Közösségi vagy helyi gazdaságfejlesztés Bikal, 2013.01.09.

Közösségi gazdaságfejlesztés (fogalma) Bikal 1. csop. Helyi tervezés és elemzés után kialakuló tevékenység. Az emberek szükségleteinek figyelembevételével, közös munkával, létrehozott termék vagy szolgáltatás aminek egy része a piacon értékesül, más része az önfenntartást (önellátást) szolgálja. A keletkező nyereséget visszafordítják a fenntarthatóság érdekében.

Közösségi gazdaságfejlesztés (fogalma) 2. csop. az az együttműködés amely az emberek fejlődését, önfenntartását közös tervezés útján valósítja meg. Önellátás – belső termelés Egyensúly Mértékletesség önkorlátozás

Közösségi gazdaságfejlesztés (fogalma) 3. csop. A közös tervezés után elkészített SWOT analízist követően a helyi közösség együttműködésével megindított folyamat, mely az adott közösség gazdasági fejlődését előmozdítja és fenntartja.

„Az ember mindaddig nem tesz erőfeszítést, amíg meg nem bizonyosodik arról, hogy ő is befolyásolhatja a fejlődést. Így megtanultam, hogy együtt kell működni az emberekkel, hogy ők maguk is láthassák: a dolgok megváltoztathatók.” (Danilo Dolce)

Közösségi gazdaságfejlesztés meghatározása a résztvevők előzetes tudása alapján a helyi szereplők (közösség) kezdeményezésére olyan helyi hagyományokon, közösségi értékek és belső erőforrások mentén szerveződő, kielégítetlen szükséglet kielégítésére irányuló gazdasági tevékenység valósul meg, amely a gazdasági célok mellett helyi közösségi, szociális célokat is kitűz és a helyi közösség számára megfelelő munkalehetőséget és életszínvonalat biztosít rövid és hosszú távon egyaránt.  

Mi kell a részvételhez ? Társak: mások álláspontjának ismerete, párbeszédben a magunk véleményének kialakítása, dialógus, vitakultúra, megegyezés Tények: eljárások, adatok, jogok, kötelességek, lehetőségek ismerete Tettek: együttműködés, közös cselekvés Döntési képesség: információ, nyilvánosság

A közösség gazdasági fejlesztése Egy helyi közösség fejlődése többek között attól függ, kinek az ellenőrzése alatt állnak a helyi források, vagyis lényeges, hogy a közösség tagjai meg tudják-e szerezni a szükséges ellenőrzést tulajdon helyi forrásaik – úgymint föld, tőke, infrastruktúra, emberi erőforrások és szaktudás – felett. (...)

A helyi gazdaságfejlesztés egy olyan folyamat, amelyben a közösség és az önkormányzat a helyi forrásokat használja és a magánszektorral való együttműködés útján ösztönzik a gazdasági tevékenységeket, új munkalehetőségeket és jólétet teremtenek.

“a szükséges háromszög”, közösségi intézmények magánszektor önkormányzat

A helyi fejlesztési csoportoknak először abba kell befektetniük, hogy vonzó helyi közösségeket teremtsenek: jó lakások, vagy jó építési telkek, szép természet, társadalmi és kulturális környezet és egyéb értékek

A fejlődés öt alapeleme Anyagok Emberi erő Piacok Vezetés Pénz

A helyi közösségi gazdasági fejlődés öt alapeleme Anyagok (nyersanyagok, természeti források, infrastruktúra, lakás, közlekedés, távközlés…) – ökológiai szemlélet!!! Emberi erő (szakképzett munkaerő, oktatási-képzési kapacitás, rejtett erőforrások mobilizálhatósága, az emberek közötti kapcsolat, hatalmi viszonyok) Piacok (kielégített igények, újak keletkeztetése?, „közös piac”) Vezetés (aki az anyagot, pénzt, embert jól kombinálja, katalizátor, jövő-orientált, kockázatvállaló, újító, koordinátor) Pénz (megfinanszírozás, nem adomány) Társadalmi, gazdasági környezete

Az egészséges helyi gazdaság, elvileg, önfenntartó kell legyen, máskülönben a közösség szociális támogatásból él.

