkahelyen dolgozókat csak szakképzettségüknek megfelelő munkakörben szabad csak foglalkoztatni Készítette: Császár Judit

Tűz jelzésének módjai Hangjelzés – sziréna, szaggatott csengetés Élőszóval – hangosbemondó Tűzjelző berendezéssel Készítette: Császár Judit

Villamos tűz oltása A feszültség alatt lévő villamos berendezések tüzeinek oltása általában komoly körültekintést igénylő, bonyolultnak tűnő feladat. A villamos berendezések feszültség alatti állapotát ugyanis többnyire nem jelzi semmi. A feszültség alatt lévő berendezések oltása tehát fokozott baleseti veszéllyel jár, ezért általánosságban elmondható, hogy a villamos berendezések tüzeinek oltása legtöbbször csak az adott berendezés feszültségmentesítését követően kezdődik el. Készítette: Császár Judit

Kisfeszültségű berendezés oltása (1000V alatti) A berendezést le kell választani a villamos hálózatról, és el kell végezni a feszültségmentesítést. A tűz oltását csak ez után lehet megkezdeni. A feszültség alatt lévő berendezés tüze a jogszabály szerint száraz, biztonságos helyről kötött sugár alkalmazása esetén 10 m, porlasztott sugár esetében (a sugárcső "köd" állásában) 5 m szabadon belátható távolságról oltható. Készítette: Császár Judit

Nagyfeszültségű berendezés oltása (1000V feletti) Nagyfeszültségű berendezés esetében a leválasztást, valamint a feszültség-mentesítést csak helyi körülményeket ismerő szakszemélyzet (elektrikus) végezheti el. A berendezés feszültségmentes állapotáról a kezelő személyzet írásban nyilatkozatot tesz az oltásvezetőnek, aki csak ezek után engedélyezi az égő villamos berendezés oltását. Készítette: Császár Judit

Nagyfeszültségű elektromos tűz oltása Halaszthatatlan esetben a feszültség alatti berendezés tüze száraz, biztonságos helyről a szabályzat szerint kötött vízsugárral 400 kV feszültségig 14 m, porlasztott (szórt) vízsugárral - legfeljebb 120 kV névleges feszültségig - kizárólag a sugárcső "köd" állásában, 8 m szabadon belátható távolságból oltható. Ködös, zivataros időben, valamint, ha a sűrű füst miatt a látástávolság a megengedett oltási távolságnál kisebb, a berendezés tüzét vízzel vagy habbal tilos oltani! Készítette: Császár Judit

Villamos tűz oltása Tűz esetén követendő magatartás: Tűz észlelése esetén - a testi épség veszélyeztetése nélkül- kezdjék meg a tűz oltását. Az oltás megkezdésével egyidejűleg az áramtalanítást és a közmű főcsap elzárását végre kell hajtani. Biztosítani kell, hogy a kivonuló tűzoltó egység a tűzeset helyszínéhez jusson, ennek érdekében lehetőség szerint 1 fő a kiérkező egységeket az épület előtt fogadja. A tűz oltását mindig az égő anyag tulajdonságainak és a tűz méretének figyelembe vételével, a rendelkezésre álló, erre alkalmas eszközök, anyagok gyors számbavételével célszerű elkezdeni.   Készítette: Császár Judit

Villamos berendezésen végzett munka személyi, tárgyi feltételei: Személyi feltételei: a munkavállaló egészségileg alkalmas a munka elvégzéséhez szakmai ismeretekkel rendelkezik jogszerű foglalkoztatottság munkavédelmi ismeretek megbízás az adott munkavégzésre elsősegély nyújtására felkészített Tárgyi feltételei: védőeszköz, megfelelő munkaruházat a munkahelyiség megfelelő kialakítása: jelző és riasztó berendezések biztosítása mozgástér biztosítása szabadtéren időjárás elleni védelem Készítette: Császár Judit

Villamos berendezésen végzett munka szervezési feltételei egyéni védőeszköz juttatása orvosi vizsgálatok rendje ittasság vizsgálat ellenőrzésének rendje veszélyes gépek, technológiák körének és az eljárások rendjének meghatározása Készítette: Császár Judit

Munkavégzés szabályai villamos berendezéseken központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani térvilágításhoz külön leválasztó főkapcsolót kell létesíteni a berendezést úgy kell elhelyezni, hogy az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen a kapcsolók és biztosítékok ki –és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni gépet, berendezést munkavégzés befejezésekor ki kell kapcsolni, hálózatról le kell választani Készítette: Császár Judit

Munkavégzés szabályai villamos berendezéseken időszakos felülvizsgálatot kell tartani: A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtérenlegalább 3évenként C tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtérenlegalább 6 évenként D és E tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben szabadtéren legalább 9 évenként villám elleni védelem  A és B tűzveszélyességi osztálynál épületeknél, ahol tűzet vagy robbanást okozó anyag van gondoskodni kell a megfelelő védelemről Készítette: Császár Judit

Elsősegélynyújtás eszméletlen, áramütést szenvedett sérültnek Eszméletét vesztette, de lélegzik. Ruháját lazítsuk meg, száját tegyük szabaddá, ha az arca sápadt, akkor a lábát, ha vörös az arca, akkor a fejét emeljük meg. Az eszméletre térítéshez az arcát vagy a mellkasát kézzel vagy vizes ruhával dörzsöljük, paskoljuk, szagoltassunk vele szúrós szagú anyagot! Amíg magához nem tér itatni tilos! Minél előbb kerüljön orvoshoz. Légzése nincs, de pulzusa van. Száját tegyük szabaddá, és azonnal kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést, melynek több módszere is van! Készítette: Császár Judit

10. Tétel Munkáltatója telephelyén munkatársaival új gázkazánt üzemelnek be. Ön kapta azt a feladatot, hogy tartson munka-, tűz- és környezetvédelmi oktatást munkatársainak. Az oktatás során – az üzemeltetés személyi feltételein kívül – ismertesse az égés fogalmát, feltételeit és veszélyeit! Munkatársa égéses sérülést szenvedett, hogyan nyújt elsősegélyt? Készítette: Császár Judit

Munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi jogszabályok A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és tűzoltóságról szóló módosított 1996. évi XXXI. Törvény rendelkezik A munkavédelemről az 1993. évi XCIII. Törvény Munka törvénykönyve 2012 évi módosítása a munkavégzésre vonatkozó jogszabályokat tartalmazza. Az 1995. évi LIII. Törvény  A környezet védelmének általános szabályairól rendelkezik Készítette: Császár Judit

A levegőszennyezés formái és hatásai: Légszennyező forrás minden olyan berendezés, jármű vagy anyag amely légszennyezés okoz. A légszennyező források fő típusai: -pontszerű forrás ( Pl: gyárkémény ) - felületi forrás ( pl: vasút, közút ) A levegő szennyeződést elsősorban az égési folyamatok okozzák: - gépjárművek, háztartások: szén-dioxid mennyiségének erőteljes növekedése a globális felmelegedés , az úgynevezett üvegházhatás okozója. - Jelentős levegőszennyező az iparban használt freon, amely hatással van az ózonréteg károsodására- a gépjárművek kipufogó gázai: szén-dioxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok hatására alakul ki az un. Savas eső- ha a kedvezőtlen időjárás miatt tul nagy a levegő szennyezőanyag tartalma, akkor beszélünk szmogról Készítette: Császár Judit

