TEHETSÉG-DIAGNOSZTIKA Mező Ferenc Debreceni Egyetem Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék www.kockakor.hu

TARTALOM 1. Alapfogalmak 2. Iratminták

A tehetségdiagnosztika főbb céljai, alanyai és a vizsgálatok által megválaszolandó kérdések

TEHETSÉGAZONOSÍTÁS  BEVÁLOGATÁS Vizsgálat tárgya:  tehetségkoncepciónak  tehetségkoncepcióhoz való megfelelés való viszony  programkritériumoknak való megfelelés A diagnosztikát követi NEM FELTÉTLENÜL IGEN tehetséggondozás? Meg kell felelni a tehetség- IGEN NEM FELTÉTLENÜL koncepciónak? (lásd a következő diát)

A beválogatás során keresett személyek, a tehetségkoncepció és a tehetséggondozó program közötti viszony

A beválogatás során keresett személyek, a tehetségkoncepció és a tehetséggondozó program közötti viszony

A beválogatás során keresett személyek, a tehetségkoncepció és a tehetséggondozó program közötti viszony

A tehetségazonosítás és/vagy beválogatás indítása Szakmai tervezés 1. A tehetségazonosítás céljának meghatározása 2. Tehetségkoncepció alkotás/átvétel 3.Tehetség-programba kerülés feltételeinek meghatározása 4. Vizsgálat(sorozat) tervezése 5. Válogatási modell kialakítása Technikai tervezés  Csapatszervezés  A tehetségazonosítás és/vagy beválogatás meghirdetése Vizsgálati személyek regisztrációja A szakmai terv esetleges korrekciója A vizsgálati személyek meghívása  Vizsgálat(ok) elvégzése  Értékelés, döntés  Visszajelzés  Utómunkálatok A tehetségazonosítás és/vagy beválogatás vége A tehetségazonosítás és/vagy beválogatás indítása

A tehetségdiagnosztika vizsgálati módszerei, eszközei A prediktív (előrejelző jellegű) tehetségdiagnosztika főbb módszerei a szubjektív-objektív dimenzió mentén:

Tehetség (teljesítmény) A Renzulli-modell komponenseihez rendelhető néhány tehetségdiagnosztikai eszköz Tehetség (teljesítmény) A megfigyelhető, meghallgatható teljesítmények (pl. publikációk, fellépések, kiállítások, versenye-ken való részvételek stb. száma) regisztrációja. Képesség „Budapest Binet”, Brunet-Lézine, Goodenough-féle emberrajz-teszt, Hiskey-Nebraska, KFT, Miller műszaki teszt, OTIS I-II., „Peabody” szókincs-teszt, Raven tesztek, SON-teszt, szervezői képesség teszt, Wechsler-féle tesztek, Woodcock-Johnson teszt. Motiváció Iskolai motiváció kérdőív, pálya iránti érdeklődés kérdőív, Sikerkeresés-kudarckerülés kér-dőív, Skawran II., Super-féle munkaérték kérdőív. Kreativitás „Klasszikus kreativitás tesztek”, kreatív szabad-idő kérdőív, Tóth-féle kreativitást becslő skála. Egyéb területek: személyiségvizsgálatok (Bóta-féle énkép vizsgálat, CMAS krdőív, EPQ és HJEPQ kérdőív, IKE kérdőív, kontrollhely vizsgálata, Tenessee énkép skála, TAI-H vizsgaszorongás kérdőív) és tanulásdiagnosztika (Jupiterbolha-próba, tanulás iránti attitűd, tanulási orientáció, tanulási stílus kérdőívek.

A tehetségfejlesztés önkontrollos hatásvizsgálatának sémája

Küszöbértékek Tehetségküszöb: egy vizsgálati változónak (pl. IQ) azon értéke, amelytől „tehetségről” beszélünk. Beválogatási küszöb: egy vizsgálati változónak (pl. IQ) azon értéke, amelytől beválogatunk valakit egy tehetséggondozó programba. Fajtái:  alsó küszöb: a beválogatás min. értéke  felső küszöb: a beválogatás max. értéke

FONTOS! A felső beválogatási küszöb alkalmazása azzal járhat, hogy egyes személyeket azért nem válogatunk be a programba, mert „túl jó a teljesítményük, túl tehetségesek”. Ez magában rejti azt a veszélyt, hogy ellátásuk megoldatlan marad. SZAKMAI ÉS ETIKAI SZEMPONTBÓL EZ MEGENGEDHETETLEN: A TEHETSÉG NEM LEHET HÁTRÁNY! Két megoldási lehetőség adódik: a) nem használunk felső küszöböt. Ebben az esetben vállalnunk kell annak következményeit, hogy a szóban forgó személyek számára talán nem nyújt adekvát fejlesztést a tehetséggondozó program. b) differenciálási céllal használjuk a felső küszöböt, s eltérő (személyre szabott) programot kínálunk a felső küszöb alatti és feletti teljesítményű személyeknek. Noha szakmai szempontból az utóbbi (b) megoldás tűnik kedvezőbbnek, talán nem véletlen, hogy világszerte a felső beválogatási küszöb elhagyása a gyakoribb – vagyis az a) pontban közölt megoldás.

