Katona József élete (1791-1830) Kecskeméti polgárcsalád fia. Apja takácsmester, aki fia taníttatására nem sajnálja az anyagi áldozatot (pesti, kecskeméti.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Híres épületek a Reformkorban
Advertisements

A magyar színjátszás kezdetei
Katona József:Bánk bán
Katona József élete és munkássága.
Katona József szülőháza Kecskeméten. Katona József 1791 Katona József szülőháza Kecskeméten. Katona József november 11-én született Kecskeméten.
Katona József: Bánk bán
Reformkori színjátszások
Készítette: Nyírő Mátyás 8.b
A romantika Magyarországon
Egy tartalmas, szép ívű művészi pálya dokumentumaiból
Magyar sajtótörténet Irodalmi, művészeti és kulturális lapok Magyarországon a kezdetektől napjainkig.
Készítette: Sziráki Dániel, 7.c
A nagy mesemondó Készítette: Kamenszki Zita.
Vörösmarty Mihály élete
FESTŐI BUDAPEST.
Katona József 16/A.
A magyar felvilágosodás
A KLASSZICIZMUS MAGYARORSZÁGON
I. Dicsőséges Tavaszi hadjárat
Készítette: Staberecz Dóra
Reformkor A magyar színjátszás rövid története
A reformkori színjátszás
A reformkor
Anton Pavlovics Csehov
OKTATÁSPOLITIKA A FELVILÁGOSODÁS KORI MAGYARORSZÁGON
Irodalom filmen. 1. Bevezetés A mozi, a film jelentősége a 20. századi európai (amerikai) kultúrtörténetben.
Petőfi és a média 27/A.
Susann Nordströms Orkester - True Love
Eötvös Loránd élete és munkássága ( Pest, július 27. – Budapest, április 8.)
Szerző : Vörösmarty Mihály Mű címe: Csongor és Tünde Előadás helye: Budapest Nemzeti Színház Bemutató dátuma : 1941 Rendező: Németh Antal CsongorésTünde.
G team. Vörösmarty Mihály :  Született: Nyék, december 1.  Armális nemesi család  Székesfehérvári Gimnázium  1816 pesti piarista gimnázium 
Paulay Ede Tokaj, márc. 2 - Budapest, márc. 12.
Ősbemutató Paulay Ede rendezése. Paulay Ede színész, rendező, dramaturg, színészpedagógus, igazgató, fordító március 12-én született Tokajban
Csongor és Tünde Paulay Ede rendezésében A Nemzeti Színházban.
Csongor és Tünde Paulay Ede rendezésében. A NEMZETI SZÍNHÁZ története 1835-ben kezdték el építeni, 1837-ben kezdte el működését 1840-ig Pesti Magyar Színház.
V ÖRÖSMARTY M IHÁLY : C SONGOR ÉS T ÜNDE 137 évvel ezelőtt, a színház világában.
Vörösmarty Mihály : Csongor és Tünde. Inspirációk Gergei (Gyergyai) Albert XVI. századi széphistóriája – a História egy Árgirus nevű királyfiról és egy.
A magyar felvilágosodás irodalma
Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde
Csongor és tünde Sík Ferenc.
Készítette: Tündéék csapata
1879. december 1..
/Paulay Ede rendezésében/
Paulay Ede rendezésében
Paulay Ede Csongor és Tünde Ősbemutató
Paulay Ede rendezésében
PETŐFI SÁNDOR Készítette: Bíró Anna. GYERMEK- ÉS IFJÚKORA január 1- én született Kiskőrösön Édesapja: Petrovics István – mészárosmester és kocsmáros.
A színházkészítő.
Az ember tragédiája Paulay Ede rendezésében
Paulay Ede rendezésében
Ember tragédiája Paulay ede.
Az ember tragédiája színdarab
Bemutató: Budapest; Nemzeti Színház, szeptember 21.
Katona József Érettségi tételminta.
Nem mindennapi sikert aratott az előadás ami bizonyította Paulay páratlan tehetségét. Az ember tragédiája ősbemutatója a színháztörténet egyik legnagyobb.
Nemzeti Színház szeptember 21.
„Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen.”
Ősbemutató Paulay Ede rendezésében
Németh Antal Az ember tragédiája.
Az ember tragédiája Rendezte: Paulay Ede.
Paulay Ede rendezése, Az ember tragédiájának első színpadra vitele
Rendezte: Dr. Németh Antal
Az ember tragédiája Paulay Ede rendezésében
Iglódi István rendezése
Színpadon Az ember tragédiája
~Paulay Ede rendezésében~
PAULAY EDE RENDEZÉSÉBEN
Az első évad /36 Az évad megnyitója Beethoven dramatizált Missa Sollemnise volt. Nagy sikert ért el a nálunk már hetvenhárom éve nem játszott Shakespeare.
IGAZGATÓI PÁLYÁZAT Nemzeti Színház Készítette: Dr. Németh Antal 1940
Kolozsvár.
Előadás másolata:

Katona József élete ( ) Kecskeméti polgárcsalád fia. Apja takácsmester, aki fia taníttatására nem sajnálja az anyagi áldozatot (pesti, kecskeméti piaristáknál tanul, filozófiai tanfolyamot végez). Jogásznak szánja. Az ifjú joghallgató azonban történeti tárgyú könyveket olvas, s tagja a pesti magyar (második) színtársulatnak. Színész és fordító, dramaturg és szerző! Mégsem talált otthonra a színházban. Hozzájárult ehhez az a viszonzatlan szerelem is, amelyet a primadonna, a későbbi Déryné iránt érzett. Emellett apja nagyon haragudott a "komédiázás" miatt. Még utolsó drámájaként belefogott a Bánk bán megírásába (1814), ám kudarcok érték. Két tanulmányt is írt ebben az időben. Az egyikben Kisfaludy Károly Ilka c. darabját bírálta, a másikban a magyar drámaírás akadályairól értekezett. A színészetről nem nyújt hízelgő képet A rózsa c. vígjátéka sem. Készítette: Nagy Ákos 8.b

Mária Terézia idején már német nyelvű színjátszás kezdődött, majd később is jóval fejlettebb volt a magyarokénál, ami részben azzal is magyarázható, hogy a magyar lakosság többsége német nyelvű volt. A magyar színészeknek nem volt állandó színházuk. Nagy nehézséget okozott a pénz hiánya is. A magyar színjátszás és a drámairodalom fellendítésére Bessenyei György színházi programot készített: írt drámai műveket, tragédiát és sikeres vígjátékot (A filozófus, 1777). Csokonai is alkotott komédiákat, melyeket diákjaival adatott elő.

•Az első színtársulat 1790-ben Budán alakult meg Kelemen László vezetésével. Főleg Pesten lakó diákok látogatták a színházat, de a Martinovics-féle mozgalom leleplezése után a társulat 1796-ban feloszlott. •A második magyar színésztársaság, neves színészekkel, ig játszott a fővárosban. Hetenként kétszer játszottak kevés számú közönségnek, de minden alkalommal új darabot kellett előadniuk. A bemutatott darabot részben német színházaktól kölcsönözték. A műveket a színészek, a pesti egyetemi ifjúság (jogászhallgatók) maguk fordították át. •1815-ben a magyar színészetnek vidéki városok (Kassa, Miskolc, Kolozsvár, Székesfehérvár) adtak otthont ben meglepő sikerrel adták elő Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországon c. színművét. •1837-ben megnyílt a Nemzeti Színház Budapesten, így a magyar színészet a fővárosban végleges otthonra talált.

Bánk bán keletkezése Szerb Antal szavaival élve "a mű sorsa önmagában is szomorújáték" A Bánk bán első változatát a kolozsvári Erdélyi Múzeum c. folyóirat 1814-ben meghirdetett drámapályázatára készítette Katona József. Pályanyertes eredeti darabbal kívánták meg nyitni az épülő kolozsvári kőszínházat. A Kolozsvárra elküldött kitűnő alkotásra a bíráló bizottság tagjai fel sem figyeltek. A pályázat eredményét 1818-ban hirdették ki, melyről Katona nem értesült ben sikeres székesfehérvári színészek érkeztek Budapestre. Ezen felbuzdulva Katona József jelentősen, igényesen átdolgozta a Bánk bánt.