Tüzelő- és fűtőberendezések üzemeltetésének fontosabb tűzvédelmi szabályai: Az építményekben csak olyan tüzelő- és fűtési rendszer létesíthető, amely tüzet vagy robbanást nem okoz. Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben nyíltlánggal, izzással üzemelő berendezés nem helyezhető el. A tüzelő és fűtőberendezés felügyeletét csak a berendezés működését ismerő személyre szabad bízni. Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, éghető folyadékot úgy kell elhelyezni, hogy a központi fűtés vezetéke és a veszélyes anyag között min. 1 méter távolság legyen . A munkahely elhagyása előtt meg kell győződni a fűtőberendezés veszélytelenségéről.   Készítette: Császár Judit

Az üzemeltetés személyi feltételei 8/1978. (XI. 29 Az üzemeltetés személyi feltételei 8/1978. (XI. 29.) NIM rendelet A Kazánbiztonsági Szabályzat  A képzett kezelők mellett, vagy üzemen kívüli állapotban betanított dolgozók is megbízhatók egyes tevékenységekkel, de ezek feladataikat csak irányítás és ellenőrzés mellett láthatják el. A kezelőszemélyzet szakképzettségét igazoló bizonyítványt, illetve a betanított dolgozókra vonatkozó igazolásokat, vagy hiteles másolatukat a kazán közelében kell tartani és ellenőrzés során a hatóságnak fel kell mutatni. Készítette: Császár Judit

Az üzemeltetés személyi feltételei Az üzemeltető tartozik annyi szakképzettséggel rendelkező, illetve betanított dolgozót beállítani, amennyi a kazán vagy kazánok biztonságos üzemviteléhez, továbbá biztonságos üzemen kívül helyezéséhez szükséges. Olyan dolgozó láthat el kazánkezelői feladatokat aki megtartja a szabályzatban, egyéb előírásokban, utasításokban foglaltakat és a közismert szakmai követelményeket. Köteles a rábízott kazán tekintetében minden előírt és szükséges munkát elvégezni és a biztonságos üzemről gondoskodni. A kezelő csak a megbízott felelős vezetőtől kaphat utasítást. Ha az utasítás legjobb tudomása szerint veszélyt idézhet elő, vagy káros lehet, tartozik az utasítást adó figyelmét erre felhívni és észrevételét naplózni. Meg kell követelni az ilyen utasítás naplózását is. Készítette: Császár Judit

Az üzemeltetés személyi feltételei Ha a kezelő üzem közben rendellenességet észlel, amelyet a szokásos eszközökkel rövid időn belül megszüntetni nem tud, a naplózás mellett tartozik felettesének azonnal jelentést tenni; ha erre idő nincsen, öntevékenyen kell megtennie a szükséges intézkedést, illetve leállítani a kazán üzemét. A kezelőnek kötelessége, hogy megkövetelje a kazánnak, segédberendezéseinek, tartozékainak üzemképes, biztonságos állapotban való tartását, a szükséges karbantartás, javítás elvégzését, megakadályozza illetéktelenek belépését és tartózkodását a kazánházban. Készítette: Császár Judit

Az égés fogalma, feltételei és veszélyei Az égés fogalma: Olyan kémiai folyamat melynek során az éghető anyag egyesül a levegő oxigénjével. Feltételei: Éghető anyag Gyulladási hőmérséklet Oxigén És mindhárom egy térben és időben való együttes jelenléte Készítette: Császár Judit

Elsősegélynyújtás égéses sérülés esetén Égési sérülések fajtái: I. fokú -Enyhébb fokú égési sérülések  II. fokú -Másodfokú égés III és IV. fokú égés -Súlyos égési sérülések  Készítette: Császár Judit

I. Fokú égés A hőhatás rövid ideig tart, és csak némi pírtokoz a bőr felszínén. Tartsuk a sérülést szenvedett testrészt 15-20 percig hideg folyóvíz alá!Ha ez nem lehetséges, tegyünk hideg vízzel átitatott törülközőt a felületre és néhány percenként cseréljük a borogatást. Készítette: Császár Judit

Másodfokú égésről akkor beszélünk, ha a bőr a mélyebb rétegek sérülése miatt felhólyagosodik. A hideg víz ebben az esetben is segít, lehűti a felületet megakadályozza a még mélyebben fekvő rétegek további károsodását. Ha a sérülés kiterjedése eléri az 5 cm2–t, akkor a már lehűlt bőrt steril kötszerrel fedjük be, hogy az elfertőződést megelőzzük, és azonnal forduljunk orvoshoz! Ha nincs kéznél steril kötszer, akkor bármilyen tiszta, száraz, nedvszívó textília megteszi. Tilos a hólyagokat kilyukasztani, vajat vagy zsírt kenni az égett felületre, és természetesen ragtapaszt se használjunk! Készítette: Császár Judit

III.-IV fokú égés  Mélyre hatoló, III-IV. fokú égés esetén feltétlenül orvoshoz kell fordulni, de létkérdés az azonnali segítségnyújtás. Először is állítsuk meg a további égést vízzel, vagy tegyünk törülközőt, illetve ha az nincs kéznél, akkor bármilyen nem műszálas vagy műanyag szövetet az égett testrészre. A szoros tárgyakat (óra, gyűrű) távolítsuk el, még mielőtt a sérült testrész bedagadna. Minden forrót (ruha, műanyag, forró tárgyak) távolítsunk el a bőrről. Folyassunk hosszú ideig hideg vizet a sérült felületre, és hívjunk mentőt Készítette: Császár Judit

11. Tétel. Munkatársaival folyó víz közelében kezd munkát végezni 11. Tétel Munkatársaival folyó víz közelében kezd munkát végezni. Környezetvédelmi oktatás keretében ismertesse kollegáival a víz fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságait! Munkavédelmi oktatás során hívja fel a figyelmet a munkavégzés speciális előírásaira! A munkavégzéshez szükséges gázpalackokat szállító járművel szállítják a helyszínre, fogalmazza, meg a legfontosabb tűzvédelmi szabályokat, amelyeket be kell betartani! Munkatársainak mutassa be a mesterséges lélegeztetés módját!   Készítette: Császár Judit

A munkavégzés munkavédelmi szabályai, munkavégzés víz felett  Ha a munkahely, vagy a közlekedési út víz vagy más olyan anyag fölött vagy mellett oly módon helyezkedik el, hogy a belefulladás lehetősége fennáll: A leesés elleni védelem méretezett és megfelelően rögzített lefedéssel, vagy 1 méter magas, háromsoros 0,3 m-nél nem nagyobb osztásközű, lábdeszkával, középdeszkával, valamint korláttal, illetve ezekkel egyenértékű védelmet nyújtó megoldással biztosítható. Védőháló, illetve védőrács alkalmazása esetén annak lyukmérete nem haladhatja meg a 10x10 cm-et. Amennyiben így nem lehet a leesés elleni védelmet kielégítően biztosítani, akkor a munkavállaló a munkát csak munkaöv, biztonsági hevederzet, illetve zuhanás gátlóhasználatával végezheti. Készítette: Császár Judit