A fejlesztés négy stratégiai megközelítése 1. A hely és a fizikai fejlesztés minőségi fejlesztés 2. Vállalkozásfejlesztés új gazdasági egységek, pl. szövetkezetek létrehozása, hitelszövetkezetek, erőforrásközpontok, “Helyi Befektetési Társaság” 3. Az emberi erőforrás fejlesztése Testre szabott képzés, Első-forrás megállapodások Foglalkoztatás támogatás Szakképzettségi adatbank Átképzési programok Fiatalok vállalkozása Önálló vállalkozási kezdeményezések szociális foglalkoztatás (csökkent munkaképességűeknek) 4. Közösségre alapozott gazdasági és foglalkoztatási fejlesztés munkahelyet teremtsünk, ellenőrzést nyerjünk a helyi gazdaság felett, a közjóért tevékenykedjünk alternatív gazdasági tevékenységeket tegyünk lehetővé, elősegítsük a vállalkozások demokratikus irányítását és ellenőrzését

A szükséges háromszög helyi mobilizálás külső ösztönzés hivatalos támogatás

Helyi Befektetési Társaság Olyan kisvállalkozásokba való befektetés, amelyek: Újítóak termékeikben, feldolgozásban, vagy marketingben Potenciálisan gyorsan növekednek A jövőben a régión kívül is el tudnak adni Megfelelő vezetői tudással rendelkeznek Hajlandók a tapasztalt tagokból igazgatótanácsot felállítani (NESsT)

Az olyan projektek, amelyek iránt a helyiek nem kötelezik el magukat kudarcot szoktak vallani. A közösségi munka egyik fontos feladata, hogy ráébressze a közösséget, hogyan használhatja ki saját forrásait, viszonylagos előnyeit (tág értelemben) az életben maradási stratégiák kidolgozásában.

A helyi fejlesztés kezdeményezésére általában akkor kerül sor, ha a helyi lakosok veszélyeztetve érzik létüket, vagy valami miatt válsághangulat alakult ki. A fejlesztési projektnek a helyi népesség igényéből, érdekéből kell kiindulnia és az emberek képességeire kell épülnie.

A helyi közösségek mobilizálásának előfeltételei 1) Hiszünk céljainkban. 2) Hozzá tudunk férni és használni tudjuk forrásainkat. 3) Képesek vagyunk saját döntéseinket meghozni. 4) A helyi lakosság mobilizálása akkor lesz hatékony, ha a projektben a lehető legtöbben részt vesznek. 5) A közösség egészét figyelembe kell vennünk, azaz nem csak a szűken vett gazdasági szempontokat.

6) Figyelni kell a társadalmi, kulturális kérdésekre, a kommunikációra és az együttműködésre. 7) Meg kell próbálnunk mindenkit részvételre ösztönözni és a helyi identitástudatot kialakítani. 8) Önállóságra kell szert tenni azzal, hogy tulajdon energiáinkra támaszkodunk. 9) Úgy szervezzük a munkát, hogy a helybeliek készségei növekedjenek. 10) Valamilyen támogatásra szükség van külső forrásokból.

méltányos ár fizetőképesség kereslet kínálat visszaforgatás Társadalmi, szociális célok közjó kiegyenlítés Profitra törekvés Gazdasági szféra Szociális szféra Szociális gazdaság kereslet kínálat Gazdálkodás célja a közjó, a profit is ezt szolgálja hasznosság fizetőképesség méltányos ár

Miért van szükség a szociális gazdaságra? Az állami jóléti kiadások csökkenése Politikai érdekek/ elhatározások Kielégítetlen szükségletek A vállalkozásoknak nem éri meg

SZNSZ: A szövetkezés nemzetközi alapelvei (Manchester,1995) szerint „A szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önkéntesen egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális szükségleteiket és törekvéseiket közös tulajdonú és demokratikusan irányított vállalat útján megvalósítsák.”

6 szövetkezeti érték: önsegély egyenlőség egyéni felelősség demokrácia igazságosság szolidaritás

elvek önkéntesség és nyitott tagság elve demokratikus tagi ellenőrzés tagok gazdasági részvétele autonómia és függetlenség oktatás, képzés szövetkezetek közötti együttműködés közösség iránti elkötelezettség

„A szövetkezet egyszerre társadalmi entitás (személyek szervezett csoportja) és gazdasági egység (közösen finanszírozott, irányított és ellenőrzött vállalkozás), amelyet a tagok arra használnak, hogy olyan eszközöket és javakat biztosítsanak, amelyekre szükségük van és amelyeket egyénileg, hasonlóan kedvező feltételek mellett nem lehet megszerezni.” [1] [1] Szövetkezés (Szövegkonstrukció és példatár az első magyar-angol szövetkezetfejlesztési tanfolyam hallgatói részére) Szerk.: Brunda Gusztáv. Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 1994.

