I./2. Szegénykultúra és etnicizálódás Kunbábony, Civil Kollégium Képzési Központ április május

Szegénység, cigányság - kultúra 2 „Távolról sem vagyok abban a helyzetben, hogy tévedhetetlenül ismerjem a tudatunktól független objektív valóságot a magyarországi cigánysággal vagy bármi mással kapcsolatban. S gyenge vigasz, hogy mások sincsenek ebben a helyzetben.” (Solt Ottilia) „A czigány származás és eredet megállapítása rendszerint nem ütközik túlságos nehézségekbe. A közvélemény, a nép tudata rendesen igen biztosan evidentiában tartja a czigány eredetűeket, s ezeknek elég határozott ismérve az anthropológiai jelleg.” (Cigány összeírás, 1893., idézi: Havas, 1994) „ A cigány sötét bőrű, fekete hajú. Szegény, koszos és lop. Szemtelen, tolakodó hangos. Kizsebel a buszon vagy a villamoson. A cigány csúnya és elesetett. A cigány torzonborz betörő. Ellopja a libát, a tyúkot, a szárítókötélről a lepedőt. Bűnöző vagy csavargó, de leginkább a kettő együtt. Azt hiszem, akár Magyarországon, akár Litvániában, Franciaországban vagy az Amerikai Egyesült Államokban élünk, sokunk fejében valami ilyesmi villan át először.” (Száraz, 2007)

Szegénység, cigányság - kultúra évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól • 12 nemzeti és 1 etnikai kisebbség; • magyar állampolgárság – kisebbséghez tartozás öndefiniálás alapján; • önazonossághoz való jog – alapvető emberi jog (egyéni és közösségi); • „kultúrájuk része a magyarországi kultúrának”; • kisebbségek által használt nyelv a cigány (romani és beás); 3 „… minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.” (Kisebbségi tv. 1.§. (2))

Szegénység, cigányság - kultúra 2. Szegénykultúra és etnicitás • Az underclass elmélete (Ladányi, Szelényi,2004.), Csenyéte példája • A gettósodás folyamata, következményei. • Szélsőséges egyenlősdi – egalitárius elosztás; • Bizalom és tekintély hiánya – patrónus (kívülállók)- kliens viszonyok; hierarchikus közösségszerveződés elutasítása; • Beszűkült időhorizont – „racionális” válasz a szegénységre. 4 „Hátrányos helyzetű etnikai csoport által erősen felülreprezentált osztálykategória” (Ladányi, Szelényi, 2004)

Szegénység, cigányság - kultúra • Szegény romák és nem romák alkalmazkodási, túlélési stratégiája – szegénység újratermelődése; • Nem etnikus kultúra; a tartós mélyszegénység következménye; 5 „… ez a kultúra csak egyfajta válasz a szegénységre, amelyet azonban döntően strukturális tényezők idéznek elő.” (Ladányi, Szelényi 2004) „… mivel a cigány életmód… feltehetőleg pusztán annyit jelent, hogy valaki szegény, az, aki szegény, könnyen cigánynak minősül, s gyakran az minősül cigánynak, aki szegény.” (Ladányi, Szelényi, 2004.)

Szegénység, cigányság - kultúra • A szegények/ a szegénység kultúrája • a szegénység életmód: szerkezete, értelme, védelmi rendszere van; • öröklődik, újratermelődik; • gazdasági jellegzetességek, „létért való örökös küzdelem”; • zsúfolt otthon, magánélet lehetetlensége; • a szegénykultúra tárgyi környezete. 6 „A romos környezet, a sokszor egy szobába összezsúfolt több generációt szolgáló szedett-vedett (és még így is hiányos) berendezési tárgyak, a mások által levetett, használt ruhák, a hulladékoknak ez a halmaza öntörvényű rendszerré szilárdul, amely szinte csapdaként tartja fogva a benne élőket. A környezetben és tárgyakban testet öltött szétmállott, értékét és funkcióját vesztett, valaha valamilyen kultúrákat képviselő tárgyi világ lesz a szegénykultúra tárgyi kultúrája.” (Ambrus Péter 1994) „… a telepi kultúra a cigány-szegénység legjellegzetesebb életformája, ezért nemcsak legreprezentatívabb képviselői a szegénykultúrának, de hovatovább ez a kultúra jelenti a magyarországi szegénykultúrát.” (Ambrus 1994)

Szegénység, cigányság - kultúra 7 Zsúfolt lakásban élő személyek aránya, 2010, % Forrás: Eurostat Gyerekes háztartások, Szécsényi kistérség, 2010, %

Szegénység, cigányság - kultúra 3. Cigányság és kultúra • Népi kultúra • elsősorban szóbeli • marginális, „alávetett kultúra” 8 „… a cigányság nagy csoportjaira jellemzően részben hiány-és részben szegénységi kultúra, az esetek jelentős részében szubkultúra és törzsi nemzetiségi kultúra, sok esetben pedig olyan lokális kultúra, amely még a kulturális egységesülést megelőző állapotnál tart” (Szuhay Péter 1999) „A cigányságra irányuló asszimilációs törekvések azért nem járhattak sikerrel, mert a többség lehajoló gesztusában a kisebbség felé a felsőbbrendűség vélt jogai fogalmazódtak meg, hogy értékeit ráerőlteti azokra, akik egészen más értékekhez igazodnak. Ez a magatartás eleve lehetetlenné tette a két kultúra közötti közlekedést…” (Diósi Ágnes)

Szegénység, cigányság - kultúra Csoportosítások • Erdős Kamill – kétféle cigány • cigány anyanyelvű – a) kárpáti nyelv; b) oláh (vlax) nyelv • nem cigány anyanyelvű • (számos alcsoport mindkét főcsoportban) • mai egyszerűsített csoportosítás • oláh cigányok – rom, roma (8%) • magyar cigányok – muzsikusok (87%) • román cigányok – beások (5%) • (sok egyéb csoport/elnevezés – lokális kultúrákban, közösségekben) • merev csoporthatárok (pl. házasodás), elkülönülés foglalkozási, életmódbeli, vagyoni, térbeli ismérvek, rokonsági rendszerek alapján. 9

Szegénység, cigányság – kultúra 10

Szegénység, cigányság – kultúra 11

Szegénység, cigányság - kultúra 4. Szegénység vagy kultúra? • asszimiláció – integráció? • a kultúra ápolása/támogatása - életkörülmények javítása? • programok, intézkedések, célkitűzések – mögöttes megfontolások. 12 „Az 1979-es párthatározat változtatott valamelyest a cigányok társadalmi státusán. Ettől kezdve különböztethető meg a beilleszkedés két módja. Az asszimiláció a többséggel való teljes azonosulást, az integráció az etnikai sajátosságok megőrzésének igényét jelenti. Mindkét változat bonyolult.” (Diósi Á.)

Szegénység, cigányság - kultúra Szempontok a feldolgozáshoz (szövegrészletek az ÁSZ 2008-as jelentéséből) 1.Milyen érvek/ellenérvek hozhatók fel az állítás mellett/ellen? 2.Milyen példák hozhatók a mai hazai programok, intézkedések közül? 3.Milyen eredménye/ (nem szándékolt) következménye lehet az ilyen típus programoknak, intézkedéseknek? 13