A munkavégzés munkavédelmi szabályai, munkavégzés víz felett Ilyen esetben előzetesen ki kell alakítani vagy jelölni azokat a teherhordó szerkezeteket, ahová a munkavállaló a védőeszközt megfelelő biztonsággal rögzíteni tudja. Azoknál a munkáknál, amelyeknél vízbe vagy egyéb folyadékba esés veszélye fennáll, a munkavállalót automatikusan felfújódó mentőmellénnyel is el kell látni. Éjszaka megfelelő és elégséges mesterséges megvilágítást kell biztosítani. Készítette: Császár Judit

A vizek fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai A víz a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O (dihidrogén-monoxid). Olvadáspontja: 0 °C, forráspontja: 100 °C. A „víz” megnevezés általában a szoba hőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik, szilárd halmazállapotban jégnek, légnemű halmazállapotban gőznek nevezik. Dipólus molekula. A víz színtelen, szagtalan, íztelen folyadék.  A víz sűrűsége 4°C-on maximális, 20 °C-on 998,2 kg/m3. Biológiai jelentősége óriási, a földi élet elképzelhetetlen nélküle, a sejt- és testnedvek legnagyobb részét víz alkotja. A víz- rendkívül fontos szerepet betöltő kémiai anyag, a Föld vízburkát alkotja, kitölti a világ óceánjait és tengereit, az ásványok és kőzetek alkotórésze, a növényi és állati szervezetek pótolhatatlan része. Nélkülözhetetlen az iparban, a mezőgazdaságban, a háztartásokban, a laboratóriumokban stb.    Készítette: Császár Judit

Gázpalackot szállító járművek üzembe állításának és használatának szabályai A gyártónak ill. a forgalmazónak kell gondoskodnia a gépjármű megfelelő műszaki kiviteléről, az üzemeltetőnek pedig az állapotáról, hogy a rendeltetés szerű használat során tűz és robbanás ne keletkezhessen. A tűzvédelmi szabályok megtartásáért az üzemben tartó és a jármű vezető a felelős. Járművön jogszabályban előírt tipusú, méretű és számú tűzoltó készüléket kell elhelyezni, hogy könnyen hozzáférhető legyen. A palackot (az üres palackot is) csak lezárt szeleppel és szelepvédővel (védősapka, védőkengyel stb.) szabad tárolni és szállítani. Ezen túlmenően felcsavart záró anyával kell t árolni és szállítani azokat a menetes csatlakozású palackokat, amelyek töltete mérgező, maró, tűz- és robbanásveszélyes. Védőháló, illetve védőrács alkalmazása esetén annak lyuk mérete nem haladhatja meg a 10x10 cm-et. Készítette: Császár Judit

Gázpalackot szállító járművek üzembe állításának és használatának szabályai Palackot szállító járművet közterületen felügyelet nélkül hagyni nem szabad A gázpalackokat szállító járművön dohányozni és nyílt lángot használni tilos. A jármű tűz- és robbanásveszélyes rakományát a veszélyes mértékű felmelegedéstől, tüzet vagy robbanást előidéző veszélyektől védeni kell. A gépkocsi mindkét oldalán és a végén jól láthatóan el kell helyezni a TŰZ-ÉS ROBBANÁSVESZÉLY felíratot Készítette: Császár Judit

Veszélyes hulladékok kezelése A keletkező hulladékokat kezelni kell, kiemelten figyelmet kell fordítani a különleges kezelést igénylő veszélyes hulladékokra. A hulladékkezelés folyamatának lépései: a hulladékok összegyűjtése, előkezelése, átmeneti tárolása, elszállítása, feldolgozása és végleges elhelyezése. Elsődleges feladat a veszélyes hulladékok elkülönítése és szelektív gyűjtésének megszervezése. A veszélyes hulladék ártalmatlanításának korszerű módja az égetés Készítette: Császár Judit

"Szájból-orrba" lélegeztetés Ez az életmentő módszer olyan személy számára nyújthat segítséget, akinek leállt a légzése. Mit tehet Ön mint elsősegélynyújtó? 1. Fektesse a sérültet a hátára valamely kemény felületen. 2. Nyakát emelje meg és fejét döntse hátra, hogy a légutak átjárhatók legyenek. (1. ábra 3. Nyissa ki a száját és távolítson el minden tárgyat a kezével, ami elzárhatja a légutakat (pl. a műfogsort is). 4. Győződjön meg róla, hogy az orrjáratok átjárhatóak, a levegő útját nem akadályozza idegen tárgy, erős vérzés vagy a sérülés következtében kialakult elzáródás. Készítette: Császár Judit

6. Vegyen mély lélegzetet és illessze száját a sérült orrára. 5. Egyik kezével a beteg állát támassza meg, másik kezével pedig a beteg fejét úgy, hogy annak szája zárt állapotba kerüljön. (2. ábra) 6. Vegyen mély lélegzetet és illessze száját a sérült orrára. 7. Erősen fújja a levegőt a sérült orrába egymás után négyszer, miközben figyelje, hogy emelkedik-e a mellkasa. 8. Folytassa az erőteljes befújásokat öt másodpercenként(percenként 12-szer). Ne álljon le, amíg a sérült saját maga nem kezd el lélegezni vagy az orvosi segítség meg nem érkezik (fiatal gyermek esetében fújja gyengéden három másodpercenként, tehát percenként 20-szor) Készítette: Császár Judit

12. Tétel. Munkatársaival szennyvíztelepen kezdenek munkát 12. Tétel Munkatársaival szennyvíztelepen kezdenek munkát. Fogalmazza meg a csoport tagjainak a szennyvízzel kapcsolatos tudnivalókat, előírásokat, szabályokat! A munkahelyi kockázatfelmérés során milyen veszélyforrásokat kell figyelembe venni? Ellenőrizze és állapítsa meg, hogy a munkahelyen a tűzoltó készülékek típusai, telepítése, elhelyezése megfelelő-e! Milyen elsősegély nyújtandó a visszeres vérzés esetén? Készítette: Császár Judit

A munkavégzés munkavédelmi követelményei és szabályai Az egészségre nem veszélyes és a biztonságos munkavégzés követelményeit minden esetben a munkáltatónak kell biztosítania. E kötelezettségének csak akkor tud maradéktalanul eleget tenni, ha a munkahelyek kialakítása és üzemeltetése során a munkahelyekre előírt minimális munkavédelmi követelményeket is betartja. E tekintetben is érvényes a munkavédelmi törvény alapelve, miszerint a munka védelmi követelményeket a munkáltató teljesíti és a teljesítés módját a munkáltató maga határozza meg. Ennek megfelelően a munkáltató rendelkezhet egyedi utasításban és rendelkezhet szabályzatban, vagyis a sok egyedi utasítás helyett a munkavédelem követelmény rendszerét, eljárási szabályait egyetlen utasításban, a munkavédelmi gyakorlatban kialakult formában, úgynevezett “munkavédelmi szabályzatban” foglalhatja egységbe. Készítette: Császár Judit

