 A döntéshozók preferenciái gyakran inkonzisztensek, a jövőből érkező preferenciák jelenbeli megjóslása meglehetősen nehéz.  Gyakran a döntések módosítják azokat a preferenciákat, amelyek a preferenciákat módosító döntésekhez vezetnek.

 A döntéshozók olykor a döntéseik révén akarják megváltoztatni preferenciáikat. A döntés célja jövőbeli preferenciaváltozás.  „Saját vágyaik taszítják, míg nemlétező vágyaik vonzzák őket”.  Operába megy, hogy megszeresse, ne legyen bunkó.

 A döntéshozóknak vannak olyan preferenciáik (vágyaik), amelyek minél inkább beteljesülnek, annál nagyobb szorongást okoznak. Ezeknek a szorongást okozó inkonzisztenciáknak a meghaladásra alkalmas módszert kínál az ontológiai coaching.

 A szervezeti döntések egésze,  egyebek mellett, azért nem mcdonaldizálható, mert a döntéshozóknak vannak olyan rejtett vágyai, amelyekről nem szeretnének tudni. Beteljesülésük alapjaiban ásná alá az önmagukról kialakított képet.  A vágy nyílt beteljesülésének mértékében nő a szorongás.

 A személy-holonon belül két szub-holon  A szub-holon: ha álmában beteljesül nyíltan a vágya, akkor örömet érez (jutalom).  B szub-holon: A holon beteljesült vágya szorongást generál B szub-holonban, amelyre büntetéssel válaszol.  A személy szintjén: jutalmazás és büntetés egyszerre.

 „A szorongásos álom gyakran leplezetlen vágyteljesülés, természetesen nem egy megengedett, hanem egy elvetett vágyé”.  „A neurotikus hatalmi törekvés védelmet nyújt annak a veszélye ellen, hogy az ember jelentéktelennek érezze magát.”

 Egy szegény pár abba a kitüntetett helyzetbe kerül, hogy három kívánságukat teljesíti egy mindenható tündér.  Első kívánság: mielőtt konszenzusra jutnának azt illetően, hogy mi legyen az első kívánságuk, a feleség a szomszéd sátorban sülő kolbász illatától elbódulva egy pár kolbászt rendel a tündértől.

 A feleség-holon kimenetén tehát megjelenik a beteljesült vágyat kísérő öröm.  Második kívánság: a férj-holont az asszony beteljesült vágya dühvel tölti el, és azt kívánja, hogy nőjön a nő orrára a kolbász. Ez a második vágyteljesülés, ami az asszony által kiváltott szorongásra adott válaszban, a büntetésben manifesztálódik.

 Harmadik kívánság: a feleség- és férj- holon kooperációjának eredmény az, hogy egyetlen közös kívánságuk eredményeként eltávolítható legyen a feleség orrára nőtt kolbász.  Valójában a személy-holon szintjén nincs vágykielégülés, viszont a rendszer rengeteg energiát használt fel a semmi elérésére.

 A személy szintjén akkor beszélhetünk valódi vágyteljesülés okozta örömről, ha a két szub-holon kooperál (konszenzusra jut a vágyakat illetően, vagy autonóm döntéseik egybeesnek.) Első esetben a „férj” és a „feleség” előre „megbeszéli”, hogy az első kívánságuk egy pár kolbász lesz, a másodikban pedig egybeesnek a kívánságaik, anélkül, hogy egyeztetnék azokat.

 A szubszemély-holon:  Bemenet: vágyik valamire  Művelet: terv és cselekvés  Kimenet: beteljesült vágy, öröm  B szubszemély-holon:  Bemenet: arra vágyik, amire A  Művelet: kooperatív terv és cselekvés A- val  Kimenet: beteljesült vágy, öröm

 Ha A és B szubszemélyek vágyai megegyeznek, akkor adekvát a mcdonaldizáció.