Szociális szövetkezeti jogszabályok 2006. évi X. törvény a szövetkezetekről 141/2006 (VI.29.) Korm. rendelet a szociális szövetkezetekről 124/2006. (V.19.) Korm. rendelet a szövetkezetek által létrehozott közösségi alapból nyújtott támogatásokra A 2012. évi XXXVII. Törvény a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosításáról

szövetkezetek 7. § A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése.

Szociális szövetkezet 7. §-ban foglaltaknak megfelelő olyan szövetkezet, „amelynek célja a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése”

Foglalkoztatási szövetkezet „A foglalkozatási szövetkezet olyan szociális szövetkezet, amelynek legalább 500 természetes személy és legalább egy országos nemzetiségi önkormányzat a tagja.”   „A foglalkoztatási szövetkezet a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára a munkafeltételek megteremtését elsősorban munkaerő-kölcsönzés, valamint munkaközvetítő tevékenység útján valósítja meg, amelyre a munkaerő-kölcsönzésre, a közhasznú kölcsönzésre vonatkozó, valamint a magán—munkaközvetítői tevékenység folytatásának feltételeit szabályozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.”

Önkormányzati tagság A szociális szövetkezetnek (az iskolaszövetkezetet ide nem értve) a természetes személy tagjain kívül helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezen jogi személyiségű társulása (továbbiakban együtt önkormányzat) is lehet tagja.

Adózás utáni eredmény –a szociális szövetkezet nyilvántartásába vételét követő két üzleti évben nem dönthet az adózás utáni eredménynek a tagok részére történő bármilyen jogcímen történő kifizetéséről. A bejegyzés költsége A szociális szövetkezet bejegyzésére irányuló eljárás illetékmentes.

KÖR – szívesség szolgálat Zengő pengő cserekör http://cserekor.zengonet.hu/ Variációk: Egység: idő Ár: megegyezés szerint Maximális - + (tartozás és teljesítés)

Ökofalvak- élő falvak Ökológiai szemléletmód Együttélés a természettel Közösség Önfenntartás Élővé tétel Gazdálkodás – tájgazdálkodás Galgafarm, Krisna völgy (Somogyvámos), Gömörszőlős, Visnyeszéplak

Ökofalvak- élő falvak https://www.youtube.com/watch?v=p3r4u-Nn4d0 https://www.youtube.com/watch?v=Nrr9fOAcJyE https://www.youtube.com/watch?v=ttB0dqSNsAI https://www.youtube.com/watch?v=27ziFIUTCLg  (tavaszt megnézni)

Önfenntartó falu Rozsály Túristvándi Van saját földünk, traktorunk, traktorosunk, sertésünk. A sertés trágyát ad, ami a földbe kerülve visszaadja a talaj erejét. A sertésből ebéd készül, amit a gyerekeink esznek meg. A felesleget megeszik a sertések, amiket a saját vágóhidunkon vágunk le. Minden mindennel összefügg, és az egésznek az alapja a saját föld. Ha valami hiányzik a láncból, akkor külsőst kell igénybe venni. Minél több külsőst veszünk igénybe, annál kiszolgáltatottabbak leszünk – foglalja össze a rozsályi önfenntartás lényegét a polgármester.” Kedvezményes sertés vásárlás, tűzifa, szociális bolt …. Túristvándi „A program kialakításánál alapvetően az határozta meg gondolkodásunk irányát, hogy a meglévő erőforrásokat kívánjuk aktiválni, és a településen keletkező pénzt, mint tőkét helyben tartani. S ezzel a helyben tartott tőkével kisvállalkozásokat generálni, melyek aztán munkahelyet teremtve gazdasági stabilitást később tartós gazdasági növekedést tudnak eredményezni Szociális szövetkezet, társadalmi szerződés. Turizmus

Fejlesztendő területek Öntevékenység Felelősségvállalás Vállalkozási hajlandóság Kockázatvállalási készség Együttműködési készség Társadalmi elfogadás bizalom

Fejlesztési folyamat Bevonás (megszólítás, meghallgatás, információval való ellátás, a részvételi lehetőség biztosítása, kapcsolatok szervezése) - KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS Egyéni és közösségi szükségletek feltárása - nyilvánosság Képességek, készségek, munkatapasztalatok megismerése Mások tapasztalatainak megismerése Közös tervezés Közös tevékenységek szervezése egymás megismerésére, a bizalom kialakulására képzés

Köszönöm a figyelmet! Mészáros Zsuzsanna közösségfejlesztő mezsu.kunbabony@gmail.com