Kockázatfelmérés A munkáltatók alapvető feladata, hogy a veszélyek megelőzése érdekében: - felderítsék az egyes munkahelyeken jelentkező veszélyforrásokat - biztosítsák az ellenük való védekezés módját - mindezt ismertessék az érintett munkavállalókkal A kockázatelemzés lényege a munkavégzés körülményeinek és a munkakörnyezet kialakításának elemző áttekintése A kockázatértékelés annak a kockázatnak az értékelési folyamata, amely a munkavállalók munkahelyi, egészségvédelmi és biztonságvédelmi körülményei és a munkahelyi veszélyek előfordulása között fennáll. Készítette: Császár Judit

Veszélyforrás lehet 1.fizikai, 2.Kémiai: veszélyes anyag, 3.biológiai: -mikroorganizmus és anyagcsere terméke; -makroorganizmus (növény, állat), 4.fiziológiai idegrendszeri és pszichésigénybevétel. Készítette: Császár Judit

A szennyvízkibocsátás szabályai: A különböző célra használt és elvezetésre kerülő vizeket, szennyvizeknek nevezzük. A szennyvizekre jellemző szennyezettség minősége és mennyisége a szennyvíz keletkezésének körülményeitől, származásától függ. A szennyvíz származása alapján a következő csoportokat tudjuk megkülönböztetni: I. Települési (kommunális) szennyvizek, II. Ipari szennyvizek, III. Mezőgazdasági szennyvizek. Tilos a szennyvizet tisztítás és kezelés nélkül a természetbe engedni! Készítette: Császár Judit

Tűzoltó készülékkel elhelyezésének szabályai, piktogramok A létesítményekben a (kivétel a lakás céljára szolgáló építményekben és a hozzájuk tartozó szabad területeken) legalább 1-1 db, az ott keletkező tűz oltására alkalmas - a vonatkozó jogszabályokban és nemzeti szabványokban foglalt követelményeket kielégítő – tűzoltó készüléket kell elhelyezni. A tűzoltó technikai eszközt, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad. Készítette: Császár Judit

Tűzoltó készülékkel elhelyezésének szabályai, piktogramok A tűzoltó berendezést, készüléket, eszközt, felszerelést és anyagot jogszabály, illetve nemzeti szabvány előírásai szerint, azok hiányában félévenként kell ellenőrizni. Ha a tűzoltó készülék, felszerelés előírt időszakos ellenőrzését nem hajtották végre, akkor az nem tekinthető üzemképesnek. Piktogram (képjel): jelzőtáblán vagy világítótáblán alkalmazott sematikus ábra. Készítette: Császár Judit

Elsősegélynyújtás visszeres vérzés esetén A visszeres (vénás) vérzés esetén sötétvörös színű, nagy mennyiségű vér távozik. Nagy az elvérzés veszélye, vagy ha nagy véna sérül, könnyen bekövetkezhet légembólia is. (Levegő jut az érrendszerbe és elzárhat fontos ereket) Ellátása vénás nyomókötéssel. Az elsősegélynyújtás lépései: - a beteget lehetőleg fektessük - a vérző testrészt helyezzük magasra (a szív vonalánál magasabbra, pl. a sérült kart emeljük a sérült feje fölé) - a sebet sterilen kitamponáljuk - alkalmazzunk nyomókötést: a steril fedésre helyezzünk nagyobb gézpólyát, és azt egy másik gézpólyával szorosan rögzítsük a vérző felszínre Fontos: Vénás vérzés során ne alkalmazzunk szorító kötést! Készítette: Császár Judit

A tűz jelzése Élőszóval, személyes közléssel 112 vagy105 tel. Hangjelzéssel - sziréna, csengő Tűzjelző berendezéssel kézi indítással, vagy automatikusan számítógépről Készítette: Császár Judit

A tűz bejelentésekor közölni kell MI ÉG? HOL ÉG? EMBERÉLET VAN E VESZÉLYBEN? A BEJELENTŐ NEVE ÉS CÍME Készítette: Császár Judit

13. Munkahelyén a gépek biztonságtechnikai szempontok szerinti működés ellenőrzésével, felülvizsgálatával bízták meg Önt. Milyen szempontok figyelembevételével végezné el a felülvizsgálatot? Munkahelyén milyen tűz- és környezetvédelmi szempontokat kell vizsgálni, ellenőrizni? Munkatársa ütőeres vérzéssel járó sérülést szenvedett. Ön hogyan részesíti elsősegélyben? Készítette: Császár Judit

A veszélyes hulladékok kezelése Minden tevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell megtervezni és végezni, hogy a veszélyes hulladék: mennyisége, illetve veszélyessége a lehető legkisebb legyen, hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő, keletkezésének, kezelésének ellenőrzése és mennyiségének meghatározása biztosítva legyen, kezelése a munka-egészségügyi és munkavédelmi szabályok maradéktalan betartásával történjen. Készítette: Császár Judit

A veszélyes hulladékok kezelése A veszélyes hulladék birtokosa köteles: tevékenysége végzése során megakadályozni a környezetszennyezést, környezetkárosítást, biztosítani a veszélyes hulladék biztonságos gyűjtését, az elérhető legjobb technikát alkalmazni. A veszélyes hulladék termelője köteles: anyagmérleget készíteni, a tároló és kezelő létesítményei és berendezései üzemeltetéséről üzemnaplót vezetni, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tenni. Készítette: Császár Judit

Zajkibocsátás Zajnak tekintünk minden olyan hangot, amely nem kívánatos fiziológiai (élettani) vagy pszichológiai hatással van az egyes emberekre vagy embercsoportokra. Zajos üzemekben 87dB a megengedhető felső határ, 80dB felett kötelező az egyéni védőeszközök biztosítása, de 85dB felett kötelező a használatuk, ez alatt csak ajánlott.   Készítette: Császár Judit

A munkahelyek alapvető tűzvédelmi követelményei Az építmény, építményrészt a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni. A termelést, a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, illetőleg az egyéb tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, tűzszakaszban, építményben szabad folytatni. A veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabadtérben csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani. Az épületben raktározott tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a vonatkozó jogszabályban megengedett tűzterhelési értéket. Készítette: Császár Judit

A munkahelyek alapvető tűzvédelmi követelményei A veszélyességi övezetből, helységből, szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, készülékről, a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatoson, de legalább műszakonként, illetőleg a tevékenység befejezése után el kell távolítani. A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. A helység - szükség szerint az építmény, létesítmény – bejáratánál és a helységben jól láthatóhelyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltórendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni. Készítette: Császár Judit

Az ellenőrző felülvizsgálat követelményei, eljárásrendje, megbízott személy Az ellenőrző felülvizsgálat Mvt. 21. §(2) hatálya alá nem tartozó (veszélyesnek nem minősülő) munkaeszköznek a szerelését követő, illetve az üzemeltetést, valamint az új munkahelyen történő felállítást megelőző az egészségét veszélyeztető és biztonságos körülmények meglétét ellenőrző vizsgálata. Az ellenőrző felülvizsgálat elvégzésének szabályai: -A vizsgálat elvégzésének módját (az üzemeltetés körülményei, a szabályok használati üzemeltetés és karbantartási dokumentáció alapján) a munkáltató írásban határozza meg. -A vizsgálat megállapításait, a megtett intézkedéseket jegyzőkönyvben kell rögzíteni. -A felülvizsgálati időszak nem haladhatja meg az öt évet. -A vizsgálatot a munkáltató által e feladat ellátásával megbízott személy végzi.  Készítette: Császár Judit