 A szubszemély-holon:  bemenet: vágyik valamire  művelet: terv és cselekvés  kimenet: beteljesült vágy, öröm  B szubszemély-holon:  Bemenet: A vágya dühöt generál, szorong  Művelet: terv és cselekvés A megbüntetésére  Kimenet: beteljesült vágy, öröm attól, hogy A szorong

 A fenti modell olyan vágy álombéli beteljesülését ábrázolja, a melyeről az álmodó nem akar tudni.

 Bemenet: nyílt vágy, amely a személy szintjén bűntudatot generál.  Művelet: Álommunka: torzítás,eltolás, sűrítés  Kimenet: álom a maga szimbolikus, metaforikus nyelvével, a torzítás mértékével arányosan csökken a szorongás.  A lappangó álomtartalom tudattalan, tehát a személy nyugalmáért azzal fizet, hogy félreérti önmagát.

 A torzításra rengeteg erőforrást elpazarol a rendszer, ami miatt nem képes valódi változásra.

 Nem álomfejtés, hanem?  A coachee beszámolója során a hallgatólagos tudása (tacit knowledge) és az explicit tudása között fellelhető inkonzisztencia jelzi a coach számára a személyben rejlő inkonzisztenciát.

 Polányi Mihály: hallgatólagos és explicit tudás megkülönböztetése  I. Hallgatólagos tudás: csak személyesen átadható ismeret.  a. A tudás szótlan dimenziója: szavakba nem foglalható tudás, készségek elsajátítása, gyakorlati tudás.  B. A tudás hallgatólagos összetevője: Tudásunkat megalapozó előfeltevés, mely adott esetben explicit módon is megfogalmazható.

 I. Explicit tudás: Személytelen, képletek, fogalmak révén tovább adható objektív tudás. Ideáltípusa a számítógép mint „következető berendezés”.  Polányi-stratégia az ontológiai coachingban:  A személy hallgatólagos tudása (testbeszéde, artikulációja, metakommunikációja, érzelmei, egész kommunikációs gyakorlata, elősejlő előfeltevései) inkonzisztenciát mutat explicit tudásával.

 A személy-holon  A szubszemély-holon mint következető berendezés.  Bemenet: explicit tudás  Művelet: számolás (logikus következtetés)  Kimenet: explicit tudás

 B szubszemély-holon mint számítógép- használó  Bemenet: explicit tudás  Művelet: az explicit tudásból kibontott értelem, konzisztens összefüggés  Kimenet: személyes tudás (hallgatólagos és explicit konzisztens egysége)

 B szubszemély-holon mint számítógép- használó  Bemenet: explicit tudás  Művelet: az explicit tudásból kibontott inkonzisztens értelmezés és összefüggés  Kimenet: inkonzisztens személyes tudás (hallgatólagos és explicit tudás inkonzisztenciája)

 Ikujiro Nonaka szerint a Toyota olyan tudástermelő vállalat, amely az explicit tudás és a hallgatólagos tudás között hidat épít, ez minden innováció alapja.  A vállat tudásának nagy része tapasztalatból szármatik, és formalizált módon nem adható át. A szervezet azért sikeres, mert képes hidat építeni a hallgatólagos és az explicit tudás közé

 Az első találkozás során a coach a coachee személyes és explicit tudása közötti inkonzisztenciákból következtet vissza a személyen belül rejlő inkonzisztenciákra.  Vagyis a helyzetéről adott explicit, fogalmi magyarázata, valamint a metakommunikációja, élethelyzete, testbeszéde, a narrativája mögött rejtező előfeltevései és hangulata közötti inkonzisztenciákra.

 A hallgatólagos és explicit tudás között fennálló inkonzisztenciákból (tervvisszafejtés révén) következtethetünk a paradox vágyak jelenlétére.  Bemenet: A és B egymásnak ellentmondó vágy  Művelet: vágyteljesítés és büntetés oda vissza  Kimenet: inkonzisztencia a hallgatólagos és az explicit tudás között.

 Az explicit és hallgatólagos tudás közötti áramlás elősegítése a tudástermelő döntésmenedzselés alapja.