A tehetség- és a beválogatási küszöbértékek viszonya

A több vizsgálatból álló diagnosztika szervezési modelljei Hierarchikus vizsgálati modell: több lépcsőben történik a vizsgálat, s nem minden személy vesz részt minden vizsgálatban (kieséses rendszer) Összesítő-modell: mindenki részt vesz minden vizsgálatban, s egy képlet alapján egyetlen számszerű érték utal majd a teljesítményükre, ami alapján sorba rendezhetők a személyek Kevert modell

A TEHETSÉGES TANULÓINK SZÁMÁRA SZERVEZETT IRATMINTA: A TEHETSÉGES TANULÓINK SZÁMÁRA SZERVEZETT „IPOO-MINIMUM PROGRAM” TANULÁS MÓDSZERTANI PROGRAMBA TÖRTÉNŐ BEVÁLOGATÁS TERVE 1. A TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAM (amelybe a részvevőket válogatjuk)… …címe: „IPOO-minimum program” (Mező és Mező, 2007). …célja: a produktív tanulás irányába ható tanulási módszerek fejlesztése …időtartama: 30 óra …célcsoportja: a tehetségazonosító vizsgálatok során tehetségesnek tekintett diákok körén belül azon tanulók, akik jelen beválogatás programkritériumainak megfelelnek (min.: 0 fő, max.: 300 fő). …beválogatási vizsgálatának célcsoportja: iskolánk felső tagozatos diákjai (n=300 fő).

Tehetség = kimagasló képesség * kreativitás * motiváció 2. ALKALMAZOTT TEHETSÉGKONCEPCIÓ: a Renzulli-modell, amely szerint: Tehetség = kimagasló képesség * kreativitás * motiváció Motiváció Kreativitás Átlagon felüli képesség TEHETSÉG

3. A BEVÁLOGATÁS KRITÉRIUMRENDSZERE 3. 1 3. A BEVÁLOGATÁS KRITÉRIUMRENDSZERE 3.1. A beválogatás tehetségkoncepcióval kapcsolatos kritériumai:

*A TEHETSÉGINDEX képzése az alábbi formula alapján történik: Tehetség = (100*Képesség) + (10*Kreativitás) + Motiváció Ahol: a „Képesség” értéke: 1 = tehetségküszöbnek megfelelt; 0 = nem felelt meg a „Kreativitás” értéke: a „Motiváció” értéke: A tehetségkoncepciónak tehát a 111-es tehetségindexű tanulók felelnek meg. Tehetségindex Csoport 111 1. 110 2.A 101 2.B 100 2.C 011 2.D 010 001 2.E 000 3.

3.2. A beválogatás tehetséggondozó programból eredő kritériumai:

MODELLJE 1. lépcső: tehetségkoncepciónak történő megfelelés 4. JELEN BEVÁLOGATÁS VÁLOGATÁSI MODELLJE Két lépcsős hierarchikus válogatás. Ahol: 1. lépcső: tehetségkoncepciónak történő megfelelés vizsgálata; 2. lépcső: a programkritériumoknak történő megfelelés vizsgálata. Ez a „Jupiterbolha-próba” tanulás módszertani teljesítményteszttel történik.

5. ÜTEMTERV Szeptember 1. Az érintett 95 tanuló szüleinek tájékoztatása írásban és/szóban: az „IPOO-minimum programról”a beválogatás körülményeiről. Fontos: az közölhető, mit vizsgálunk, az nem közölhető, hogy milyen eszközt – pl. a Jupiterbolha-próbát – fogunk használni!A beválogatási vizsgálaton történő részvételhez szükséges írásbeli szülői engedélyek leadásának módjáról (helyben vagy a titkárságra beadva) és határidejéről (szeptember 5.) Szeptember 6. A beérkezett szülői engedélyek száma alapján rendelkezésre áll, hogy a beválogatási vizsgálatra meghívható 95 tanuló közül valójában hány tanuló vizsgálata lehetséges. Ennek ismeretében kell döntést hozni a vizsgálati helyszínek és alkalmak számáról, illetve értesíteni kell a bejelentkezett szülőket/tanulókat a vizsgálat helyéről, időpontjáról, s a szükséges felszerelésről (toll). A vizsgálathoz szükséges tesztlapok sokszorosítása is elkezdődhet. Szeptember 8. A beválogató vizsgálat (Jupiterbolha-próba) elvégzése. Szeptember 25. Elkészül a beválogató vizsgálat beszámolója. Szeptember 26. A beválogató vizsgálat eredményeit megvitató munkaértekezlet. Az „IPOO-minimum program”-ba javasolt (a beválogatási küszöbnek megfelelő) tanulók száma alapján döntés születik arról, hogy egy vagy több csoport indítására van-e szükség. Az időpontok egyeztetése az „IPOO-minimum program”-ot irányító szakemberekkel. Szeptember 30. A beválogatás eredményéről szóló értesítés a szülőknek, tanulóknak. Október 1. Ettől a dátumtól kezdve indulhat az „IPOO-minimum program” tehetséggondozó program keretén belül.

Köszönöm a figyelmet! Kapcsolat: www.kockakor.hu info@kockakor.hu