A gépek, berendezések, szerszámok használati és kezelési utasításai Munkaeszközt, gépet, szerszámot, üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott gyártói megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal (pl. tanúsítvány). Minden berendezésnek, gépnek, szerszámnak, kötelezően kell, hogy legyen magyar nyelvű használati és kezelési utasítása, mely alapján üzembe, illetve használatba lehet venni Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit

Elsősegélynyújtás ütőeres (artériás) vérzés esetén - nyomókötés - a beteget lehetőleg fektessük - a vérző testrészt helyezzük magasra - az artériás nyomáspontnál* az artériát a csonthoz szorítjuk - a sebet sterilen kitamponáljuk - alkalmazzunk nyomókötést - a gézpólyára szükség esetén gyakran újabb és újabb gézpólyát kell felhelyezni. Ezeket érdemes az előző gézpólyára merőlegesen rögzíteni. Fontos: Szorító kötés csak abban az esetben javasolt, ha megfelelő segítséget azonnal nem tudunk biztosítani. Ha a kötés átvérzett, ne vegyük le, hanem újabb pólyákkal kössük át! Artériás nyomáspontok és leszorításuk technikája az emberi testen. Megjegyzés: A nyomókötés felhelyezése során, ha a kötöző pólyát tengelye körül megcsavarjuk, akkor erősebb nyomóhatást tudunk kifejteni. Készítette: Császár Judit

14. Tétel Munkahelyének egyik csarnokában szerelési munkákat kezdenek egy külső vállalkozás munkatársai. Önt megbízták, hogy működjön közre a munkavégzés munka-, tűz- és környezetvédelmi feladatainak meghatározásában a külső munkavállalók részére, és határozza meg a szabályokat, feltételeket! Győződjön meg a külső munkáltató elsősegélynyújtásra kiképzett dolgozóinak felkészültségéről különösképpen a sérültvizsgálatra és az ellátási sorrendre! Készítette: Császár Judit

Külső munkavállalók munkavégzésének szabályai A munkavégzés személyi feltételei: - jogszerű foglalkoztatás, - egészségi alkalmasság, - megfelelő szakmai ismeretek, - munkavédelmi ismeretek, - megbízás az adott munkavégzésére. Készítette: Császár Judit

Több munkáltató munkavállalói egy helyen történő munkavégzésének alapvető szabályai: Ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, a biztonságos munkavégzés érdekében az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával, és ezt a többiek tudomására kell hozni. Készítette: Császár Judit

Alapvető tűzvédelmi szabályok: Az építmény, építményrészt a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni. A termelést, a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, illetőleg az egyéb tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, tűz szakaszban, építményben szabad folytatni. Készítette: Császár Judit

Veszélyes anyagok és készítmények használata, hulladékokkal kapcsolatos szabályok: A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalót sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse! Készítette: Császár Judit

Veszélyes hulladék: Fogalma: a veszélyességi jellemzők közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék. A veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről a termelőnek anyagmérleget kell készítenie, s a környezetvédelmi hatóságoknak adatokat közölni. Veszélyes hulladék kezelése csak környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Készítette: Császár Judit

Mindentevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell megtervezni és végezni, hogy a veszélyes hulladék –mennyisége, illetve veszélyessége a lehető legkisebb legyen, hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő, keletkezésének, kezelésének ellenőrzése és mennyiségének meghatározása biztosítva legyen, kezelése a munka-egészségügyi és munkavédelmi szabályok maradéktalan betartásával történjen. Készítette: Császár Judit

Teendők a baleset helyszínén A sérült vizsgálata, sorrend felállítása: -Helyszín biztosítása -Tájékozódás -Sérültek szükség szerinti ellátása -Mentők értesítése Készítette: Császár Judit

A sérült vizsgálata ha eszméleténél van KI KELL KÉRDEZNI, FEL MÉRNI ÁLLAPOTÁT, SÉRÜLÉSEIT ELLÁTNI, SEGÍTSÉGET HÍVNI. Ha eszméletlen fektessük a hátára tekintsünk a száj,- garatüregbe amennyiben lég utat elzáró, vagy légzést nehezítő anyagot látunk, távolítsuk el! Légzés és keringés vizsgálata. Légzés és keringés megindítása vagy mesterséges fenntartása. A sérültek ellátásának sorrendjét úgy állítom fel, hogy mindig a legsúlyosabb sérültet látom el előbb. Készítette: Császár Judit

15. Tétel A munkahelyi vezetőjétől teljes körű oktatás megtartására kap megbízást. Az oktatás során fogalmazza meg a munka-, tűz- és környezetvédelem legfontosabb jogszabályait, a törvények alapelveit, valamint a belső szabályozás szükségességét! Az oktatás keretében térjen ki az elsősegélynyújtás feltételeinek szabályozására!   Készítette: Császár Judit

A tűzjelzés módjai Élőszóval Hangjelzéssel Tűzjelző berendezéssel Készítette: Császár Judit

Hatályos környezetvédelmi, tűzvédelmi és munkavédelmi szabályok 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefügg megbetegedéseket. Készítette: Császár Judit

1996. évi XXXI. törvény A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról Az Országgyűlés az Alkotmányból és a nemzetközi szerződésekből ered feladatok teljesítése érdekében, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztet tüzek megelőzése, a tűzeseteknél, a műszaki mentéseknél való segítségnyújtás, és a tűz elleni védekezésben résztvevők jogainak, kötelezettségeinek, valamint a védekezés szervezeti, irányítási rendjének, személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek szabályozására alkotta a törvényt. Készítette: Császár Judit

1995. évi LIII. törvény A környezet védelmének általános szabályairól Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti vagyon részei, amelyeknek megőrzése és védelme, minőségének javítása alapfeltétel az élővilág, az ember egészsége, életminősége szempontjából; e nélkül nem tartható fenn az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia, elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét, a jövő generációk létét és számos faj fennmaradását Készítette: Császár Judit

A gépek, berendezések, szerszámok használati és kezelési utasításai Készítette: Császár Judit

A munkaterületet és munkakörnyezetet a biztonságos munkavégzésnek megfelelő kialakításának feltételei A munkahelyek kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a berendezések biztonságosak legyenek és az egészséget ne veszélyeztessék. A munkahelyek kialakításánál a következőket kell figyelembe venni. - a helységek méretének kialakítása - a munkahely klímája, szellőztetés, fűtés - a munkahely megvilágítása - a munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzések - zajvédelem, por - vegyi anyag , sugárzás - rezgésvédelem - a nem dohányzók védelme - mozgáskorlátozottak vagy egyéb testi fogyatékosok közlekedési feltételei. Készítette: Császár Judit

Az elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek belső szabályozása Elsősegélynyújtásnak nevezzük azt a gyors egészségügyi segítséget, melyet a helyszínen lévő személy nyújthat egy sebesültnek vagy betegnek, amíg az orvos megérkezik. Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteget életben tartsa, stabilizálja állapotát, enyhítse fájdalmát,szenvedését, szorongását.  Készítette: Császár Judit

Az elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételei Tehát az elsősegélynyújtás személyi feltétele, hogy a dolgozó tisztában legyen, hogy egy esetlegesen bekövetkező baleset esetén mi a tennivalója,milyen fontossági sorrendben kell megkezdeni a mentést. Az elsősegélynyújtás tárgyi feltétele, hogy a munkaadónak minden munka helyszínen, ahol szervezett munkavégzés folyik, biztosítani kell egy elsősegély dobozt, amelyben a munkavégzés alatt bekövetkezhető munkabalesetek ellátására megfelelő kötszerek, illetve az adott munkaterületre jellemző elsősegélynyújtó eszközök állnak rendelkezésre.   Készítette: Császár Judit

Minden munkahelyen ki kell dolgozni az elsősegélynyújtás szervezeti felépítését, a dolgozóknak balesetvédelmi oktatáson kell részt venni, meghatározott időközönként üzemorvosi vizsgálaton részt venni, és ha a munka jellege megköveteli, elsősegély tanfolyamon részt venni. Készítette: Császár Judit

16.Tétel Az Ön munkacsoportja hegesztési munkafolyamatokat kezd egy külső telephelyen. Tartson tájékoztatót, oktatást a munka- és tűzvédelmi feltételekre vonatkozó szabályokról, előírásokról! Milyen dokumentációkat, kell kitölteni a munka megkezdése előtt? Környezetvédelmi oktatás keretében hívja fel a munkatársai figyelmét a hegesztés okozta környezeti hatásokra. Munkaterületre való felvonulás közben munkatársa elesik és a lábán rándulást szenved. Hogyan részesíti elsősegélynyújtásban? Készítette: Császár Judit

Külső telephelyen végzett, alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység alapvető munka- és tűzvédelmi feltételei, feltételek meghatározása: Munkahelyen állandó jellegű tűzveszélyes tevékenység külön engedély nélkül csak akkor végezhető, ha a munkahely ilyen céllal létesült. Pl: hegesztő műhely Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység, pl: hegesztés, csak tűzveszélyes munkavégzési engedély birtokában végezhető, amelyet a munkavégzési engedéllyel együtt adnak ki. Készítette: Császár Judit

A hegesztés tűzveszélyes tevékenység, ezért a munka megkezdése előtt meg kell tekinteni, hogy a hegesztés környezetében nincs e éghető, gyúlékony anyag. Amennyiben van csak akkor lehet a munkát megkezdeni, ha azt eltávolították, vagy biztonságosan letakarták. A munkahelyen csak a zavartalan tevékenységhez szükséges mennyiségű tűzveszélyes anyag tárolható, amely nem haladhatja meg az egynapos mennyiséget. A tűzveszélyes munka befejezése után a munkaterületet csak abban az esetben lehet elhagyni, ha meggyőződtünk arról, hogy tevékenységünk miatt nem alakultak, ki rejtett, vagy nyílt tűz gócok Készítette: Császár Judit

Hegesztés okozta környezeti hatások: Fizikai terhelés Pszichikai terhelés Egyoldalú igénybevétel Por- hő- vegyi ártalom Ionizáló és nem ionizáló sugárzás pl: Ívfény Készítette: Császár Judit

Veszélyes hulladékok kezelése: Minden tevékenységet mely során veszélyes hulladék keletkezhet úgy kell megtervezni hogy a keletkező hulladék mennyisége a lehető legkisebb legyen. Kezelésének ellenőrzése biztosítva legyen és feleljenek meg a jogszabályoknak. A veszélyes anyag tulajdonosának kötelessége a hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni és megakadályozni hogy a vesz. hull. a talajba, vízbe ill. a levegőbe kerüljön. A különböző vesz. hull.-okat egymástól elkülönítve kell gyűjteni speciális gyűjtőhelyen ill. hulladék gyűjtő udvarban. A vesz. hull. tulajdonosa köteles anyagmérleget készíteni ami tartalmazza a felhasznált ill. a keletkezett anyagok mennyiségét és összetételét. Részt vesz a mentésben, elsősegélyt nyújt Készítette: Császár Judit

Veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos alapvető ismeretek: A munkahelyi biztonság érdekében a gyártó ill. importáló veszélyes anyagot csak magyar nyelvű biztonsági adatlappal hozhat forgalomba. A forgalmazó a biztonsági adatlap átvevőjéről nyilvántartást vezet. A veszélyes anyagok helyes kezelésének legfontosabb szabályait a nemzeti alaptantervnek tartalmaznia kell. Veszélyes anyaggal történő kutatás csak akkor lehetséges ha megtörtént a bejelentés és a törzskönyvezés. Készítette: Császár Judit

Zárt mechanikai sérülések Rándulás: Az ízületre ható erő az ízületi szalagokat hirtelen és átmenetileg megnyújtja, melynek során a szalag bevérzése, valamint szalagszakadás is kialakulhat. Tünetek: az ízület területe megduzzad mozgásai beszűkülnek az ízület fájdalmas mozgatásra a fájdalom fokozódik kékes elszíneződés megjelenése (bevérzés) Készítette: Császár Judit

17. Tétel Korábban nem megszokott munkakörnyezetben kezdenek munkafolyamatokat ahol a környezet erősen szennyezett vegyes hulladékokkal. Az Ön feladata a munka-, tűz- és környezetvédelmi oktatás megtartása, fogalmazza meg a piktogramok jelentését! Működjön közre az egyéni védőeszköz juttatás szabályzatának betartásáról! Munkatársait oktassa ki az elsősegélynyújtás szabályaira, különös tekintettel a gázmérgezés esetére!   Készítette: Császár Judit

Veszélyes anyag fogalma Az emberek, az állatok életére, egészségére, természeti környezetére és az anyagi javakra az előállítás, csomagolás, rakodás, szállítás/fuvarozás, raktározás, felhasználás, stb. során ártalmas, hatást gyakorló anyagokat veszélyes anyagoknak tekintjük. Készítette: Császár Judit

Veszélyes hulladékok kezelése: Minden tevékenységet mely során veszélyes hulladék keletkezhet úgy kell megtervezni hogy a keletkező hulladék mennyisége a lehető legkisebb legyen. Kezelésének ellenőrzése biztosítva legyen és feleljenek meg a jogszabályoknak. A veszélyes anyag tulajdonosának kötelessége a hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni és megakadályozni hogy a vesz.hull. a talajba, vízbe ill. a levegőbe kerüljön. Készítette: Császár Judit

Veszélyes hulladékok kezelése: A különböző vesz. hull.-okat egymástól elkülönítve kell gyűjteni speciális gyűjtőhelyen ill. hulladék gyűjtő udvarban. A vesz. hull. tulajdonosa köteles anyagmérleget készíteni ami tartalmazza a felhasznált ill. a keletkezett anyagok mennyiségét és összetételét. Készítette: Császár Judit

Milyen veszélyes anyagokat ismerhetünk? Veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a keverék, amely az osztályozás során az alábbi veszélyességi csoportok bármelyikébe besorolható: robbanó anyagok és keverékek  oxidáló anyagok és keverékek fokozottan tűzveszélyes anyagok és keverékek tűzveszélyes anyagok és keverékek kismértékben tűzveszélyes anyagok és keverékek Nagyon mérgező keverékek sb. Készítette: Császár Judit

Egyéni védőeszközök csoportosítása EVE kategóriái védelmi szintjük alapján 3 kategóriába sorolandók: Az 1. kategóriába kizárólag azok a védőeszközök tartoznak, amelyeknél a munkavállalóról feltételezhető hogy tudja mikor kell használni: a) felületi sérülést okozó mechanikai veszélyek (pl. kertészkesztyű, ujjvédő); b) gyengén agresszív hatású tisztító-, illetőleg karbantartószerek (pl. hígított tisztítószer-oldatok); c) az 50 °C-t nem meghaladó felületi hőmérsékletű tárgyak kezelése; d) veszélyes ütéssel együtt nem járó tárgyak kezelése (pl. kesztyű, kötény); e) nem szélsőséges vagy kivételes időjárási körülmények (pl. fejvédelem, időjárás elleni ruházat) Készítette: Császár Judit

3. kategória Ide tartoznak a komplex tervezésű védőeszközök, amelyek a halálos kimenetelű balesetek, a súlyos, visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozó hatások ellen védenek és amelynél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó a közvetlen hatásokat nem tudja kellő időben felismerni. a) a szűrőtípusú légzésvédő eszközök, amelyek a szilárd anyagok, illetve folyékony aeroszolok, vagy ingerlő, veszélyes, mérgező, illetve radiotoxikus hatású gázok ellen védenek; b) a légkörtől teljes mértékben elszigetelő légzésvédő eszközök, beleértve a búvárkészülékeket is; c) kémiai hatások, illetőleg ionizáló sugárzások ellen korlátozott idejű védelmet biztosítanak; d) hő hatásának kitett környezetben, ahol a környezeti levegő értéke eléri, meghaladja a 100 °C-ot, e) a hideg környezeti hatás ellen védőeszközök, ha a környezeti hőmérséklet -50 °C alatt van, f) a magasból történő leesés, zuhanás ellen védenek; Készítette: Császár Judit

2.Kategória Ide tartoznak azok a védőeszközök, amelyek nem tartoznak az 1. illetve a 3. kategóriába. Készítette: Császár Judit

Mérgező anyagok átfejtésének védőeszközei Gázálarc Friss levegős készülék Vegyvédelmi ruha Vegyvédelmi kesztyű Gumicsizma Védőszemüveg Készítette: Császár Judit

Egyéni védőeszköz juttatás szabályozása: Egyéni védőeszköz amit a munkavállaló azért visel hogy az esetlegesen előforduló balesetek kockázatát a lehető legkisebbre csökkentse. A munkáltató feladata ezen eszközök rendeltetésszerű alkalmazásának ellenőrzése. A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja és gondoskodik azok tisztításáról ill. ha kell cseréjéről A munkáltató kötelessége egyéni védőeszköz juttatási rendet kialakítani munkavédelmi szakember segítségével, hogy az adott munkahelyeken a kockázatoknak megfelelő védőeszközt bocsássanak a munkavállaló rendelkezésére. Készítette: Császár Judit

Egyéni védőeszköz juttatás szabályozása: A munkáltató köteles munkahelyenként és munkakörönként írásban meghatározni azokat a munkafolyamatokat, technológiákat, amelyek a védőeszköz használatát indokolják. A védőeszköz személyes használatra szolgál, nincs kihordási ideje. Készítette: Császár Judit

Az egyéni védőeszközökkel és használatukkal kapcsolatos követelmények a következők: a ruhának 100%-os gyapjúból vagy lángmentesített gyapjúból kell készülnie, a hosszú ujjú ingnek, begombolható mandzsettával és a nyakat védő gallérral kell rendelkeznie ( az ing zseb nélküli legyen, vagy gombbal zárható zsebtakaró legyen rajta ) a nadrág szárának gombolás nélkül kell fednie a bakancsok szárát ( a gombolható nadrág-mandzsetta megfoghatja a szikrákat ), a bakancsnak magas szárúnak kell lennie, hogy megakadályozza, a szikrák bekerülését a cipőbe, talpának bordázata olyan, legyen, hogy a szikrák ne szoruljanak meg a bordák között, Készítette: Császár Judit

Az egyéni védőeszközökkel és használatukkal kapcsolatos követelmények a következők: a nadrág és a bakancsszár közé védőbetétet kell elhelyezni, ami megakadályozza, hogy a szikrák felülről a bakancsba juthassanak, munka közben a zsebben gyufát, öngyújtót tartani tilos, mert felrobbanhat, a kezeket bőr védőszárral ellátott mandzsettás bőrkesztyűvel kell védeni, a mell és a test védelmére ( állás vagy ülés közben ) bőrkötényt kell viselni a fejet veszélyeztető égések elkerülésére biztonsági sisakot és alatta lángálló koponyavédőt kell viselni, a szemeket felhajtható szűrőüvegű hegesztőszemüveggel kell védeni.   Készítette: Császár Judit

Az egyéni védőeszközökkel és használatukkal kapcsolatos követelmények a következők: a nadrág és a bakancsszár közé védőbetétet kell elhelyezni, ami megakadályozza, hogy a szikrák felülről a bakancsba juthassanak, munka közben a zsebben gyufát, öngyújtót tartani tilos, mert felrobbanhat, a kezeket bőr védőszárral ellátott mandzsettás bőrkesztyűvel kell védeni, a mell és a test védelmére ( állás vagy ülés közben ) bőrkötényt kell viselni a fejet veszélyeztető égések elkerülésére biztonsági sisakot és alatta lángálló koponyavédőt kell viselni, a szemeket felhajtható szűrőüvegű hegesztőszemüveggel kell védeni. Készítette: Császár Judit

Az egyéni védőeszközökkel és használatukkal kapcsolatos követelmények a következők: A ruházatot mindig tisztán, olajtól és zsírtól mentesen kell tartani. Ezzel elkerülhető, hogy a ruházat tüzet fogjon vagy csússzon. A hegesztés során lángmentesített határolóernyők alkalmazásával óvható a környezet. Készítette: Császár Judit

Kollektív védőeszközök Védőburkolatok: ha a veszélyes térhez nem kell hozzáférni – rögzített védőburkolat / reteszelő védőburkolat, automatikus, távolságtartó, állítható / Készítette: Császár Judit

Kollektív védőeszközök Biztonsági kikapcsoló készülék Készítette: Császár Judit

Kollektív védőeszközök Kétkezes vezérlőkészülékek  specifikus, körültekintő , kezelő általi indítása a gépi ciklusnak.  - a veszélyes gépi mozgások közben a kezelői kezek állandó felügyelet alatt vannak.  Készítette: Császár Judit

Kollektív védőeszközök Adagoló és továbbító készülékek Védőasztal   Készítette: Császár Judit

Biztonsági alakjelek Készítette: Császár Judit

Elsősegélynyújtás gázmérgezés esetén A mérgező gázok a tüdőt támadják meg. Enyhe mérgezés esetén pár óra múltán jelentkeznek a tünetek : nehezebb légzés, köhögés lép fel. Később fejfájás émelygés, sápadtság esetleg hányás is lehet. Középsúlyos mérgezés esetén már pár perc múlva jelentkeznek a tünetek. Készítette: Császár Judit

Az elsősegélynyújtó köteles azonnal a sérült nyugalmát biztosítani. A szennyezett légtérből a beteget azonnal ki kell hozni. Háton fekve magasra emelt felsőtesttel kell szállítani. A sérültet kérjük meg hogy ne beszéljen mert az ronthat az állapotán. A beteget tartsuk melegen Készítette: Császár Judit

18. Tétel Az Ön munkáltatójánál új belső szabályozást készítenek a következő témakörökben: Környezetvédelmi, tűzvédelmi és munkavédelmi szabályok. Felkérik Önt, hogy működjön közre a szabályozásban, saját munkaköre, tevékenysége vonatkozásában. Milyen főbb tárgykörökre hívja fel a szabályt alkotók figyelmét? Az Ön munkáltatójánál folyó tevékenységek milyen környezeti tényezőket veszélyeztethetnek?   Készítette: Császár Judit

Munka és tűzvédelmi oktatási kötelezettségek alapvető szabályai: A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodni kell, arról, hogy a munkavállaló munkába álláskor , munkahely vagy munkakör változáskor, munkaeszköz átalakításakor vagy új eszközüzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkozás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel. Oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, aláíratni az erről készített jegyzőkönyvet. Oktatásban nem részesült dolgozót önállóan nem lehet foglalkoztatni. Mvt.55.§   Készítette: Császár Judit

- Munkáltatók munkavédelmi tárgyú belső szabályozási kötelezettsége: veszélyek elkerülése, a nem elkerülhető veszélyek értékelése, kockázatértékelés a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése a veszélyes tényező kiváltásának lehetősége kevésbé veszélyessel vagy nem veszélyes tényezővel megelőzési stratégia, foglalkozás egészségügyi szolgálat biztosítása Készítette: Császár Judit

Munkáltatók munkavédelmi tárgyú belső szabályozási kötelezettsége: szükséges tájékoztatás és utasítás, munkakörülmények ellenőrzése megfelelő munkaeszközök biztosítása, rendellenességek kivizsgálása, intézkedés veszélyhelyzetre munkabaleset és foglalkozási megbetegedés esetén az előírásoknak megfelelő eljárás védőeszközök biztosítása Készítette: Császár Judit

A környezet védelmének alapelvei Az elővigyázatosság, a megelőzés és a helyreállítás A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mérték környezetterhelést és igénybevételt idézze elő megelőzze a környezetszennyezést; kizárja a környezetkárosítást. Készítette: Császár Judit

A környezet védelmének alapelvei A környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az elállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni. A megelőzés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhetőlegjobb technikát kell alkalmazni. Készítette: Császár Judit

Egyéni védőeszköz juttatás szabályozása: Egyéni védőeszköz amit a munkavállaló azért visel hogy az esetlegesen előforduló balesetek kockázatát a lehető legkisebbre csökkentse. A munkáltató feladata ezen eszközök rendeltetésszerű alkalmazásának ellenőrzése. A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja és gondoskodik azok tisztításáról ill. ha kell cseréjéről Készítette: Császár Judit

Egyéni védőeszköz juttatás szabályozása: A munkáltató köteles munkahelyenként és munkakörönként írásban meghatározni azokat a munkafolyamatokat, technológiákat, amelyek a védőeszköz használatát indokolják. A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja, elhasználódás esetén cseréli azt. A védőeszköz személyes használatra szolgál, nincs kihordási ideje. Készítette: Császár Judit

Építőipari dokumentációk A kivitelezési dokumentáció Az építési napló http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900191.KOR Készítette: Császár Judit

Építőipari dokumentációk A kivitelezési dokumentáció alapvető követelmények és egyéb előírások kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához - minden munkarészre kiterjedően az építők, szerelők, gyártók számára kellő részletességgel - szükséges információt, utasítást tartalmazza, továbbá meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés helyzetét, méretét, minőségét, mérettűrését. Készítette: Császár Judit

A kivitelezési dokumentáció tartalma - az építési engedélyezési dokumentációból, költségvetési kiírásból és - jogszabályban meghatározott esetekben - jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi tervből áll Készítette: Császár Judit

A kivitelezési dokumentáció munkarészei Építészeti munkarész Tartószerkezeti munkarész  Épületgépészeti munkarész Épületvillamossági munkarész Tűzvédelmi munkarész  Környezetvédelmi munkarész  Építésszervezési munkarész Készítette: Császár Judit

Építőipari dokumentációk Minden építésügyi hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött, valamint a Kbt. hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni. Az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható dokumentáció, amely időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait, a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket. Készítette: Császár Judit

Elsősegélynyújtás Elsősegélynyújtásnak nevezzük azt a gyors egészségügyi segítséget, melyet a helyszínen lévő személy nyújthat egy sebesültnek vagy betegnek, amíg az orvos megérkezik. Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteget életben tartsa, stabilizálja állapotát, enyhítse fájdalmát, szenvedését, szorongását Készítette: Császár Judit

Az elsősegélynyújtás tárgyi feltétele Elsősegély nyújtó eszközök Újraélesztő eszközök Szállító eszközök A munkaadónak minden munka helyszínen, ahol szervezett munkavégzés folyik, biztosítani kell egy elsősegély dobozt, amelyben a munkavégzés alatt bekövetkezhető munkabalesetek ellátására megfelelő kötszerek, illetve az adott munkaterületre jellemző elsősegélynyújtó eszközök állnak rendelkezésre Készítette: Császár Judit

Az elsősegélynyújtás tárgyi feltétele Minden munkahelyen ki kell dolgozni az elsősegélynyújtás szervezeti felépítését, a dolgozóknak balesetvédelmi oktatáson kell részt venni, meghatározott időközönként üzemorvosi vizsgálaton részt venni, és ha a munka jellege megköveteli, elsősegély tanfolyamon részt venni. Készítette: Császár Judit

A munkabalesetek kivizsgálása Készítette: Császár Judit

A munkabaleset nyilvántartása Baleseti jegyzőkönyv készítésével, melyet legalább 5 évig meg kell őrizni. A baleseti jegyzőkönyv tartalmi elemei: A munkabaleset sorszáma A sérült személyes adatai A sérült munkaköre A sérülés időpontja, helyszíne A sérült ellátására tett intézkedés A sérült folytatta-e a munkát Készítette: Császár Judit

A munkabaleset nyilvántartása A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartást vezető szervezeténél kell vezetni. Készítette: Császár Judit

A munkabalesetek kivizsgálása során meg kell állapítani: A létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, biztonsági állapotát, a vonatkozó előírások meglétét és azt, hogy a sérült ill. a baleset okozója ismerte-e ezeket. A védőeszközök meglétét, a használatunkra vonatkozó előírások ismeretét és betartását A környezeti tényezők hatását ( világítás, tisztaság stb.) A balesetet kiváltó okokat Hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet Készítette: Császár Judit

A kivizsgálás utáni teendők A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet: A sérültnek, vagy halála esetén a hozzátartozójának A Nemzeti Munkaügyi Hivatal területileg illetékes szervének ha a munkabaleset halált vagy 3 napot meghaladó keresőképtelenséget okozott. Készítette: Császár Judit